Néhány szó a villamos elosztószekrényekről

2007/3. lapszám | Laborc Attila |  5212 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Kezdetek…A villamos energia hasznosítása a gyakorlatban a XIX. század második felében indult meg. Az 1881. évi párizsi világkiállításon bemutatkozott az izzólámpa, és ezt követően 1882-ben megjelent a kizárólag világítási célokat szolgáló közcélú ele...

1878-ban megjelent Magyarországon a villamos ívlámpa a Ganz gyár öntödéjében is. Ezután 1879-80-ban, az óbudai tornacsarnokban, majd a jégpályán is elkezdtek világítani a lámpák. 1882-ben megjelent a Nemzeti Színházban az első izzólámpa, mely indukálta a további fejlődést, és utat nyitott az első közcélú villamosmű megnyitásához. A mai Magyarország te- rületén, Mátészalkán 1888-ban létesült villamosmű. 1893-ban megindult Budapesten is a közcélú áramszolgáltatás, ekkoriban a fogyasztás (1883. december 15-én) 1647 kWh volt.

A főváros saját villamosipari vállalata, a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei megalakulása 1914-re datálható. A Kelenföldi Erőművet is ekkor helyezték üzembe. Ezt követően 1919-ben a Budapesti Általános Villamossági Rt. és a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei a főváros tulajdonába kerültek, és egyesülve lehetővé vált az egységes villamosenergia-ellátás kialakítása. Később létrejöttek más városokban is az áramszolgáltatás feltételei, amelyek részben az ipari és bányaerőműveken, részben a közcélú erőműveken alapultak. Sorra létrehozták tehát az erőműveket Bánhidán, Ajkán, Tatabányán, Lőrincben, Pécsen, Kazincbarcikán.

1944-re oly mértékű fejlődés jött létre, hogy a városok mindegyike, a községeknek pedig a 40%-a be lett kötve az elektromos rendszerekbe. A megtermelt villamos energia szétosztása ekkoriban egyre bonyolultabbá vált, és felmerült egy elosztásra alkalmas megoldás létrehozásának igénye.

Ekkor a szétosztás épített házas kivitelű volt, amely az építészeti megoldások sokaságával, egyedi megoldásokkal és a bővítési lehetőségek hiányával járt. Az 1960-as években a villamosenergia-elosztás addigi megoldásai forradalmi változáson mentek keresztül, és létrejött egy új "iparág", amelynek a neve ma villamos kapcsolószekrény-gyártás.

De manapság mit nyújtanak ezek a kapcsolószekrény-rendszerek?
A nagy választék, az egyes felhasználási területekre optimalizált anyagválasztás és méretezés, a rendszertartozékok által nyújtott nagyfokú rugalmasság és a más programterületekkel való kompatibilitás kitüntetett módon jellemzi ezt a piaci szegmenst. Tekintsünk át néhány komplett megoldást felsorolásszerűen, amely tükrözi e szakterület összetettségét!
- Kisszekrények egyszerűbb alkalmazásokhoz, elsősorban oda, ahol kevés a hely, főleg épületinstallációba.
- Kompakt kapcsolószekrények komplexebb feladatokra, ahol azonban mégis nagy hangsúly esik a takarékos elhelyezésre. Természetesen itt ipari felhasználók jöhetnek szóba.
- Kompakt szekrényrendszerek variálható kivitelben, műszakilag összetett megoldásokhoz.
- Nagyszekrények nagyáramú, magas műszaki igényeket támasztó felhasználási helyekre.
- Ipari munkaállomások professzionális munkahely létrehozására, elsősorban gyártósorokhoz.
- PC-szekrények számítógépek és vezérlések elhelyezésére, itt is elsősorban ipari volumenben.
- Pultrendszerek kezelői és ellenőrző feladatokra, elsősorban közcélú létesítményekben.

A szekrénygyártás módja és az alkalmazott anyagok
A villamos elosztószekrények a gyártótól és a szekrényváltozattól függetlenül hasonló elvek szerint készülnek, általában acélból. (Kivételt képeznek a ritkán használt, öntött szekrények.)

A gyártáskor a szabadalmaztatott keret profilja egy speciális eljárás során többszörös profilozáson, hajlításon megy keresztül. A keretrészeket a kombinált hegesztő- és illesztőrobot rendszerbe kapcsolja egymással. A plazma- és porhegesztési technika használatával kifejezetten sima hegesztési varratok jöhetnek létre. A használatnak megfelelően elektroforézises merüléses alapozási technológiát, cinkfoszfátozást és alumíniumozást is alkalmaznak, ami a hosszú élettartam záloga. Ma már szinte minden szekrénykészítő porszórásos festéssel készíti ezeket, amely a tartós és a felhasználási területnek megfelelő kialakítás garanciája.

Kicsit részletesebben…
A mai gyártás széles választékot kínál a különböző felhasználási területekre, ezek lehetőségeit tekintsük most át! A cikk terjedelméhez szabva az alábbiakban csak felsorolásszerű ismertetésre vállalkozhatunk.

Elektronikai építőelemek
A termékcsaládokat gondosan előkészített "plug & play" rendszermegoldások jellemzik az elektronika számos területére. Az elektronikai megoldások valóban szinte minden területet felölelnek, a variálható kártyarekesz-rendszerektől az asztali dobozok áramellátásáig, az elektronikai szekrényektől a mikroszámítógép építőelemekig. A gyártók ma már készre szerelt, elővezetékezett, bevizsgált komplett rendszereket is kínálnak a felhasználóknak. A felhasználóbarát elektronikai építőelem-rendszer a következő elemeket öleli fel: mikroszámítógép építőelemek; ipari PC- rendszerek; 19”-os fiókos billentyűzetek; áramellátás; busz-panelek; kártyarekesz- rendszerek; rendszerházak, asztali házak.

Áramelosztási rendszerek
A felhasználók számára a haszon a biztonságos és gazdaságos rendszerben rejlik, azaz nemzetközileg elismert és tesztelt, biztonságos áramelosztási alkatrészeket várnak a gyártóktól. Az akkreditált ellenőrző laborban végzett zárlati szilárdság- vizsgálatok igazolják az áramelosztási rendszerek maximális megbízhatóságát. Az áramelosztás a gazdaságosság terén is bizonyított rugalmas sokoldalú konfigurációival, könnyű szerelhetőségével és helytakarékos kiépítésével. Az innovatív megoldások példái az ipari áramelosztásban a következők: gyűjtősín-rendszerek; csatlakozótechnika; lovas biztosítóelemek; biztosítós szakaszolókapcsolók; függőleges biztosítós szakaszolókapcsolók; készülékadapter; maszkos szekrényrendszer.

Rendszerklimatizálás
A gyártók rendszerklimatizációs megoldásaikkal állandó optimális környezeti feltételeket biztosíthatnak az érzékeny elektronikai elemek számára. A káros hőmérsékleti és egyéb fizikai hatásokkal szemben széleskörű klímaprogram nyújt védelmet, és biztosítja a folyamatos termelést. Például a klímaberendezés visszahűtő berendezései, hőcserélői, szűrős szellőztetői és a kapcsolószekrény fűtési megoldásai kizárják a váratlan termeléskiesés veszélyét, és növelik berendezések élettartamát. A megfelelő klímaberendezés kiválasztását a legtöbb képviseleten ingyenes szaktanácsadással és szoftverrel segítik. A megnövekedett üzembiztonságot és hosszabb élettartamot a következő elemek garantálják: klímaszekrény- rendszerek; hűtőberendezések; visszahűtő berendezések; hőcserélők; szűrős szellőztetők; tetőszellőzők; fiókos klímák; kapcsolószekrény fűtések.

IT-megoldások
Tökéletesen vevő- és feladatorientált informatikai megoldások állnak ma már rendelkezésre. Az informatikai hálózatok rohamos technológiai fejlődése egyre komolyabb kihívások elé állítja a rendszerintegrációval foglalkozó szakembereket. A gyártó innovatív informatikai rendszerei optimális, alkalmazás-orientált megoldást nyújtanak a legspeciálisabb feladatokra is. A rendszermegoldás minden területre kiterjed az áramellátástól kezdve a különböző rackszekrényeken keresztül a hűtésig, valamint a teljeskörű rendszerfelügyeletig. Vezető IT-megoldások a következők: hálózati technika; rackszekrények; monitoring; terminálok; telecom megoldások.

Kommunikációs rendszerek
A kültéri szekrények, kültéri klímakomponensek és távfelügyeleti rendszerek ellenállnak a legmostohább körülményeknek is. Például az egyes kültéri szekrények védettek a levegő páratartalma, a hőmérsékletváltozás és a napsugárzás káros hatásaitól, továbbá - persze csak számunkra különleges tulajdonságokként - tengervízálló, földrengés-, és vandalizmusbiztos kivitel is igényelhető az extrém környezeti hatások kivédésére.

A mai trendek
Elsőként csak az üres "dobozokra" volt igény, később a kis szerelékek, majd az erőműi kiszolgáláshoz szükséges egységek iránt is nőtt az érdeklődés. Korábban a kínálatban szerepelt erősáramú sínrendszer is, de ez az akkori Magyarországon még nagyon drágának számított. Ekkor a betelepülő vállalatok a magyarországi beszállítókra vagy kereskedőkre csak nagyon kis mértékben építettek: számtalan nyugat-európai vagy amerikai cég ideszállította és jóformán csak kicsomagolta a termelőegységét.

Szerencsére ez a helyzet mára megváltozott. Egyrészt megérkeztek és letelepültek az óriásvállalatok hagyományos beszállítói, másrészt a nagy gyártók is felmérték, hogy lényegesen gazdaságosabb a magyarországi beszerzés, és ami fontos: mind termékben, mind a munka minőségében a nyugati színvonalat kapták.

Ez a változás, valamint az informatikai szektor szinte robbanásszerűen megjelenő igénye az itt működő iparág forgalmára is nagyon kedvezően hatott. A klasszikusnak számító villamossági üzletág mellett egyre sikeresebb a rendszer-klimatizálás vagy az IT-ként definiált terület, azaz a számítástechnikai hálózatépítés és a telekommunikációs iparágat szolgáló termékek és megoldások köre.

A szakterület egyik elsődleges törekvése a rendszerszemlélet és az erre alapuló megoldások bevezetése, ami a gyakorlatban egy többlépcsős rendszert jelent. Az alapszinten "üres", eggyel feljebb lépve egy besínezett, konfigurált szekrényt találhatunk. A következő szint jelenthet egy már klimatizált "kivitelt" is, s innen továbblépve pedig egyedi igények szerint alakítható, komplett - például szünetmentes tápegységgel vagy betáplálási, csatlakozási pontokkal felszerelt - szekrénnyel találkozhatunk.