Fűtésszabályozók
2007/3. lapszám | Bognár Gábor | 5888 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Külsőhőmérséklet-függő fűtési szabályzók bekötése és fontosabb beállításai a fűtési rendszer sajátosságainak függvényében, avagy hogyan helyezzünk üzembe egy külsőhőmérséklet-függő szabályzót?
A külsőhőmérséklet-függő szabályzók a fűtési rendszert, ezen belül is a kazánhőmérsékletet és az egyes fűtési körök vízhőmérsékletét szabályozzák a külső hőmérséklet és esetenként a mért belső hőmérséklet alapján, a megadott fűtési menetrendeknek és időprogramoknak megfelelően. A szabályzók működésük közben ki- és bekapcsolják a kazánt, esetenként lángmodulációs jelet adnak, emellett mozgatják a fűtési keverőszelepeket és indítják a fűtési szivattyúkat: eközben persze számos biztonsági és kényelmi funkciót is ellátnak. Kiemelten fontos az időjáráskövető szabályzók alkalmazásánál, hogy a kazán saját szabályzó víztermosztátjának hatását kiiktassuk, hiszen a kazán hőmérsékletszabályzását is a külsőhőmérséklet-függő szabályzó fogja ellátni, így nem lenne szerencsés, ha a kazán saját termosztátja letiltaná a hőforrást, miközben az időjárás- követő szabályzó még hőt igényelne.
A fűtési szabályzók bekötése és üzembe helyezése a fűtésszerelés, villanyszerelés és a kazán-üzembehelyezés határterülete. Ideális esetben a külsőhőmérséklet-függő szabályzók bekötését, üzembe helyezését egy, a szabályozástechnikában jártas és mindhárom szakterülethez értő, a fűtési rendszerek működését és az egyes kazántípusok sajátosságait is ismerő szakembernek kellene elvégeznie. Az ő munkáját támogatja és készíti elő a fűtésszerelő, aki a fűtési rendszert az épület sajátosságainak, az ügyfél elvárásainak megfelelő, magas komfortot nyújtó, energiatakarékos rendszert épít ki, ügyelve arra, hogy a rendszer szabályozhatósága biztosított legyen. A villanyszerelő a szabályozó rendszer különböző jeltípusai és feszültségszintjei alapján a megfelelő helyre a megfelelő vezetékeket húzza be.
Itt két fontos tényezőre, történetesen az érzékelők elhelyezésére és az alkalmazott kábel típusára kell ügyelni. Sarkalatos kérdés a külső hőmérséklet-érzékelő, amelyet északi oldalra, lehetőleg eresz alá, esőtől védett, mindenképpen árnyékos helyre kell kivezetékezni, kéteres árnyékolt kábellel. A kazán illetve vízhőmérséklet- érzékelők vezetékezése a gyakorlatban nem igényel különös gondosságot, hiszen ezek az érzékelők az esetek zömében a szabályzó közvetlen közelében kerülnek elhelyezésre, így azok relatív rövid vezetékekkel köthetők be. Általános szabályként azonban elmondható, hogy minden érzékelőt árnyékolt kábellel javasolt bekötni. A szobahőmérséklet-érzékelő elhelyezése rendkívüli fontosságú, hiszen a legkiválóbb szabályzórendszer sem képes kompenzálni egy rossz helyre felszerelt helyiséghőmérséklet-érzékelő által küldött "megtévesztő" információkat. A helyiséghőmérséklet-érzékelőket 1,5 m-es magasságban, huzattól, direkt napsugárzástól védett helyre kell felszerelni. Ügyelni kell arra, hogy az érzékelő működését ne befolyásolják elektromos készülékek (vezeték nélküli telefonok, televízió, vasaló stb.) káros interferencia-, illetve hőhatásai. A helyiséghőmérséklet-érzékelőt nem szabad berendezési tárgyak, függöny és más belsőépítészeti elemek takarásába szerelni. Az, hogy a szobai érzékelőt két-, vagy többeres vezetékkel kell-e bekötni, minden esetben a szabályzó típusától függ.
