Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Vitaindító

Fontos Önnek...

2011/10. lapszám | Szilágyi István |  10 039 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Sokszor hallott kérdés, ami után általában elgondolkodunk, milyen szempontok alapján döntsük el a feltett kérdésre adott válaszunkat. Igyekszünk minden lehetséges nézőpontot figyelembe venni és alaposan átgondolni, hogy valóban mi a fontos a szóban f...

Sokszor hallott kérdés, ami után általában elgondolkodunk, milyen szempontok alapján döntsük el a feltett kérdésre adott válaszunkat. Igyekszünk minden lehetséges nézőpontot figyelembe venni és alaposan átgondolni, hogy valóban mi a fontos a szóban forgó témában. Lássunk egy konkrét, szakmába vágó kérdést!

Fontos a jó villamos kötés?
A válasz előtt tisztázzuk, mitől is függ egy villamos kötés minősége. Egy nem túl bonyolult képlet mutatja az összefüggést. Érintkezőnyomás [N/mm2] = szorítóerő [N]/érintkező felület [mm2]. Ebből könnyen kiolvasható, hogy a kialakuló érintkezőnyomás értéke határozza meg a villamos átmenet minőségét. Nagyon fontos tudni: ennek az értéknek van egy optimuma, amikor az átmeneti ellenállás értéke a legkisebb. A szükségesnél kisebb erővel összeszorított érintkező anyagok esetén alakul ki ennél az optimumnál kisebb érték, amit közkeletűen kontakthibának minősítünk. A szükségesnél lényegesen nagyobb erővel összeszorított fémekben a folyáshatáron túli erő miatt kedvezőtlen anyagváltozások jelentkeznek, ami bizonyos idő elteltével az átmeneti ellenállás növekedésével jár.

1. ábra Felső érintkezésű nyomóelemmel. 2. ábra Húzókengyel


3. ábra Nyomókengye 4. ábra Kapocsházas vezetékvédelem nélkül és kapocsházas vezetékvédelemmel.


Láthatjuk tehát, hogy a legjobb villamos kötést az optimális értékű szorítóerő és az ahhoz tartozó érintkező felület adja. Az érintkező felület méretét pedig természetesen az ott átfolyó maximálisan megengedett áram értékét figyelembe véve határozhatjuk meg.

5. ábra A legjobb villamos kötést az optimális értékű szorítóerő és az ahhoz tartozó érintkező felület adja.

6. ábra A rúgós elven működő szerkezet két alapvető fajtája ismert. Az egyik laprugós kialakítású, és a tömör érszerkezetű vezetékekhez használható, míg a másik egy speciálisan hajlított rugó, amellyel bármilyen érszerkezetű vezeték beköthető.

Nos, ezt a fentiek után már láthatóan nem egyszerű műveletet többféle megoldás alkalmazásával valósíthatjuk meg, mint azt a vonatkozó szabványok is tartalmazzák (lásd MSZ IEC 998-2-2, MSZ IEC 999).

A vezetékek egyszerű, erőteljes összesodrásával kialakított, illetve az ilyen, de forrasztással „feljavított” kötést nem tekinthetjük megoldásnak, ezek egyébként is tiltottak a szakma szabályai szerint!

A néhány évtizede még egyeduralkodó csavaros kötésmegoldások sokat fejlődtek.

A gyártók igyekeztek különböző finom technikai megoldásokkal a szerkezet alapvető hibáját javítani, nevezetesen azt, hogy a csavar különböző hatásokra – melegedés–hűlés, rázkódás – egyre kisebb erőt fejt ki, így kilazulhat, és emiatt szükséges volt az időnkénti ellenőrzés, utánhúzás.

Ennek elmulasztása gyakran okozott kontakthibát.

A korszerű megoldások ezt a hibalehetőséget ugyan jelentősen csökkentették, de az optimális érintkező nyomás mégis függ a szerelőtől, mert ő dönti el, hogy ténylegesen mekkora erővel húzza meg a csavart.

Ezt a problémát igyekezett megoldani a rugós elven működő szerkezet.

Ennek két alapvető fajtája ismert.

7. ábra A rugós megoldás a konstrukciójából adódóan további előnyöket is kínál a felhasználó számára, mint például a rázkódás-biztos kötés kialakítása, a lényegesen gyorsabb munkavégzés lehetősége, a gáztömör kötés megvalósítása. 8. ábra A szóba jöhető megoldások között lényeges különbségek lehetnek, ezért érdemes alaposan átgondolni, melyiket választjuk.

9. ábra

Az egyik laprugós kialakítású, és a tömör érszerkezetű vezetékekhez használható, míg a másik egy speciálisan hajlított rugó, amellyel bármilyen érszerkezetű vezeték beköthető. Ennek az utóbbinak ma már két alapvető verziója is létezik. Az utóbbiba a tömör, illetve tömörített érvégű vezetékek szerszám nélkül is beköthetők.

A rugós megoldás több előnyös tulajdonsággal is rendelkezik a csavarossal szemben, de a leglényegesebb az, hogy a kialakuló érintkező nyomás, ami – mint korábban láttuk – a legfontosabb a villamos kötés minősége szempontjából, a rugó esetén automatikusan az optimális értékre áll be, a szerelő szándékától függetlenül. A rugós megoldás a konstrukciójából adódóan további előnyöket is kínál a felhasználó számára, mint például a rázkódás-biztos kötés kialakítása, a lényegesen gyorsabb munkavégzés lehetősége, a gáztömör kötés megvalósítása, illetve a karbantartás-mentesség.

Fontos megjegyezni, hogy miután a megoldás szabadalmi védettsége lejárt, sok gyártó igyekezett a termékskáláját kiegészíteni a rugós elven működő elemekkel. Ezek sajnos időnként a nem megfelelő anyag vagy technológia miatt nem érték el az eredeti összekötők minőségét, és problémát okoztak a felhasználónak.

A cikk elején feltett kérdésre a válasz nem kétséges: elengedhetetlen a jó villamos kötés, amely a legkisebb átmeneti ellenállást biztosítja a teljes élettartama alatt, illetve gyorsan és biztonságosan létrehozható. Látható, hogy a szóba jöhető megoldások között lényeges különbségek lehetnek, ezért érdemes alaposan átgondolni, melyiket választjuk. A jelenlegi lehetőségek közül az előbb felsorolt, fontos tulajdonságokat megítélésem szerint a rugós technikai megoldások megbízhatóan biztosítják.

A megbízható villamos kötés természetesen fontos, és nem csak a gépek, berendezések folyamatos, problémamentes működése miatt, hanem biztonsági szempontból is. Senki nem szeretne a hírekben egy elektromos hiba miatti tűzeset érintettjeként szerepelni.

Amennyiben önnek is az a válasza, hogy igen, persze, akkor érdemes megfontolni, hogy a mindennapi munkavégzés során milyen módon oldjuk meg a villamos kötéseket!