Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Beltéri lámpatestek

2003/1-2. lapszám | Baktai Gábor |  3525 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikksorozatunk előző részében megismerkedtünk a világítástechnika alapfogalmaival. Következő lépésként vizsgáljuk meg a lámpatesteket! Mi is az a lámpatest? Egyszerűen válaszolva: az, amibe a fényforrást helyezzük. Feladata a fényforrás megóvása,...

Cikksorozatunk előző részében megismerkedtünk a világítástechnika alapfogalmaival. Következő lépésként vizsgáljuk meg a lámpatesteket!

Mi is az a lámpatest? Egyszerűen válaszolva: az, amibe a fényforrást helyezzük. Feladata a fényforrás megóvása, biztosítja az optimális fényeloszlást, valamint tartalmazhatja a működtetőt (amennyiben szükséges a fényforráshoz).

Ami közös paraméter lehet valamennyi lámpatest esetében, az az IP- védettség, vagyis a külső behatások elleni ellenállóság. Ennek részleteit a mellékelt táblázat tartalmazza. Az, hogy milyen lámpatestet választunk, attól függ, hogy mi a világítási feladat. Megkülönböztetünk beltérben ipari, irodai és egyéb általános beltéri alkalmazást, kiemelő, helyi, valamint lakásvilágítást. Persze, ezen témakörök mindegyike egyenként is akár több cikk anyaga lehetne, de mi megkíséreljük nagy vonalakban felvázolni őket.

Ipari világítási feladatnál (például gyártócsarnokoknál, raktáraknál, de még a raktáráruházak kiszolgáló terénél is) első kérdés a fényforrás típusa. Irányadónak azt lehet mondani, hogy 6 m alatt fénycsöves lámpatesteket célszerű alkalmazni, e fölött pedig nagynyomású kisülő fényforrásokkal (fémhalogén- vagy nátriumlámpás) érdemes tervezni. Ez alól kivétel lehet a szűk polcsoros raktár, ahol a belmagasságtól függetlenül szinte mindig fénycsöves rendszert alkalmazunk.

Kérdés persze, hogy hol szükséges védett, burás lámpát alkalmazni. Általában azt lehet mondani, hogy piszkos munka helyszínéül szolgáló helyeken, vagy az olyan alkalmazásokban, ahol az esetleges fénycső-robbanásoknál nem eshet le a törmelék (pl. ételgyárak).

Az irodai alkalmazás talán a szakma legszélesebb területe. Lehetnek a lámpatestek mennyezetre szerelhetők, álmennyezetbe süllyeszthetők vagy függesztettek. Amennyiben álmennyezeti eszközt választunk, ne felejtsük el tisztázni az álmennyezet típusát, és azt, hogy milyen magas lámpatest fér be az álmennyezet és a mennyezet közé. Például a látszóbordás, kazettás álmennyezet esetében bizonyos típusok a tartóbordákra helyezhetők. Viszont ebben az esetben is két kérdést érdemes előre tisztázni: a kazetta méretét, a tartók terhelhetőségét, valamint helyét. Magyarországon a legelterjedtebb a 600 mm x 600 mm-es osztás, de néha (főleg a német beruházásoknál) eltérnek ettől, például a 625 mm x 625 mm-re. A terhelhetőség azért érdekes, mert megroppanhat a bordaszerkezet a lámpatestek súlyától. A többi álmennyezeti rendszer esetében feltétlenül egyeztessük a gyártóval, forgalmazóval azt, hogy hogyan lehet rögzíteni installációnkat.

Függesztett szerelés esetében lógathatjuk a lámpatestünket vékony sodronyon vagy csőingán. Akármilyen rögzítéssel is oldjuk meg a feladatot, az irodák esetében leggyakrabban fénycsöves vagy kompakt fénycsöves fényforrást használunk. A rögzítési mód és a fényforrás választása után fontos kérdés a fényeloszlás, vagyis hogy milyen optikai rendszerrel rendelkezzen a világító eszközünk. Egy folyosóra felszerelhetünk "V" tükrös lámpatestet melynek tükre lehet akár fehér, akár selyemfényű, de megoldás lehet burás lámpatest is. Nem a legjobb megoldás, de gyakran mélysugárzókat alkalmaznak keskeny folyosókon. Bár a szerelése egyszerű, könnyen tervezhető és olcsó, ám az oldalfalon zavaró árnyék, alagúthatás keletkezik.

Az irodákban kérdésként merül fel, hogy alkalmaznak számítógépet, vagy nem. A számítógépes munkatérbe általában dupla parabolatükrös lámpatesteket ajánlunk, de fontos megjegyezni, hogy ez csak a probléma megoldásának első fele. Ha rossz helyre tesszük, ugyanúgy zavaró lehet a monitoron a felcsillanó fénycső képe. Egyre elterjedtebb a direkt-indirekt, vagy a teljesen indirekt lámpatestek alkalmazása. Ezekkel lényegesen könnyebb jó egyenletességet elérni, de mindenképpen több lámpatest szükséges azonos megvilágítási szint eléréséhez, hiszen ezek a mennyezetről visszaverődő fényt hasznosítják. Az áruházi alkalmazások nagyban hasonlítanak az irodaihoz, csak itt nem a káprázás korlátozása az első számú szempont, hanem a lámpatest megjelenése, a megvilágítási szint, illetve a kiemelendő részek és az általános világítás aránya. Célszerű egy jó egyenletes alapmegvilágítást készíteni. Ez történhet álmennyezeti kompakt fénycsöves mélysugárzókkal, fénycsöves rendszerekkel (akár függesztve is) vagy a legegyszerűbb esetben 4x18 W-os fénycsöves lámpatestekkel. Az üzletvilágítás akkor válik "élővé" és funkcionálissá, ha a megfelelő részeket a megfelelő módon kiemeljük a környezetéből. Megtehetjük ezt halogénlámpával, fémhalogén lámpával, fehér nátrium lámpával; vagy akár kompakt fénycsővel, attól függően, hogy mit szeretnénk kiemelni. Bármelyik fényforrást is alkalmazzuk, célszerű állítható lámpatesttel megoldani, hogy ha átrendezik az eladóteret, alkalmazkodni tudjon a világítási rendszerünk. Ez lehet egy billenthető álmennyezeti lámpa, egy mennyezeti fényvető vagy a legvariálhatóbb, a sínes rendszerre szerelt adapteres lámpatestkészlet.

Lakás világításánál fő szempont a lámpatest megjelenése, és annak kialakítása inkább belsőépítész feladata, mint világítástechnikusé; ezért erre nem térünk ki cikkünkben részletesebben.