Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

Versenyhivatali kulisszatitkok

2010. július 8. | Ilonka Mária |  3615 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Versenyhivatali kulisszatitkok

Az elmúlt időszakban sem volt hiány a cégek versenytörvényt sértő magatartásában. Akire a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rábizonyítja a vétkességet, jelentős pénzbírságra számíthat. Egy piacfelosztó kartellben résztvevő vállalkozásokra összesen 702 millió forint bírságot szabott ki a GVH Versenytanácsa, egy másik esetben megszüntette a vizsgálatot két elektromos szolgáltató ellen.

A tetemes pénzbírság háttere

A gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsoló-berendezések piacán több magyar cég és cégcsoport tagjai, illetve a cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásai piacfelosztó kartellt alakítottak, súlyosan megsértve ezzel a versenytörvényt. A GVH Versenytanácsa összesen 702 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a jogsértő vállalkozásokra.
Mintegy tizenöt éven keresztül működött a kartell, amelyben európai, illetve japán vállalkozások vettek részt. Mint ismeretes, kilenc európai és öt japán vállalkozás írta alá 1988-ban az úgynevezett GIS-megállapodást, amely az érintett termékek világméretű piacát osztotta fel az európai és japán cégcsoportok között. A GIS-megállapodás végrehajtásaként az európai résztvevők az úgynevezett E-megállapodásban rögzítették az elosztás konkrét mechanizmusát, az egyes vállalkozásoknak juttatandó kvótákat.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiderítette, hogy a vizsgált időszakban legalább 13 magyarországi projekt került egyeztetés céljából a kartellben résztvevők elé. Ezek között voltak olyan programok, amelyeket az egyeztetéseket követően a kiíró visszavont. A vidéki elektromos szolgáltató által kiírt projekt esetében a GVH bizonyítani tudta azt, hogy az ténylegesen felosztásra került a kartell-tagok között. Mindezek alapján a Versenytanács tárgyalásán valamennyi kartelltag vonatkozásában megállapította, hogy kooperációs magatartásuk alkalmas volt a magyarországi GIS-piacon versenykorlátozó hatás kifejtésére és összesen 702 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a kartellező cégekre, illetve a cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásaira. A kiszabott bírságok a kartellben való részvétel időtartamát tükrözik.

Gazdasági vádalku

Egy magyar cég – a GVH engedékenységi politikájának keretében – teljes mértékben feltárta a kartell működését, bizonyítékokat szolgáltatott a jogsértés megállapításához, ezért vele szemben – a jogsértés megállapításán túlmenően – bírság kiszabására nem került sor. Ebben az esetben a bírságelengedés alapját a versenyhatóság úgynevezett engedékenységi politikája (leniency policy) jelentette, melyhez hasonló megtalálható az Európai Bizottság joggyakorlatában is. Ennek lényege az, hogy a titkos megállapodásoknak lehetnek olyan résztvevői, akik készek részvételüket megszüntetni és a kartell létezéséről, működéséről a versenyhivatalnak információkat szolgáltatni. A versenykorlátozó megállapodásban résztvevő vállalkozásoknak a hatósággal ily módon történő együttműködését a GVH a bírság teljes elengedésével vagy annak mérséklésével honorálja.

A törvény szerint egy kartellben résztvevővel szemben kiszabható bírság teljes összegét a GVH akkor engedi el, ha az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás a hivatal számára nem ismert kartellről elsőként szolgáltat olyan információkat és bizonyítékokat, amelyek alapján a vizsgálat megindítható. Akkor is bírságelengedésben részesül a vállalkozás, ha a már megindított eljárásban elsőként nyújt olyan új bizonyítékokat és információkat, amelyek alapján a jogsértés megállapítható, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy magát a jogsértést megállapítsa. A bírság csökkentésében pedig akkor részesülhet egy vállalkozás, ha ugyan nem elsőként szolgáltatott döntő bizonyítékot a GVH részére, olyan bizonyítékot csatol azonban, amely egyértelműen többletértékű a hivatal birtokában lévő bizonyítékokhoz képest.

Felesleges volt az eljárás?

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa (GVH) két áramszolgáltató ellen indított eljárást gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt. A versenyfelügyeleti eljárás arra irányult, hogy a kérdőre vont vállalkozások megsértették-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ában foglalt, gazdasági erőfölénnyel visszaélés tilalmát a fogyasztói tartozás miatti villamoshálózatból történő ki- és visszakapcsolás, valamint ezzel összefüggésben a kiszállás esetén alkalmazott díjmegállapításukkal. Ezen belül a versenyhatóság azt vizsgálta, hogy a vállalkozások a bevezetett díjemelésekkel nem alkalmaztak-e egyes fogyasztói csoportra vonatkozóan hátrányosabb feltételeket. Valamint azt is áttekintették, hogy a cégek nem emelték-e indokolatlanul a vonatkozó szolgáltatási díjakat, vizsgálták visszamenőleg az eljárás alá vont vállalkozások ki- és visszakapcsolási tevékenységét, ezen belül pedig a tevékenységhez kapcsolódó költségek és díjak alakulását.

Több tízezer kikapcsolás

Az egyik áramszolgáltató fogyasztói tartozás miatt évente mintegy 30-40 ezer kikapcsolást, valamint 22-32 ezer visszakapcsolást, míg a másik áramszolgáltató a vizsgált időszakban 13-15 ezer kikapcsolást, és mintegy 7-12 ezer visszakapcsolást végzett. A Versenytanács által vizsgált időszakban közös – két szakaszból álló – közbeszerzési eljárást írt ki mindkét cég mindkét szolgáltatási területre, amely valamennyi kisfogyasztói csatlakozó berendezésen végzett munkára kiterjedt. A korábban részfeladatokra kiírt közbeszerzést tehát ezen időponttól valamennyi mérőhelyen végzett tevékenységre kiterjesztették. A közbeszerzés eredményeként a nyertes vállalkozásokkal keretszerződést kötöttek, amelyben tevékenység típusonként, éves munkaszámra vetítve jelölték meg a vállalkozói díjat. Az addig kétoldalú – a szolgáltató és a fogyasztó közötti – jogviszony pedig háromoldalú jogviszonnyá alakult át, mivel a konkrét tevékenységet a szolgáltató által megbízott vállalkozás látta el, amely a vállalkozói díjat a szolgáltató felé számlázta. A fogyasztó pedig az adott tevékenységéért járó díjat az üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően a szolgáltatónak egyenlítette ki.

Az eljárás tárgyát képező tevékenység teljes kiszervezése mindkét áramszolgáltatónál azonos módon történt. Nem csupán a fogyasztói tartozás esetén fennálló ki- és visszakapcsolási tevékenység kiszervezése történt meg, hanem számos egyéb tevékenység is: így többek között a villamos fogyasztásmérők javítása, újrahitelesítése, fogyasztásmérők leolvasása, vezérlőkészülék cseréje is. A Magyar Energia Hivatal a két eljárás alá vont vállalkozás részéről a különböző tevékenységek kiszervezését, valamint üzletszabályzatukban az alkalmazott díjtételeket, és számításuk elveit jóváhagyta.

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (Vet.) 85-86. paragrafusai értelmében a közüzemi szolgáltató a szerződésben meghatározott időszakban, az elosztó tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapította meg és számolta el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamosenergia-mennyiséget.

A Vet. 15. § (2) bekezdése értelmében az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit a közüzemi szolgáltató/elosztó hálózati engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.
Az eljárás alá vont vállalkozások üzletszabályzatai egyezően rögzítették, hogy a közüzemi fogyasztó fogyasztási helyét a villamosenergia-fogyasztásból kikapcsolhatja, vagy a közüzemi szerződést felmondhatja, illetőleg a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, amennyiben a fogyasztó fizetési kötelezettségének – írásbeli felszólítás ellenére – az esedékességtől számított 60 napon belül nem vagy csak részben tesz eleget.

A lefolytatott vizsgálat alapján a Versenytanács megállapította, hogy az elektromos szolgáltatóknak indokolatlan előnye nem származott, a fogyasztókra, illetőleg egyes csoportjára hátrányos feltételeket nem kényszerítettek, és ennek során a fogyasztók között nem alkalmaztak megkülönböztetést. A fogyasztói szolgálati tevékenységek számlázása vagy az előre meghatározott díjtételek, vagy a helyszíni munkavégzés ideje alapján történt.

A díjtétel alapját a társaság belső elszámolásában szereplő szerelői óradíj képezte. Ezen kívül felszámították a munkát végző szakterület általános költségeit, az egyéb közvetett költségeket, valamint a hasznot. Azonban a kiszállási díjat és a helyszíni munkavégzés minimális díját (2×1/4 óra) akkor is fel kell számítani, ha a hiba a fogyasztó berendezésében van függetlenül attól, hogy a szolgáltató szerelője a hiba behatárolása után azt elhárítja-e vagy sem (ezt hívják „indokolatlan kiszállásnak”).

A szolgáltatók is érveltek

Az egyik szolgáltató érvelése szerint a vizsgálat tárgyát képező ki- és visszakapcsolási tevékenység hosszú éveken keresztül veszteséges volt, mégpedig amiatt, hogy a tevékenységgel járó önköltséget nem számlázták ki. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató társaságok nem voltak képesek a veszteség további viselésére, ezért a kiszervezést követően a külső vállalkozók által megállapított piaci árat számlázták. Azt állították, hogy a vizsgált tevékenység mindig veszteséges lesz, tekintve, hogy a ki- és visszakapcsolási díjat egy összegben, a visszakapcsoláskor fizeti meg a fogyasztó. Az a fogyasztó pedig, akit nem kapcsolnak vissza, az egyáltalán nem fizeti meg a kikapcsolás díját.

Másodsorban a tevékenységet végző külső vállalkozások anyagfelhasználást is számláztak a szolgáltatók felé, amit a szolgáltatók nem hárítottak át a fogyasztókra, sőt a nem fizető fogyasztók miatti veszteséget a szolgáltatók szintén nem a további ügyfeleikkel fizettették meg. Tekintve, hogy a szolgáltatók a keletkező veszteséget nem érvényesíthették a villamos energia hatósági árában, így álláspontjuk szerint magatartásuk semmiképpen nem minősülhetett visszaélésnek.

Nem éltek vissza monopolhelyzetükkel

A versenyfelügyeleti eljárás során kiderült, hogy amíg az eljárás alá vont vállalkozások cégen belül látták el a tevékenységet, annak valamennyi költsége szintén közvetlenül jelentkezett, és belső árképzési szabályzatuk alapján állapították meg a kikapcsolási és a visszakapcsolási díjakat. A szolgáltatók a felmerült költségeiket az általuk szolgáltatott villamos energia árába építették be. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a ki- és visszakapcsolási díjak, illetőleg a ki nem kapcsolás esetén a kiszállási díjak mértéke a fogyasztó számára ténylegesen és jelentős mértékben megemelkedett. A korábban kiszervezett tevékenység ellátására vonatkozó beszerzési eljárásról megállították, hogy az eljárás alá vont vállalkozások az ajánlatokat a saját belső árképzési rendszerükkel összehasonlítva ellenőrizték.

Az áramszolgáltatók korábbi tapasztalatai ugyanakkor azt mutatták, hogy a különböző szolgáltatások ellátására ajánlatot tevő külső vállalkozások nem veszik figyelembe a fogyasztók teherbíró képességét. A vizsgálat megállapítása szerint már önmagában ezen körülmény miatt a szolgáltatóknak veszteségük származott az egyes tevékenységek kiszervezését követően. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a ki- és visszakapcsolással kapcsolatos tevékenység már korábban is veszteséges volt, ám a szolgáltatók ezt más, nyereséges tevékenységükből finanszírozták. A versenyhatóság szerint a monopol piaci erővel rendelkező szolgáltatók e téren piaci erőfölényes helyzetükkel nem éltek vissza. A vizsgáló mindezekre tekintettel indítványozta a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését.

Nem elhanyagolható információ, amit a GVH illetékeseitől hallottunk. A fogyasztóvédelmi ügyekkel foglalkozó ügyfélszolgálati irodára a lakosságtól eddig nem érkezett panasz a kisipari villanyszerelési tevékenységgel kapcsolatban. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ez a szakma elhivatottságát, az elvégzett munka jó minőségét is mutatja.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem