Villanyszerelők Lapja

Szabályozás

A vezetékjogról

2012. május 1. | Palicska Zoltán |  14 685 | |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Hogyan érveljünk rovatunkban olyan helyzetekben kívánunk segítséget nyújtani a szerelő kollégáknak, amikor egy megrendelő tanácsukat kéri egy nem közvetlenül a szakmagyakorlást érintő, azzal mégis összefüggő kérdésben, amelyben nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Emellett egy minősített villanyszerelőtől elvárható, hogy ismerje és a megbízóinak figyelmét felhívja az előírásokra.

Évekkel ezelőtt sokat lehetett hallani a vezetékjogról, ám még ma is sok a félreértés ezzel kapcsolatban, nézzük hát, hogy mit kell tudnunk róla. A vezetékjog 2007-ben kapott nagy nyilvánosságot: az ombudsman ekkor vetette fel, hogy az emberek információkhoz való jogát csorbítja, ha egy megvásárolni kívánt telek tulajdoni lapján nem jelenik meg a vezetékjog. Sokan félreértették a törvény megkövetelte bejegyzést, összekeverték a tulajdonjoggal, jelzáloggal, szolgalmi joggal, megfeledkezve arról, hogy a szolgáltatók a törvényi kötelezettségnek eleget téve jegyeztetik be a vezetékjogot.

A vezetékjog a hálózat nyomvonalát és az annak biztonsági övezete által meghatározott területet jelöli, amely bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba. A vezetékjog alapján építhet az elosztói engedélyes hálózatot, és ez az alapja az üzemeltetésnek is. A vezetékjogot megállapító jogerős határozat megszületése után a tulajdonos nem akadályozhatja meg az engedélyes tevékenységének gyakorlását.

A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

  1. föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el,
  2. tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsoló-berendezést építhet,
  3. nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsoló-berendezést építhet,
  4. a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

Az üzembe helyezést követően az engedélyes az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja. Az elektromos vezetékek biztonsággal kapcsolatos előírását a gazdasági és közlekedési miniszter 122/2004. (X. 15.) GKM rendelete a villamosmű biztonsági övezetéről tartalmazza. E rendelet feladata a villamosmű és a biztonsági övezetben levő területek, építmények, illetőleg azokban élő, munkát végző személyek kölcsönös védelme.

A rendelet része a fogalmak meghatározásán és az általános rendelkezéseken túl:

  • A biztonsági övezet terjedelme.
  • Tilalmak a biztonsági övezetben.
  • Korlátozások a biztonsági övezetben.
  • A villamosmű biztonsági térségében a biztonsági övezeten kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozása.
  • Az 500 kV névleges feszültség feletti szabadvezetékre vonatkozó további rendelkezések.

A biztonsági övezet terjedelme

A biztonsági övezetet a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőktől vízszinte sen és nyomvonalukra merőlegesen mért, függőleges síkoktól:

  • 500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint fölött 40 méter,
  • 300-500 kV névleges feszültségszint között 28 méter,
  • 200-300 kV névleges feszültségszint között 18 méter,
  • 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter,
  • 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter,
  • nagyfeszültségű, föld feletti, burkolt vezeték esetén legfeljebb 25 kV legnagyobb feszültségig 2,5 méter, illetőleg 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és legalább a fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával létesült,
  • 1000 V alatti kisfeszültségű föld feletti csupaszvezeték esetén 1 méter. Tartószerkezetre, valamint falra szerelt, föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete 0,5 méter.

A földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért, függőleges síkoktól:

  • 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség felett 1,5 méter,
  • 35 kV-nál kisebb névleges feszültség esetén 1,0 méter. Építményen belül, külön légtérben elhelyezett nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete a vezeték légterét határoló falak külső felületéig terjed.

A szabadtéri elhelyezésű, átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés kerítésétől:

  • 35 kV névleges feszültségig 5 méter,
  • 100-500 kV névleges feszültség között 10 méter,
  • 500 kV névleges feszültség felett 15 méter.

A villamosmű biztonsági övezetét érintő tevékenységhez szükséges az üzemben tartó hozzájárulása. Ilyen az épületek, építmények létesítése esetén a 4 méternél magasabb jármű közlekedéséhez vagy munkavégzéséhez, anyagok tárolásához, terepszint megváltoztatásához (pl. emelés, árokásás) kért hozzájárulás. A hozzájárulási igényt előzetesen kell benyújtani. A szolgáltató a hozzájárulást feltételekhez kötheti, vagy meghatározott esetekben megtagadhatja.

Nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabad vezeték biztonsági övezetében tilos:

  • oszlop, toronyállványzat, A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag tárolására alkalmas tartály, gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 méternél magasabb sorompó létesítése,
  • anyag tárolása oly módon, hogy az az oszlop járművel való megközelítését akadályozza,
  • munkavégzés,
  • fémhuzal, sodrony, lánc ki- vagy átfeszítése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése,
  • magas növésű (futó)növény termesztése,
  • sárkányeresztés, repülőmodellezés,
  • a vezeték oszlopára jogosulatlan személynek felmászni.