Az erősáramú oldalon alapvető szabály, hogy a szabályzó egy fázisról kap tápot, amelyet belső reléin keresztül a szabályozási algoritmus utasításai alapján ad ki minden szabályzott eszköznek (szivatytyúknak, szelepeknek). A kazánt kapcsoló kimenet általában potenciálmentes kontaktust ad csupán, melyet a kazán-szobatermosztát bemenetére kötünk kéteres vezetékkel. A keringető szivattyúk erősáramú vezetékeit - figyelembe véve a szabályzó kimenetének terhelhetőségét - vagy közvetlenül, vagy relén, mágneskapcsolón keresztül kell bekötni a szabályzóba, míg a keverőszelepek motorjának vezérlő vezetékeit közvetlenül lehet a szabályzóba kötni. Általában ezeknél a szabályzóknál maximum 1,5-es vezetékeket lehet használni. A korszerűbb készülékek sorkapcsai rugós vezetékrögzítési technológiával készülnek, így azok inkább tömör rézvezetékkel vagy érvéghüvellyel való bekötést támogatnak. Mivel azonban a tömör rézvezetékek kezelése bekötéskor elég nehézkes, az esetek zömében sodrott vezetékeket alkalmazunk, mindig érvéghüvely alkalmazásával, mellyel elkerülhetők a csupasz sodrott kábel bekötésekor felfeslő, esetleg rövidzárt okozó vezetékdarabkák megjelenése.
Ha a bekötéssel végeztünk, minden esetben érdemes az úgynevezett relé-teszt elvégzése, melyet a szabályzók zömében a menürendszerből érhetünk el, illetve egyes típusok az első feszültség alá helyezéskor automatikusan elvégeznek. Ezzel ellenőrizhetjük, hogy a megfelelő kimenetek a megfelelő eszközt indítják-e, a keverőszelepek nyit-zár mozgása az elvárt irányú-e. Mivel egyes keverőszelepek univerzálisan alkalmazhatók, ennek megfelelően a rajtuk található "hideg-meleg" jelölő tábla is forgatható. Sajnos nem feltétlen bízhatunk abban, hogy ez a tábla a valós állapotváltozásokat mutatja. Amennyiben lehetséges, győződjünk meg a csőrendszer tapintásos ellenőrzésével a keverőszelep helyes működéséről. A szabályzók működésük közben - a megadott paraméterek, menetrendek, időprogramok által meghatározott keretek között - a gyártó által kifejlesztett algoritmusok mentén működnek. Bármennyire is furcsán hangzik első hallásra, ezek a szabályzók a feladatukat az alábbi fontossági sorrendet mindig figyelembe véve látják el.
1. Rendszer-fagyvédelem.
2. Kazán- és rendszervédelem (túlhevülés, illetve adott esetben kondenzáció elleni védelem).
3. A beállított paramétereknek megfelelő fűtési program végrehajtása.
Ennek megfelelően a fagyvédelmi funkció például felülírja a helyiséghőmérséklet-szabályozás parancsait, még akkor is, ha ebből túlfűtés adódik. A szabályozás korlátait megszabó paraméterek közül a legfontosabbakhoz a szabályzók többségében csak a megfelelő jelszó birtokában férhet hozzá a szakember.
Ilyen például a padlófűtési kör maximális vízhőmérséklete, amelyet minden esetben maximum 50 °C-ra szabad állítani. Ha ennél magasabb hőmérsékletet engedünk meg, előfordulhat, hogy a fűtött padló hőmérséklete túl magas lesz, amely amellett, hogy kellemetlen a lakóknak, a padlóburkolatot, illetve alépítményeit is károsíthatja.
Hasonlóan fontos paraméter a fagyvédelmi hőmérséklethatár. Ez az érték azt a külső hőmérsékletet jelenti, amely alatt - a fűtési rendszer lefagyását elkerülendő - a szabályzó minden szivattyút járat, a mozgásban tartott víz ugyanis lassabban fagy meg. Amennyiben a rendszer elfagyásának veszélye akkor sem áll fenn, amikor az épületet huzamosabb ideig nem használják és a kazánt is kikapcsolják, úgy ezt a paramétert le lehet tiltani, vagy alacsony értékre, például - 10 °C-ra lehet állítani.
Itt jegyeznénk meg, hogy a külsőhőmérséklet-függő szabályzók folyamatos üzemre lettek tervezve, és az általuk ellátott biztonsági funkciók meg is követelik, hogy a szabályzókat folyamatosan bekapcsolt állapotban tartsuk. Ez igaz a nyári üzemre is. A szabályzók tápellátásának huzamosabb ideig történő szüneteltetésével kockáztatjuk, hogy a szabályzó elveszíti beállításait.
