Biztonságtechnika

Néhány szó a biztonsági világításról III.

2006/1-2. lapszám | Kovács István |  6534 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A beépített fényforrás lehet izzós, fénycsöves, kompakt fénycsöves, LED-es, halogén, fémhalogén, nátriumgőz vagy higanygőz fényforrás. Mindegyik fényforrás más-más tulajdonsággal rendelkezik aszerint, hogy előtétes, nem előtétes, az előtét tud-e fo...

1. A beépített fényforrás lehet izzós, fénycsöves, kompakt fénycsöves, LED-es, halogén, fémhalogén, nátriumgőz vagy higanygőz fényforrás. Mindegyik fényforrás más-más tulajdonsággal rendelkezik aszerint, hogy előtétes, nem előtétes, az előtét tud-e fogadni egyenáramot vagy nem. Milyen környezeti hőmérsékleten működik a fényforrás? A normál fénycsöves lámpáknál például alacsony hőmérsékleten problémás a begyújtás, és lecsökken, illetve megszűnik a fénykibocsátás. A biztonsági világítás szempontjából fontos lehet például az újragyújtási idő, amit figyelembe kell venni, ha az áramkimaradás után a biztonsági világítás kialszik, mert a feszültség már visszatért, de a fémhalogén lámpák még nem gyújtottak be. Meg kell oldani, hogy a biztonsági világítás tovább égjen, míg a normál világítás is begyújt. Nem elhanyagolható továbbá a fényforrás hatásfoka. Fontos ugyanis, hogy akkumulátoros üzemben milyen teljesítményt kell kiadni. Lényeges továbbá a színvisszaadási tényező, amit a szabvány a jelzések felismerhetőségénél előír. Most csak néhány fontosabb szempontot emeltünk ki, amit a fényforrás kiválasztásánál figyelembe vehetünk.
2. A lámpatest anyaga is osztályozási szempont, leggyakrabban a műanyagházas és a fémházas lámpák, illetve ezek kombinációja fordul elő, de speciális helyeken (pl. műemléképületek) egyedi tervezésű lámpatestek is készülnek (mindazonáltal a biztonsági világításra vonatkozó előírásoknak természetesen ezeknek a lámpáknak is meg kell felelniük). A fémházas lámpák általában ipari felhasználásra készülnek, vagy olyan helyekre, ahol a lámpatestek igénybevétele nem átlagos (pl. vandálbiztos lámpák). A másik nagy felhasználási terület az álmennyezetbe süllyeszthető, élvilágítós irányfényeké, amelyek háza többségében fémből készül. Vannak ezen kívül még magasabb esztétikai igényeket kielégítő (pl. krómozott kivitel) fémházas lámpák is. A korszerű műanyagok megjelenése lehetővé tette, hogy szinte bármilyen igénynek és igénybevételnek eleget tevő lámpatesteket gyárthassanak. Igaz ez az irányfényekre és a biztonsági világítási lámpatestként is felhasznált normál világítási lámpatestekre is.
3. A fénytechnikai jellemzők szerinti osztályozás a következő. Mivel a menekülési útvonal megvilágítását fénytechnikailag méretezni kell, a kiindulási adat ehhez a fényeloszlási görbe. Ezek az adatok a katalógusokból rendelkezésünkre állnak, sőt az utóbbi időben már elektronikus formában is hozzáférhetők, olyan formátumban, hogy az elterjedtebb világítástervező programokon futtathatók. Ennek ellenére a tervezőnek kell kiválasztania a megfelelő fényeloszlási görbéjű lámpatestet, amivel a programot lefuttatja. Mondani sem kell, hogy például egy kültéri tartálypark biztonsági világítása egészen más lámpatesteket kíván, mint egy irodaépület folyosója.
4. A felszerelés helye már alapvetően meghatározza a lámpa felépítését is. Oldalfalra alapvetően egyoldalas, a mennyezetre pedig kétoldalas lámpát szerelünk. Természetesen ez is csak általában igaz, mert pl. oldalfalra, de a falra merőlegesen kétoldalas lámpát szerelhetünk fel falikarral. Biztonsági világítási célra leggyakrabban a normál világítás lámpáit használjuk. Ebben az esetben a biztonsági lámpatestek szerelési módja megegyezik az általános világítási lámpatestek szerelési módjával. A menekülési útvonal fénytechnikai méretezését szintén el kell végezni, de figyelembe kell venni, hogy a sajátakkus lámpatestek fényárama akkumulátoros üzemben csak töredéke a hálózati üzemű fényáramnak. Mennyezetre szerelt irányfényeknél is sokféle szerelési mód adódik. Az alapkiszerelés a mennyezetről lánccal vagy csőingával lefüggesztett kétoldalas irányfény. Ennek előnye, hogy nagyobb vagy változó belmagasság esetén a lámpákat a megfelelő magasságba függeszthetjük fel. A kétoldalas lámpát szerelhetjük közvetlenül a mennyezetre vagy süllyeszthetők az álmennyezetbe is. A kétoldalas piktogramos kivitel többféleképpen is megvalósítható. Az „igazi” kétoldalas lámpában a fényforrás a piktogramos bura mögött, belül foglal helyet. A hagyományos élvilágítós lámpában a fényforrás közvetlenül a plexi- vagy üveglap élét világítja meg. Igen gyakori megoldás, hogy az egyoldalas lámpa burájára valamilyen módszerrel egy prizmát vagy egy lefelé álló plexilapot szerelünk, és ez világítja meg közvetve az egyoldalas lámpát.
5. Az energiaellátás szempontja szerint a következő osztályozás végezhető el. Amenynyiben akkumulátoros vészüzemű tápellátásról van szó, kétféle alapesetről beszélhetünk: sajátakkus (független lámpatestek) vagy központi akkus (központi táplálású) kivitel. Sajátakkus rendszernél minden egyes lámpába egy önálló akkumulátor van beszerelve, a központi akkus rendszernél az energiaellátást egy központi akkumulátortelep biztosítja. A sajátakkus rendszer előnye az olcsóbb kivitelezés. Hátránya a nehezebb ellenőrizhetőség, valamint a gyakoribb akkumulátor- csere, mivel az itt használt akkumulátorok várható élettartama 3 év, míg a központi akkumulátoroknál 10 év. Nem elhanyagolható szempont, hogy főleg a nagyobb teljesítményű sajátakkus lámpák fényárama akkus üzemben a hálózati üzemű fényáram töredéke csak (58 W-os fénycsöves lámpáknál kb. 13%).
6. Alapvetően háromféle üzemmód létezik: állandó, készenléti és kapcsolt állandó üzem. Állandó üzemben a lámpa mindig ég. Készenléti üzemnél a lámpa csak akkor ég, ha a normál hálózati betáplálás kiesik. A kapcsolt állandó üzemű lámpa, mint a nevéből is kitűnik, alapállásban készenléti üzemű, de át tudom kapcsolni állandó üzemre is. Ez hasznos dolog akkor, ha a biztonsági világítás a normál világítás része. Amikor a normál világítás ki van kapcsolva, a biztonsági világítás készenléti üzemmódban van, tehát nem világít. Ha felkapcsolom a normál világítást, a kapcsolóról vett jellel átváltom a biztonsági világítást állandó üzemre, tehát ezek a lámpák is világítanak. Egyes lámpatesteknél létezik a nyugalmi üzemmódnak nevezett – vitát kiváltó – harmadik állapot is. Ez az az állapot, amikor az üzemi ellátást szándékosan, pl. az épület használaton kívül helyezése miatt kapcsolták ki, és ezért a lámpatest nem kapcsol át a tartalékvilágítási üzemmódra. A nyugalmi üzemmód egyes országokban kötelezően előírt, másokban megengedett, megint másokban kifejezetten tiltott állapot.
7. Felügyeleti mód szerint különbséget kell tennünk a sajátakkus és a központi akkus rendszerek között. A legegyszerűbb sajátakkus lámpáknál egy LED-en kívül semmiféle ellenőrzési rendszer nincs, holott a szabvány előírja, hogy legalább egy olyan tesztgombnak kell lennie a lámpán, amivel szimulálni tudjuk a hálózat-kimaradást. Ennek hiányában különösen a készenléti üzemű lámpáknál nagyon nehéz az ellenőrzés, mivel szemrevételezéskor a mechanikai sérüléseken kívül mást nem tudunk megállapítani a lámpákról. A lámpatestek kisautomatával történő kikapcsolása sem lehetséges mindig, mert gyakran erre az áramkörre olyan más fogyasztók is rá vannak kötve, amelyeket egy órára nem lehet kikapcsolni. A tesztgombbal ellátott lámpáknál már meglehet győződni a lámpa működőképességéről, de az üzemidőtartam-teszt elvégzése így is nehézségekbe ütközhet. A legfejlettebb sajátakkus lámpákba olyan mikroprocesszoros ellenőrző rendszer van beépítve, ami automatikusan elvégzi az előírt teszteket, üzemidőtartam-tesztet, és ezek eredményét LED-ekkel kijelzi. A legmagasabb ellenőrzési szint a sajátakkus lámpa központi felügyelettel. Itt minden lámpába egy ellenőrző és címző modul van beépítve, amit az ellenőrző rendszer program szerint lekérdez. A rendszer állapota minden teszt után tárolásra kerül, ami megoldja a jegyzőkönyvezés kérdését, és az eredmények szükség szerint ki is nyomtathatók. A rendszer hátránya, hogy ki kell építeni egy külön adatbusz vezetékrendszert, amit minden lámpával és a központtal össze kell kötni.

A központi akkus rendszereknél alapvetően kétféle felügyeleti mód jön szóba: áramkörfelügyelet és az egyedi lámpafelügyelet, azaz a címzős rendszer. Az áramkör- felügyeletnél a központ minden kimenő áramkör áramát betanulja, és ezt az értéket eltárolja. Szoftveresen beállítható minden áramkörnél, hogy ettől az értéktől való hány százalékos eltérés esetén jelezzen a rendszer hibát. Ezen felügyeleti mód előnye, hogy a lámpákba nem kell semmiféle plusz áramkört beépíteni. Hátránya viszont a nem nagy szelektivitás. A tesztek mindig egyenáramú üzemben futnak le, és előfordulhat, hogy az akkutelep töltöttsége nem megfelelő: ilyenkor a teszt is esetleg hamis eredményt ad. A másik probléma az lehet, ha teljesítményben egymástól nagyon eltérő lámpákat teszünk egy áramkörre. Például, ha 10 db 1x58 W-os lámpa után még egy 8 W-os lámpát is rákötünk az áramkörre, és a megengedett eltérés 10%, akkor a központ a 8 W-os lámpa hibáját nem fogja kijelezni. Ez a hátrány azonban a megfelelő tervezéssel a minimálisra csökkenthető. Az egyetlen teljesen megbízható ellenőrzési rendszer a központi akkus, egyedi címzéses biztonsági világítás. Ebben az esetben minden egyes lámpába egy intelligens címzőelektronika kerül beépítésre, és így teljesítménytől függetlenül minden lámpáról pontos információ áll rendelkezésre a teszt után. A legtöbb esetben a lámpák mellé még egyedi megjegyzéseket is tehetünk, és így a teszt lefuttatása után a lámpák pontos elhelyezése a kijelzőről leolvasható, és a karbantartó pontosan tudja, hogy hova kell kivonulnia. A legmodernebb számítógépes felügyeleti rendszerekbe az alaprajz is bevihető, és így a hibás lámpa az alaprajzon pontosan megjeleníthető.

Természetesen mindenféle lámpából létezik egyszerűbb, olcsóbb és drágább kivitel is. A fentiekből látszik, hogy a felhasználónak sokféle szempontot meg kell vizsgálnia, hogy a megfelelő lámpát válassza ki az adott feladatra.

A lámpajellemzők rövid ismertetése után szeretnénk most egy biztonsági világítási központot bemutatni, ami jelenleg a legmagasabb műszaki színvonalat képviseli. A központ egy zárt szekrényben foglal helyet, és mellette állványon vagy szekrényben van az akkutelep. A kimenőáramkörök moduláris felépítésűek, és egy modulban vagy 1 db 6 A-es vagy 2 db 3 A-es kimenet van. A legnagyobb szekrény 26 db modult tud befogadni, de vannak olyan kisebb, kompakt szekrények is, ahol az akkutelep a szekrény aljában foglal helyet, a felső részben pedig az elektronika. Léteznek ezen kívül még úgynevezett alközpontok is, amik az akkuteleppel nem foglalkoznak, az akkubetáplálás a központnál lévő akkutelepről történik. Az alközpontokat nagyobb épületek esetén megfelelően telepítve a kábelezési hosszakat jelentősen le tudjuk csökkenteni.

A legfelső sorban helyezkedik el a vezérlő egység, a töltőegység és a tápegység, és még marad két áramköri hely szabadon. A következő három sorban, soronként 8 áramköri hely van. Ezalatt találjuk az egyenáramú bekötést és az akkuleágazásokat az alközpontokhoz. Egy emelettel lejjebb található a hálózati bekötés és a leágazások az alközpontokhoz. A legalsó szinten vannak a töltésgyorsítók elhelyezve. 2,5 A-es lépésekben összesen 8 db gyorsítót tudunk beépíteni, ami 20 A töltőáramot jelent. Az alaptöltő szintén 2,5 A-t tud, tehát összesen max. 22,5 A-rel tudunk tölteni. Az egyik legfontosabb dolog, hogy az akkumulátorok mindig feltöltött állapotban legyenek, ezért a töltés állandó felügyelet alatt áll, és a töltéshiba azonnal kijelzésre kerül.

A funkciótesztek 1 és 365 nap időközökre tetszőlegesen programozhatók, a tesztek eredménye eltárolásra kerül, és bármikor előhívható és kinyomtatható. Kb. 600 esemény tárolható, ami jóval több, mint két év, hiszen minden nap nincs esemény a rendszerben. Így eleget teszünk a szabványban előírt jegyzőkönyvezésnek, tehát nem kell külön füzetet vezetni. A központ a beprogramozott időközönként (pl. évente) üzemidőtartam-tesztet hajt végre. Ez azt jelenti, hogy átkapcsolja a rendszert akkumulátoros üzemre, és méri azt az időt, ami a mélykisülési szintig eltelik. Ez egyértelműen mutatja az akkumulátorok állapotát. Amennyiben az áthidalási idő a névleges áthidalási idő (ez nem az előírt áthidalási idő, hanem a tényleges akkukapacitás és a terhelésből adódó idő) 60%-a, cserélni kell az akkutelepet.

Az eddigi központoknál a lámpák üzemmódját csak kimenő áramkörönként lehetett programozni. Ebben a rendszerben a lámpákban elhelyezett intelligens elektronikus előtét segítségével egy kimenő áramkörön belül lehet a lámpákat állandó, készenléti vagy kapcsolt állandó üzemre programozni. Ezzel kimenő áramköröket tudunk megspórolni, vagy például nagy irodaházaknál, ahol esetleg új bérlő jelentkezik, illetve egyéb átszervezés miatt a mobil válaszfalakat gyakrabban áthelyezik, nem kell a lámpákat átkábelezni, hanem elég csak átprogramozni.

Több központ esetén az egész rendszer az Ethernet számítógépes hálózatra köthető. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő szoftver birtokában a rendszerre rácsatlakozva bárhol lekérdezhetjük a biztonsági világítási rendszer állapotát lámpa mélységig, és szükség esetén akár át is programozhatjuk.

Ezzel a központtal kényelmesen megvalósítható a kapcsolt állandó üzem, mivel az átkapcsoló modult a normál világítási elosztóba tehetjük, ahol a világítást kapcsoljuk, és a kapcsolt jelet nem kell a vészvilágítási központba lekábelezni. Az átkapcsoló modulok egy kéteres buszvezetéken kommunikálnak a központtal, és bármelyik kapcsolóbemenethez bármelyik lámpát hozzá lehet rendelni.

Az autosetup üzemben a központ megkeresi az összes lámpát, és installálja. Természetesen az egyedi jellemzőket nekünk kell megadni. A központba be van építve egy Smart-Media kártyaolvasó, és a kártyára lementhető a konfiguráció. A programozó szoftverrel egy számítógépen a teljes rendszert felprogramozhatom, beírhatom a lámpák elhelyezését, megnevezését, mindezt tárolhatom a Smart-Media kártyán, és a helyszínen csak be kell tölteni a központba, és kész az installáció. Ez a központ már számtalan olyan szolgáltatást nyújt, aminek ismertetése meghaladja a #8226; munkajogi, gazdasági és vállalkozási ismeretek gyakorlati alkalmazása;cikk kereteit (pl. az installációs buszra való csatlakozás, vagy hogy hibás teszteredmény esetén felhív egy telefonszámot), de ebből a rövid ismertetőből is láthatjuk, hogy a modern központokkal már szinte minden igényt ki tudunk elégíteni.

Valószínűsíthető, hogy a fejlődés iránya az, hogy az összes biztonsági rendszer (tűzjelző, biztonsági világítás, kamerás felügyelet, beléptető rendszer) felügyeletét egy központi számítógép fogja felügyelni, de ez még igen távol van, mivel az egyes gyártó cégek nem szívesen adják ki az ehhez elengedhetetlenül szükséges információkat. Ez nem csak azt jelentené, hogy az épületfelügyeleti rendszerre néhány potenciálmentes érintkezőn jelet adunk, hanem a tényleges szabályozást és ellenőrzést egy rendszer látná el. Valószínű, hogy az egyes rendszerek így olcsóbbak lehetnének, mivel most az egymástól független rendszereknek sokszor azonos feladatokat kell elvégeznie. Az hiszem, hogy ez is megérne egy cikksorozatot.

---