A gyerekszoba EIB funkciójának megtervezése
2006/1-2. lapszám | netadmin | 3042 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gyerekszoba EIB funkciójának megtervezése A gyerekszoba az egyik legnehezebben tervezhető többfunkciós szoba a lakásban. Megpróbáljuk összefoglalni az EIB-tervezéshez szükséges legfontosabb szempontokat a csecsemőkortól egészen a kamaszkorig h...
A gyerekszoba az egyik legnehezebben tervezhető többfunkciós szoba a lakásban. Megpróbáljuk összefoglalni az EIB-tervezéshez szükséges legfontosabb szempontokat a csecsemőkortól egészen a kamaszkorig használatos élettérnek. A gyerekszoba egy különleges hely, hiszen ahogyan növekszik a lakója, igénye is állandóan változik. Ennek következtében a szobája berendezésének, komfortjának is rugalmasan változnia kell. A gyerek életkora alapvetően meghatározza térigényét, szaporodó tárgyait, mindig másképp kell elrendeznie a környezetét. A gyermekszoba a lakásnak az a helye, ahol akár évenként is át kell rendezni a szobát, ahogyan nő a gyermek vagy érkezik az új testvér. A gyerekszobában egyszerre akár több tevékenységnek is helyszínt kell tudni biztosítani. A gyerekszoba tehát többfunkciós, és a gyerek növekedésének minden korszakában más az igény a tárolásban és az otthoni tevékenységében. A [6] 2. ábráján ezért is terveztünk a későbbiekben módosítási igényt. Már egy csecsemőkorú gyermeknek is kell egy nyugodt alvóhely, tisztába tevő és egy szoptató hely. Az óvodáskorú gyermeknek sok játéka van, ezek tárolásához hely kell. Sokáig elegendő a padló is a játékhoz, de később már megjelenik az asztal.
Ezért kezdetben elegendő egy mennyezeti világítás, de később az asztal használatával
szükségessé válik a leverhetetlen oldalfali megvilágítás lehetősége is. Ez
a szoba egy iskoláskorú gyermeknek már a tanulás helye is, tehát játékra és
elmélyült munkára is alkalmassá kell tenni. A felszaporodó tárgyainak is egyre
több hely kell. Az alvás, játszás, tanulás mellett sokszor itt étkezik, és
a barátait is itt fogadja a gyermek. Idővel megjelenik a számítógép, a szórakoztató
elektronikai és a többi technikai eszköz is a mindennapi használatban. A természetes
fény mellett árnyékolni kell az éles benapozást.
Összefoglalva, a gyermekszoba olyan többfunkciós hely, amelyet alkalmassá kell
tenni alvásra, játékra, tanulásra, étkezésre, tárolásra egyaránt.
Mit lehet itt tenni, amikor a lakásnak nem éppen a legnagyobb helyisége a gyerekszoba.
Minden telepítési ajánlást félre lehet tenni a tervezésnél, mert a gyakori
átalakításnál a villamos csatlakozóhelyek és kapcsolók állandó takarásba kerülhetnek.
Ezek kiállási lehetőségét alapvetően "túl kell méretezni", hogy kihasználva
az EIB-technika adta előnyöket, biztosítani lehessen vésés és bontás nélkül
a kényelmet és biztonságot. Az 1. ábra mutatja a példa szerinti alaprajzon
a gyerekszoba elhelyezését, valamint a szobába tervezett EIB terepi készülékeket.
A gyerekszoba tervezésének gondolatmenete a [6] részben leírtak folytatásaként
és az ott ismertetett programalap-leírások felhasználásával történik. A 2.
ábra szemlélteti az egyes programlapok rendeltetését telepítéskor, valamint
karbantartás és hibakeresés alkalmával. Az elosztónál lévő szerelő munkájához
minden adatot rendszerbe foglal az EIB összefüggési rajz, mely a [4] 2. ábra
leírásnál lett ismertetve. Az EIB összefüggési rajz felhasználásával egészen
az elosztó, elmenő sorkapocs szintjéig ellenőrizhetők az egyes helyiségekben
lévő terepi készülékek által kiváltott vezérlések.
Mivel a szerelés alatt lévő vagy készre szerelt helyiségben lévő szerelvények
nincsenek tervjelekkel ellátva, ezért már kb. ötnél magasabb készülékszám esetén
gondot jelenthet a készülék azonosítása, valamint a készülékenkénti felprogramozott
funkciók ellenőrzése. Ezért fontos pontosan megjelölni az egyes készülékek
telepítési helyét az egyes adatlapokon. Gondoljunk csak arra, hogy egy mennyezeti
világítótestnek mennyi funkciója lehet. Működtethető a helyiségben lévő szenzorok
által, valamint a központi és pánikfunkciót vezérlő szenzorok és mozgásérzékelők
által. Ezen helyiségfunkciók ellenőrzéséhez adnak segítséget az egyes program-
és adatlapok. A példa szerinti gyerekszoba program- és adatlapjait foglalja
össze a 3. ábra.
A gyerekszoba kitöltött világítási csoport programlapja a 4. ábrán látható.
A [2] 2. ábrája alapján a világítási csoport programlap legfelső sorába a következő
adatok írhatók be. A helyiségkiosztás szerint a helyiség száma 2 lesz. A helyiség
rendeltetése: gyerekszoba, valamint az EIB-vonal száma 1. A példa szerinti
családi ház építőelemei 1 db EIB-vonalra telepíthetők. Egy világítási csoport
van a helyiségben, amelyet a programlap "0" sorába rögzítettünk. Az [1] értelmében
a telepítés módját egyértelműen dokumentálni kell. Ezért a "Megvilágítás helye"
oszlopba a lehető legnagyobb egyértelműséggel kell beírni a telepítendő készülék
helyét. A telepítés helyének pontos meghatározásakor azt kell szem előtt tartani,
hogy akár évek múlva is azonosítani tudjuk a megadott készüléket. Az L3-világítótest
a mennyezetre kerül felszerelésre, teljesítménye 100 W.
Ezt a teljesítményt
a központi elosztóba sorolhatóan (REG) szerelt aktor kapcsolja. A kapcsolt
EIB-áramkör sorszáma az [5] 6. ábra szerint az "A" sorkapocscsoportban a
11-es. A kapcsoló aktorok egyes kimenetei rendelkeznek programozható időfunkcióval.
Az egyes világítótestek például nagyon érzékenyek a hálózatkimaradás utáni
feszültség visszatérésére. Ennél az oszlopnál a programozó számára olyan
adatszolgáltatást kell végeznünk, hogy az adott fogyasztó biztonságos üzeme,
pl. egy halogénlámpa esetén igényel-e késleltetési funkciót vagy sem. Jelen
esetben egy normál izzó van tervezve, ezért a kapcsolt EIB-áramkörnél időkésleltetést
a 11-es sorkapocs-kimeneten nem kell programozni. A sorkapocs kimenetét a 11-es
szám bekarikázásával jelöltük. Azért van minden világítási csoportsorban mind
a 17 db EIB által kapcsolt kimenet feltüntetve, mert így könnyen ellenőrizhető,
hogy egy kimenetet csak egyszer használtunk fel. A gyerekszoba megvilágítás
programlapjának kitöltését mutatja az 5. ábra. A [4] 1. ábrán látható, hogy
a gyerekszobába egy 1x nyomógomb kerül telepítésre. A megvilágítási programlap
fejlécének adatai azonosak a megvilágítási csoport programlapjának fejlécével,
mivel a helyiségadatok változatlanok. A telepítés helyének megjelöléseként
a "bejárati ajtó mellett" megjegyzés szerepel, valamint a "Funkció" sorban
a "H" megjelöléssel a helyiségen belüli telepítés lett kijelölve. A nyomógomb
szenzor ugyanis telepíthető lenne a bejárati ajtó helyiségen kívüli oldalára
is. A "0" világítási csoportba tartozó L3 világítótest az A11 EIB által kapcsolt
sorkapocsponton keresztül a "K" funkció kijelölésével része a központi funkciónak
is [4] 2. ábra.
A 6. ábra mutatja az 1x nyomógomb adatlapját. A [4] 2. táblázatában találhatók
az EIB-tervező által kiosztott sorszám és fizikai cím-adatok. A sorszám az
építőelem anyagjegyzékben megadott sorszámát jelenti [1], míg a fizikai cím
a készülék telepítési helyét adja meg az EIB-vonalon. A nyomólapra van feliratozva
a kapcsolt világítási funkció. Az 1x nyomógomb működtetés sorából [3] kiolvasható,
hogy a nyomólap egyszeri megnyomásával bekapcsolási művelet, újbóli megnyomásával
pedig az A11-es sorkapocsponton keresztül a mennyezeti világítás kikapcsolása
történik.
A 7. ábra a helyiség-szobatermosztát kitöltött adatlapját mutatja. Az adatlap
[3] telepítési adatai a [3] 2. táblázatából adódnak. Az egyes hőmérséklet-értékeket
pedig az építtető adatszolgáltatása alapján írjuk be. Az éjszakai csökkentett
hőmérséklet, valamint a "fagyvédett" hőmérsékletérték az épületfelügyeleti
kijelző egységébe kerül beprogramozásra. Ezek értéke csak itt, programozás
útján változtatható meg. A csökkentett hőmérséklet üzem beprogramozott hőmérsékletértéke,
valamint a fagyvédett üzem funkció beprogramozott hőmérsékletértéke a kezelő
által tetszés szerint "Be" vagy "Ki" kapcsolható. A készenléti és a komforthőmérséklet-értékek
megválasztásánál természetesen az építtető szava dönt, de fel kell hívni
a figyelmet arra, hogy 1 0C-kal magasabb hőmérsékletérték kb. 6%-kal nagyobb
energiaköltséget jelent. Ez 6 db helyiséghőmérséklet szabályozása esetén
6 x 6% = 36% energiaköltségtöbbletet is eredményezhet. A szobatermosztát
buszcsatolójába kerül programozásra a készenléti és komfort hőmérsékleti
értékek. A beprogramozott komfortfokozat értékét a szobatermosztát forgatógombja
segítségével 3 0C értékhatáron belül változtatni lehet. A komfortfokozatnak
tehát a két szélső értékhatár átlagértékét célszerű választani. Az adatlap
műveleti mezejének sorszám oszlopában annak a 6/6-os, fűtésvezérlő kapcsoló
aktornak a fizikai címe van megadva [5] 6. ábra amelynek a D2 aktorkimenete
közvetlenül kapcsolja a gyerekszoba fűtésbeavatkozó szervét.
A 8. ábra egy iskoláskorú gyermek szobájának kitöltött fűtési menetrendprogramját
mutatja. A [3] 7. ábra magyarázati része foglalkozott az épületfelügyeleti
egység fűtés- programozásának dokumentálásával. A kijelző egység 8 db programlappal
rendelkezik, melynek a második programlapja tartal-mazza a gyerekszoba fűtésének
az időprogramját. A készülék telepítési adatai nem változnak a felnőtt hálószoba
[6] adataihoz képest, mert csak az egyes programoldalak között vannak eltérések.
Központilag, csak az EIB-tervező által megtervezett képernyői "kezelő" felületek,
a beállított és mért értékek vannak beprogramozva, amelyen csak külön programozással
lehet változtatni. A bekapcsolási és kikapcsolási időpontokat a felhasználó
szabadon változtathatja, módosíthatja. A programlapból kiolvasható, hogy
hétköznapokon a fűtés bekapcsolása 6:00-kor, még a reggeli készülődés előtt,
valamint 14:00-kor, az iskolából várható hazajövetel előtt történik. A fűtés
kikapcsolása hétköznapokon 8:00-kor, valamint a hétvégi napokkal megegyezően
21:00-kor történik. Hétvégén a fűtés bekapcsolása a későbbi ébredés reményében
8:00 órára lett beállítva. Nagy Lajos
