Megalakult a VÉSZ Egyesület
2026/9. lapszám | VL online | 252 |
A villamosipari ágazat fenntartható fejlődéséért és a szakmai színvonal emeléséért hivatalosan is megalakult a Villamosipari Érdekvédelmi Szakmai Egyesület (VÉSZ Egyesület). A szervezet célja, hogy valódi megoldásokat kínáljon a szakma jelenlegi kihívásaira, és érdemi képviseleti platformot biztosítson a valódi értékteremtő tevékenységet végző szakemberek számára.
Az egyesület alapítói szerint ma általánosan elmondható, hogy „VÉSZ-helyzet” van a villamosiparban és súlyos üzemviteli, valamint villamos biztonsági problémák vannak jelen országosan az épületvillamosságban, mind a lakóingatlanok, mind a közületek villamos berendezéseiben. Legyen szó a PE-vezetők hiányosságairól, az elosztók és a mérőhelyek hibáiról, a tulajdonosok, üzemeltetők, fogyasztók tudatlanságáról, vagy a felülvizsgálatok körüli áldatlan állapotokról. A jogszabályok által előírt – 2020. július 31-e óta egységesen villamos biztonsági felülvizsgálatnak nevezett – valós, helyszíni, kalibrált célműszeres, joghatással járó, reprodukálható ellenőrzéseket a gyakorlatban ritkán végzik el szakszerűen. Ha létezik is valamilyen minősítő irat az adott ingatlanról, az a tapasztalatok szerint az esetek többségében erősen hiányos, formális, vagy egyenesen eltér a valóságtól. A VÉSZ Egyesület ezen a téren is radikális szemléletváltást és szigorúbb szakmai kontrollt sürget. Nem csak a villamos biztonság területén vannak jelentős lemaradások. A villám-, és túlfeszültség elleni védelem ugyan így sereghajtó, holott jogszabályok írják elő a feltételeket, folyamatokat.
Küldetés és szakmai célkitűzések
A VÉSZ Egyesület nem kizárólag a jelenlegi problémák bemutatását tekinti feladatának. Fő célja az azokból következő megoldások és az érdemi szakmai érdekképviselet, az oktatás fejlesztése, a jogalkotási és hatósági egyeztetésekben való aktív részvétel, valamint a valódi villamos szakemberek gyakorlati támogatása.
A szervezet kiemelt feladatai közé tartozik:
- A szakmai minőség és a kivitelezői, felülvizsgálói kultúra általános emelése.
- A fiatal szakemberek aktív támogatása és mentorálása.
- A szabvány- és jogszabályismeret, a dokumentált munkavégzés, valamint az ellenőrizhetőség alapkövetelménnyé tétele.
Az egyesület szakmai segítségnyújtással, képzésekkel és folyamatos tájékoztatással támogatja azokat a kivitelezőket, felülvizsgálókat, tervezőket, műszaki vezetőket és üzemeltetőket, akik a villamos biztonságot és a villám-, és túlfeszültség elleni védelmet, az üzem-, és energiabiztonságot, a valós és biztonságos villamos üzemvitelt nem adminisztratív teherként, hanem alapvető szakmai és üzemeltetői követelményként kezelik.
A szervezet hosszú távú jövőképe egy olyan átlátható, valós időben és valós helyen számon kérhető és magas szakmai színvonalon működő villamosipari környezet kialakítása, amelyben a tisztességesen és szakszerűen dolgozó szakemberek versenyelőnybe kerülnek.
Az épületvillamosság területére – az átfedésekkel együtt – jelenleg több száz érvényes szabvány és több tucat hatályos jogszabály vonatkozik. Bár a folyamatokat a jogalkotó egyértelműen szabályozza, a gazdasági és szakmai szereplők jelentős része alig ismeri ezeket a kereteket, miközben aktívan tevékenykedik a piacon. A tagság irányába évek óta tömegesen érkeznek a napi szintű megkeresések a piaci szereplőktől, amelyekből leszűrhető, hogy mind a cégeknél dolgozó közületi ügyintézők, mind a lakóingatlan-tulajdonosok szinte semmilyen releváns ismerettel nem rendelkeznek a villamos biztonsági, a villám-, és túlfeszültség elleni védelmi követelményekről, ami komoly kockázatokat rejt magában.
A tagság korábban a már létező szervezeteken és a kamarán belül, a villamos biztonság és a villám-, és túlfeszültség elleni védelem köré csoportosulva képzelte el a létezését, azonban a meglévő szakmai szervezetek nem vállalták fel azokat a fajsúlyos szakmai és érdekérvényesítési konfliktusokat, amelyek elengedhetetlenek a valós piaci megtisztuláshoz és a szükséges átrendeződéshez, valamint a szabályok betartatásához. A villamos biztonság és a villámvédelem nem érdek és nem alku tárgya!
Az elmúlt években az alapvető technológiai lépéseket kihagyó, felkészületlen, szabvány- és rendeletismeret nélkül tevékenykedő személyek és hiányosan működő, ún. elsőbálos vállalkozások vannak előnyben. Természetesen ennek megvan a böjtje: általában kétszer, de van, amikor háromszor is ki kell fizetni egy-egy felújítást, bővítést, új létesítést, mire az használható lesz.
A VÉSZ Egyesület ezért önálló villamosipari szervezetként lép fel, hogy megalkuvás nélkül képviselje a szakma tisztaságát, és közvetlen hidat képezzen a jogalkotók, a hatóságok és a szakemberek, valamint a közületek és a lakosság között.
Kikből áll a tagság?
A tagság olyan jelenleg is együtt tevékenykedő, az elnökség által ismert, valóban a terepen aktívan dolgozó, több ráépülő szakképesítés birtokában villamos biztonsági és villámvédelmi felülvizsgálóként is a szakmát művelő szakemberekből áll, akik komoly változtatásokat szeretnének a szakterületükön.
A VÉSZ Egyesületről röviden
A tagság önszerveződése alapján létrehozott, a szakmai kultúra fejlesztését, a villamosiparral kapcsolatos szakmai érdekvédelem országos szintű szervezését és koordinálását végző szervezet.
Az egyesület célja:
- a villamos eredetű balesetek, tűzesetek, vagyoni károk, életveszélyes kivitelezési hibák és szakszerűtlen felülvizsgálatok visszaszorítása,
- a lakosság, vállalkozások, intézmények, társasházak és közfeladatot ellátó szervezetek villamos biztonsággal kapcsolatos ismereteinek bővítése,
- tűzveszélyes elektromos berendezések gyakoriságának visszaszorítása.
Egy szervezet hitelessége a benne dolgozók szakértelmén, elkötelezettségén és a mindennapi munkájuk során tanúsított értékrendjén alapszik, így hasznosnak gondoljuk a VÉSZ Egyesület elnökségének és alapító tagjainak gondolatait is közreadni.
Ferenc Krisztián László, elnök
Oktatóként, és 15 ráépülő aktív szakképesítés és tanúsítvány birtokosaként, aktív szakmagyakorlóként kijelenthetem, hogy a villamos biztonság, és a villám-, és túlfeszültség elleni védelem a megfelelt minősítésű mérőhellyel kezdődik. A mérőhely-felújítás sok esetben elmarad, holott homlokzatszigetelési felújítások is vannak (ahol nem kőzetgyapot van az új fali mérők köré és mögé építve). A villámvédelem és a tűzvédelem szintén teljesen elhanyagolt terület. Földelőrendszereket kevesen tudnak igazán jól létesíteni. Nem értik és nem állnak bele a problémába: holott a hálózati zavarok jelentős része visszavezethető a nem megfelelő földelésekre és azok kötéseire. „Eddig jó volt!” „A másik villanyszerelő ezt nem mondta.” „Csak egy új e-autó gyorstöltő…” „Csak egy új jakuzzi…” „Csak egy új napelemrendszer és akkumulátorok...” „Csak egy szauna…” és kivétel nélkül közvetett és közvetlenül élet- és tűzveszélyes villamos berendezésekre kell rátelepíteni. Horogh Gyula villamosmérnök szakértő és oktató által oly sokszor elmondott ide passzoló mondása ezt kiválóan leírja: „Magát villanyszerelőnek nevező természetes személy, akinek szabad szellemének szárnyalását számottevő szakmai tudás nem gátolja.” Az ilyen kivitelezők által végzett munkák rejtett gyújtóforrásainak variációja nem ismer határokat. Rettenetes mennyiségű tűzeset és üzemzavar történik. Az elmúlt évek „slágere” a rázó víz és a medence. A hibafeszültségek és potenciál-különbségek utat találnak maguknak. Ezek oka lehet többek között PEN-potenciál-eltolódás, idegen potenciál vagy szivárgó áram. Sok esetben TN-C utcai közcélú hálózat, vagy társasházi méretlen magán összekötővezetékek felől érkezik az „áldás”, aminek a háttere a PEN kontakthiba. A szabványok nem véletlenül vannak. Ilyen hibák esetén a potenciál-kiegyenlítés lenne szükséges. Medencéknél szakértő 1, villamos biztonsági felülvizsgáló 2, mindenki a szolgáltatót hibáztatta, és egyik sem „vette észre”, hogy van az épített medencéknek külön szabványa, az MSZ HD 60364-7-702, a medencetér 0., 1. és 2. övezetére vonatkozó geometriai határokkal és potenciál-kiegyenlítési követelményekkel. A központi nyilvántartás sajnos már elengedhetetlen: egyrészt az üzemeltetői kötelezettségek, másrészt a szakszerűtlen beavatkozások miatt. A bankoknak és a biztosítóknak is egyre nagyobb érdekük fűződik ehhez, annyi probléma van már. Az ingatlanárak az „egekben vannak”, jó pár rejtett hiba, és a burkolatok bontásával ugrálnak a milliók az ingatlanokra. A vevőknek új és használt ingatlan esetében is jelentős, sok esetben az összes szakipart figyelembe véve, több tízmilliós többletköltséggel kell számolniuk, hogy használni tudják a házaikat és lakásaikat. Sajnos pár éve már az új szerelések is értékelhetetlenek, sok esetben rosszabbak, mint a régi, bontandó elektromos hálózat volt.
Prack Norbert, alelnök
Felelős műszaki vezetőként, műszaki ellenőrként, villamosmérnökként és villanyszerelőként nagyon komoly hiányosságokkal találkozom évek óta. Felhígult a szakma, ez nem kérdés. Hiányos kivitelezéseket, valóságnak nem megfelelő felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat láttam az elmúlt években. A kiviteli és megvalósulási tervek részleges vagy teljes hiánya is sűrűn előfordul. Üzemeltetői szempontból nehézkes és lassú például egy hibakeresés, ha a megvalósulási tervek nincsenek kapcsolatban a valósággal. Sok esetben a felülvizsgáló Ctrl+C, Ctrl+V, plusz fejléccserével próbálja megoldani a helyzetet, a valós állapottól és a biztonságtól még távolabb kerülve. Én úgy látom, a villamosipari nyilvántartó hatósági rendszerek, valamint a szakemberek és vállalkozók érdekeit képviselő szerveződések nem tesznek elegendő lépést a fellazult rendszer felszámolása irányában. Ez azt eredményezi, hogy a piacról kiszorulnak a valódi szakemberek. Ez látszik a jelenlegi gazdasági környezetben is. A hatósági ellenőrzés jelenlegi mértékét nem tartom elegendőnek, emiatt sokan azt csinálják, amit akarnak, (a felét kihagyom az egyharmadának) „csak engem válasszon a megrendelő” jeligével. Úgy gondolom, ebben az egyesületben olyan szakemberekkel dolgozom együtt, akik velem együtt változtatni akarnak ezen a helyzeten. Ezért is jött létre a VÉSZ Egyesület.
Maródi Károly, alelnök
A társasházak villamos berendezései sajnos katasztrofális állapotban vannak. A méretlen magánösszekötő vezetékhálózat, közösségi célú világítás és erőátvitel sok esetben élet- és tűzveszélyes. Egy komolyabb lakószámú házban kb. 20 év alatt megfordult több száz „csak ezt, csak azt” szerelő. A végeredmény egy üzemeltetésre alkalmatlan villamos berendezés. Terv, szakszerű beavatkozások, szabványok, rendeletek nem teljesülnek. Az illetékes kormányhivatalokat és ellenőrző szerveket szinte noszogatni kell, a társasházkezelők ignorálják a hibákat, nem ismertetik meg a fontosságát a valós műszaki állapotoknak a lakóközösségekkel, és sok esetben a lakók is relativizálják a problémákat. Valóságnak nem megfelelő minősítésekkel találkozunk, és sűrű üzemzavarokkal, ahol „nem értik, hogy nem értik”.
Glökner Tünde, titkár
Rengeteg levelezést folytattam ilyen ügyekben. Már a felméréskor is fényképes hibalistákkal igazoljuk a beavatkozást igénylő állapotokat. Sajnos a valóságban a fél vagy inkább negyedmegoldások az irányadók. Még akkor is, ha van rá forrás és fedezet. Mert a villanyra nem szeretnek költeni. Holott „egy birtoktárgynak, jelen esetben egy ingatlannak nem csak hasznai, hanem terhei is vannak” – idézve újra Horogh tanár urat. A tűzoltók viszont ingyen jönnek. Ezzel a hazárdírozási hagyománnyal azonnal szakítani kell! Ne adjanak a szakmai és gazdasági (sajnos hanyag) szereplők többletmunkát a tűzoltóknak, ha lehet!
dr. Simon Péter, alelnök
Racionalizálni és hozzáférhetővé kell tenni a szabványokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén (saját nyelven is!). Elfogadhatatlan, hogy a szabványok jelentős részének nincsen irányadó magyar nyelvű szövegváltozata, ami jogviták esetén súlyos probléma. Jelenleg a szerzői jogi törvény alapján a szabványok szövege szerzői jogi védelem alatt áll. Tehát még idézni sem idézhetünk belőle, illetve nyilvánosság elé sem tárhatjuk. A szükséges költséget az Európai Unió költségvetésében kell biztosítani, mivel ez az egységes piac érdeke. Az európai döntéshozatal lezárulásáig a magyar költségvetés Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetben kell forrást biztosítani, ami a tervezéseket, a kivitelezéseket, a villamos biztonsági és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatokat tekintve nem nagy tétel. Elfogadhatatlan, hogy az élet-, és vagyonbiztonságot alapvetően meghatározó és biztosító villamos műszaki szabályozások leképezése egyáltalán nem jelenik meg a mindennapi szakmai gyakorlatban.
Repka Ádám, lakóingatlan eladás/bérbeadási esetekre villamos biztonsági és villámvédelmi megbízott
Az elmúlt pár évben közel 1000 lakóingatlan felülvizsgálatát végeztem el. Sok esetben a tragédia előtti utolsó pillanatokban érkeztem: szétégett kötések, fémtesteken, lámpákon, víz- és gázcsöveken a védővezetőhöz képest mérhető 230 V potenciálkülönbség, közvetlen életveszélyes hibák fogadtak. Hihetetlenül veszélyes megoldásokkal találkoztam: például szobánként külön földelőszondákkal kialakított, dokumentálatlan TT-rendszer-jellegű megoldásokkal (30–60 Ω ZLPE értékekkel!), miközben az alkalmazott védelmi mód és az RCD-védelem megfelelősége nem volt igazolható. Egyre erősödő jelenség a fejléc cseréjével készült, pár oldalas „megfelelt” minősítés olyan felülvizsgálóktól, akik a vizsgálat helyszínén soha nem jártak – ezzel emberéleteket és ingatlanvagyont veszélyeztethetnek. A vevők a megnövekedett ingatlanárak és felújítási költségek miatt már utánamennek a kontár felülvizsgálóknak is, és ezek az esetek általában milliós peren kívüli kártérítésekkel végződnek, amelyekben nemcsak az eladók, hanem a felülvizsgálók is fizetnek. Nyugdíjasokat megkárosító villanyszerelőt is sikerült utolérni és segíteni a rendőrség munkáját: az elkövető jogerősen 3 év 10 hónap letöltendő szabadságvesztést kapott. Ezért minél sürgetőbb nem csak a villamos biztonsági és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatokat, hanem a villamos beavatkozásokat is nyilvántartó és visszakereshető rendszer létrehozatala.
Újszászi Sándor, napelem-létesítési esetek, villamos biztonsági és villámvédelmi megbízott
A hibásan létesített napelemes rendszereket tűzvédelmi szempontból nyugodtan hívhatjuk napalmnak is. Nagyon kevés cég dolgozik szabványosan. Holott észszerű többletfedezet-ráfordítással szépen meg lehetne csinálni a napelemes rendszereket. Kültéren használt beltéri, kis keresztmetszetű, hajlékony kábelszerű vezetékekkel, a villámvédelem és a potenciálkiegyenlítés teljes hiányával is találkozunk. Azért már van pár cég, akik hajlandóak rendesen dolgozni, de a legtöbben – főleg a legnagyobbak – visszaélnek a (monopol) helyzetükkel és a számon kérhető ellenőrzés hiányával. Ezért sok esetben nem készül el a napelemes rendszer DC oldalának szabványos ellenőrzése, mérése és hitelt érdemlő dokumentálása. Holott egyre drágábbak a rendszerek, főleg most, amikor akkumulátortárolók is szükségesek. Olyan ingatlanokra akarnak napelemeket elhelyezni, aminek a villamos hálózatát is javítani szükséges, mert egyáltalán nem megfelelő a szakszerű bővítésre. A szavaimat és tapasztalataimat a piaci valóság is igazolja: a szakszerűtlen kivitelezések döntő részét a nagy generálkivitelező vállalkozások indukálják, akik villamos kiviteli tervek nélkül az alvállalkozók árpréselésével, az anyagspórolással és a hiányos oktatással közvetlenül és közvetetten veszélyeztetik a gyanútlan megrendelőket. A legnagyobb probléma, hogy az üzembe helyezés előtti első ellenőrzést (villamos biztonsági felülvizsgálatot) sok esetben valós, helyszíni, kalibrált célműszeres, joghatással járó, reprodukálható helyszíni mérések és megfelelő szaktudás nélkül, egyáltalán nem végzik el, vagy pusztán adminisztratív módon állítják ki a minősítő iratokat. Ez nem csupán súlyos szakmai mulasztás, hanem adott esetben jogi, felelősségi és akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet. Tapasztalataink szerint a lakossági és közületi napelemes rendszerek jelentős részénél olyan kivitelezési hiányosságokkal találkozunk, amelyek miatt a létesítés villamos biztonsági és villámvédelmi megfelelősége nem tekinthető igazoltnak. Az ügyfelek sok esetben tájékoztatást sem kapnak a valós veszélyekről és a biztonságos használat feltételeiről.
Záró gondolatok
A legnagyobb probléma, hogy mindeközben versenyhátrányt szenvednek, akik valóban értenek a szakmájukhoz, és ez egyáltalán nem helyes. Ezen azonnal szükséges változtatni. Egy korszerű villamos berendezés üzembiztonságát nem „toldozásokra és foldozásokra” kell építeni. A „mindegy mibe kerül, legyen olcsó” hazárdőr szemlélettel, hiányos védelmekkel, műszaki ellenőrzés nélkül, elavult módon és sok esetben szakszerűtlenül kialakított új vagy felújított villanyok ugyanúgy problémát jelentenek, mint a karbantartás nélkül hagyott, tervezett üzemidejüket akár kétszeresen is meghaladó, 50–60 éves, túlterhelt és bizonytalan állapotú közületi vagy magántulajdonú végponti villamos berendezések. Ezek nemcsak élet- és tűzvédelmi kockázatot jelentenek, hanem jelentős villamos veszteségekkel és folyamatos üzemzavarokkal is működnek. Ilyen végponti villamos berendezésekre kell nap mint nap rákapcsolni azt az egyre nagyobb erőművi villamos teljesítményt, amelyet az ország fogyasztása évről évre igényel. Hiába növeljük tehát a termelőkapacitást, ha a végpontokon közben növekvő hálózati zavarokkal, túlterhelésekkel és egyre nagyobb és fölösleges energiaveszteségekkel működünk a lakásokban, házakban, termelőegységekben. A villany már nem olcsó, ezért vigyázni kell rá. A villamos biztonság és a villámvédelem nem jár alanyi jogon, azt fel is kell tudni építeni. De hogy jót is mondjunk: kitermelődött egy jelentősebb szakmai réteg az elmúlt évtizedben, akik nem restek jól dolgozni. Belőlük áll a tagság és őket kívánjuk képviselni elsősorban, hogy valóban a helyükre kerüljenek a dolgok a mindennapi szakmagyakorlás közben is.