A külsőhőmérséklet-függő szabályzók működésének alapja a fűtési görbe meredeksége, mely ugyancsak paraméterként állítható be. A fűtési görbe adja meg azt, hogy egy adott külső hőmérséklet mellett milyen fűtési vízhőmérsékletet kell előállítani az épület megfelelő kifűtéséhez. Általánosságban nem lehet megmondani, hogy milyen meredekség-értékeket kell beállítani az egyes fűtési kör-típusokhoz (radiátoros, padlófűtés, szegélyfűtés, padlókonvektor stb.), mert a gyártók más-más értékeket feleltetnek meg egy adott fűtési meredekségnek. Javasolt a szabályzó gépkönyvében található ajánlásokat követni. A fűtési meredekséget az esetek zömében a felhasználó is állíthatja, és a gyakorlat azt mutatja, hogy állítja is: ezért nagyon fontos, hogy üzembe helyezéskor a szükséges korlátokat a rejtett paraméterekben megadjuk.
Egyes rendszerekben az időjáráskövető szabályzó a használati melegvíz-előállítás szabályzását is megoldja, rendszerint a melegvíztartály hőmérsékletének időprogram szerinti szabályozásával. Ebben az esetben is meg kell adni a szabályozás felső korlátját, a forrázás elkerülésére, úgy 50-55 °C-ban.
A helyiséghőmérséklet-érzékelők beállításánál először is össze kell címeznünk az adott helyiséghőmérséklet-érzékelőt a szabályzó egy fűtési körével, hiszen csak ekkor tudja a szabályzó, hogy az adott belsőhőmérséklet-információt mely fűtési kör szabályzásában használja fel. A címzést követően a szabályzóban ki kell választani azokat a funkciókat, amelyeket alkalmazni kívánunk, mint például a szobahőmérséklet megjelenítése, a szobahőmérséklet befolyás-mértéke, az erősítési tényezője, illetve a szobatermosztát-funkció aktiválása.
Általában a kazán védelmét szolgáló paramétereket hagyhatjuk gyári értéken, de jó, ha tudjuk, hogy a nem kondenzációs kazánokat a kondenzáció ellen védeni kell, mégpedig a kazán alacsony vízhőmérséklettel való üzemeltetésének elkerülésével. Ezt a szabályzók úgy oldják meg, hogy mindaddig, amíg a kazán hőmérséklete a beállított védelmi korlát (kazán minimális hőmérséklete) alatt van, nem indítják a keringtető szivattyúkat, így a kazán gyorsan felmelegedhet, a lehető legrövidebbre fogva a kondenzációveszélyes üzemszakaszt. Ez a minimális hőmérsékletkorlát általában 38 °C körüli.
Ezek után már csak az időprogramot kell beállítanunk az ügyfél kívánsága szerint. Ne felejtsük el a felhasználót megtanítani a szabályzó fő funkcióinak használatára, úgymint az időprogram beállítása, az egyes üzemmódok aktiválása stb.
Bármennyire is lelkiismeretesen végezzük munkánkat, előfordulhatnak a rendszerben nem kívánt vagy a felhasználó által meg nem értett üzemviszonyok. A hibakeresés részletekbe menő bemutatása nem képezi cikkünk tárgyát, de néhány lépésben megadjuk a hibakeresés javasolt menetét.
1. A rendellenesnek tűnő üzemmenet minden körülményének feltárása az ügyfél kikérdezésével.
2. A hallottak összevetése a szabályzó működési jellegzetességeivel.
3. A fent felsorolt legfontosabb paramétereknek és az időprogramnak, dátumbeállításnak az ellenőrzése.
4. Bekötések ellenőrzése, kiemelten a keverőszelepek nyit-zár irányának helyességére.
Jelen cikkünk rövid, felületes kivonata lehet csupán a külsőhőmérsékletfüggő- szabályzók üzembe helyezéséhez szükséges ismeretanyagnak, de szándékaink szerint felhívta a figyelmet néhány alapvető fontosságú kérdésre és beállításra. Ismeretlen időjáráskövető szabályzó üzembe helyezéséhez továbbra is a legcélravezetőbb megoldás a szabályzót ismerő szakember felkérése.
