Energiagazdálkodásról (nem csak) villanyszereloknek
2007/3. lapszám | Laczó Pál | 3498 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A cikksorozat első részét azzal kezdtem, hogy nem arról kívánok írni, hogy kapcsold le a villanyt, használj energiatakarékos izzót stb. Most mégis valami hasonlóra adom a fejem. Ezt azért teszem, mert úgy gondolom, hogy mindnyájan, akik ezen a földön élünk, felelősek vagyunk az élhetőség fenntartásáért. És még mielőtt valaki gyorsan tovább lapozna, mert nem kíváncsi erre az energiatudatosságot serkentő irományra, íme néhány adat.
Egy átlagos magyar épület (lakás, irodaépület, közintézmény együttvéve) fajlagos energiafelhasználása 180 kWh/év. Ugyanez a nyugat-európai régióban 80 kWh/év. Modern autóval 15 000 km autózás kb. 3 tonna CO2-kibocsátással jár. 1 m3 földgáz eltüzelésekor kb. 1,9 kg CO2 szabadul fel. Ez 1 év alatt egy átlagos családi ház esetén kb. 5,7 tonna CO2-kibocsátást jelent (szén-, illetve olajtüzelés esetén ez lényegesen több). Elmondható tehát, hogy egy földgázzal fűtő, legalább 1 autót használó család a környezetet évente kb. 8,7 tonna CO2-vel terheli. Megdöbbentő, ugye?
Miért érdekes ez? A csapból is az folyik, hogy globális felmelegedés, ózonlyuk stb... Nos, a globális felmelegedést például az okozza, hogy a Nap sugarait a föld elnyeli, és más hullámhosszon (hő formájában) visszasugározza a légkörbe. Hála istennek, a légkör tartalmaz CO2-t, ami miatt ezek a hullámok visszaverődnek (nem sugárzódik ki a világűrbe), és nem hűl ki a Föld. De ha túl sok a CO2, akkor túl sok meleg marad a Földön, azaz ez globális (teljes Földet érintő) felmelegedést okoz. Legfeljebb egy kicsit melegebb lesz, mondhatnánk. Hát, sajnos a dolog nem ennyire egyszerű: az a "kicsit melegebb" éppen elég ahhoz, hogy elolvadjon az Antarktisz jégpáncélja. Ennek hatására az óceánok vízszintje megemelkedik (egyes hírek szerint akár 2 m-rel is). Ez rengeteg tengerparti település víz alá kerülését jelenti. Megállhat a Golf-áramlat, aminek nem csak időjárásra gyakorolt hatása van, hanem a tengeri élőlények tájékozódásában, biológiai ciklusuk alakulásában is jelentős szerepet játszik. Tehát elképesztő káosz alakulhat ki a vizekben is, és a szárazföldön is (például elképesztő méretű népvándorlásra lehet számítani, ami újabb mezőgazdasági területek megszűnését jelenti).
Azt, aki a fentieket szem előtt tartva, a komfortosságról nem lemondva, de mindig optimális mértékben, a pazarlást minimalizálva használja az energetikai rendszereket, azt nevezhetjük energiatudatos felhasználónak. Jó, jó, mondhatnánk, de mit tehet egy ember? Hiszen bármit is tesz, az csak egy csepp a tengerben, az ipari felhasználók ennél lényegesen nagyobb szennyezők. Ez első ránézésre valóban így látszik, de nézzük meg a kérdést egy kicsit közelebbről.
Cseppekből áll a tenger, tartja a mondás. Még egy utolsó példa: 100 W-os izzó 10 órai égetése (1 kWh) kb. 0,53 kg CO2-kibocsátást eredményez. 3 millió lakást feltételezve ez 1590 tonna. A következő példákat ilyen "szemüveggel" javaslom követni.
"Lényegtelen" apróságok
Mindenki nézi a TV-t, és mindenki távirányítóval kapcsolja ki. Pedig a stand-by állapot is energiát fogyaszt! Igaz, nem sokat, de láttuk a példát: sok kicsi sokra megy. Ugyanez a helyzet az akkumulátortöltőkkel (telefon, MP3-lejátszó, palm-top stb.). Ne legyünk restek, teljes áramtalanítással szüntessük meg a stand-by állapotot! Kapcsoljuk ki a TV-t a kézi kapcsolójával, húzzuk ki a töltőt a konnektorból stb.!
Világítás
Nagyon sokan használnak energiatakarékos izzót. Ez nagyon helyes, de ennek köszönhetően mindenhol "égetik" a villanyt, még akkor is, amikor semmi szükség nincs rá. Az energiatakarékos izzók működési elve hasonlít a fénycsövekéhez, az élettartamuk valóban függ a ki-be kapcsolások számától, ezért fontos, hogy olyan helyre szereljük be ezeket, ahol kevés kapcsolásra van szükség. Ilyen hely például a nappali, a konyha, a gyerekszoba vagy az étkező. Ha pedig már nincs rá szükség, akkor ne felejtsük el kikapcsolni. Ne tegyünk energiatakarékos izzót túlzottan hideg és túlzottan meleg helyekre!
Fűtés
Nagyon sokan 23-25 0C-ra fűtik fel lakásukat, pedig csak szokás kérdése, hogy kevesebb is elég legyen. Megfelelő páratartalom és meleg érzetű környezet esetén elegendő lenne a 18-20 0C is. Ha pl. 25 0C-ról 20 0C-ra csökkentjük hőigényünket, kb. 30% hőenergiát (fűtési költséget) tudunk megtakarítani.
Ha már fűtésről beszélünk, vizsgáljuk meg a kazánokat! A piacon lévő kazánok hatásfoka igen széles sávban mozog. A kazánokon általában azt a hatásfokot tüntetik fel, ami 1 egységnyi tüzelésből keletkezett energia hasznosítási arányát jelzi. A hagyományos kazánok a bevitt energia 55-75%-át hasznosítják, a modern kazánok hőhasznosítása már 85%, de az ún. kondenzációs kazánok esetében ez az érték meghaladja a 95%-ot (a fűtőértékkel való trükközés miatt 100% feletti értékekkel is találkozhatunk). A hatásfokot felfoghatjuk úgy is, hogy ahány százalékkal jobb a hatásfok, annyival több fűtési költséget spórolunk. Ha hagyományos fa- vagy széntüzelésű kályha is van a rendszerben, használjunk hosszú füstcsövet, hogy az is melegítse a lakást. Építsünk cserépkályhát (vagy legalább ne bontsuk le)! A fával való fűtés olcsóbb, mint a földgáz, ezen kívül a cserépkályha még különös hangulatot is adhat a lakásnak. Az átmeneti időszakban (ősszel és tavasszal) pedig különösen előnyös, amikor csak rövid ideig kell fűteni. Ne bútorozzuk körül a fűtőtestet, mert ezzel megakadályozzuk a meleg levegő áramlását (és még a bútornak sem tesz jót). Gyakran szellőztessünk intenzíven, ne pedig kicsit és egyfolytában. A gyakori szellőztetéssel a levegő kicserélődik, de a lakás nem hűl le. Folyamatos szellőztetés mellett pedig csak az utcát fűtjük.
A fűtőtestek mögé helyezzünk hővisszaverő tükröt (alufóliát vagy fémlapot). Este engedjük le a redőnyöket vagy húzzuk be a sötétítő függönyöket (a függöny lehetőleg ne lógjon a radiátor elé). Használjunk heti programozású termosztátot a hőmérséklet szabályozására (éjszakára, vagy amikor nem vagyunk otthon, vegyünk vissza a hőmérsékletből).
Nyílászárók utólagos szigetelése
E területen a legismertebb talán az egy oldalán ragasztóanyaggal bevont szivacscsík. Ennek nagy hátránya, hogy évente cserélni szükséges. A másik megoldás a különböző profilokban gyártott rugalmas gumicsík. Óriási előnye, hogy több évig megtartja rugalmasságát, illetve a különböző nagyságú rések a különböző profilokkal jól tömíthetők. Az utólagos hőszigetelési akcióval akár 15% fűtési költségcsökkenés is elérhető.
Megtakarítás a konyhában
A hűtőszekrények és fagyasztóládák folyamatos üzeműek, ezért energiafel-használásuk jelentős tételt képvisel a háztartásban. Új hűtőszekrény vagy fagyasztó- szekrény vásárlása esetén válasszuk az "A" vagy "B" energiatakarékossági osztályba sorolt berendezéseket. Az "A" és "D" osztály fogyasztása között legalább 30% az eltérés! A hűtőberendezéseket lehetőleg hűvös helyen tároljuk, de semmiképpen ne tegyük zárt helyre vagy a fűtőtest közelébe. A hűtőrácsot rendszeresen (legalább félévente) takarítsuk. Kerüljük a hűtőgépek ajtajának gyakori nyitogatását. Ne tegyünk meleg ételt a hűtőszekrénybe, hagyjuk előtte kihűlni! A fagyasztóból időben kivett élelmiszert a hűtőszekrényben engedjük ki, s olvasszuk le rendszeresen a jégréteget a mélyhűtő oldaláról!
Fedjük le az edényt! A lefedett edényben kevesebb, mint a fele idő alatt forr fel a víz, mint a fedetlenben. A főzéshez olyan edényt használjunk, amelynek mérete illeszkedik a gázláng méretéhez. Használjunk jó hővezető anyagból készült főzőedényt. Az üveg- vagy kerámiaedények a mikróba valók! Ha már felforrt az étel, tegyük kis lángra, a hőntartáshoz kevesebb energia is elegendő, az étel pedig ugyanannyi idő alatt fő meg. Egy adag étel elkészítéséhez gazdaságosabb a mikrohullámú sütő használata, több adag elkészítésére viszont a gázsütő gazdaságosabb.
Energiatakarékos építkezés
Energiatakarékosan építkezve és házunkat ily módon működtetve a hagyományos ház fűtési, világítási és más energiaköltségeinek legalább a felét megtakaríthatjuk. Az energiatudatos építés befektetései 3-5 év alatt megtérülnek, még a mai energiaárak mellett számolva is. Az energiaárak emelkedése pedig csak növeli a megtakarítás mértékét.
Tájoljuk jól a leendő házunkat, így a napsugárzásból kinyerhető energiát maximálisan hasznosíthatjuk. A nappali tartózkodásra szolgáló helyiségeket (pl. konyha, nappali) a déli oldalra helyezzük! A napenergia-hasznosítást növelhetjük télikert építésével. Törekedjünk a hőleadó felületek minimálisra csökkentésére: a zegzugos épületek nagyobb hőleadó felületűek, mint az egyszerű, lekerekített vonalúak. A fal legyen jó hőtároló és hőszigetelő. A nyílászárók legyenek hőszigetelt üveggel ellátva (hőszigetelő képességre jellemző mérő szám a "k" érték, üvegfelületek esetén 1,5 vagy kisebb érték minősül jó hőszigetelőnek). A kamrát, pincét lehetőleg úgy alakítsuk ki, hogy hűtés nélkül lehessen bennük élelmiszert tárolni. Ügyeljünk arra, hogy a kivitelezés során a külső hőszigetelést ne hagyjuk megspórolni! Előnyös a padló- és (vagy) falfűtés használata. Kazánnak lehetőleg kondenzációs rendszerűt válasszunk! A fűtési rendszerünket célszerű szabályozhatóvá tenni termoszelepekkel, illetve termosztáttal. Az aljzat, a födém, illetve a tetőtér megfelelő szigetelésére fokozottan figyeljünk!
Épületek felújítása
A már meglévő épületek energiafogyasztásának csökkentésére több hatékony eszköz áll rendelkezésünkre. Fontos tény, hogy minden épület energetikailag felújítható, és a befektetés hosszú távon (5-10 év alatt) ígéretesen gyümölcsözik. Például a szokványos hazai homlokzati falazatok figyelembevételével, ha 15 cm vastag üveggyapottal hőszigeteljük házunkat, a felújított fal legalább négyszer-ötször kevesebb hőt fog átbocsátani, mint korábban.
Hőszigetelés
A hőszigetelést mindig a külső felületen végezzük el. A belső szigeteléssel több kárt okozunk, mint amit megnyerünk (pl. páralecsapódás a szigetelés és a fal között, nagy hidegben ennek hatására a fal szét is fagyhat). A falak külső szigetelésére általában 15 cm (a falazat anyagától is függ), a tetőtér szigetelésre legalább 20-25 cm javasolt. A lapostetőket célszerű magastetőkre cserélni. Ezzel nem csak a hőszigeteléssel nyerünk, hanem a beázás okozta bosszúságoktól is megmenekülhetünk. Ha a magastető nem kialakítható, akkor is érdemes a lapostetőket leszigetelni. A tetőtéri hőszigeteléshez célszerű olyan szigetelőanyagot használni, amelynek a cserép felőli oldalát hővisszaverő fóliával látták el.
Nyílászáró-korszerűsítés
A nyílászárók szigetelésénél célszerű az ajtó és ablaktok melletti hézagokat is eltömíteni, pl. PUR-habbal. A hagyományos ablakredőny tokja többnyire rosszul szigetelt üreg, ahonnan télen szivárog be a hideg. Töltsük ki az üreget szigetelő paplannal, szivacsdarabokkal vagy újságpapírral, fedlapjának réseit pedig rugalmas töltőanyaggal (pl. szilikonhabbal) szigeteljük körbe. A leghatásosabb azonban, ha a régi redőnyt megszüntetjük, rését teljesen betömjük, és helyette új, külső hőszigetelő redőnyt szereltetünk. Amennyiben ablakcserére kerül sor, érdemes a benapozás figyelembevételével a helyiségek méretének megfelelő optimális ablakfelületet tervezni, és lehetőleg a legjobb hőszigetelő tulajdonságú ablakokat beszerezni.
Az épületek energiatakarékos felújítása drága mulatság, ezért ajánlatos referenciákat bemutatni képes építészmérnöktől, épületgépésztől tervet rendelni, hogy beruházásunk biztosan sikeres legyen, és a költségek is optimálisan alakuljanak. A kivitelezési megbízást célszerű ugyancsak referenciákkal rendelkező iparosnak kiadni, de hasznos ehhez is a tervezők tanácsát kikérni.
Bízom benne, hogy a cikk olvasóiban sikerült felkelteni az energiatudatosság iránti igényt!
