Villanyszerelők Lapja

Biztonságtechnika

Robbanásbiztonság-technikai alapfogalmak

2004. március 1. | Veress Árpád |  3534 | |

Az alábbi tartalom archív, 15 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Felmerül a kérdés: mi is az a robbanásbiztonság-technika? Következő képek tolulnak elém: nagy páncélszekrények és szomorú képű betörők, csalódott katonák bevetésen, robbanómotor, és megannyi, a mindennapi életünkben használatos eszközök és felhasználási területek.

Ez a cikksorozat természetesen szólhatna az előbb említésre került témakörökről, de mégse teszi… Az újság címe: Villanyszerelők Lapja, és elektromos szakembereknek szól, tehát tegyünk mi is így. Elektromos robbanásbiztonság-technika! Azaz robbanásbiztos villamos eszközök felhasználása azon célból, hogy a működtetést, vezérlést, mérést és szabályzást, illetve világítástechnikai feladatokat meg tudjuk oldani potenciálisan robbanásveszélyes térben.

Mind az itt felsoroltak, illetve a nem említett verziók igényelnek villamos szakipari munkát, és nagyon fontos, hogy azt kellő szakértelemmel tegyük. Fontos továbbá ismerni, milyen feladatot milyen eszközzel és feltételrendszerrel lehet megoldani. Mindezek ismeretében már nem lehet probléma a feladat kivitelezése, a cikksorozatunkkal igyekszünk majd pár hasznos gyakorlati tanáccsal is szolgálni. Először is fontos pár alapfogalommal tisztába kerülni.

Robbanásveszélyes helyiségek alatt a következő tűzveszélyességi besorolású helyiségeket értjük:
"A", azaz fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, "B", azaz tűz- és robbanásveszélyes. Mindkét esetben a helyiségben előforduló anyagok, félkész termékek, gyártási folyamatok határozzák meg a helyiség besorolását.
"A", azaz fokozottan tűz és robbanásveszélyes besorolásba a következő anyagok tartoznak:
• szerves oldószereket tartalmazó anyagok: oldószeres festékek, ragasztók;
• éghető, a levegővel robbanásveszélyes elegyet képező gázok: etán, metán, propán, bután, acetilén stb.;
• levegővel robbanásveszélyes elegyet képező gőzöket termelő savak: HCl stb.;
• azon helyiségek, amelyekben az alábbi anyagokat tárolják, felhasználják, előállítják: gázfogadó, festékraktár (oldószeres), gázpalack-tároló, targoncatöltő (a savgőzök miatt, ha a targoncák savas akkumulátorokkal üzemelnek);
• akkumulátor-helyiség (ha az nyitott rendszerű savas akkumulátorokat tartalmaz).

"B", azaz tűz- és robbanásveszélyes besorolásba a következő anyagok, illetve területek tartoznak:
• az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet;
• az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 0C, de nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 0C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 0C-kal csökkentett értéke;
• az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
• az a veszélyességi övezet, szabad tér, amelyben a fent meghatározott tulajdonságú anyago(ka)t előállítják, használják, tárolják, feldolgozzák vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő (pl. terménysilók kezelőterei, malomüzemek őrlői, szénporsilók);
• a port vagy kisméretű szilárd részeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet.

Nem tartoznak "A" vagy "B" kategóriába a gáz-kazánházak, mert minden "C", "B", "A" besorolású helyiségben minden egyes tűzgyújtáshoz tűzgyújtási engedélyt kellene kérni, ezért a gáz-kazánházakat egységesen "D", azaz mérsékelten tűzveszélyes kategóriába kell sorolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kazánházakban állandóan fennálló tűz- és robbanásveszély miatt nem kell beépíteni a szükséges védelmi szerkezeteket, berendezéseket. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, valamint tűz- és robbanásveszélyes helyiségek védelmére a következő védelmi berendezések, szerkezetek együttes létesítése nyújt csak megfelelő védelmet:
• hasadó-nyíló felület alkalmazása,
• robbanásveszélyt jelző és beavatkozó berendezés telepítése.

Remélem, a fenti táblázattal nem riasztottam el senkit a robbanásveszélyes övezetekben megoldandó feladatok vállalásától!
Következő alkalommal szólni fogunk az alkalmazott védelmi módokról és kialakításokról, mint pl. területek besorolása - zónakoncepció, védelmi módok.

Pár hasznos tanács kezdőknek
Kapcsoljuk ki a telefont, ha robbanásveszélyes anyagok közelében tartózkodunk. Tartsuk be az összes vonatkozó előírást. Az ilyen helyeken keletkező szikrák személyi sérülést vagy halált okozó robbanást vagy tüzet idézhetnek elő.Ajánlott a telefon kikapcsolása az üzemanyag töltőállomásokon is. Feltétlenül ellenőrizzük a rádiófrekvenciával működő készülékek használatára vonatkozó korlátozásokat a vegyi üzemekben, az üzemanyag-tároló helyeken, valamint az olyan területeken, ahol robbantással járó munkálatokat végeznek.

A robbanásveszélyes területeket általában ellátják valamilyen jelöléssel, de a jelzések nem mindig egyértelműek. Ilyen jelzések a következő helyeken találhatók: hajók fedélzetén; vegyi anyagokat szállító vagy tároló eszközökön; cseppfolyós propán-bután gázzal működő járműveken; vegyi anyagokkal vagy más részecskékkel, például porított anyagokkal, fémporral telített levegőjű területeken; továbbá minden olyan területen, ahol általában javasolják a járművek hajtóművének leállítását.

Robbanásbiztonság-technika


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem