Navigálás a változó előírások tengerében I. – Horgonyt fel!
2012/5. lapszám | Rátai Attila | 6207 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Képzeljük el, hogy sofőrök vagyunk, és főnökünk jóvoltából egy segítséget kapunk magunk mellé, amikor vezetünk. Lépésről lépésre mondja meg, mit tegyünk, hogyan váltsunk sebességet, mennyivel haladjunk, utasít, hol kanyarodjunk, hol álljunk meg, szól, ha zöld van, akkor is, ha piros, emlékeztet, hogy nézzünk körbe sávváltásnál – felügyeletet gyakorol az egész út felett. Ez a felügyelő az MSZ 1600 és az MSZ 172.
Egy másik főnöknek más a hozzáállása: egy térképet ad a kezünkbe. Mivel tudja, hogy van jogosítványunk és kellő tapasztalatunk, csak ennyit mond: „Biztonságosan vezess!” Ő az MSZ HD 60364 sorozat. Nagy változtatások történtek a szabványok tekintetében. Az MSZ 1600-ra mondják egy kis túlzással, hogy ha valaki megtanulja, az tud villanyt szerelni. Az MSZ HD 60364 sorozat inkább irányelveket ad, feltételezi, hogy olyan szakember kezében van, aki ismeri a szakmát. A következő cikksorozatban pár változtatásról fogunk beszélni. Az első részben leginkább az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány ismertetése lesz a cél, amely a villamos biztonságtechnika olyan részére is hangsúlyt fektet, amit nem igazán szeretünk: a dokumentálásra.
- Kell kétpólusú kapcsolót a világítás áramköreibe iktatni nedves helyiségekben?
- Kell-e fix bekötésű kazán áramkörébe áram-védőkapcsolót iktatni?
- Egy védővezető elláthatja-e több áramkör védelmét?
- Lehet-e kék színjelölésű vezetőt fázisvezetőként felhasználni?
- Kell-e hurokimpedanciát mérni áram-védőkapcsoló által „védett” végáramkörök esetében?
- Bojler áramkörébe kell-e áram-védőkapcsolót iktatni?
Érdekes kérdések, azon kívül, hogy komoly villamos biztonságtechnikai területet érintenek, a válaszoktól függően igen jelentősen hatnak egy munka anyagköltségeire, nem beszélve a ráfordítandó időről. Ezen kérdésekről a későbbiekben még beszélni fogunk, addig is a fórumon lehet értekezni erről.
Az MSZ HD 60364-7:2007 előtt…
Mielőtt pár konkrét változást most megbeszélünk, nézzük meg, hogyan nézett ki eddig (2007) a biztonságtechnikai dokumentáció egy új létesítésnél. Kellett egy érintésvédelmi dokumentáció, amelyet elsősorban a munkavédelmi felügyelőség kért. Szükség volt még az erősáramú berendezések felülvizsgálatának dokumentációjára, amely a tűzoltóságnak járt. Ott volt még a villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának a dokumentációja is. Ezen három dokumentáció logikus felépítése hasonló.
- Alapdokumentáció
- fejlap
- minősítő irat
- minősítési alapadatok
- szabványban előírt vizsgálatok felsorolása
- Jegyzőkönyvek
- Bizonylatok
Először a Fejlapban nyilatkozunk arról, hogy mit, miért, hol, milyen céllal, ki, kivel, mikor, miért. Itt adunk rövid jellemzést a dokumentációról (oldalszám, jegyzőkönyvek stb.). Ezek után jön a lényeg, a Minősítés. Itt adjuk meg, hogy mit minősítünk, milyen szabvány alapján, milyen feltételekkel. A következő rész a Minősítési alapadatok. Tulajdonképpen itt indokoljuk meg a minősítésünket. Nyilatkozunk arról, hogy milyen szabványok, jogszabályok alapján végeztük a vizsgálatokat. Végül az utolsó rész, amely szinte mindig kimarad, pedig a korrekt jelentéshez és a későbbi félreértések elkerüléséhez nélkülözhetetlen: ez a szabványban előírt vizsgálatok felsorolása. Miért kell olyan vizsgálatokat megemlítenünk, amelyeket el sem végeztünk? Mi a helyzet akkor, ha később létesítenek olyan megoldásokat, amelyek az adott vizsgálatokat szükségessé teszik? Ugyanakkor a felülvizsgáló korrekt ellenőrzését is ez teszi lehetővé, nem felejtett-e ki valamit.
A változások
Az MSZ HD 60364-6:2007 Ellenőrzés bevezetésével komoly változások léptek életbe a dokumentálás terén. Az eddig Érintésvédelmi Dokumentációnak nevezett irat kibővül olyan vizsgálatokkal, amiket eddig az EBF irat tartalmazott. Az elnevezése is megváltozott: Villamos Berendezés Első Ellenőrzésének Jelentése, amelyet a már említett MSZ HD 60364-6:2007 szerint kell elkészíteni. A dokumentáció felépítése nem változik. Ugyanúgy két fő részből áll. Az előbbiekben említett és részletezett alapdokumentációból és a jegyzőkönyvekből. A szabvány mellékletében találhatunk mintákat és előírásokat arra vonatkozóan, hogyan nézzen ki a jegyzőkönyv. Azonban Magyar-országon az egyszerűsített, minimális tartalommal rendelkező jegyzőkönyveket írja elő a ZA melléklet. Ezen jegyzőkönyvek megtalálhatók a szabvány magyarázatos kiadásában és az Érintésvédelmi Felülvizsgálók Kézikönyve Tanfolyami Jegyzet 2010-es kiadásában is.
Magyarország 61.4.5: Az F, G és H mellékleteket felváltják a módosított nemzeti, rendelkező mellékletek, előírt minimális tartalommal. (ZA melléklet [előírás], Speciális nemzeti feltételek)
Azonban „ráncfelvarrásra” szorulnak, amennyiben az MSZ HD 60364-6:2007 szerint akarjuk kitölteni.
Miért szükséges ez?
Ahogy említettük, az elvégzendő feladatok kibővültek, és pár vizsgálat, amit eddig az EBF iratban tüntettünk fel, már az „ÉV” iratban kell, hogy szerepeljen. Amit egyébként már nem az Érintésvédelem Felülvizsgálatának dokumentációjának hívunk. Nem csupán azért, mert maga az érintésvédelem szó használatát is mellőzi az új szabvány, hanem az MSZ HD 60364-6:2007 szerint előírt vizsgálatok túlmutatnak a pusztán érintésvédelmi vizsgálatokon.
A mumus
Az egyik legfontosabb – leginkább rosszul dokumentált – változás az, hogy a Villamos Berendezés Első Ellenőrzésének Jelentéséhez csatolni kell a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvét. Ebből értelemszerűen következik, hogy ezt a vizsgálatot meg kell adni az alapdokumentáció által előírt vizsgálati módszerek felsorolásánál. Sajnos a hatósági vizsgálatok során végzett ellenőrzések azt mutatják, hogy tíz esetből kilencszer ez kimarad a dokumentációból. Bár későbbi cikkekben foglalkozunk még ezzel a témával, de az is általános hiba, hogy a villamos berendezések ellenőrzését keverik a Kábelek Szigetelési Ellenállásának Mérésével, amit az MSZ 13207 szerint kell elvégezni, és a Kábelvonalak Átadási Dokumentációjának a része.
Ha a Villamos Berendezés Szigetelési Ellenállásának Mérési Jegyzőkönyve nem megfelelően van elkészítve vagy hiányzik, a minősítés érvénytelen!
A villamos berendezések ellenőrzésének módját az MSZ HD 60364-6 kellőképpen tárgyalja a 61.3.3. és C61.3.3. pontjaiban. Ezen mérés el nem végzése, illetve dokumentálásának elmulasztása a Villamos Berendezés Első Ellenőrzése Jelentésének részeként, annak Minősítő Iratát el nem fogadhatóvá teszi!
Áram-védőkapcsolók…
Egy másik gyakori hiba, hogy kimaradnak az áram-védőkapcsolók mérési jegyzőkönyvei. Pedig a szabvány részletesen rendelkezik arról, hogy milyen méréseket kell elvégezni ahhoz, hogy egy szerkezet megfelelő minősítést kapjon. A működési próbákon és a szemrevételezésen kívül többek között mérni kell az érintési feszültséget kioldáskor, a kioldó áramot és bizonyos esetekben a kioldási időket is. Ezeket az adatokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A 1. melléklet egy lehetséges megoldást ajánl az áram-védőkapcsolók jegyzőkönyvére. Egy újabb változás a szabvány szerint, hogy lekapcsoló-eszközként I n < 500 mA-es áram-védőkapcsolók használata esetén a hibahely hurokimpedancia-mérésére általános esetben nincs szükség. A szabvány később ismétli önmagát: „Ha a védelmi mód hatásosságát egy az RCD után lévő pontban már igazolták, akkor a berendezés védelmének ettől a ponttól való igazolására elegendő a védővezetők folytonosságának bizonyítása” (61.3.6.1). Ez logikus. Az áram-védőkapcsolók működéséhez szükséges hurokimpedancia maximuma 7,66 kohm. Méréseknél ez csak pár ohm. Megfelelőnek minősített áram-védőkapcsoló után hurokimpedanciát mérni ellenőrzés céljából olyan lenne, mintha egy több tonnás mérésnél figyelembe akarnák venni a mérlegre hulló pár falevél súlyát.
Áram-védőkapcsoló után nem szükséges hurokimpedancia-mérés, amennyiben a szerkezet után egy pontban a hatásosság már bizonyítást nyert.
Látható, hogy megéri gondosan áttanulmányozni az újabb szabványokat, hiszen azon kívül, hogy csak így tudjuk korrekten munkánkat elvégezni, jelentős időt és pénzt takaríthatunk meg ezzel.
További emlékeztetők
A szemrevételezéses vizsgálatok során például ellenőrizni kell a tűzgátló szerkezetek és a tűz továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések, valamint a hőhatások elleni védelem meglétét, azt, hogy az egypólusú kapcsolóeszközök a fázisvezetőkben vannak-e és így tovább. Ezen ellenőrzések megtörténtéről szintén nyilatkozni kell. Érdemes átnézni a 2. mellékletet. Cikksorozatunkban ezekre részletesen ki fogunk térni. Ugyanez igaz a SELV/PELV, villamos elválasztás vagy például az elosztó berendezések érintésvédelmének ellenőrzésére. Ezek szintén olyan pontjai a jegyzőkönyveknek, amelyek dokumentálásával gyakran probléma van tapasztalataink szerint.
- Minden esetben nullázni kell a fém elosztó-berendezés ajtait?
- Mikor kötelező az áram-védőkapcsolók kioldási időit ellenőrizni?
- Lehet 16 A-es kismegszakítóval 1,5 mm2-es Cu vezetéket védeni?
- Milyen villamos biztonságtechnikai iratot kell adni a tűzoltónak használatbavételkor?
- Lehet-e Wago-t használni elosztó-berendezésben?
- Mit kell mérni SELV/PELV-nél?
- Mikor kell az MSZ 13207 szerinti vizsgálatokat elvégezni?
Ezek is érdekes és komoly biztonságtechnikai kérdések, amelyeket a későbbiekben részletesen tárgyalunk. Egy elsőbbségadás kötelező tábla nagyobb döntési szabadságot ad a vezetőnek, mint egy STOP tábla. Eldönthetjük, hogy megállunk-e vagy sem. Ugyanakkor nagyobb a felelősség is, amit viselnünk kell. Persze dönthetünk úgy is, hogy minden táblánál megállunk – nem állítom, hogy ez a legrosszabb megoldás.
Mi a véleményünk arról a sofőrről, aki megáll ugyan a STOP táblánál, mert ez a szabály, de utána körültekintés nélkül hajt be a kereszteződésbe?
Az MSZ HD 60364 sorozat sokkal inkább érett szakemberekként kezel bennünket, azonban ezzel nagyobb felelősség jár. Mennyi időt fordítunk az új szabványok elsajátítására? Inkább megállunk minden táblánál – attól függetlenül, hogy szükséges-e – a több évtizedes beidegződött utasításokat, néha hagyományokat követve? Vagy felnövünk a feladathoz, megtéve a szükséges változtatásokat, amelyeket a szabványi változások tesznek szükségessé? Ebben próbál segíteni a cikksorozat.