Készülékvizsgálatok gyakorlati megvalósítása és szabványossági háttere
2007/5. lapszám | Horváth László | 4410 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Akár a háztartásunkat, akár a munkahelyünket nézzük, villamos berendezések vesznek körül bennünket mindenütt. Annak érdekében, hogy biztonságosan használhassuk ezeket, az ellenőrzésükre, a különböző készülékek gyártás és javítás során elvégzendő eset...
A különféle villamos szerkezetek, berendezések, készülékek biztonságával nem egyetlen szabvány foglalkozik. Inkább a készülékek sokféleségét látva a szabványalkotók különféle termékszabványokat dolgoztak ki az egyes típusokkal szemben támasztott, többek között biztonsági követelmények megalkotásakor. Ha tehát valaki ellenőriz(tet)ni kívánja, hogy az adott készüléke megfelelően működik, akkor annak besorolása alapján, a megfelelő szabványt kiválasztva, az azt kielégítő vizsgálóeszközzel tudja ezt megtenni.
Jellemzően az ellenőrzés elsődleges előírt helyszíne a gyártás. Egy magára adó gyártó termékfelelőssége nyilván megkívánja a rendelettől függetlenül ezen mérések elvégzését, hiszen az egyre növekvő minőségi követelmények ezeket szükségessé teszik.
A szabványi követelményeknek megfelelően vannak egyedi prototípus-vizsgálatok, és léteznek a gyártás során végzett, minden darabra kiterjedő végellenőrző mérések. Vannak olyan készülékek, amelyeknél rendelet által megkövetelt periodikus ellenőrzéseket is el kell végezni immár a felhasználó telephelyén vagy mérőlaboratóriumban. Új helyszínként belép még a javítás: a javítást követően a műszer megfelelőségének vizsgálatát szintén el kell végezni. Javasolt kölcsönzéskor is a bérbeadás előtti és utáni meglévő állapot rögzítése.
Vizsgálati módok
Alapvetően ötféle mérést végezhetnek el egy készülék ellenőrzése során. Természetesen bizonyos esetekben ennél kevesebb vizsgálat is elegendő; például a II. érintésvédelmi osztályú készüléknél nem értelmezhető a védővezető folytonossági ellenállás-mérése.
Elsőként kiemelhető, hogy a védővezető folytonossági ellenállás-mérés az I. érintésvédelmi osztályú készülékek védővezetője és a megérinthető fémfelület között fellépő ellenállás mérésére szolgál (1. ábra). Ez négyvezetékes, jellemzően törpefeszültségű, nagyáramú (10-25 A) mérés, és ellenálláshatárérték-állítással egyszerűsíthető a kiértékelése.
Fontos mérés a szigetelési ellenállás meghatározása, amely a készülék használatakor esetlegesen bekövetkező baleseteket és készülékhibákat előzheti meg. A mérést általában 500 V (esetenként 1000 V) egyenfeszültséggel végzik (2. ábra), és a szabványokban rögzített határértékek figyelése segíti a kiértékelést. Léteznek olyan szigetelésvizsgálók a kínálatban, amelyek olyan elven mérnek, hogy a mérés eredményéből nem csupán a megfelelő szigetelésre, de a készülék megfelelően behuzalozott állapotára is lehet következtetni (mérési eredményként a végtelen szigetelési ellenállás csak a rosszul bekötött készüléknél jelentkezik).
Az átütésvizsgálat célja vagy a tervezés során hagyott, vagy a használat során a szennyeződésektől keletkező túl kis távolságok, légközök felderítése, a nem megfelelő szigetelő anyagok kimutatása, a bekövetkezett szigetelésromlás és a kábelezés hibáinak megtalálása. A szabványokban rögzített egyen- vagy váltakozó mérőfeszültséggel történik a mérés általában 5 kV-ig, esetenként 12 kV is elképzelhető például bizonyos orvosi berendezéseknél.
A szigetelési ellenállás következtében valamekkora szivárgó áram folyik a felhasználón és a védőföldön vagy más csatlakozón keresztül a föld felé. Ennek mérése szintén fontos feladat. Ráadásul különféle alfajtái vannak: különbségi áram, érintési áram, páciens áram (orvosi berendezésnél) stb.
Emellett persze a vizsgálandó berendezés funkcionális vizsgálata is szükséges. Itt a teljesítmény vagy áramfelvétel mérése mellett esetleg hőmérséklet-, mozgásérzékelés vagy egyéb jellemző kimutatása is szükséges lehet.
Termékszabványok
Mivel a szabványok használata hazánkban csak ajánlott és nem kötelező, a most következő részt ennek megfelelően kell kezelni. Jó tudni azonban, hogy vitás esetekben a szabványok olyan szakmai szabálynak tekintendők, amelyek a vita eldöntésének mérlegelési alapjául szolgálhatnak.
Elég sok, a különféle villamos szerkezetek, berendezések, készülékek biztonságával foglalkozó biztonsági szabvány létezik, közülük most nézzük azokat, amelyekkel gyakrabban találkozhatunk mindennapi életünkben.
Elsőként legyen az MSZ EN 60204 szabvány, amely a Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei címet viseli. Ennek biztonsági része például kötelező gyártósori végellenőrzést ír elő minden darabra. Megadott határértékeket tartalmaz a védővezető- folytonosság 10 A-es, legalább 10 másodperces méréséhez a vezeték átmérőjének függvényében. Előírja az 500 V-os szigetelési ellenállásmérést legalább 1 Mohm határértékkel, valamint az 1 kV-os váltakozó feszültségű átütésvizsgálatot.
Vegyük továbbá a Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásait taglaló MSZ EN 61010 szabványt. Ez például típusvizsgálatot ír elő az adott készülékeknél: 25 A-es védővezető-folytonosság- mérést kisebb, mint 0,1 ohm ellenállással. Ezen felül 500 V-os szigetelési ellenállásmérést különféle határértékekkel az alap- és a megerősített szigetelésre. Az átütésvizsgálat lehet egyen- vagy váltakozó feszültségű, és a mérőfeszültség több paraméter (tápfeszültség, érintésvédelmi osztály, szigetelés) függvénye.
Harmadikként nézzük meg a szintén típusvizsgálatot megkövetelő MSZ EN 60598 Lámpatestek szabványt. Ez 10 A-es védővezető folytonosság mérésnél kisebb, mint 0,5 ohm határértéket, egy perces 500 V-os szigetelési ellenállásnál legalább 2 Mohm határértéket, valamint kétszeres tápfeszültségű, hol 1000 V-os (alapszigetelés), illetve hol 3500 V-os (megerősített szigetelés) átütésvizsgálatot ír elő.
Nem részletezném a többi szabvány hasonló előírásait, csak felsorolnék néhány érdekesebbet közülük. Létezik még többek között az MSZ EN 60950 az Információtechnikai berendezések, az MSZ EN 60065 az Audio-, video- és hasonló elektronikus készülékek, az MSZ EN 61029 a Hordozható, villamos motoros szerszámok, az MSZ EN 60335 a
Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek, valamint az MSZ EN 60601 a Gyógyászati villamos készülékek biztonsági előírásait tartalmazó szabvány is.
Külön szabványok rendelkeznek a nem a gyártáskori vizsgálatokról: a VDE 0701 a Javítást és átalakítást követő vizsgálat, míg a VDE 0702 az Ismételt ellenőrzés villamos berendezésekre tartalmazza az ekkor érvényes követelményeket.
Vizsgálókészülékek
Nyilvánvalóan a vizsgálókészülékek is igazodnak valamennyire a különféle termékszabványokhoz, elsősorban mérőképességeiket illetően. Emellett vannak egyetlen feladatra (például átütésvizsgálat) szakosodott készülékvizsgálók (3. ábra), és léteznek több mérési feladat elvégzésére képes univerzális berendezések. Harmadrészt vannak helyek, ahol egyetlen - általában hordozható - készülékvizsgálóval (4. és 5. ábra) elvégezhető az elektromos készülékek teljeskörű ellenőrzése, de egy korszerű gyártósor végére ma már egy komplett mérő- és méréskiértékelő rendszer szükséges (6. ábra).
Ez utóbbiak közt a különféle célmérő eszközök mellett helyet kaphatnak a multiméterek, tápegységek és a számítógépes kiértékelő rendszerek csakúgy, mint a mérés biztonságát garantáló kiegészítő elemek.