Az 500 kV feletti névleges feszültségű szabadvezeték biztonsági övezetében tilos:

  • bármilyen 3 méternél magasabb idegen létesítmény telepítése,
  • emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló idegen létesítmény (lakó-, üdülő- és melléképületek, műhely, sportpálya, játszótér, tábor, kemping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármű, megállóhely stb.) építése,
  • idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc kifeszítése,
  • lugasos mezőgazdasági művelés, villamos karám (villanypásztor) és más karám létesítése, illetve üzemeltetése,
  • védelmi előírásoknak meg nem felelő jármű közlekedése, elromlott jármű javítása.

Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos:

  • építményt elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni,
  • ideiglenes épületet, építményt üzembentartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni,
  • a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét (üzemzavar elhárítását; karbantartását) veszélyezteti,
  • korróziót előidéző, erősen savas vagy lúgos folyadék talajra öntése,
  • fokozottan tűz- és robbanás- veszélyes anyagok tárolása,
  • éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése,
  • szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése),
  • a talajba beágyazott műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli feltárása.

További korlátozások

A korlátozások részletes szabályozása a rendeletben megtalálható, jelen cikkben csak néhányat emelnék ki.

  • Az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket az előírtnál jobban ne közelítse meg.
  • Tetőteraszon és erkélyen csak szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki (pl. textil ruhaszárítónak), kizárólag a padlózattól mért 2 méter magasságig.
  • Szilárd burkolatú úton csak 4,5 méternél, illetőleg a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű jármű közlekedhet, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része sem haladhatja meg ezt.
  • Olyan fémtárgyat, amelyet két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 méter távolságon belül csak akkor szabad vinni, illetőleg tartani, ha a munkavégzőket villamosan szigetelő védőlábbeli védi, vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelő anyaggal burkolt.
  • A föld felett 3 méternél nem magasabb, öszszefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, illetve a föld alatti csővezeték érintésvédelemmel ellátva létesíthetők.
  • Csak olyan fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában 500 kV névleges feszültség felett 6 méternél, 300-500 kV névleges feszültség között 5 méternél, 200-300 kV névleges feszültség között 4 méternél, 100-200 kV névleges feszültség között 3 méternél, 1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél, kisfeszültségnél 1,25 m-nél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt.

A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása kell a biztonsági övezetben:

  • épületnek, építménynek a létesítéséhez,
  • jelzőtábla a vezeték oszlopán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez,
  • 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez,
  • nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához,
  • a terepszint megemeléséhez,
  • nyílt árok vagy gödör létesítéséhez,
  • minden olyan tevékenységhez, amely az erősáramú távvezetékek tartószerkezetének épségét vagy állékonyságát veszélyezteti.
Szabadvezeték földtől mért legkisebb távolsága
Sorszám A létesítés helye A földtől mért legkisebb távolság (m)
1 Belterületen, utak felett 5,5
2 Külterületen, kertben, szőlőben, valamint belterületen járművek be- és kihajtási helyein 5
3 Bel- és külterületen, ahol csak gyalogjárók közlekednek 4
4 Épületfalra szerelt szigetelt csatlakozóvezeték esetén 3

Földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezetében a talajfelszínt, illetőleg burkolatot megbontó vagy a talaj felszíne alá hatoló tevékenységeket csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával és a hozzájárulásban előírt feltételek teljesítése mellett szabad végezni. A villamosmű biztonsági térségében a biztonsági övezeten kívül is egyes tevékenységek korlátozás alá esnek. Pl. robbantás, légi közlekedés, sárkányeresztés, magasba nyúló tárgy döntése. Fontos még megemlíteni, hogy a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezetének határát elérik.

A tárggyal kapcsolatos egyéb előírások

  • 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM rendelet a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről.
  • MSZ 1585 Erősáramú szabályzat, amely a munkavégzéssel kapcsolatos védőtávolságokat tartalmazza.
  • MSZ 7487/3/80 Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen.
  • 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről.
  • MSZ 151-1:2000 erősáramú szabadvezeték létesítése. E szabvány foglalkozik többek között a megközelítési és föld feletti magassági előírásokkal.
  • Az MSZ 151-8 a legfeljebb 1 kV névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásait tartalmazza.
  • A szabadvezeték földtől mért legkisebb távolságával kapcsolatos adatok a fenti táblázatban találhatók.

MSZ 447 1998 Kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozás

Az MSZ 447 3.2.7 pontja szerint a szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üzemi helyzetben is a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyaktól 0,1 méter, a közös oszlopsorú információátviteli vezetékről leágaztatott csatlakozóvezetéktől legalább 0,3 méter távolságban, továbbá az emberi tartózkodásra szolgáló helyeken (pl. ablak, erkély) a kézzel elérhető tartományon kívül legyen.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem