Áttekintő táblázatÁttekintő táblázat alapján

2x36 W-os por- és páramentes lámpatestek összehasonlító táblázata

2012/12. lapszám | VL |  5818 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a belsőtéri világítások területén a legnagyobb számban por- és páramentes lámpatestek működnek, még napjainkban is. Ennek több oka is van: az adott világítási feladatot valójában ilyen típusú lámpatesttel lehet megoldani, az  üzemeltetési körülmények ezt követelik meg, csak erre van pénz, igénytelenség… Márpedig ipari vagy annak nevezhető  környezetben nem mindig használható  bármilyen műanyag alkatrészekből összerakott lámpatest.

Az ipari környezet világítására használatos lámpatestek kiválasztásánál az alábbi körülményekre célszerű odafigyelni:

• robbanásveszélyes környezet (erre az alkalmazási területre nem tér ki az írás),
• por és egyéb szemcsés szennyezőanyagok jelenléte,
• ütésállósági elvárások, víz, pára és egyéb gőzök jelenléte,
• vegyi anyagok, vegyszergőzök és különböző gázok jelenléte,
• hőmérsékleti viszonyok,UV- és IR-sugárzás,
• mechanikai igénybevétel (rezgések, vibráció, rázkódás stb.),
• villamos biztonság, elektronikus vezérlőegységek, elektromos áramkörök kiépítettsége, minősége,
• alkalmazható fényforrások,
• az elvárt színvisszaadás és színhőmérséklet.

Áttekintő táblázat:
Valódiságukért az adatközlő viseli a felelősséget.A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak.

A felsorolásból következik, hogy nem is olyan egyszerű a szükséges lámpatestek kiválasztása. Ennek ellenére a gyakorlatban az történik, hogy a villanyszerelő lát a tervkiírásban egy IP65-ös védettségű lámpatestet valamely gyártótól, majd a védettségnek megfelelő terméket igyekszik beszerezni. Pedig ezekkel a lámpatestekkel is lehet jól világítani, ám vannak (mint minden másból is) gyenge és nagyon jó minőségű termékek is a piacon. Sajnos a legkelendőbbek általában a legolcsóbbak, „jó az oda” címszó alatt. Vegyük sorra a fentiekben felsorolt követelmények elemzését:

Por és egyéb szemcsés szennyező anyagok, víz, pára és egyéb gőzök

A külső mechanikai behatolások elleni védelmet és ennek fokozatát az IP (International Protection) számokkal jelzik. Az IP számok egy nemzetközi osztályozási rendszert alkotnak, ahol az első számjegy a szilárd idegen testek, a második számjegy a víz behatolása elleni védelmet jelenti. IP20-nál kisebb védettségű lámpatestet nem gyártanak. Ez az alapvédettség, melynek feltüntetése az adatlapon nem szükséges.

Vegyi anyagok, vegyszergőzök és gázok

Bármennyire is hihetetlen, rengeteg olyan vegyi anyagot használnak az iparban, amelyek kikezdik, öregítik, vagy éppen szétmarják a fém vagy műanyag lámpatestet. Gondolhatnánk, hogy a fém, az rendben van, hisz valamennyien tudjuk, hogy oxidálódik, savak reakcióba lépnek vele stb., ám ki hinné azt, hogy a műanyag is szétmállhat, törékennyé válhat vegyianyag-gőzök hatására. Ilyen lehet pl. akár egy szárnyas-tenyészetben az ürülékből felszabaduló ammónia- gőz is, vagy a húsüzemekben, csokoládégyárakban használt élelmiszer vegyi anyagok gőze is. Tehát nemcsak az olajos, festékes, oldószerrel telített terekben kell odafigyelni a lámpatest anyagára, hanem valamennyi esetben érdemes informálódni a megrendelőtől, hogy milyen vegyszereket használnak az adott területen.

Ütésállóság

A lámpatest ütésállósága meghatározza a lámpatestnek a mechanikai ütődések elleni védettségét. Az EN 50102 európai szabvány határozza meg a külső mechanikai ütődések elleni védettséget (IK kód) és a szükséges vizsgálati módszereket. A lámpatestháznak olyan módon kell elviselnie egy meghatározott energiájú mechanikai ütést, hogy ne veszítse el a villamos és mechanikai biztonságát, valamint az alapvető lámpatest-funkcióját. Mindez gyakorlatiasabb felhasználásra fordítva azt jelenti, hogy az ütés elviselése után a tükör és a ház deformációját engedélyezik, de a fényforrások törését, a nem biztonságos villamos állapotot vagy az előírt IP- védettség be nem tartását nem engedik meg. Az ütésállóságot egy olyan számcsoporttal fejezik ki, mint pl. az IK06, amely a joule-ban megadott ütési energiával kapcsolatos.

Hőmérsékleti viszonyok

Valamennyien tudjuk, hogy a környezeti hőmérséklet, legyen az magas vagy alacsony, befolyással van a különféle anyagokra. Vannak anyagok, amelyek a magas hőmérsékleten lágyulnak, mások pedig keményednek, vagy alacsony hőmérsékleten törékennyé válnak. A lámpatestek készülhetnek akár hőre lágyuló vagy hő hatására keményedő műanyagból, ám nem mindegy, hogy melyiket hol használjuk.

A hő hatására a rögzítőcsavar alatt széttörhet a lámpatest, amely leeshet. Vagy ha a lámpatestbe egy rosszul méretezett induktív előtétet szereltek, amely túlmelegszik, a hő hatására a műanyagház ellágyulhat, ami szintén leesés-hez vezethet. Gyenge pontja lehet a védett lámpatesteknek a békazár. Amennyiben biztosítani kívánjuk, hogy a bura semmilyen körülmények között ne essen le, úgy célszerű a fém békazárral készült lámpatesteket használni. Sajnos a műanyag békazárak hő hatására elveszíthetik rugalmasságukat, illetve a nyitás-zárás során, amennyiben nem a kellő óvatossággal kezeljük őket, eltörhetnek. Ugyancsak gyenge pontként említhető a szerelvénylap-rögzítő, amely szintén műanyagból készül. Nem egy esetben ennek széttörése miatt a szerelvénylapot a műanyagbura tartja, ám ez többletterhelést jelent a békazárra, így a következő meghibásodó alkatrész éppen ez lesz. Ezen lámpatestek burája szintén valamilyen műanyagból készül, amelyre természetesen ugyanúgy hatással vannak a hőmérsékleti viszonyok. Amennyiben hőre keményedő anyagból készült a bura, idővel nagyon törékennyé válhat, a hőre lágyuló pedig deformálódhat.

Amennyiben túl magas vagy fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok között kell világítanunk, célszerű fémházas üvegburás lámpatestet szerelni. Természetesen figyelni kell arra, hogy mozgó alkatrészek vagy egyéb tárgyak ne okozzanak buratörést.

UV- és IR-sugárzás

A műanyagházas lámpatest anyaga jó, ha kellően ellenálló az ultraibolya és infravörös sugárzásnak. Némi ultraibolya sugárzás-kibocsátása van a fénycsöveknek is, amelynek hatására a bura idővel elsárgul. Ám amennyiben a környezetből is éri UV-sugárzás a lámpatestet, pl. a szabadtérbe szerelés esetén a napsugárzás, vagy egy hegesztőcsarnokban az ívben létrejövő sugárzás, úgy a lámpatest háza és burája is gyorsabban elöregszik, amennyiben nem kellően UV-álló. Gyakran találkozunk megsárgult burájú lámpatestekkel, amelyek az alacsony ár miatt kerültek beépítésre, nem törődve azzal, hegy ezeknek az eszközöknek évek, évtizedek múlva is helyt kell állniuk.

Az IR-sugárzás elsődlegesen a szabadtérben, öntödékben és kovácsműhelyekben felszerelt lámpatesteket éri. E sugárzás hatására a műanyag vagy nagyon megkeményedik, ezáltal egy idő után törékennyé válik, vagy ellágyul működés közben, olyannyira, hogy akár az alakját is megváltoztathatja. Csakúgy a magas UV-, mint a magas IR-sugárzásnak kitett por- és páramentes lámpatestek esetében célszerű a fémházas és üvegburás változatot használni.

Mechanikai igénybevétel

Lévén, hogy ipari környezet megvilágításáról gondoskodunk a fokozott védettségű világítótestekkel, érdemes megvizsgálni a környezetben keletkező rezgéseket, vibrációkat és az előforduló rázkódásokat is. Nagyon sok olyan berendezés létezik, amelyek a felsoroltak közül valamelyik hatást létrehozzák az adott csarnokban, műhelyben. Ilyenek lehetnek pl. a kovácsműhelyek, kompresszorházak, présműhelyek, különféle szerszámgépek. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy létezik mechanikai hatás a térben, célszerű fém békazárat használni a burák rögzítésére. A békazár anyagának gyenge minősége gyakran okoz fejtörést a szerelőknek. A műanyagok egy idő után széttörnek, pótlásuk szinte lehetetlen. Ilyenkor születik a szigetelőszalagos barkács megoldás, azaz a burát felragasztják szigetelő szalaggal a lámpatest házára.

A lámpatest és bura anyaga is jó, ha kevésbé merev, ugyanis a lágyabb anyagból készült termék kevésbé fáradékony a rezgések hatására. Ilyen terek megvilágítására nem célszerű az üvegburás világítótestek használata!

Villamos biztonság

Ha megfelelő földelési csatlakozás elérhető, I. érintésvédelmi osztályú lámpatesteket használnak, azonban olyan esetekben, mikor nincsen földelési csatlakozás, vagy annak minősége nem megfelelő, vagy ahol örvényáramok lépnek fel, II. érintésvédelmi osztályú lámpatesteket kell alkalmazni. II. érintésvédelmi osztályú közvilágítási lámpatesteket, fényvetőket, vízmentes lámpatesteket gyakran alkalmaznak (félig) kültéri helyszíneken. A helyi áramszolgáltató megfelelő tanácsot tud erről adni. Az általános trend az, hogy egyre több II. érintésvédelmi osztályú lámpatest jelenik meg a piacon.

Elektronikus vezérlőegységek

Amennyiben a világítás vezérlése részét képezi az épületfelügyeleti rendszernek, abban az esetben a lámpatest áramköri szerelvényeinek kompatibilisek, kell lenniük a vezérlőegységgel. Napjainkban egyre nagyobb hangsúly tevődik az energiatakarékos épületüzemeltetésre. A világítás is, mint az épület egyik energiafogyasztója, részét kell képezze az energiahatékony megoldásoknak. A tervkiírásokban szerepelni szokott a lámpatestek áramköri szerelvényeire utaló megjegyzés, amennyiben ez eltér a szokványostól (pl. DALI). Érdemes megvizsgálni, hogy a lámpatestbe szerelt elektronikus működtető egység megfelel-e hőterhelés szempontjából a szerelési környezetben uralkodó hőhatásnak. Jó ezekre a tényezőkre is odafigyelni még a lámpatestek beszerzése előtt, mert a kereskedésekben kapható termékek egyszerű felépítésűek, és ezek felszerelése esetén a világítási berendezés nem fog működni.

Az előtét típusának és energiaosztályba sorolásának energiahatékonysági szempontból van jelentősége. Illetve, érdemes odafigyelni az előtét melegedésére is, nem egy esetben kigyulladt a lámpatest az előtét túlmelegedése miatt, míg más esetben a keletkezett hő hatására szétolvadt a lámpatest háza. Ebből adódóan a működési hőmérsékletnek is nagy jelentősége van.

A lámpatestek áramköreinek minősége

Gyakorlatom során találkoztam olyan gyártmány-nyal, amelyben az áramkörök vezetékei majd kilógtak a burából, nem voltak megfelelő módon csatlakoztatva a foglalat érintkezőihez, vagy éppen egy áramkör bekötése elmaradt a lámpatestben, kifelejtették a gyújtó bekötését, a huzalozás rendezetlen volt. Valamennyien, akik már szereltünk vagy éppen javítottunk fénycsöves lámpatestet, találkoztunk azzal a kínos helyzettel, amikor nem találtuk a hibát. Ilyenkor egy rossz érintkezés pokollá teszi a munkát, megnöveli a javítás idejét. Általában a foglalatok bekötésénél szokott a hiba előfordulni, mellesleg ma már nem használatosak a sorkapcsos bekötések, sokkal inkább a gyorscsatlakozású megoldásokat alkalmazzák. Az ilyen típusú foglalatok érintkezője nem kellően rugalmas anyagból készült vagy gyorsan kilágyul, már nem biztosítja azt az érintkezést, amely szükséges az áramkör működéséhez.

Színvisszaadás, színhőmérséklet

Az adott tér világítására használt fényforrások színhőmérsékletét és színvisszaadását mindig a felhasználó igénye határozza meg. Amennyiben szükség van a helyes színfelismerésre, mellesleg huzamosabb ideig tartózkodnak a helyiségben, célszerű javított színvisszaadású (háromsávos) és melegfehér színhőmérsékletű fényforrásokat használni.

Megjegyzés

Sajnos az utóbbi időben nagyon sok gyenge minőségű por- és páramentes lámpatest kerül be Magyarországra, annak ellenére, hogy jelentős mennyisében gyártanak kiváló minőségűt hazánkban is. Kétségkívül, a kifogásolható minőségű importált lámpatestek éppúgy néznek ki, mint az elismert gyártók termékei, ám az üzemeltetés során hamar kiderülnek a turpisságok és megjelennek a hibák.

Tény, amíg a szerelők a nyomott árak miatt kénytelenek „árat venni”, addig nem várhatunk minőségi javulásra a felhasznált termékek, így lámpatestek tekintetében sem.

---