Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

A pénzügyi változásokról

A részletekre is figyelni kell

2011. június 1. | Ilonka Mária |  4023 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A pénzügyi változásokról

Idén jelentős mértékben változott a társaságok gazdálkodásának adminisztrációja mind a számviteli, mind pedig az áfatörvény módosulásainak következtében. A társaságoknál az egyszerűsített beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatta idén január elsejétől, így egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek például a zártkörű részvénytársaságok. A naptári évtől eltérő üzleti évet választók is egyszerűsített beszámolót állíthattak össze, illetve a külföldi cégek magyarországi fióktelepei is dönthettek az egyszerűsített beszámolási formáról. Fontos azonban, hogy minden vállalkozásnak továbbra is figyelemmel kell lennie a számviteli törvény által meghatározott mértékhatárokra.

Társasági adó és kapcsolódó részei

A módosulások a társasági adóban (TAO) is megjelentek: idén január elsejétől már nem kellett időarányosan megosztani az adóalapot. A 10 százalékos adókulcs – feltétel nélkül – az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adó kulcsa az elkövetkezendő két évben 19 százalék lesz. A feltöltés mentességi árbevétel-határa 50 millió forintról 100 millió forintra változott, amelyet 2010-ben is lehetett alkalmazni. Az üzleti ajándék egyedi értéke a minimálbér 25 százaléka lett. A reprezentáció szűkítő fogalmai itt is alkalmazandók.

Két új transzferár-módszert vezettek be: az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert, valamint a nyereség-megosztásos módszert. Az intézkedés eredményeként a mikro-, kis- és középvállalkozások többsége számára általánossá vált a 10 százalékos társasági adómérték. A módosítás közel 262 ezer pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás terheit mérsékli. A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már ebben az évben törvénybe foglalta, hogy 2013. január elsejétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke.

A társasági adó csökkentése finanszírozási tevékenységnél

A Tao törvény egyik adóalap-módosító szabálya lehetőséget biztosít az adóalap akár jelentős csökkentésére is azoknál a társaságoknál, amelyek ugyan nem pénzügyi intézmények, de szabad pénzeszközeikből kapcsolt vállalkozásaik finanszírozását végzik, vagyis hitelt adnak nekik, és ennek fejében kamatbevételre tesznek szert. Mindenekelőtt abban az esetben lehet ezt a szabályt jól kihasználni, ha a finanszírozott kapcsolt vállalkozás nem alanya a Tao-törvénynek, mert például külföldi.

A legjobban a következőképpen lehet megérteni a módszer lényegét: a szabály bevezetésekor (2003. január 1-jével) a törvénymódosítás indoklása is tartalmazta, hogy a jogalkotó célja ezzel az intézkedéssel a kedvező adózási feltételek megteremtése volt azon társaságok számára, melyek egy nemzetközi konszern magyar leányvállalataként a cégcsoport többi tagjának finanszírozását végzik. Jelentős adóalap-csökkentést lehet elérni annál az adóalanynál, amelyik például jegyzett tőkéből, bankhitelből vagy a tevékenysége során szerzett szabad pénzeszközeiből külföldi kapcsolt vállalkozásait finanszírozza a fenti szabályok keretein belül.

A társasági adóban jelentkező fenti kedvező hatáson kívül a következő adókra kell tekintettel lenni: az iparűzési adó alapjába beleszámít a fentiek alapján kapott kamatok 50%-a. Mivel az iparűzési adó alapját csökkentő tételek között az ezzel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások (például bankhitel kamata) nem szerepelnek, ezért nagy jelentősége van annak, hogy az adóalany székhelyén, illetve telephelyén milyen iparűzési adókulcs érvényesül. Az iparűzési adó kedvezőtlen hatását némileg kompenzálja az, hogy a ráfordításként történő elszámoláson túl az adó összegének 25%-a (de legfeljebb az adózás előtti nyereség) csökkenti a társasági adó alapját. Így optimális esetben az iparűzési adó összegének 20%-ával kevesebb lesz a társasági adófizetési kötelezettség.

Fejlesztési tartalék optimális felhasználása

A Tao tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. Az adózás előtti eredményt az adózás előtti eredmény 25%-ával, de legfeljebb 500 millió forinttal lehet csökkenteni. A jogszabály az adózás előtti eredmény e jogcímen történő csökkentését fejlesztési tartalék néven nevesíti. A számviteli törvény szerint fejlesztési tartalékot akkor is le lehet kötni az eredménytartalékból, ha a lekötést megelőzően az eredménytartalék negatív előjelű, így az eredménytartalék negatív egyenlege tovább nő, vagy az eredménytartalék a lekötés miatt válik negatív előjelűvé.

A berendezéseknél, gépeknél, járműveknél szintén mindig meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, mert kizárólag csak ebben az esetben sorolható az adott berendezés, gép a műszaki berendezések és gépek közé. Nagyon fontos annak ismerete, hogy mögöttes jogszabályként a számviteli törvény előírásai irányadók. Ugyanez a helyzet akkor, ha az adóalany az ingatlanon elvégzett karbantartást minősíti tévesen felújításnak, bővítésnek, rendeltetésváltozásnak, átalakításnak, továbbá az üzemkörön kívüli ingatlant nem annak tekinti. A Tao. 7. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott öszszegével, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25%-ával, és legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal.

A felújítás fogalma

A felújítás fogalmát az Sztv. az alábbiak szerint határozza meg. „Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termék minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatos, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától”. Ugyancsak feloldható a fejlesztési tartalék a bérleti szerződés alapján vagy más jogcímen a vállalkozás által használt – más tulajdonában álló – eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenységhez és ehhez kapcsolódó – előzőkben említett – egyéb tevékenységhez kötődő kiadásokra is, mivel az Sztv. szerint ezeket a beruházások között kell elszámolni.

Belföldi kiküldetés

A belföldi kiküldetések témaköre szinte évtizedek óta folyamatosan napirenden van, és ezzel az intézkedéssel nem elégedettek a munkavállalók. Ha a munkáltató eseti jelleggel vagy tartósan a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésre kötelezi a dolgozóját, akkor az ezzel kapcsolatban felmerült kiadásait kötelező megtérítenie. Ha a dolgozó tömegközlekedési eszközzel utazik, akkor a munkáltató kétféle lehetőség közül választhat. Vagy megveszi előre a menetjegyet, és azt átadja a dolgozójának, vagy a menetjegy megvásárlására előleget fizet.

Idegen nyelvű számla

Jó, ha tudjuk, hogy az áfa-törvény számlaként ismeri el az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett adóalanyok által kibocsátott, ügylet teljesítését tanúsító olyan okiratot is, amely tartalmában megfelel a nyilvántartásba vétel tagállamának joga szerint a számlára vonatkozó közösségi áfa-előírásoknak. Számla kibocsátható magyar nyelven, továbbá bármely ma élő nyelven. Adóigazgatási eljárás esetén (például az adózás ellenőrzése, illetve amennyiben a tényállás tisztázása megköveteli) az adóalany, illetve a számla kibocsátója kötelezhető arra, hogy saját költségén hiteles fordítást készíttessen az idegen nyelvű számláról.

Amennyiben a számla adatai külföldi pénznemben vannak kifejezve, és áfás ügyletről van szó, az áfás tétellel kapcsolatban az áfatörvény 80. §-a az irányadó, miszerint az áthárított adó összegét ebben az esetben is fel kell tüntetni forintban kifejezve, a törvényben meghatározott árfolyam alkalmazásával. A forintra történő átszámításhoz olyan árfolyam alkalmazható, melyet a Magyar Nemzeti Bank közzétesz, illetve más, belföldi (engedéllyel rendelkező) hitelintézet devizában eladási árként határoz meg. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyam azonban csak akkor alkalmazható a könyvelésnél az adózás tekintetében, ha az adóalany ezt az állami adóhatóság részére hivatalosan bejelenti előzetesen.

Amennyiben az adóalany él az idegen nyelvű számlakitöltés, illetve külföldi árfolyam választásának jogával, akkor ez az árfolyam az adott cég minden termékére és szolgáltatására kiterjed, melynek az adóalapja külföldi pénznemben kifejezett. Ez vonatkozik az európai közösségen belüli beszerzésekre is. A választott árfolyamnak megfelelően kell a könyvelést elvégezni, és a könyvvizsgálat során is ezt az árfolyamot kell figyelembe venni. Sőt ehhez az árfolyamhoz kell tartania magát abban az évben, amikor a választását bejelentette, és az ezt követő naptári év végéig nem változtathat rajta.

Üzleti ajándék

Üzleti ajándéknak minősül a dolgozó tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Idén csak akkor beszélhetünk üzleti ajándékról, ha az egyéb feltételek fennállása mellett annak egyedi értéke nem haladja meg a 19 500 forintot. Az üzleti ajándék nem adómentes. Az adózói kör kettéválik, mert az egyik csoport társasági adót fizet az üzleti ajándék után, a másik csoport pedig a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint adózik.

A társasági adó alanyai az üzleti ajándék meghatározásának megfelelő adóévi költségeinek összege után oly módon adóznak, hogy megnövelik vele a társasági adó alapját, mert az üzleti ajándék nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadásnak minősül. Ezért 10% társasági adót fizetünk utána (nagyvállalatok többet). Az üzleti ajándék egyedi értéke – melyet a 19 500 forintos felső értékhatárhoz kell viszonyítani – általános forgalmi adóval együtt értendő. Beszerzésekor az előzetesen felszámított általános forgalmi adója nem vonható le. Az ajándék áfás értékét 27% adóalap-kiegészítéssel együtt tekinti adóalapnak a kifizető, melyből 16% személyi jövedelemadót kell levonni, bevallani és befizetni.

Változó számlázási szabályok

Az egyik lényeges, kedvező változás a számlapéldányok sorszámozásában történt. A számlázóprogramra vonatkozó jelenleg hatályos szigorú rendelkezések értelmében a számlapéldányok egymás utáni nyomtatása során az egyes példányokon fel kell tüntetni azok sorszámozását, illetve ha a nyomtatás több példányos és összeszerelt, előnyomás nélküli papírra történik, akkor azt az információt, hogy a számla összesen hány példányban készült. Áprilistól a számlázóprogramnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során csupán azt kell biztosítania, hogy a számla eredeti és másolati példányai egymástól megkülönböztethetők legyenek, és hogy a számla eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható. A kedvező változásnak köszönhetően a jövőben nem lesz szükség bonyolult számlatechnikai, illetve informatikai megoldásokra a számlapéldányok sorszámozásában. A módosulás következtében azonban felmerülhet a kérdés, hogy a korábbi szigorú előírások összeegyeztethetők voltak-e az uniós előírásokkal.

Kerekítésből adódó megtakarítás

Az APEH közleményben jelentette meg az adóbevallásokban az adó összegének kerítési módjáról általa elfogadott módszereket. Eszerint az adózóknak az adókat (kivéve a magánszemélynek a jövedelemadóját, az egészségügyi hozzájárulását és a járulékát) 1000 forintra kerekítve kell bevallani. A kerekítés szabálya szerint 499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni.

A kerekítésnek kétféle módja lehetséges, ha egy adónemben egy adóéven belül több adómegállapítási időszak van. Az egyik módszer az adó összegének minden egyes adómegállapítási időszakban 499 forintig a lefelé, 500 forinttól a felfelé kerekítése, s az ebből adódó különbözetet az adózó a továbbiakban nem veszi figyelembe. A másik módszernél a kerekítésből származó különbözetet az adózó az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó- vagy költségvetési támogatás összegénél korrekciós tételként figyelembe veszi. Abban az esetben, ha mondjuk januártól havi 1600 forint az adókötelezettség, a kerekítéssel januárban 2000 forint, februárban 1000 forint, továbbá márciusban 2000 forint és áprilisban 1000 forint az adókötelezettség.

Lehet, hogy a nyugta elszámolható?

A szakemberek szerint a nyugtának az alábbi formai kellékeket kell tartalmaznia az áfa-tör- vény 13. § (1) 20) alapján ahhoz, hogy könyveléstechnikai szempontból – ugyanúgy, mint a számla – elszámolható legyen: a nyugta sorszáma, a dokumentum kibocsátójának neve, címe, adószáma, a nyugta kibocsátásának kelte, a fizetendő összeg. Nyugtát kibocsátani kizárólag papíralapon és magyar nyelven lehetséges.

Új cafeteria elem

A Széchenyi Pihenő Kártyát a munkáltatók évi 300 ezer forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással. A kártya alkalmazása a kormány szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A Széchenyi Pihenő Kártyával a következő szolgáltatásokat lehet igénybe venni: szálláshely-szolgáltatás, éttermi vendéglátás, fürdőszolgáltatások, betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészség-helyreállító szolgáltatások, múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők, természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői, az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag, testedzési szolgáltatások, verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai. Fontos tudnivaló, hogy a 300 ezer forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa, a munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen. A SZÉP Kártya piaci bevezetése a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe, a kormány célja, hogy 2012-ben minél szélesebb körben választhassák ezt a fajta juttatást.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem