Telepítés családi háznál
2010/7-8. lapszám | Sonkoly Zoltán | 3885 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elmúlt időszak egyik meghatározó tendenciája az, hogy számos villanyszerelő vállalkozó bővíti tevékenységi körét: a legtöbben talán az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek irányába fordultak. A jelen publikáció célja az, hogy a szakismeretekkel n...
Az elmúlt időszak egyik meghatározó tendenciája az, hogy számos villanyszerelő vállalkozó bővíti tevékenységi körét: a legtöbben talán az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek irányába fordultak. A jelen publikáció célja az, hogy a szakismeretekkel nem rendelkező, de e szakterület felé affinitást mutató szakemberek figyelmét néhány alapvető megközelítési sajátosságra felhívja, ez alkalommal a családi ház volumenű telepítésekre fókuszálva.
A családi házak elektronikus vagyonvédelménél első helyen a riasztórendszerek telepítését szükséges kiemelni: természetesen a bőséges piaci termékkínálat számtalan rendszert ölel fel, s nem lehet kellő mértékben kiemelni, hogy a telepítő szakember elsőrendű feladata az, hogy egyfelől kellő mélységben tájékoztassa a megrendelő ügyfelet a hozzáférhető műszaki lehetőségekről, másfelől helyszíni bejárás keretében szűkítse az alkalmazható termékek körét. Természetesen itt is meghatározó szempont az a költségkeret, amiből a telepítő gazdálkodhat, továbbá a védendő területen található értéktárgyak mennyisége és jellege, illetve az ingatlan alapterülete, jellegzetes kialakítása.
A telepítendő rendszerelemek szempontjából ún. beltér-, kültér- és héjvédelmet szokás elkülöníteni: tekintsük át először vázlatosan az első és a második védelmi megoldások körét!
Beltér- és héjvédelem
A beltér- és a héjvédelem fogalmai közötti különbség abban ragadható meg, hogy az illetéktelen behatoló az első esetben már behatolt az épület belsejébe, míg a második esetben ez még nem történt meg, de már veszélyezteti a lakók és értéktárgyaik biztonságát, például behatolás szándékával betöri az ablakot. A beltérvédelem elsősorban mozgásérzékelő eszközök telepítését öleli fel: a pontos típusok kiválasztásánál azt is mérlegelni kell a fenti elemeken túl, hogy az eszközök képességei optimálisan kihasználhatók legyenek. Felesleges a megrendelőt többletkiadásokra kényszeríteni akkor, ha például a felső kategóriás mozgásérzékelő termékeink műszaki potenciálja nem nyer alkalmazást; s fordítva: hiába spórolunk meg néhány ezer forintot egy lebutított termékcsalád preferálásával, ha a családi ház alapvető biztonságát nem tudjuk garantálni. Jó példa lehet erre a problémára a mozgásérzékelők telepítését meghatározó zónakiosztás felállítása. A telepítőnek végig kell gondolnia, hogy a házban élők napi életmenete milyen telepítési konzekvenciákat von maga után: éjszaka milyen közlekedőfolyosókat érdemes kivonni az élesítési területekről (gyerekszoba, mellékhelyiség, konyha elérése), mikor kerüljön aktivizálásra a héjvédelem stb.
Szinte kötelező tájékozódni a lehetőségekről: ma például még kevesen ismerik például azt a megoldást, aminek segítségével olyan helyiségek védelmét lehet megoldani, ahol ritkán, illetve csupán rövid ideig tartózkodnak az otthoniak (garázs, műhely, tároló stb.). Az eszközzel elérhető az, hogy a riasztás feloldását követően, a benntartózkodás elteltével, az aktivitás hiányának észlelése után automatikusan újraélesíti magát a rendszer. Életszerű problémára kínált eszközről van szó: hányszor fordul elő az, hogy a nyitva felejtett ablakon keresztül a műhelyből vagy a garázsból tolvajok esetleg drága szerszámokat, felszerelési tárgyakat tulajdonítanak el!
Fontos kiemelni, hogy a mozgásérzékelős riasztórendszer telepítésével nem merül ki a beltér-védelem eszközállománya: a törés- vagy nyitásérzékelők mellett egyre nagyobb számban telepítenek családi házakba ún. üvegtörés érzékelőket, amelyek, ablak üvegfelületére, rezgésérzékelők páncélszekrényekre, szerelve nyújtják a riasztási lehetőséget. Ezzel megelőzhető az a probléma, hogy amennyiben az otthoniak elfelejtették visszakapcsolni a riasztó rendszert, úgy is védelmet biztosít a kijelölt objektumoknak, eszközöknek a rendszer. Szintén nem régen nyert bevezetést a piacokra a rádiófrekvenciás kommunikációval üzemelő ún. gyorsulás-érzékelő eszköz: alkalmazási területe elsősorban a könnyen elmozdítható tárgyakra, például szobrokra, festményekre, belsőépítészeti tárgyakra fókuszál. Nagyon praktikus megoldás például kiállítási környezetben is, amikor a kiállító cég számos mintaterméket helyez el standján.
A családi házas kivitelezéseknél gyakran jelenik meg az igény megrendelői oldalról a tűzvédelem biztosítására: számtalan érzékelő áll a szakemberek rendelkezésére, ezek többsége hő- vagy füstérzékelésen alapul, 24 órás zónára kapcsolva.
Tendenciaként kiemelhető, hogy a telepítéseknél egyre nagyobb számban kapnak helyet a rádiófrekvenciás rendszerek. Tudni kell, hogy lényegében mind a hagyományos, vezetékes, mind a rádiófrekvenciás, mind pedig az ún. kombinált vagy hibrid rendszerek egyaránt alkalmasak egy családi ház volumenű telepítés teljes értékű kiszolgálására.
Természetesen preferenciák kiemelhetők: új építésű, megtervezett rendszer esetében a vezetékes hálózat kialakítása javasolt, míg lakásfelújításoknál vagy nem egyértelműen, véglegesen meghatározott rendszereknél már a rádiófrekvenciás kialakítást részesítik előnyben. Ez utóbbiak esetében ma már lényegében csak 868 MHz-en működő eszközöket telepítenek, amelyeknél lényegében kizárt az, hogy zavaró források szabálytalan működést eredményezzenek. Nagy előnyük a karbantartás-mentesség (ez lényegében kimerül a készülékek elemcseréjében), és az, hogy a vezetékes rendszerekkel szemben támasztott potenciális problémák (például elfúrják a vezetéket, kontaktushibák, korrodálódó vezetékkötések stb.) nem jelenhetnek meg, valamint természetesen a rendszer nagyfokú rugalmassága és a könnyű programozhatóság. Az viszont nem elhallgatható, hogy a rádiófrekvenciás rendszerek ára még magasabb a vezetékes kialakításénál, s ez az ár-központú piacon bizony érezteti hatását.
Mindenesetre a vezető gyártók ma már több rádiófrekvenciás eszközt gyártanak, és a fejlesztési potenciál is ezekre a területekre összpontosul. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy számos eszköz kommunikábilis más rádiófrekvenciás, vezérlési vagy felügyeleti célú hálózattal is.
A hibrid rendszerek létjogosultságát elsősorban a bővítés adja: olyan esetben alkalmazzák, amikor vagy új rendszerelemeket kell installálni, vagy a rendszer funkciói szaporodnak. Márpedig ezeket a változtatásokat igen nehéz megoldani vezetékes rendszer esetén akkor, ha frissen festettek a lakásban, vagy a burkolók már levonultak. Elterjedésük mellett szól az is, hogy a kiegészítők rendkívül kedvezményes áron beszerezhetők, ráadásul az új eszközök meghatározó részét alkalmassá tették a rádiófrekvenciás kommunikációra is.
A családi ház volumenű telepítéseknél fel hívni a figyelmet a programozható kimenetek jelentőségére: különböző rendszeresemények hatására utasíthatók ezek a kimenetek bizonyos funkciók elvégzésére. Ilyen funkció lehet például a redőnyvezérlés vagy a locsolórendszer irányítása. Tehát egyszerűbb feladatok praktikus kezelésére ezek a programozható kimenetek alkalmazhatók, de itt fontos az előzetes egyeztetés a megrendelővel, illetve a megfelelő anyagköltségek számba vétele: a megfelelő kimenetek kiépítése esetenként számottevő többletberuházást igényelhet.
A korszerű biztonságtechnikai eszközökkel kapcsolatos elemi elvárások közé tartozik a felhasználók számára biztosított folyamatos adatszolgáltatás. A rendszerek tartalmaznak olyan kommunikátorokat, amelyek a beállított paraméterek szerint a rendszereseményekről sms-üzeneteket küldenek. Ma már nem kódokat kapunk telefonunkra, hanem előre megírt, komplett szöveges üzeneteket. Ha több rendszert kívánunk felügyelni, már nem kell a telefonszám alapján külön beazonosítani a riasztást küldő rendszert, hiszen mód van eleve a megfelelő azonosító jelek elhelyezésére a programozás során. Szinte minden korszerű központ alkalmas ún. személyes jelentés adására: ha nem rendelkezünk távfelügyelettel, akkor akár vezetékes telefonon, akár GSM-alapú kommunikáció alapján hozzáférhetünk ezekhez az információkhoz. A riasztás lehet egy sípoló hang éppúgy, mint – hangmodul beépítésével – komplett hangüzenet is. Ez utóbbi esetben a riasztó felhív, és közli, hogy melyik rendszer melyik zónájában történt riasztási esemény. A modul alkalmas arra, hogy távfelügyeletként utasítást adjunk a rendszer deaktiválására vagy arra, hogy visszaigazolást kérhessünk a beavatkozás tényleges megtörténtéről. Újabb típusú központoknál már az IP-alapú, internetes kommunikáció is biztosított: a felhasználói felületen keresztül lényegében teljes felügyeletünk alá vonhatjuk a riasztórendszerünket. Itt e-mail formában kaphatunk értesítést a bekövetkezett eseményekről.
Kültér-védelem
A kültér- védelemmel kapcsolatban első helyen kell kiemelni az ún. kültéri infraberendezéseket. Ezek alkalmazási területe lehet például a pincelejáró, a terasz, illetve egyéb olyan kültéri területek, ahol az illetéktelen behatoló megkísérelheti az épületbe való bejutást. Itt hangsúlyozandó, hogy ezek az infrák nem magának a kertnek a megfigyelésére szolgálnak. Erre a célra alkalmasabbak az infrasorompók (akár több ilyen készüléket egymás felé helyezve).
A különbséget a két eszköz között úgy lehet érzékeltetni, hogy ez utóbbi berendezés külön-külön egy adó és egy vevő egységet tartalmaz, amelyek között irányított infrasugár található: ha a vevő érzékeli a sugarat, akkor a kontaktus zár, nem kerül sor riasztásra. Bizonyos feltételek teljesülése esetén, ha a sugár megszakad, akkor bekövetkezik a riasztás. (Különböző termékek más-más eljárási rendet alkalmaznak: például egy négysugaras rendszer esetében lehetőség van arra, hogy a sugarat megszakító tárgyak, élőlények között szelektáljon a rendszer, hiszen mind a négy sugarat csupán az ember képes egyidejűleg megszakítani. De ha a két alsó sugarat megszakítja például egy kistestű háziállat, akkor elmarad a riasztás.) Az infravörös érzékelő ellenben adó és vevő is egyben, a környezet hőmérséklet-változásait detektálja. Ebből kifolyólag ma már kevésbé megbízható eszköznek tekintik, telepítését csak bizonyos helyekre javasolják.
A kültér-védelemmel kapcsolatban már szóba jöhetnek a video-rendszerek is. A piac tendenciája az, hogy a családi házas övezetekben kezdenek szélesebb körben elterjedni ezek az eszközök, részben presztízs szempontok miatt is, de fontos, hogy praktikus szolgáltatásuk mellett önmagukban is elriasztó hatást is gyakorolhatnak. Ebben fontos szerepe volt a video-rendszerek árának mintegy 30-40%-os esése. Ez az a szempont, amely az egyébként szűkülő piacon nagy keresletet biztosít ennek a termékkörnek.
A fenti telepítői szempontok mérlegelésénél ismételten hangsúlyozni kell az alapos termékismeretet: a leggyakrabban előforduló hiba az, hogy a telepített eszközök nem kerülnek kihasználásra, számos rendelkezésre álló, hasznos opció rejtve marad. Még a tapasztalt telepítőknek is érdemes rendszeresen felkeresni szakkereskedésüket, és termékinformációt kérni, esetleg szervezett oktatásokon részt venni. Hiszen biztos ismeret birtokában más, professzionálisabb fellépést lehet tanúsítani a megrendelő irányában is.
Jellemző telepítői hiba az, hogy kis rendszer megvásárolása után ún. zónabővítőket vásárolgatnak az igények kielégítésére. Kis idő elteltével azonban világossá válik, hogy a sok tuningolás után a rendszer már több költséget emésztett fel, mint ha eredetileg a megfelelő kapacitású központot vásárolták volna meg.
Részletes tájékozódás elkerülhetetlen: olyan fontos információkat kell begyűjteni a megrendelőtől, mint hogy rendelkeznek-e kisállatokkal: ha igen, akkor ún. kisállat-védett rendszert kell kialakítani. A gyártók általában súlyhatárokat adnak meg az egyes háziállat típusokra rezisztens rendszerek jellemzésére, de lehetőség van a későbbi finomhangolásra is.
Végül külön fejezetként érdemes kezelni azt a helyzetet, amikor a családi ház egyben irodának is helyet ad, tehát plusz funkciók integrálása válik szükségessé. Itt elsősorban a beléptető rendszerek telepítéséről kell szót ejteni. Megfelelő tervezőmunka mellett ez az új funkció-együttes lényegében egyetlen modullal beilleszthető az alapvető riasztórendszerbe: így a járulékos telepítési költségek racionalizálhatók. A jelenleg legelterjedtebb megoldás a kártya alapú beléptetési és nyilvántartási rendszer: minden dolgozó a kártyája alapján eltérő jogosultságokkal rendelkezik, illetve a tulajdonos/vezető folyamatosan nyomon követheti az alkalmazottak tevékenységét, munkával töltött időtartamát.
A lakossági szektorban a hasonló rendszerek elterjedését jelentősen korlátozza az a körülmény, hogy a biztosítók rendszerint 5 pontos biztonsági zárat követelnek meg, s az ezeket kezelni képes elektronikai eszközök beszerzési árszintje még nagyon magas. Az más kérdés, hogy a biztonsági ajtóval szerelt lakások túlnyomó többségénél egyszerű műanyag ablakok igyekeznek „távol tartani” a betörőket. Jól ismert tény, hogy ezek könnyű behatolást biztosítanak illetékteleneknek, amennyiben spórolási szándékból esetleg csupán mozgásérzékelőket helyeznek el a helyiségekben, ám néhány ezer forintos spórolással lényegében elesnek a héjvédelem biztosította lehetőségektől.
A beléptető rendszerek mellé manapság már egyszerűbb kamera-rendszer telepítés is szokásba jött, hiszen teljes és kijátszhatatlan rálátást a dolgozók tevékenységére csak ez biztosít: egyáltalán nem mindegy, hogy a reggeli kezdésnél egy ember húz le négy kártyát vagy négy ember egy-egy kártyát.
Sajnos a telepítés során számos szakmai bakival lehet találkozni: sokszor például két-eres vezetéket húznak ki a hangjelző szirénához, márpedig az a korszerű berendezések, amelyek akár a saját állapotukat is vissza tudják jelezni a központnak, külön szerviz- és indítószállal rendelkeznek, már igénylik a 6-eres kivezetést. Számos esetben nem építik ki a vezetéket a nyitásérzékelőkhöz, „elfelejtik bekötni a telefon- és internetkiállásokat: az utólagos felülvizsgálat és hibajavítás költsége kimagasló lehet.
Ne feledjük: az első lépés mindig a korrekt és alapos szakmai információ beszerzése! Csak akkor bizonyulhatunk sikeres vállalkozónak a biztonságtechnikai telepítés területén, ha a megrendelő elégedett mind tájékoztatásunkkal, mind a szereléssel és a programozással, és folyamatosan fejlesztjük szakmai tudásbázisunkat!