Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Munkavédelem

Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat

2011. január 2. | Ilonka Mária |  7867 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat

Dornai Tibortól, az OMMF Munkavédelmi Információs és Módszertani Önálló Osztályának megbízott vezetőjétől tudjuk, hogy 2003-as megalakulásuk idején kétezer feletti számban érkeztek kérdések, s évről évre emelkedett a telefonhívások száma, az ötödik évben már 6 ezer feletti telefonhívást jegyeztek fel.

Folyamatos változások

Amikor például a 28/2004. (XII. 20.) FMM rendelet 2005. január elsejei hatállyal módosította a munkabaleseti jegyzőkönyvet, és bevezette a módosító munkabaleseti jegyzőkönyv használatát is, a változás igen nagyszámú telefonos megkeresést indított el. A balesetek minősítése, illetve a kapcsolódó jegyzőkönyvek felvétele azóta is, szinte minden nap szóba kerül. A munkavédelmi szakmai irányításban 2007-ben a korábban az ÁNTSZ feladatkörébe tartozó munka-egészségügyi tevékenységet felügyeletileg a munkavédelemhez kapcsolták.

2007 tavaszától a munkavédelmi felügyelőségek látják el a munka-egészségügyi ellenőrzést. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók tevékenységéről, működtetéséről a munkáltatóknak tájékoztató jelentést kellett adni minden évben 2007-et megelőzően az ÁNTSZ-nek, ezt követően pedig a munkavédelmi felügyelőség részére. Igen nagyszámú megkeresés kapcsolódott ehhez a változáshoz is.

Több mint 17 ezer megkeresés

A szolgálatnak országszerte 17 munkatársa van, Budapesten, a központban 6 munkatárs foglalkozik tanácsadói tevékenységgel. A tanácsadók konkrét ügyekben állásfoglalást, iránymeghatározást nem adhatnak. A jogszabály értelmében a munkáltató felelős a munkavédelemért, az ügyfelet segítő tanácsadók a munkáltató helyett nem dönthetnek konkrét intézkedésekről. A tanácsadók csak ismertethetik azokat az előírásokat, jogszabályokat, amelyek az adott munkahely biztonságára vonatkoznak. A visszajelzésekből kitűnik, hogy a tanácsadói szervezet tevékenysége a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek, dolgozók, illetve érdekképviseletek körében jó fogadtatásra talált. A tanácsadás népszerűségét jelzi, hogy az érdeklődések száma növekszik, 2009-ben több mint 17 ezer megkeresést fogadtak, de 2010-ben is ezt jelentősen meghaladó telefonos, e-mailes és személyes megkeresés érkezett, bár ennek számszerű öszszegzése, elemzése még nem zárult le.

Visszatérő témakörök

Az OMMF-nél a munkavédelmen belül részben a munkabiztonság, vagyis a munkavédelem műszaki biztonsági területével foglalkoznak (amibe beletartoznak például a munkahelyek, gépek, berendezések, a munkabalesetek, a munkabaleseti jegyzőkönyvek, jelentési kötelezettségek). A munkavédelem másik területe a munka-egészségügy, amely a közvetlenül a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázati tényezők (például ergonómiai, fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális stb.) megelőzésének helyes gyakorlatával foglalkozik, de ide tartozik a foglalkozási betegségek, fokozott expozíciós esetek megelőzése, valamint a munkavégzés, munkakörnyezet úgynevezett munkahigiéniás vonatkozásai is.

A munkáltatók kérdései

A tanácsadó szolgálathoz beérkezett kérdések egy része a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozik, de slágertémának számít a munkaeszközökkel kapcsolatos információk köre is, és még mindig dobogós helyen van a munkabalesetek kivizsgálásával, bejelentésével kapcsolatos érdeklődés. Gyakori dilemma egy-egy baleseti eseményt követően, hogy az munkabaleset volt-e vagy sem. Ennek eldöntése szintén a munkáltató kötelessége, a tanácsadók e kérdésben sem foglalhatnak állást. Viszont a történteket objektíven megvilágító, segítő információkkal előmozdíthatják annak eldöntését, hogy munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben következett-e be a baleset. Gyakran felmerülő témák még a munkahelyek, üzemek állapota, a munkabiztonsági tevékenység ellátása, az egyéni védőeszközök, a kockázatbecslés (értékelés), a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat, a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltése, a speciális munka-egészségügyi intézkedések stb. Az elmúlt időszakban főként a munkavégzés személyi feltételei érdekelték a legtöbb kérdezőt. Például a gépkezelői jogosultságokról szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet hatályon kívül helyezését követő rendelet várható megjelenéséről, annak tartalmáról szóltak a megkeresések, valamint arról, hogy a személyi követelményeket a munkáltatók hogyan teljesítsék.

Építőipar

Az építőipar, épületgépészet területéről is érkeznek megkeresések. Például meglehetősen gyakori kérdés, hogy az építőipari munkahelyeken a védősisak használata kötelező-e, és ha igen, miért? Az egyéni védőeszköz nem kényelmi szempont kérdése, van, aki minden gond nélkül viseli, de van, aki nem kedveli. A jogszabályok kötelező érvényűek, akkor is, amikor a munkavállaló nem szívesen hajtja végre az azokban foglaltakat.

A tanácsadók el szokták mondani, hogy az építőiparra vonatkozó biztonsági szabályok, az építőipari tevékenység minimális munkavédelmi követelményeiről szóló jogszabály azt írja elő, hogy a kivitelezési munkahelyeken a védősisak használata kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyeken végzett szakipari és irodai munkák. A belső építési szakipari munka fogalomkörét, tartalmát helyben kell megállapítani. Amenynyiben egy belső területen villanyt szerelnek, nincs leeső tárgy, ott miért is kéne a sisakot használni, ha munkáltató azt mondja, hogy nem indokolt? A cég illetékesének feladata megállapítani, írásban rögzíteni, hogy hol és milyen egyéni védőeszközt kell alkalmazni! A kockázatértékelés a munkahelyeken munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, és szakemberrel végeztetik el. Ha változó munkahelyeken, például több egymástól független építőipari kivitelezési helyszínen kell munkát végezni, az gondot jelenthet. Kérdés lehet például, hogy minden egyes új felvonulásnál újra el kell-e készíteni a kockázatértékelést?

A munkáltatók félelmei

A munkáltatók általában félnek a felügyelőség retorziójától, és valamiféle tájékozottsággal szeretnének rendelkezni részben arról, hogy mikor kötelező nekik munkavédelmi szakembert foglalkoztatni, illetve részben ellenőrzik a saját munkavédelmi szakemberük tájékozottságát is. Gyakori kérdés az is, hogy munkavédelmi szakember alkalmazása kötelező-e. Ez kötelező, minden munkáltató köteles elláttatni szakemberrel a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

Az 5/1993. MüM rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a mikrovállalkozásoknál (10 fő alattiak) ezt a munkavédelmi feladatot maga az ügyvezető lássa el, vagy egy általa megbízott és erre alkalmasnak ítélt munkatárs, de szakembert is igénybe vehetnek. A 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozásoknál a munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete az I-es veszélyességi kategória kivételével a foglalkoztatóknál ugyanezzel az engedménnyel él. Az 50 főt vagy annál többet foglalkoztató cégeknél azonban már kötelező munkavédelmi szakembert alkalmazni. A munkavédelmi szakképesítéshez kötött tevékenységekhez, például a kockázatértékelés elkészítéséhez, illetve az egyéni védőeszköz- kiválasztáshoz kötelesek a munkáltatók munkavédelmi szakembert igénybe venni, ugyanakkor a munkabalesetek kivizsgálása nem igényel kötelezően szakképesítést.

Munkabalesetek

A kérdezők közül sokan nem tudják, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64 §-a alapján a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A foglalkozási betegségek, a fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását pedig az NM 27/1996. (VIII. 28.) rendelet írja elő. A bejelentésre az észlelő orvos, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvos jogosult. Munkabaleset esetén a bejelentést, kivizsgálást és nyilvántartásba vételt a munkáltató teljesíti az Mvt. és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján.

A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától s a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha ez a munkavállalót a foglalkozás körében végzett tevékenységéhez kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglakozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybe vétele során éri. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy azt munkabalesetnek tekinti-e.

Ha nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. Munkavédelmi tevékenységet lehet vállalkozásban is végezni. E vállalkozásokról azonban nincs lista. Felvetődött már többször, hogy kellene ilyen adatbázis, sőt, akkreditációhoz, esetleg továbbképzési kredithez is lehetne kötni a felvételt. A szaktevékenységként kockázatértékelést készítő szakemberekről sincs nyilvántartás, nem kötik kamarai tagsághoz sem. Ugyanakkor a külön jogszabályban meghatározott szakterületek jelentősebb részéhez tartozó munkabiztonsági szakértőkről a Magyar Mérnöki Kamara vezet nyilvántartást, míg az egyes speciális területekre (például beruházásszervezésre) szakosodott munkabiztonsági szakértők nyilvántartása – végzettségüktől függően – az OMMF-nél és az illetékes kamaránál történik.

A szakember elmondta, hogy az elmúlt években számos jogszabályt hatályon kívül helyeztek. Ezek között volt a munkahelyi elsősegélynyújtásról szóló jogszabály is. A munkahelyi elsősegélynyújtásra egészségügyi miniszteri rendelet kötelezte a cégeket. Így a munkáltatók most azt kérdezik, hogy kell-e nekik elsősegélynyújtót alkalmazniuk, és hány főre, milyen felszereléssel. Az Unióval harmonizáló jogszabályok adnak erre iránymutatást: a munkahelyeken a munkáltató köteles képezni olyan dolgozókat, akik segítséget tudnak nyújtani.

Hogy mi az a képesítés, ami alapján minderre valaki alkalmas lesz, melyik munkahelyen hány fő legyen, milyen felszerelése legyen, mindez az általános rendelkezésben nincs benne. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló rendelkezés azt mondja, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos köteles együttműködni, közreműködni az elsősegélynyújtás megszervezésében, ám nem minden munkahelyen van „üzemorvosi” szolgáltatás, hiszen 1995 óta a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak nem kötelező a munkavégzés helyszínén tartózkodnia.

Múlt ködébe vesző jogszabályok

Dornai Tibor kitért arra, hogy az anyagmozgatási biztonsági szabályzattal kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések az építőiparban is: például arról, hogy a fiatalkorú, a nő, illetve a férfi kézi anyagmozgatásban hány kilót emelhet. Az erre vonatkozó jogszabályt, vagyis a 2/1972. (I. 25.) KpM rendelet IV. fejezetét hatályon kívül helyezték, és nincs helyette más. A régi szabályok szerint a fiatalkorú és a nő 20 kg-ot, a férfi 50 kg-ot emelhetett. A dolgozó arról panaszkodik, hogy vele rendszeresen emeltetnek 50 kg-os zsákot, holott ő már úgy „látta a tévében”, hogy az Unióban 20 kilogrammos korlátozás van. Ebben konkrétan nem tudtak a tanácsadók jogszabályi hivatkozással segíteni. Hatályon kívül helyezték a gépkezelésre vonatkozó szabályt is.

Ez eredetileg építőipari szabály volt, az építőipari gépek kezelésére vonatkozó jogosultságokról szólt (6/1980. [I. 25.] ÉVM-KpM). Helyette két jogszabály is megjelent, de nem fedik le azt, hogy ki milyen gépet és milyen jogosítvánnyal vezethet. Emelőgép biztonsági szabályzattal kapcsolatban felmerült, hogy emelőgépet az kezelhet, aki államilag elismert jogosítvánnyal rendelkezik. De mit tesz az, hogy államilag elismert?

Számos munkáltatónak és munkavédelmisnek arra irányul a kérdése, hogy „kivel vezettethetem ezt a targoncát, kivel kezeltethetem ezt a betonkeverő gépet: azzal, akinek régi jogosítványa van erre, vagy ha olyan nincsen, akkor kivel?” A magyar munkavédelmi törvény csak a magyarországi munkahelyekre vonatkozik. Ha átlépünk a határon, ott az az érvényes, amit külföldön előírtak: értelemszerűen a hozzánk érkező külföldi munkavállalókra a magyarországi szabályozás vonatkozik. Arra viszont figyelni kell, hogy ha egy magyar munkáltató hazai munkavállalója külföldi munkahelyen, saját hatáskörben szenved munkabalesetet, akkor azt Magyarországon jelenteni kell.

Zöldszámon érkezhet a munkavédelmi segítség

A munkavédelemről szóló törvény 14. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségnek megfelelően 2003 óta működik az állami munkavédelmi információs rendszer (MIR), annak érdekében, hogy tanácsokkal segítsenek eligazodni a hatályos jogszabályokban. Ez a szolgáltatás kezdetben csak telefonon, az úgynevezett „zöldszámon” volt elérhető. Személyes ügyfélfogadást nem tartottak, nem volt helyszíni tanácsadás, és a cégeknek sem adtak ki írásos tájékoztatókat. 2007-től egyetlen információs rendszerbe integrálták a munkabiztonsági és munka-egészségügyi tanácsadást az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF), és létrehozták a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot szélesebb tevékenységi körrel, a regionális munkavédelmi felügyelőségek munkavédelmi felügyelő tanácsadóinak közreműködésével. Az elmúlt időszakban számos, zömmel a munkáltatókban, munkavállalóknál felmerülő kérdést válaszoltak meg az (OMMF) Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatának munkatársai.

Mire kíváncsiak a munkavállalók? 

A munkavállalók által feltett kérdések között a munkaeszközök használatával, a munkahelyek egészséges, biztonságos kialakításával, valamint a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezésének feltételeivel kapcsolatos információkérések (munkaeszközök minimális biztonsági követelményei, munkakörnyezet állapota) szintén gyakoriak. Úgy tűnik, hogy a munkáltatók jogszabályismerete ezen a területeken hiányos, vagy költségtakarékossági szempontok miatt nem veszik figyelembe az előírásokat. Az elmúlt időszakban azonos volt az érdeklődés a munkabalesetekről, a munkahely, üzem állapotával kapcsolatos munkáltatói feladatokról, valamint a munkabiztonság keretében ellátandó tevékenységekről.

A témaköröket tekintve a munkavállalók részéről nagyszámú érdeklődés mutatkozott a kockázatértékeléssel, valamint az egyéni védőeszközök juttatásával, kiválasztásával kapcsolatban. A kérdések magas száma azt bizonyítja, hogy sokak számára még mindig nem egyértelmű a kockázatértékelések tartalmi felépítése, folyamatának lépései. A munkaegészségügy témakörében érkezett megkeresések a munkahelyi elsősegélynyújtók képzésére és jogszabályilag előírt létszámára vonatkoztak. Figyelemreméltó, hogy növekedtek a munkahelyi stresszre vonatkozó kérdések is. Az év második felében a nyári időszakban megszaporodtak a zárt téri munkahelyek szellőztető berendezéseinek üzemeltetésére, valamint a téli-nyári védőital juttatására és a pihenőidők kiadására vonatkozó kérdések.

Előfordul, hogy a munkavállalók gyakran egyéni problémájuk miatt érdeklődnek, amelyek legtöbb esetben a közérdekű bejelentések és panaszok témakörébe tartoznak. A megbízott osztályvezető elmondta, hogy nagyon gyakori, főleg a munkavállalóknál, hogy panasszal fordulnak a tanácsadó szolgálathoz, például azzal kapcsolatban, hogy nem kaptak védőruhát, illetve munkaruhát több éve. A tanácsadók minden esetben megmondják, milyen címen, milyen telefonon, kinek jelentsék a panaszt. Amennyiben a munkahelyen veszélyes körülményeket tapasztalnak, például nem védi korlát a magasban dolgozókat, se öltöző, se fürdő, se melegedő nincs, akkor a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek írásban, telefonon vagy személyesen kell bejelentést tenni, mert ott tudnak intézkedni.

Némi zavar adódott

Némi zavart okozott, hogy január 1-jétől új munkabaleseti jegyzőkönyvet vezettek volna be, ám 2010. december 31-i hatállyal egy rendeletben egy évvel elhalasztották ezt. Az első héten, illetve a mai napig is 10 hívásból 5 arról szól, hogy folyamatosan érdeklődnek a bevezetendő baleseti jegyzőkönyvről. A tanácsadó szolgálat munkatársai egyébként a telefonos kérdéseket igyekeznek azonnal megválaszolni, az írásos, e-mailes megkeresésekre maximum 30, minimum 5 napon belül reflektálnak. Az érdeklődők a 06-80-204-292 ingyenes számon vagy a mimo@ommf.gov.hu e-mail címen tehetik fel kérdéseiket, illetve megkereshetik az adott megyében dolgozó területi munkavédelmi tanácsadókat az OMMF honlapján közzétett elérhetőségeken.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem