A műszaki ellenőr válaszol II.

2005/3. lapszám | Horogh Gyula |  7791 |

Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Jelen cikkünkben arra kértük fel Horogh Gyulát, hogy a munkavédelem és -biztonság témakörében vázolja fel az alapvető ismereteket. Tekintettel arra, hogy egy igen szerteágazó területről van szó, hangsúlyozni szeretnénk, hogy az alábbiakban csupán szemelvényezünk a szakterület fontosabb elemei között.

„A jogszabály, szabvány nem ismerete, nem mentesít annak hatálya alól!”

Aligha lehet alábecsülni annak a körülménynek a jelentőségét, hogy a gyakorlati életben minden villanyszerelő kolléga tisztában legyen a legfontosabb munkavédelmi és -biztonsági ismeretekkel. Nemrégiben történt a következő eset. A fiatal, 20-as éveiben járó villanyszerelő már 14 éves korától kezdve szakmai gyakorlatot folytatott. Mégis, a közelmúltban, egy feszültség alatt álló 0,4 kV-os elosztó, szerelése közben halálos áramütést szenvedett. Munkáltatója számottevő, ténylegesen letöltendő börtönbüntetéssel kénytelen szembenézni, mint felelős műszaki vezető, a munkavédelmi követelmények be nem tartásáért. A dolgozón nem volt egyéni védőfelszerelés, például védősisak (ez sajnos általánosan tapasztalható), magas vérnyomással magasban végzett munkát, továbbá elmulasztották a kötelező időszaki orvosi vizsgálatot. Vállalhatónak tűnik fel az a radikálisnak tetsző álláspont, hogy csak annak érdemes villanyszerelő vállalkozást működtetnie, aki ezeket a költségeket ki tudja termelni.

Zárójelesen megjegyzendő, hogy az adott ismeretanyag elsajátítása egyben védelmet jelenthet a munkavédelmi ellenőrök „indokolatlan” háborgatásával szemben is: más a helyzet, amikor az ellenőr úgy akar inkvizíciós eljárást lefolytatni, hogy maga sem a megfelelő biztonsági eszközökkel felvértezve tartózkodik az adott munkaterületen.

Jelenleg Magyarországon futballozni és villanyt szerelni mindenki tud. De vessünk mégis néhány pillantást, hogy mit is ír az erősáramú üzemi szabályzat azokról a fogalmakról, amelyekkel egy a szakmát gyakorló villanyszerelőnek a napi munkája során is tisztában kell lennie!

Ki végezhet villanyszerelést?

Személyi feltételek

Villanyszerelési munkát kizárólag

• egészségileg alkalmas,
• a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező,
• a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott,
• elsősegély nyújtásra kioktatott személynek szabad végezni.

Szakképzett személynek az minősül, aki mindenfajta villamos berendezés (fel-) szerelési, bővítési, javítási munkája és minden olyan ellenőrzése, vizsgálata, illetve karbantartása, amelynek során nincs valamilyen – e célra alkalmas – szerkezeti elemmel megakadályozva az üzemszeruen vezető részek véletlen érintéséhez, ezen túlmenően a villamos kezelőhelyiségek, villamos kezelőterek, elzárt villamos kezelőterek, villamos laboratóriumok és próbatermek kapcsolóberendezéseinek muködtetéséhez, üzemviteléhez, gondozásához, kezeléséhez és felügyeletéhez az illetékes szerv (általában iskola, hatóság) által igazolt erősáramú villamos képesítéssel rendelkezik (villanyszerelő, erősáramú technikus, erősáramú üzemmérnök vagy erősáramú villamosmérnök). Egyes üzemi munkák elvégzéséhez az előbbi szakképzettségen kívül még további, speciális szaktanfolyami bizonyítvány is szükséges lehet.

Kioktatott személy: az a személy, aki meghatározott villamos berendezés használatára, kezelésére és szerelési részmunka elvégzésére, valamint az ezek közben előforduló veszélyekre és a szükséges védőintézkedésekre bizonyíthatóan kioktatást nyert.

A személyzet kötelességei

• Minden személynek kötelessége a rábízott teendőket szakképzettségének és kioktatottságának megfelelően, legjobb tudása szerint higgadtan és megfontoltan ellátni.
• Mindenkinek kizárólag csak azt a munkát szabad végeznie, amivel megbízták, kizárólag csak azon a munkahelyen szabad dolgoznia, amelyet számára kijelöltek, kizárólag csak azokat a szerszámokat, munka- és védőeszközöket szabad – és köteles is – használnia, amelyek a rábízott feladat ellátásához szükségesek és amelyek használatára kioktatást nyert.
• Munkát e szabványsorozat szempontjából, kizárólag csak annak szabad végeznie, aki nem áll alkohol befolyása alatt (nincs a szervezetében szeszfogyasztásból származó alkohol), illetve munkavégző képességére károsan ható szer (pl. gyógyszer).
• Ha az előírt orvosi vizsgálatok közötti időszakban olyan betegségek, testi hiba, fogyatékosság vagy rosszullét következik be a dolgozónál, ami a munkavégzés során saját magára, illetve más személyre veszélyt jelenthet, a dolgozó köteles erről közvetlen felettesének jelentést tenni. Ha a dolgozó ennek a kötelességének nem tesz eleget, társa, akinek erről tudomása van, köteles a jelentést megtenni.
• Baleset alkalmával a személyzetnek elsősegélyt kell nyújtani.

A munkavégzők (a személyzet) csoportosítása

Az erősáramú üzemi szabályzat hatálya alá tartozó munkákkal kapcsolatban, a munkát ténylegesen végző személyeket a következő csoportokba soroljuk:

I. csoport: a mindenki által használható háztartási és hasonló villamos berendezést, készüléket üzemben tartó, azokat rendeltetésszeruen használó személyek. Ezeknek általában nincs villamos szakképesítésük és az e szabványsorozat szerinti kioktatásban sem részesülnek.

II. csoport: az üzemi (professzionális) villamos berendezések és készülékek kezelésével és használatával megbízott személyek (pl. esztergályos, lakatos). Az e csoportba tartozó személyeknek, általában, nem kell villamos szakképzettségunek lenniök, de feladatuk ellátására betanított (pl. betanított munkás; más, nem villamos jellegu szakmunkás) és a készülékek kezelésével kapcsolatos veszélyforrásokra is kioktatott személyeknek kell lenniök.

III. csoport: egyes kijelölt villamos berendezésrészben meghatározott villamos tevékenység ellátásával megbízott személyek (pl. házfelügyelő, mérőhitelesítő). Ezeknek általában nincs villamos szakképzettségük, de a részükre kiadott munka elvégzésére betanítást és a villamos munkával kapcsolatos veszélyekre kioktatást nyertek.

IV. csoport: az előzőeket meghaladó villamos munkákat végző személyek (pl. villanyszerelő). Ezek villamosan szakképzettek és kioktatottak, azaz az általuk kezelt, javított, szerelt villamos berendezésekben végzett munkára jogosító szakképzettségük van.

V. csoport: villamos munkát vezető, irányító személyek (pl. önálló villanyszerelő, csoportvezető, vezetőszerelő, elektrikus, muvezető, villamos osztályvezető). Ezeknek legalább a IV. csoportra előírt képesítésueknek kell lenniök.

A személyzet oktatása, kiképzése

A szabályzat hatálya alá tartozó villamos és nem villamos munkák végzésével megbízott személyeket a szabályzat rájuk, illetve az általuk végzett munkára vonatkozó részével meg kell ismertetni., a munkavállalónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy azokat átvette, elolvasta, megértette és tudomásul vette.

Megjegyés: Az üzemeltető e szabványok ismeretének igazolásául az üzemi személyzet vizsgáztatását is elrendelheti. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a kisebb tételek mellett komolyabb beruházásokra is szükség lehet. Manapság egy FAM (Feszültség Alatti Munkavégzés) felszerelés költsége hozzávetőlegesen félmillió forint. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóan meg kell szerezni a szükséges OKJ-s képzettséget, ami szintén költségvonzattal jár.

Tekintsünk át néhány kulcsfogalmat!

Feszültség alatt végzett munka

Az a munka, amelynek során a feszültség alatt állónak tekintendő vezetőt a munka közben – beleértve a munkához való előkészületet és a befejezés utáni műveleteket is – a dolgozónak akár testével közvetlenül, akár szigetelt vagy szigeteletlen szerszámával, illetőleg a munkadarabbal meg kell érintenie vagy meg kell fognia, illetve még gondos, elővigyázatos munkavégzéssel sem kerülheti biztosan el ezek érintését.

Feszültség közelében végzett munka

az a munka, amelynek során a feszültség alatt álló részek közvetlen vagy szerszámmal, munkadarabbal való érintését és/vagy átívelési távolságon belüli megközelítését nem technikai eszköz, hanem csak a munkavégzés elővigyázatossága akadályozza meg.

Feszültség alá helyezés

Az a kapcsolási művelet, illetőleg munkafolyamat, amelynek során a berendezés vagy annak egy része az energiatápláló, feszültség alatt álló vezetékekkel vezetői, vagy indukciós kapcsolatba kerül vagy áramforrássá válik.

Feszültségmentesítés

Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló munkafolyamat, amelynek során a feszültségmentesítendő berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges energiatápláló berendezéssel megszunik és feszültség alá kerülése meg van akadályozva.

Üzembehelyezés

E szabványsorozat szempontjából az a meghatározott műveletsor, amelynek során az erősáramú berendezés vagy berendezésrész elkészülését követően – vagy a már üzemben volt berendezés legalább egy éven át tartó feszültségmentes állapot után – első ízben kerül üzemi használatra.

Üzemi állapotra vonatkozó fogalmak

Feszültségmentes állapot

Az erősáramú villamos berendezés olyan állapota, amelyben a berendezés kapcsolata bármely lehetséges energiaforrással meg van szakítva és rajta az MSZ 1585:2001 sz. szabvány feszültségmentesítés fejezetében foglalt előírások szerinti műveleteket maradéktalanul elvégezték.

Feszültség alatt álló

A villamos berendezés az első üzembehelyezés időpontjától kezdődően mindenkor, ha rajta az MSZ 1585:2001 sz. szabvány szerint meghatározott feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul végre.

Feszültségmentesítés

Általános szabályok
Minden olyan villamos berendezést és/vagy berendezésrészt, amelyen az első bekapcsolást egyszer már elvégezték, feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítést a következő – fel nem cserélhető sorrendu – műveletsor maradéktalan végrehajtásával el nem végezték.

1. A feszültségmentesítendő rész kikapcsolása, leválasztása.
2. Letiltás, a visszakapcsolás megakadályozása.
3. A feszültségmentesség ellenőrzése.
4. A fennmaradó töltések kisütése, földelés-rövidrezárás.
5. A feszültségmentesített rész körülhatárolása.

A válasz röviden úgy is megfogalmazható a cikk elején feltett kérdésre, hogy az a személy vehet részt villanyszerelésben, aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel, és emellett az adott munkaterületen megfelelő munka-és balesetvédelmi oktatásban részesült a konkrét kivitelezési helyszínen felmerülő veszélyforrások ismeretében a balasetek elhárítására. Rendkívüli jelentősséggel bír, hogy ezt az építési naplóban fel kell tüntetni, a munkavállalónak vagy vállalkozónak pedig aláírásával hitelesítenie kell! Gondoljunk csak a felelősség kérdésére!

Hogyan néz ez ki „életszerűen”, egy családi házas kivitelezésnél? Noha a családi házak belső villamossági hálózatának szerelése nem tervköteles, de tegyük fel, hogy nem ezen akart „spórolni” a tulajdonos. Feltételezzük azt is, hogy olyannyira szabályosan folyik az építkezés, hogy munkaterület átadás-átvételre kerül sor. Az építési napló nyitásakor bejegyzik, hogy ki a megbízó részéről és ki a kivitelező részéről a kapcsolattartó, továbbá azt, hogy ki a kivitelező részéről a kivitelezési tevékenység ideje alatt folyamatosan a helyszínen tartózkodó felelős műszaki vezető, aki az adott építményfajtára jogosultsággal rendelkezik. A felelős műszaki vezető munka-és balesetvédelmi előadást tart, majd szintén bejegyzik az építési naplóba, hogy a vonatkozó ismereteket a kivitelezésben részt vevő villanyszerelő szakmunkásoknak és segédmunkásoknak (esetleg alvállalkozóknak) átadta, ők azt megértették és tudomásul vették., ezt aláírásukkal igazolják. A legfontosabb gyakorlati ismeretek mellett a felelőség kérdése is eldől így.

Hasonlóképpen: a tervtől való eltéréseket a tervezővel történő konzultáció alapján szintén rögzíteni szükséges a későbbi nem kívánt nézeteltérések elkerülése érdekében. Az átadáskor az érintésvédelmi, ill. szabványossági felülvizsgáló a rendelkezésükre bocsátott dokumentációk mellett a naplóbejegyzésekben rögzített adatokra is támaszkodhat. A kivitelezőnek azonban elemi érdeke, hogy mind a megrendelő, mind a tervező által közölt (általa nem megfelőnek ítélt) műszaki megoldásokkal szembeni aggályait pontosan rögzítse az építési naplóba. Ennek természetesen feltétele, hogy mind szabványismeretből, mind pedig munkavédelemből megfelelő ismeretekkel rendelkezzen! S még valami, tudjon nemet mondani a helytelen, nem biztonságos megoldásokra! Ezzel önmagát mentesíti a felelősségre vonás nem éppen kellemes eljárása alól!

Műszaki ellenőrVillanyszerelés

---