A Budapest Aréna villamossági rendszereiről
2003/6. lapszám | Taba Gábor | 2970 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az épületnek az elektromos művekkel kötött szerződésben rögzített maximális teljesítményfelvétele 5,3 MW: amennyiben valamely rendkívüli körülmény folytán fokozott teljesítmény-igény jelentkezne, akkor a betáplálási lehetőségek alkalmasak a további á...
Az épületnek az elektromos művekkel kötött szerződésben rögzített maximális teljesítményfelvétele 5,3 MW: amennyiben valamely rendkívüli körülmény folytán fokozott teljesítmény-igény jelentkezne, akkor a betáplálási lehetőségek alkalmasak a további áramvételezésre. Az energiaellátást 4 darab, 1600 kW-os transzformátor biztosítja. Az épületet a betáplálás szempontjából két részre osztották fel: mind az északi, mind a déli szektorban található egy-egy transzformátorállomás, benne két-két transzformátorral. Abban az esetben, ha előre nem látható oknál fogva a létesítmény nem kapna áramellátást, két darab diesel aggregát áll rendelkezésre, egyenként 938 kVA teljesítménnyel. A transzformátorok az épület pincehelyiségében, a diesel aggregátok a szervizszinten lettek elhelyezve: ez utóbbiak esetében a gázelvezetés megoldása, a megfelelő csövezés kialakítása jelentett különösen sok nehézséget a kivitelezőknek. A főelosztókban PLC-kkel vezérelik a különböző üzemállapotokat, sőt, esetlegesen a diesel aggregátok indítását is.
Mintegy 150 km vezeték lefektetésével sikerült a kialakított rendszerek ellátását biztosítani: a korszerű követelményeknek megfelelően kizárólag halogénmentes, tűzálló vezetékeket használtak, amely ugyan erősen megemelte a kivitelezési költségeket, de jelentősen biztonságosabbá tette az intézményt. Megemlíthető, hogy a kiemelt jelentőségű fogyasztók mindkét transzformátorállomás irányából kapnak ellátást: különösen a biztonságtechnikai rendszerekre, így például a füstelszívókra, a két darab, tűznek ellenálló liftre, valamint az arénatér egyes világítástechnikai elemeire lehet hivatkozni. A létesítményben kiemelt fogyasztónak számít a világítástechnika. Ez két fő komponensből tevődik össze: egyfelől meghatározó a kiszolgáló helyiségek világítása, tehát a folyosók, a ruhatárak és egyéb kommunális helyiségek ellátása, amelynek vonatkozásában a hagyományos, iroda jellegű megvilágítást alkalmazzák. Különleges technika került viszont beépítésre az arénatérbe, tekintettel arra, hogy az egyes rendezvények függvényében többféle funkciót kell biztosítani: showműsorokhoz, sporteseményekhez és a televíziós közvetítésekhez elengedhetetlen speciális fényhatásokat kell elérni. A világítástechnikai berendezések túlnyomó része az acélszerkezeti elemekre épült rá. Két fő beállítási mód létezik: az egyiket a sportrendezvényeken, a másikat a show-műsoroknál használják; ezen túlmenően meg kell említeni azt a standard beállítást, amely az arénatér aktuális berendezési munkálataihoz elengedhetetlen. (A koncerteken egyébként a fellépő művészek a saját technikai apparátusukat használják: az üzemeltető feladata az, hogy ezen, főleg világítástechnikai eszközök áramellátását biztosítsa.) A munkavilágításhoz 1000 W-os, a sportvilágításhoz 2 kW-os fémhalogén lámpákat használnak, hozzávetőlegesen mintegy 350 darab világítótestet alkalmaznak a különböző funkciókhoz. Csak az arénatérben az összes villamos teljesítményfelvétel eléri az 500 kW-ot.
Igazi kuriózum megoldás született az épületegyüttes villámvédelmi rendszerének kialakításakor. Azt a döntést fogadták el a tervezőasztal mellett, hogy külön villámvédelmi berendezés, felfogó rendszer nem kerül kialakításra. Olyan alumínium jellegű borítást kapott maga az épület, ami a szabványos előírásoknak megfelelően villámvédelmi felfogóként használható. Azaz, maga az épület gomba-formájú külső borítása szolgál villámvédelemként, természetesen a megfelelő levezetőkkel a pillérekben és földeléssel a talajban. A mérések igazolták a konstrukció helyességét.
Honeywell épületautomatizálási rendszer került installálásra a létesítményben, 3800 adatponttal. Segítségével az épület központi rendszerei - mint például a gépészet, a klímaberendezések, a világítástechnika, illetve a biztonságtechnika stb. - lényegében teljesen automatikusan, illetve a diszpécserközpontból távvezérelve működtethetők. A diszpécser pillanatról pillanatra nyomon követheti a működésben lévő rendszerek üzemi állapotát. Annak érdekében, hogy a lekötött villamosenergia-felvétet a létesítmény ne lépje túl - ami tudvalevőleg komoly összegű büntetést von maga után - az épületfelügyeleti rendszerbe integráltak egy olyan programot, ami a beállított értékek túllépésekor automatikusan korlátozza a kiemelt, főleg gépészeti fogyasztókat. A még csak kialakulóban lévő működési rend egyelőre nem követeli meg az állandó emberi felügyeletet, így a diszpécserek, valamint a villany- és gépészeti szerelők csak a nappali órákban látják el feladatukat. Állandó jelleggel négy villanyszerelő dolgozik az épületben, váltott műszakban. A tűzjelző rendszer hagyományosnak minősíthető az épület irodákat felölelő részén. Füstérzékelőket telepítettek mind az álmennyezet alá, mind fölé, a füstpróbán a tűzoltóság nem tett észrevételt a rendszerrel kapcsolatban. Méreténél és rendeltetésénél fogva ellenben egyedi megoldásokat kellett alkalmazni az arénatérben. Aspirációs füstérzékelős rendszer került telepítésre: egy csőhálózatot építettek ki az arénatérben, amelyben folyamatosan cirkuláltatják a levegőt, és ezt átvezetik egy különlegesen érzékeny füstérzékelőn. A tűzvédelem területéhez tartozik az is, hogy speciális vízágyúkat telepítettek az arénatérbe, amelyekhez sajátos kezelőfülke tartozik, önálló kezelőszemélyzettel. Az arénatér biztonságának elsődlegességét jelzi az is, hogy külön videofigyelő rendszert hoztak létre: a rendőrség szakembere irányítja ezeket a berendezéseket, szintén önálló helyiségből.
