Kapcsolt energiatermelés biomassza felhasználásával
2006/5. lapszám | netadmin | 3677 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kapcsolt energiatermelés biomassza felhasználásával Számos publikáció szerint a fosszilis energiahordozók tartalékai csökkenek. Az üvegház-effektus okozta jelenségek is hozzájárultak ahhoz, hogy az utóbbi években egyre inkább fokozott érdeklődés ...
Számos publikáció szerint a fosszilis energiahordozók tartalékai csökkenek. Az üvegház-effektus okozta jelenségek is hozzájárultak ahhoz, hogy az utóbbi években egyre inkább fokozott érdeklődés mutatkozik a biomasszából történő villamosáram-előállításra. A Kyoto-i jegyzőkönyv és az EU Fehér Könyve (Energia a jövőért: Megújuló energiahordozók) ennek a folyamatnak a fontosabb mérföldköveinek tekinthetők. Ha ugyanis elektromos energiát termelnek biomasszából, akkor egyrészt semleges CO2-t juttatnak ki az atmoszférába, másrészt az energiaimport-függőséget csökkentik, hiszen helyi energiahordozót használnak fel energiaforrásként.
Ausztria Burgenland tartományának déli részén, Güssing városában a fenntartható
energiagazdálkodást nem csak jelszóként, hanem évek óta realitásnak élik meg.
Ennek szellemében tekinti magát jogosan a város a megújuló energia európai
centrumának. Güssing az egyik legnagyobb biomassza távfűtőhálózatot üzemelteti.
A városban üzemel egy biodízel üzemanyagot - repcéből és napraforgóból - előállító
üzem, és közel négy éve termel villamos energiát az erőmű biomassza elgázosításával.
Amíg az ötletből valóság lett, természetesen néhány cégnek össze kellett fognia,
ehhez alapították meg a REPOTEC-et. Erre szövetkeztek - tervezőcégek, valamint
a Bécsi Műszaki Egyetem kutatói, az alsó-ausztriai energiaszolgáltató, az EVN
és a güssingi távhőszolgáltató vállalat. A munka célja volt egy új, gazdaságos,
bio- massza elgázosításán alapuló eljárás kifejlesztése, mely rendszer alkalmas
lesz a kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés kialakítására.
A Bécsi Műszaki Egyetem alaposan felkészült a demonstrációsnak tekintett erőmű
tervezésére. Előzményként 100 kW th teljesítményű pilot-üzemet szereltek össze
Bécsben. Ennek a rendszernek a tapasztalatai alapján, a szükséges arányosság
figyelembevételével tervezték meg a güssingi biomassza erőművet.
A létesítmény megvalósítása 2001-ben 165 millió schillingbe került, melynek
finanszírozását az Európai Unió és a Burgenlandi Tartomány vállalta.
Az erőmű beruházásának főbb elemeit érdemes áttekinteni. A biomassza erőmű
megvalósítására egy részletes programterv készült. A biomassza erőmű tervezését
2000. szeptember 4-én kezdték meg. Az erőművet a város "szélére" tervezték.
A feszített ütemre jellemző, hogy már decemberben tető alá került a létesítmény.
A megvalósult létesítmény egy része háromszintes, szabadtéri kivitelűre készült.
Az üzembevételi eljárást a terv szerint 2001 májusában kezdték meg, majd a
próbaüzem még augusztusban beindult.
Az erőmű ünnepélyes átadására az Ausztriai Biomaszsza Napon, 2001. szeptember
20-án került sor, és ezt követően, szeptember 27-én termeltek először gázt.
A biomassza erőmű technológiai folyamata - lényegét tekintve - a következőkben
foglalható össze. Az erőmű területén a faaprítékot a szabadban tárolják. A
közvetlen felhasználás előtt a biomasszát rakodógéppel fedett tárolóba hordják
be, ezáltal a csapadéktól megvédik. Innen kerül a tüzelőanyag a tulajdonképpeni
technológiai folyamatba. A leegyszerűsített folyamatábra szerint az áram és
a távhő termelése biomassza elgázosításából a következő főbb lépcsőkre épül:
. a fa elgázosítása,
. biomassza-elgázosítás,
. égetőkamra,
. a termelt gáz tisztítása,
. mechanikai, vegyi és füstgáz-tisztítás,
. gázmotor üzemeltetése és villamosenergia-termelés,
. távhő-előállítás.
A faapríték az elgázosítóba kerül. A művelet lényege az örvényrétegű (gőz)
elgázosítás, mely tulajdonképpen két egymással összekapcsolt örvényrétegű rendszerből
- elgázosítóból és égési kamrából - áll. A gázt termelő reaktort a Institute
of Chemical Engineering és az AE Energietechnik együtt fejlesztette ki, a nemzetközileg
ismert FICFB gázelgázosítási rendszeréből. Ennek az elgázosító rendszernek
az alapja a fizikailag elszeparált elgázosító és az égési kamra.
Az ún. elgázosítóban a bevezetett biomassza elgázosítása kb. 850 0C hőmérsékleten
történik, mialatt a vízgőzt hozzáadják. Az elgázosítót egy rézsűs csúszda köti
össze az égési kamrával, amelyet tüzelési ágyként üzemeltetnek.
Az égési kamrában az elgázosítóból átkerült koksz elégetése levegő hozzávezetésével
történik. A keletkező hőt homokágy veszi fel, mely hőmennyiség cirkulációval
átjut az elgázosítóba, és biztosítja az említett hőmérsékletet a faapríték
elgázosításához. A folyamat ezáltal önfenntartó lesz. Ennek a rendszernek az
egyik előnye, hogy egyensúly van az elgázosítási és az égési reakció között,
ezért fenntartható az üzemelés stabilitása. A hőmérséklet az égési szekcióban
szabályozható. Az elgázosító és az égési zóna között a hőmérsékletkülönbség
50-90 0C körül alakul, melyet az üzem mérési eredményei mutatnak. Az égési
kamrába a gázmosó után is kerül vissza termelt gáz.
A folyamatban
lejátszódó reakciók:
C + H2O> CO + H2
CO + H2O> CO2 + H2
Az elgázosító pl. 2002-ben több mint 3200 órát üzemelt, és a mérési eredmények
kedvező képet mutatnak. Az elgázosító és a gáztisztító rendszer a terv szerint
üzemelt. A termelt gáz minőségét, összetételét mérésekkel ellenőrizték. Kedvező
eredmények után a gázmotor üzemszerűen 2002 áprilisában indult el.
A technológia folyamata alatt a következő összetevők keletkeznek: CO; CO2;
CH4; H2; H2Og; C. Az erőműben gázmotor üzemel, ezért a termelt gázt hűteni
és tisztítani kell. A gáz először a gázhűtőbe lép be. Az így kinyert hulladékhőt
a hűtési folyamatot követően távfűtésre használják fel. A lehűlt gáz textilszűrőn
keresztül halad át, melynek során a gáz mechanikai szennyeződése, a por leválasztásra
kerül. Ezt követően a szűrt gáz egy tisztítóberendezésbe - savas mosóba - jut,
ahol a kátrány-, valamint az ammóniatartalmat és savas komponenseket csökkentik.
Innen a gáz egy - kisebb - része speciális folyamat segítségével visszakerül
az égési kamrába. Ezáltal feldolgozásra kerül minden káros anyag és víz.
A gázmotor a termelt gázt energiatermelésre használja fel. A Jenbacher gázmotor
generátort hajt meg, és ezáltal elektromos energiát termel. A motor hűtőfolyadékának
hulladékhőjét szintén a távfűtés hasznosítja. A motor kipufogógáza katalizátoron
át a kéményen keresztül jut a szabadba. Az égési kamrából kilépő füstgázt lemezes
hőcserélő segítségével hűtik le. A kinyert hulladékhőt szintén a távfűtési
rendszer használja fel. A füstgáz is a mechanikai szennyeződéstől történő tisztítás
után kerül ki a szabadba. Az égési kamrából időnként a salakágy eltávolításra
kerül. Az erőmű teljes technológiai folyamata a vezérlőteremből figyelemmel
kísérhető. A kezelő a monitor képernyőjén lehívhatja a szükségesnek ítélt paramétereket
(hőmérséklet, nyomás, tömegáramok stb.), és igény esetén be is avatkozhat.
Az erőmű óránként 1760 kg faaprítékot használ fel, ennek alapján a rendszer
tüzelési teljesítménye 8 MW. A biomassza erőmű óránként 2000 kWh villamos energiát
termel, és 4500 kWh hőenergiát ad ki a távfűtésre. Koch mérnök tájékoztatása
szerint - aki egyébként az erőmű alapkőletételétől az üzemelés minden mozzanatában
részt vett - az erőműben hatékony bioenergia-felhasználás valósul meg. Az erőmű
villamos részének hatásfoka 25-28%, míg a teljes rendszer hatásfoka (elektromos
és hőenergia) túllépi a 85%-ot. Érdemes megtekinteni és tanulmányozni ezt a
- szakmailag rendkívül érdekes és színvonalasan megvalósított - biomaszsza
elgázosításával üzemelő, kapcsolt hő- és villamos energiát termelő erőművet,
melynek tervezési, kivitelezési és üzemeltetési tapasztalatait célszerű hasznosítani.
Dr. Barcsik József