Az OTSZ változásai
2011/10. lapszám | netadmin | 6822 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Bekövetkezett az az esemény, amire hosszú idő óta számítottunk. A 28/2011. belügyminiszteri rendelettel megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amely alighanem mélyreható változásokat hoz a villamos tervezés és kivitelezés szakterületén. elő...
Bekövetkezett az az esemény, amire hosszú idő óta számítottunk. A 28/2011. belügyminiszteri rendelettel megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amely alighanem mélyreható változásokat hoz a villamos tervezés és kivitelezés szakterületén.
előzmények
Mielőtt a fontosabb változások ismertetésébe kezdenénk, szükséges néhány szót szólni a megjelenés előzményeiről is. Az immár hatályos 28/2011. BM rendelet elődje, a 9/2008. ÖTM rendelet 2008 februárjában jelent meg, és 2008 májusában lépett hatályba. Újdonságai közé tartozott az, hogy az addig több jogforrásban fellelhető tűzvédelmi jellegű műszaki előírásokat egyetlen, csaknem 600 oldalas anyagba foglalta össze, és egyidejűleg törekedett a követelmények korszerűsítésére is.
Egy ekkora méretű anyag összeállítása – különösen a részletek átdolgozása mellett – se nem egyszerű, se nem gyors folyamat. Nem meglepő tehát, hogy a 2008-ban megjelent OTSZ szerkesztési és szakmai hibákat egyaránt tartalmazott, és emiatt hamar megjelent az igény mielőbbi kijavítására. A módosítás kidolgozása a hatálybalépést követően, alig egy hónappal később, 2008 júniusának végén megkezdődött, és első fázisa szeptemberre le is zárult. Időközben azonban kiderült, hogy a szükséges módosítások száma rendkívül nagy, ezért a meglévő 9/2008. ÖTM rendelet helyett új jogszabály kidolgozása szükséges, ráadásul a deregulációs törekvések figyelembevételével, azaz úgy, hogy kikerüljenek a jogszabályból azok a részletes követelmények, amelyek szabványokban fellelhetők.
Ez magyarázza azt, hogy a jogszabály 2009 elején miért nem jelenhetett meg. Lehetne, de nem érdemes hosszasan elmélkedni azon, hogy a szakmai átdolgozást követően miért volt szükség újabb két évre ahhoz, hogy az OTSZ végre megjelenjen. Ennél sokkal fontosabb azonban az, hogy megismerjük a változásait.
■ Formai változások
Az új OTSZ csaknem felére karcsúsodott elődjéhez képest, ami bizonyára kedvező fogadtatásra talál. A jogszabály paragrafusokba van szedve, a hivatkozott táblázatok és ábrák a rendelethez csatolt mellékletekben találhatók meg. Ennél lényegesebb az, hogy sok helyen a jogszabály nyelvezete is megváltozott. A megszokott, felszólító módban fogalmazott műszaki nyelvezet helyett az előírások egy része jogi formában, azaz kijelentő módban került megfogalmazásra. Így pl. a felülvizsgálatokra vonatkozóan eddig azt olvashattuk, hogy azt meghatározott időszakonként „kell elvégezni”.
Ez most így hangzik: „A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője […] a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti […].” Tegyük hozzá rögtön, hogy az átfogalmazás a villamos vonatkozású részeket szerencsére nem mindenütt érinti. Sokan kifogásolták, hogy a korábbi OTSZ-nek nem volt tartalomjegyzéke. A jelenleginek sincs, hiszen jogszabálynak a formai követelmények miatt nem lehet. A 2. § azonban legalább annyit rögzít, hogy mely paragrafusok tartoznak a létesítési és melyek a használati szabályok körébe. Ez általánosságban lényeges, hiszen a használati szabályokat meglévő építményekben is alkalmazni kell, a létesítésre vonatkozókat pedig csak az építmény építésekor, átalakításakor. (Kivételt jelentenek a felülvizsgálatok, mert azokat jellemzően a létesítési intézkedéseknél találjuk.)
Általános tartalmi változások
A korábbiakban gyakran szembesülhettünk azzal a problémával, hogy az OTSZ olyan részleteket is szabályozott, amelyeknek szabványokban lett volna a helyük. Közismert, hogy az OTSZ ilyen irányba történő „deformálódását” az az eredetileg helyes szándék okozta, hogy a szabványalkalmazás kötelezettségének megszűnése a 2000-es évek elején a tűzbiztonság szempontjából lényeges szakterületeken ne okozzon nemkívánatos hatásokat.
