Megéri-e igazságügyi szakértőnek lenni?
2007/10. lapszám | Egy budapesti szakértő | 3700 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Általában a hagyományos munkát végző villanyszerelők körében nagy tekintélynek örvendenek mind az igazságügyi szakértők, mind pedig a külső szakértőként dolgozó energetikai biztonságtechnikai szakértők. Státuszuk a vélelmezett jövedelmezőség és az ug...
Maguknak a szakértő kollégáknak nagyon oda kell figyelniük a vonatkozó jogszabályra: a jelenleg érvényes óradíj - a 33/2002. (XII. 23.) IM rendelettel módosított 3/1986. (II. 21.) IM rendelet szerint - ugyanis 1600 Ft! Mindezt egy olyan világban, ahol egy szakmunkás rezsióradíja eléri a 4500-5000, a mérnöké pedig az 50 000 forintot. Márpedig a szakértőnek minimum a mérnöki szaktudást hoznia kell tevékenységéből adódóan.
A fenti rendelet lehetővé teszi az 1600 forintos óradíj két és félszeresének alkalmazását, ha különleges eszközöket vagy ismereteket használ fel munkája során. A jogszabály ismerete azért is nagyon fontos, mert nem minden esetben hívják fel a figyelmet a pontos pénzügyi paraméterekre! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII tv. szerint igazságügyi szakértői tevékenységre nemcsak igazságügyi szakértő, hanem megfelelő szakértelemmel rendelkező más természetes személy vagy szervezet is igénybe vehető (eseti szakértő) ebben az esetben azonban rá is vonatkoztatni kell a törvény rendelkezéseit.
Az egységes tarifarendszer már csak azért is vitatható, mert a kollégák szaktudása és műszerezettsége erősen eltérő színvonalon található. Ha figyelembe vesszük, hogy a szakértő tulajdonképpen joghatállyal járó vizsgálatot végez, akkor talán elvárható lenne, hogy kalibrált, a feladatnak megfelelő műszerekkel dolgozzon.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szakértő feladata kettős: a lehetőségekhez mérten a legmagasabb szakmai szinten kell ellátnia feladatát, ugyanakkor nem feledkezhet meg arról sem, hogy laikusok számára kell szakmai anyagot tolmácsolnia. Minden gyakorló szakértő tudja, hogy adott esetben micsoda kihívást jelenthet szakmai összefüggések szabatos, pontos, igényes konvertálása a hétköznapi nyelvi formákra!
Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a hatóságilag nyomott ár kontraszelekciót indít el, és éppenséggel nem a felkészült, és megfelelő műszerezettséggel rendelkező szakértők fogják ezeket az ügyeket elvállalni!
Történetem magva az, hogy az aktuális szakértői tevékenységre kirendelő végzést kaptam kézhez a nyomozást folytató, területileg illetékes rendőrségtől, mint energetikai biztonságtechnika ipari szakértő.
Megjegyzem, a kirendelő végzés nem tartalmazott semmilyen pénzügyi fejezetet. A kirendelő hatóság nyilvánvalóan tájékozottságot feltételezett a szakértő részéről.
Márpedig talán nem mindenki tájékozott abban a kérdésben, hogy az energetikai biztonságtechnika ipari szakértők, akiket a mérnökkamaránál tartanak nyilvántartásban, nem a mérnökkamara által jóváhagyott szakértői díjszabásban részesülnek, hanem az igazságügyi kirendelésben érintett személyek kötelezően előírt 1600 Ft-os óradíjában. Ez az ügymenet már csak azért is furcsa, mert a végzés kézhezvételekor az adott felülvizsgáló nem is ismerheti pontosan, hogy milyen jellegű munkára vállalkozik: hány mérést kell elvégezni, milyen jellegű információkat kell felderíteni, hány kiszállást kell eszközölnie stb. Ennek tükrében pedig az egész pénzügyi elszámolás lutrinak minősíthető! Márpedig a megkeresés során nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenységért a szakértő milyen anyagi ellentételezést vár.
Csak zárójelben megjegyzendő, hogy tekintettel arra, hogy hatósági kirendelésről van szó, amennyiben az adott szakértő nem, vagy nem megfelelően teljesíti a kirendelő végzésben foglaltakat, akkor ennek jogi következményeivel számolnia kell. A megszokott időtartam helyett ennek töredéke állt rendelkezésre a munka elvégzésére.
A munka elvégzése után az előre kölcsönösen megállapított nagyságrendű összegről állítottam ki a számlát az elrendelő hatóság felé. Azután vártam és vártam: az összeg nem érkezett meg. Már egy év is eltelhetett a munka lezárása óta, és az ellentételezésnek se híre, se hamva nem mutatkozott. Végül elszántam magamat, és levélben kerestem meg az illetékes hatóság pénzügyi osztályát: ezt követően került sor a pénzügyi teljesítésre. Kíváncsi lennék, hogy mi történne, ha a megbüntetett gyorshajtó évekig halogatná a büntetés befizetését: tehát igazából csupán egy irányból kötelez a jogszabály?
Nem kizárt, hogy sok esetben az illetékes hatóságok már nem találnak megfelelő szakembereket a nyilvántartásból egyes munkák elvégzésére: egyre tágul a kör, egyre ellenőrizhetetlenebb állományból választják ki a felkérendő szakértőket. A saját esetem feltétlenül ezt a tendenciát támasztja alá: az ismertetett procedúrát tekintve erősen felülvizsgálandó a kirendelt szakértői feladat szakmai értékelése!
