A fázisjavító berendezések karbantartása, de hogyan??
2007/10. lapszám | Kerekes Zoltán | 7012 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az induktív meddőkompenzáló (fázisjavító) berendezések tényleges műszaki állapotát nem minden esetben tükrözik hűen a kézhez kapott villamosenergia-elszámolási számlák meddőenergia-költségre vonatkozó értékei, ezért is szükséges azok időszakos karban...
A villamos gyártmányok esetében - az első ellenőrzés után - az adott üzemviteli jellemzők alapján meghatározott legnagyobb gyakorisággal időszakos szemrevételezést és vizsgálatot ajánlott végezni. Az ellenőrzések legkisebb gyakoriságát nemzeti jogszabály írhatja elő.
Az időszakos szemrevételezést és műszeres vizsgálatot helyettesítheti a szerkezetek és berendezések szakképzett személyek által végzett rendszeres (folyamatos) karbantartásának megfelelő rendszere.
A fázisjavító berendezéseken időszakos karbantartást szükséges végezni annak érdekében, hogy meghatározható legyen azok tényleges állapota. Az ellenőrzés során kiderül, hogy a berendezés vagy annak bizonyos része nem romlott-e le olyan mértékben, a használata már nem biztonságos, illetve a létesítési előírásoknak eleget tesz-e.
Egy ilyen jellegű ellenőrzésnek magában kell foglalnia továbbá minden olyan változás hatásainak megvizsgálását is, amely eltér attól, amire az adott fázisjavító berendezés eredetileg készült. (Például: villamos hálózati kép megváltozása, zárlati teljesítmény megváltozása, teljesítménynövekedés, harmonikus viszonyok megváltozása stb.)
1. megjegyzés
A magyarországi gyakorlat az, hogy ún. karbantartási szerződés megkötése nélkül a (fázisjavító) berendezésgyártók 1-3 év közötti garanciaidővel "dolgoznak". Ez persze nagymértékben függ attól, hogy az adott berendezés típusának megállapításához elegendő információval rendelkeznek-e (információszolgáltatás fontossága!), valamint attól, hogy a gyártó szakmai felkészültsége egy adott technológiára jellemző hálózati hatások felismerésében megfelelő-e.
A karbantartási szerződések "piacáról" általánosságban elmondható, hogy kétirányú, vállalt feltételek rendszerét foglalja magában. Megléte lehetővé teszi a garanciaidő megnövelését, illetve annak letelte után a szerződés időtartamára vonatkozóan a berendezés üzembiztos működését, továbbá a rossz működésből eredő költségek esetleges megtérítését.
A fázisjavító berendezések karbantartásának folyamatát minden esetben szemrevételezéssel (a szakkifejezés meghatározása az MSZ EN 2364-610:2003 alapján:
"A villamos berendezés bármely érzékszervet alkalmazó megvizsgálása a megfelelő kiválasztás és szerelés, ellenőrzés céljából") kell kezdeni, amelynek folyamán legalább az alábbiakat szükséges ellenőrizni:
alkatrészek (kondenzátorok stb.) felületi (látható) sérüléseit;
a vezetők megfelelő megválasztását a megengedett áram- és feszültségszint szempontjából;
a vezetők (nulla és védővezető is!) csatlakozásainak megfelelőségét;
a megfelelő leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését;
adattábla, kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok meglétét és az azoknak való megfelelőséget;
az adott helyiség és a berendezés megközelíthetőségét.
Ezt az ellenőrzést általában a villamos berendezés feszültség nélküli állapotában kell elvégezni.
2. megjegyzés
Fázisjavító berendezések esetében azok leválasztása a villamos hálózatról nem elegendő: az áramváltó sorkapcsának rövidre zárása, illetve a kondenzátoregységeinek kisütése (azok ellenőrzése) is szükséges.
Amennyiben a berendezés lekapcsolása az üzemvitelből adódóan nem lehetséges, úgy a berendezés ellenőrzését ennek megfelelően (ennek tudatában!) kell elvégezni (FAM).
A szemrevételezést követően a nem megfelelőnek minősített elemek egyedi ellenőrzését, majd ennek eredményeként azok javítását/cseréjét szükséges elvégezni.
A nem látható hibák kiszűrése érdekében műszeres vizsgálattal kell folytatni a karbantartást. Ennek során a használandó mérőműszer típusát a feszültség megléte/jelenléte, illetve hiánya (lekapcsolt állapot) határozza meg. A következőkben a feszültségmentes állapot műszeres ellenőrzésének fontosabb elemeit közöljük.
Ezen ellenőrzés folyamán legalább az alábbiakat szükséges elvégezni, ellenőrizni:
a fokozatok alapharmonikusra (50 Hz) vonatkoztatott kapacitív meddőteljesítmény-értékeinek műszeres mérését (Fakometer), és az eredmények megfelelő dokumentálását (Kondenzátor-mérési jegyzőkönyv); folytonosságmérés segítségével a kondenzátor-mágneskapcsolók, biztosítóbetétek állapotának felmérése.
3. megjegyzés
Az előbb említett két ellenőrzés egy "munkafolyamatot" is képezhet.
Továbbá elvégezni szükséges:
a hozzáférhető mechanikai kötések ellenőrzését (utánhúzás);
a por általi szennyeződések eltávolítását;
a feltárt javítható hibák azonnali megszüntetését;
minden, azonnal nem javítható hiba munkalapra történő rögzítését, anyagszükségletének megjelölését.
4. megjegyzés
A nem javítható hiba kategóriájába tartozó berendezésrész, alkatrész ismételt feszültség alá helyezése tilos, ezért feltétlenül gondoskodni kell a feszültségmentes állapot fenntarthatóságáról!
A fázisjavító berendezés ismételt feszültség alá helyezésével lehetőség adódik arra, hogy a vezérlő automatika egységének beállításai ellenőrzésre, szükség esetén módosításra kerüljenek. Továbbá, minden esetben szükséges az automatika egység és az elszámolási fogyasztásmérő "együtt-járását" ellenőrizni.
Ezen túlmenően javasolt az elszámolási fogyasztásmérő teljes adattartalmának "kiolvasása", és az így nyert adatok kiértékelése.