Az idő haladtával azonban olyan ellentmondások keletkeztek egyes szabványok és az OTSZ között, amelyek feloldása nemcsak szűken értelmezett szakmai, hanem jogi szempontból is halaszthatatlanná vált. (A legismertebb ezek közül talán a villámvédelem ellentmondásossága, de a biztonsági jelek felismerési távolságának számítása vagy az erősáramú berendezések felülvizsgálatának eljárása is említhető lenne.) Nagyon pozitív, hogy az új OTSZ megszünteti ezt az ellentmondásos szabályozást, mivel kikerültek belőle azok a részek, amelyeket szabványok tartalmaznak. Az új OTSZ a szükséges intézkedésekre „vonatkozó műszaki követelményeként” hivatkozik, amelyek lehetnek magyar nemzeti szabványok, vagy ezek hiányában más szakmai követelmények (előszabvány, idegen nemzeti szabvány, műszaki ajánlás stb.).
Ez a hivatkozás elméletileg nem jelenti a szabványok (műszaki követelmények) „kötelező” alkalmazását, hiszen a jogszabály mindig hozzáteszi, hogy választható „azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás” is; a gyakorlatban azonban lényegében igen, hiszen a vonatkozó műszaki követelményektől eltérő megoldásról az engedélyezési tervdokumentációban írásban kell nyilatkozni, és ez a nyilatkozat egyúttal felelősségvállalási nyilatkozat is – érthető, hogy kevesen vállalják. Kevésbé átfogó jellegű az a változás, amely a különböző felülvizsgálatok gyakoriságát érinti. Megszűnik a 9 évenkénti felülvizsgálat, a jövőben csak 3-6 éves ciklusok lesznek, a naptári naphoz igazodva. Az itt említett általános változásokon túlmenően a szabályzatnak szinte minden olyan része módosult, amely a villamos szakterületre vonatkozik. Ezek közül a továbbiakban néhányat kiemelünk.
■ Erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata
Az erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának előírásait a 212-215. §-ok tartalmazzák. Az új OTSZ értelmében a felülvizsgálat követelménye az eddigi 25 A helyett a 32 A feletti áramkörökre vonatkozik. A rendszeres felülvizsgálatok sűrűsége – a tűzveszélyességi osztálytól függően – 3 vagy 6 év lehet, a 9 éves gyakoriság megszűnik (nemcsak az új, hanem a meglévő építmények esetében is). A felülvizsgálat módját a jogszabály nem tartalmazza (ezáltal a felülvizsgálat előírásait ismertető rész terjedelme alig egy oldalra csökkent), e tekintetben a létesítéskor, illetve a felülvizsgálat időpontjában érvényben lévő „vonatkozó műszaki követelményekre” hivatkozik.
■ Villámvédelem
A legnagyobb változáson valószínűleg a szabályzat villámvédelmi része (218-229. §) ment át, összefüggésben az MSZ 274 és az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványok közötti alapvető felfogásbeli különbségekkel. Az új jogszabály megkülönböztet „norma szerinti” és „nem norma szerinti” villámvédelmet. Előbbi – leegyszerűsítve – az új építményekre, utóbbi a már meglévőkre vonatkozik.
Ez a megkülönböztetés szükségtelen lenne, ha az MSZ EN 62305 szerinti (vagyis jelenleg a „norma szerinti”) villámvédelem létesítése nem lenne kiegészítő vizsgakövetelményhez kötve. A „norma szerinti” (= új villámvédelmi szabvány szerinti) és a „nem norma szerinti” (= 9/2008. ÖTM rendelet vagy MSZ 274 szabvány szerinti) villámvédelem szétválasztása biztosítja azt a lehetőséget, hogy meglévő építmények villámvédelmének felülvizsgálata, javítása, átalakítása stb. a létesítésükkor érvényes szabályok szerint történhessen a jövőben is, és hogy ezekhez a tevékenységekhez ne legyen szükség az új OTSZ által előírt kiegészítő vizsgára. A vizsgakövetelmény tehát azokra vonatkozik, akik új építmények villámvédelmét tervezik, felülvizsgálják stb. Az új OTSZ természetesen abban a tekintetben is megváltozott, hogy a villámvédelmi előírásokat az érvényes műszaki követelményrendszerhez igazítja, amely jelenleg az MSZ EN 62305.
■ Villamos vezetékek beépítése
Az épületgépészeti és villamos vezetékek beépítésére vonatkozó rész (127. fejezet, 376-378. §) újnak tekinthető abban az értelemben, hogy egyértelműen rögzíti, nem csak épületgépészeti, hanem villamos vezetékrendszerekre is vonatkoznak az itt leírtak. Mondhatjuk persze, hogy ez az újdonság látszólagos, mert a régi OTSZ-ben az épületgépészeti vezetékek alatt egyúttal villamos vezetékeket is kellett érteni. Mégis, a villamos szakma presztízsének szempontjából talán kedvező az egyértelmű nevesítés. Szintén kedvező – és a gyakorlat szempontjából lényegesebb is – az, hogy a 376-377. § végre ésszerűen szabályozza a felszálló aknák kialakítását és a tűzgátló tömítések alkalmazását. Sajnos azonban a 378. § (2) bekezdése – legalábbis a villamos vezetékekre vonatkozóan – indokolatlanul szigorú, logikailag teljesen ellentmond a 377. § (1) és (2) bekezdésének.
■ Villamos berendezések és világítások követelményei
Az új OTSZ-ben ez a legnagyobb terjedelmű, egybefüggő villamos vonatkozású rész, a 390. §-tól a 404. §-ig. Az építmények villamos berendezéseire vonatkozó általános követelményeket a 390. § tartalmazza. E paragrafuson belül a (4) bekezdés változását kell megemlíteni, amely az építmények villamos berendezéseinek tűzvédelmi célú, szakaszos kialakítására vonatkozik. A korábbi OTSZ-ben szereplő „központilag és szakaszosan is leválasztható” előírás sok vitát váltott ki szakmai körökben, ezért nem véletlen, hogy a jogszabály módosításának során hosszas szakmai egyeztetések voltak arról, milyen követelménynek kellene megjelennie az új OTSZ-ben. Sajnálatos módon, a megjelent szöveg nem egyezik a szakma ez évben véglegesített álláspontjával.
Átdolgozásra és pontosításra került a tűzvédelmi célú berendezések működőképesség-megtartására vonatkozó követelményrendszer is. A biztonsági világításra és a menekülési útirányt jelző rendszerekre 60 percre emelkedett az előírt időtartam. Az új OTSZ egyértelműen szétválasztja, hogy a kettős biztonságú betáplálás kialakítása, és az erről ellátandó tűzbiztonsági rendszerek tekintetében mely előírások vonatkoznak a középmagas, és melyek a magas épületekre, javítva ezzel az előző jogszabály hibáját. Különös módon azonban csak a hő- és füstelvezető rendszer, illetve a biztonsági világítás és menekülési útirányjelző rendszer kettős biztonságú megtáplálását követeli meg, ami nem tűnik logikus vonatkozó műszaki követelményeknek.
A biztonsági világításra és a biztonsági jelekre vonatkozó előírások is ide, a villamos berendezésekre vonatkozó előírások végére, a 396-404. paragrafusokba lettek átcsoportosítva. Bizonyára sokak örömére kikerült az OTSZ-ből a biztonsági jelek méretére és felismerési távolságára vonatkozó képlet, illetve számítás – a továbbiakban ez ügyben is a vonatkozó szabványokra lehet támaszkodni.
■ Hatálybalépés
Az új OTSZ előírásai a rendelet 630. §-a értelmében 2011. október 6-án léptek hatályba, de természetesen csak azokra a létesítési eljárásokra vonatkoznak, amelyek engedélyezési dokumentációja e határnapot követően került/kerül benyújtásra az építési hatósághoz. Mint a 9/2008. ÖTM rendelet esetében, eltérési engedély birtokában továbbra is el lehet térni egyes előírásoktól, feltéve természetesen, hogy a kérelmező igazolja, hogy az eltérést követően alkalmazott megoldások legalább azonos biztonságot eredményeznek, mint a rendelet előírásai. Az eltérés lehetőségét, az eltérési engedély beszerzésének módját és tartalmát a 2. § tartalmazza. a jogszabály változásainak értékelése.
Annak ellenére, hogy az új OTSZ megjelenésére az év közepe óta egyre növekedett az esély, a szeptember eleji megjelenés, és különösen a 30 napos hatálybaléptetés meglepte a szakmát, még azokat a szakembereket is, akik közelebbről is figyelemmel kísérték a jogszabály megszületését. A hosszú idő óta tartó bizonytalanság azonban immár megszűnt, most a legfontosabb feladat az új OTSZ tartalmának megismerése.
Amint az ilyenkor lenni szokott, a változások egy része jó, a másik része rossz – már ha egyáltalán lehet ennyire egyszerű módon minősíteni, hiszen nem mindegy, hogy az értékelés mondjuk egy beruházó vagy egy villamos tervező oldaláról történik. A leginkább vitatható része az új OTSZ-nek bizonyára a villámvédelmi vizsgakötelezettség, amelyet jelenleg sokan negatív változásként ítélnek meg. Ez azonban remélhetőleg – a vizsgakötelezettséget támogató szakmai szervezetek szándékai szerint – segítséget nyújthat ahhoz, hogy fékeződjön a villamos szakma értékvesztése, esély nyíljon a szakma jövedelemtermelő képességének javítására. Nyilván szükséges ehhez az is, hogy a szakemberek felismerjék, és aktív szerepet vállaljanak ezeknek a céloknak a megvalósításában. A végső egyenleg megvonása mindenesetre korai lenne.
