Munkavédelem
2004/11. lapszám | netadmin | 6253 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A munkavédelem kulcsfontosságú a villanyszerelésben, és nem csupán az élet és vagyonbiztonság szempontjából. Alábbi cikkünkben Bogos Csaba, a Gazek Munkavédelem munkatársa ismerteti a témakörrel kapcsolatos legfontosabb információkat.
Miért fontos a munkavédelem?
A villanyszerelők számára aligha kell kiemelni az egyes védőeszközök alkalmazásának jelentőségét: azon szakmák egyikéről van szó, ahol a tévedés könnyen vezethet súlyos, esetleges halálos balesethez.
Mindazonáltal hangsúlyozandó, hogy nem pusztán életvédelmi fontossága van a speciális eszközök használatának, gazdasági szempontok is szerepet játszhatnak a téma kiemelésében. Érdemes végiggondolni azt az eljárást, amely egy súlyosabb üzemi baleset nyomán következik be. A munkavállaló több hetes kiesése alatt a munkaadó köteles fizetni a táppénz és a gyógyíttatás teljes költségét, amennyiben bebizonyosodik, hogy nem tartották be a munkavédelmi előírásokat. Ha maradandó károsodást szenved a dolgozó, akkor a munkaadó vállalkozó olyan mértékű költséget képez a maga számára kártérítés formájában, amely könnyen vállalkozása tönkremeneteléhez vezethet. Persze előfordulhat, hogy a munkáltató biztosítja ugyan a védőeszközöket, ám a villanyszerelő mégsem él ezekkel: ebben az esetben a munkáltató köteles eltiltani a munkavállalót. Fordított esetben viszont a munkavállaló megtilthatja a munkavégzést, tehát amennyiben nem biztosítanak számára megfelelő védőeszközöket.
Természetesen a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy jelenleg igen kevesen mérlegelik komolyan az egészségükre káros tényezőket: melyik villanyszerelő gondolna arra, hogy a falvésés során olyan poranyagokat lélegez be, amelyek igen káros hatást tesznek egészségére? Ebben a vonatkozásban is szemléletváltozás szükséges.
Kockázatmérlegelés
Kevesen tudják, de a különböző típusú munkahelyek vonatkozásában kockázatelemzést kell tartani. Ugyanis előfordulhat, hogy hiába partner a munkaadó és a munkavállaló a védőeszközök alkalmazását illetően, koránt sem biztos, hogy a munkakörnyezetnek megfelelő megoldást választják. Mindez kockázatelemzéssel orvosolható: munkavédelmi szakcégek, szakemberek segítenek abban, hogy az adott munkahelyen milyen veszélyek fenyegetik az ott dolgozókat, s ennek megfelelően milyen védőeszközök használata javasolt. Egy egyszerű példát választva: amennyiben a villanyszerelő olyan közegben tartózkodik, ahol a törzsét is érheti áramütés, úgy ennek megfelelő munkaruhát kell viselni. Mindig a legsúlyosabb kockázati tényező az irányadó: amennyiben a szerelő munkahelye felett elektromos vezeték húzódik, úgy indokolt a szigetelt védősisak alkalmazása, még akkor is, ha időszakonként „csak” zuhanó tárgyaknak kitett térségben tartózkodik.
A munkavédelem területei
A munkavédelem átfogja mindazon tényezők megállapítását, amelyek az emberi egészségre káros hatást tehetnek a munkavégzés során, és megfogalmazza azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyekkel védekezni lehet ezen veszélyforrások ellen. Irodai munkakörnyezetben a munkavédelem területére tartoznak olyan „apróságok” is, mint például a monitorvédő szemüvegek alkalmazása vagy a megfelelő gerinctartást biztosító ülőeszközök preferálása. Szintén, a munkavédelem fogalmába tartoznak a lépcsők, küszöbök vizsgálata, s rengeteg olyan szempont értékelése, amelyek csak első pillantásra tűnnek jelentéktelen semmiségeknek. Mielőtt valamely olvasó gúnyosan elmosolyodna, érdemesnek látszik felidézni egy „tanulságos történetet”
A cikk írója részt vett egy svédországi gyárlátogatáson, a Volvo egyik üzemében. Noha a látogatás során a vendégeket szállító busz messze járt a gyártási folyamat tényleges helyétől, mindenki kapott egy védőszemüveget. Vezénylésre pedig mindenkinek fel kellett vennie ezt a védőeszközt. Hogy miért kerítettek ekkora feneket az ügynek? Azért mert a gyár biztosítása kiterjedt a látogatókra is, és a vezetők tudták, hogy milyen értékű büntetést kell kifizetniük, amennyiben a védőszemüveg használata nélkül ér valakit baleset. A tanulság maga pedig nem más, mint a széleskörű munkavédelmi szemléletmód.
Munkavédelem és villanyszerelés
A villanyszerelőknek akkor is mérlegelniük kell munkavédelmi tényezőket, amikor még nem is kerülnek közvetlen kontaktusba elektromos berendezésekkel, rendszerekkel. Hiszen az építőiparban dolgoznak, így eleve veszélyes munkatérben töltik napjaik jelentős részét. Sok évre visszamenőleg statisztikák igazolják ugyanis, hogy az építőiparban kiugróan magas számú baleset történik. Így tehát vágás-biztos kesztyű, védőszemüveg vagy védőmaszk napi használata már „alapszinten” is indokolt. Ezen túlmenően természetesen elkerülhetetlen egy általános villanyszerelő cipő, bakancs beszerzése is.
A probléma az, hogy csupán egy szegmensben, például a bakancsok terén is igen széles a választék – alkalmazási területektől függően. A hagyományos villanyszerelő bakancs bizonyos feszültségszintig a talpán szigetel, de fokozza a biztonságot az acélbetétes orrvédelmű s az antisztatikus kivitel is. Amennyiben a mester még hegesztői teendőket is végez, úgy szikrák elleni betét beszerzése is javasolt.
Nem véletlen tehát, hogy igen jelentős eltérés mutatkozhat a termékek árában is: a gyengébb minőségűek 8-10000 forintba, a magasabb műszaki színvonalat képező bakancsok 17-18000 forintba is kerülhetnek. De ez utóbbiak túl azon, hogy elnyelik a lábra nehezedő mechanikus terheléseket, segítenek abban, hogy az egész napi állómunka a legkevésbé legyen megterhelő a gerinc számára. Vagy egy másik szempont: a drágább eszközökben akár olyan rendszert is beterveznek, amely cirkulációt biztosít az egyébként nem szellőző lábnak stb.
A képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a magyar vásárlók túlnyomó része „árvásárló”: miért is vásároljon drága terméket a munkaadó vállalkozó, amikor nagy az alkalmazotti fluktuáció, „nem vigyáznak a bakancsokra, csak elvesztik” stb.
A kép egészen összetett, hiszen ha nem fordít a vállalkozó kellő költséget a beszerzendő minőségi védőfelszerelésekre, akkor a dolgozó nem is szívesen veszi fel, hiszen ezek nem biztosítanak kellő kényelmet a tartós munkavégzéshez.
A villanyszerelő ruhatárába éppúgy meg kell, hogy található legyen a védőruha (nem munkaruha: a kettő két külön fogalom!), mint a szigetelőkesztyű. Kiemelendő, hogy megkülönböztetik azokat a kesztyűket, amelyek láng- és hőterhelés ellen védenek, és azokat, amelyek már szigetelési funkciót is ellátnak, védenek az áramütéstől.
A felsorolás szinte végtelenül folytatható: mindenféleképpen szükség van maszkra, de vannak olyanok, amelyek csak a porszennyezés ellen védenek, és olyanok, amelyek már az egyes eljárásoknál fellépő speciális gázösszetevők távoltartására is megoldást kínálnak. És megint csak: egészen eltérő áron.
Amint a fenti rövid megszólalásból is kiderül, a munkavédelem egyáltalán nem problémamentes terület: ha saját munkahelyünk körülményeit mérlegeljük, biztosan érezzük, hogy a vonatkozó szemléletmód még csak most kezd érvényesülni!
(Folytatása klövetkezik!)
Jogszabályi háttér
Annak, aki részletesen kíván tájékozódni a jogszabályok dzsungelében az alábbi listát ajánljuk figyelmébe.
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 5/1993. (XII.26.)MüM rendelet a törvény vérehajtásáról
- 2/1995. (I.6.) MüM rendelet az egyéni védőeszközök minősítő bizonyitványa kiadásának szabályairól, az EU-csatlakozástól kezdve a helyébe lép: 2/2002. (II.7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanusításáról
- 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről
- 8/1998. (III.31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
- 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
- 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
- 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
- 2/1993. (II.14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról
- 16/1986. (XII.17.) EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal
- 27/1995. (VII.25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
- 25/1996. (VIII.28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről, az EU-csatlakozástól helyébe lép: 3/2002. (II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
- 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
- 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
- 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
- 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
- 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
- 65/1999. (XII.22.) EüM rendeleta munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
- 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezéséről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
- 18/2001. (IV.28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről
- 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követleményeiről és minőségük tanúsításáról
Forrás: www.gazek.com
Ingyenes Munkavédelmi Információs Szolgálat
Munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselők, munkavédelmi szakemberek figyelem!
Ingyenes munkavédelmi információs szolgálat kezdte meg működését, amely tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődők számára.
A Miért fontos a munkavédelem? segítő jellegű, tájékoztató, tanácsadó, felvílágosító tevékenységeket a következő szervezetek látják el:
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF): Témakör: Munkahelyi biztonság
Zöld szám: 06 80 204 292 Hívható hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00
Állami népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ): Témakör: Munkahelyi egészség
Zöld szám: 06 80 204 264 Hívható hétfőtől csütörtökig 7.45-16.00, péntek 7.45-11.45
Forrás: www.gazek.com