Változások a munka világában
2010/12. lapszám | Ilonka Mária | 4688 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) jogállását, feladat- és hatáskörét az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fő- felügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) kormányrendelet határozza meg. Jelenleg közel 650 felügyelő végzi hét régióban a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzéseket.
Az első félévi adatok alapján az összes munkaügyi ellenőrzés közel harmada zajlott az építőiparban, ami azt jelenti, hogy megközelítőleg a vizsgált 15 ezer munkáltatóból több mint 4 ezer volt építőipari vállalkozás. Úgy tűnik, hogy az ágazati szektorok közül ebben az iparágban van a legtöbb visszaélés.
A jogsértések aránya
A szabálytalan, bejelentés nélküli foglalkoztatás (ún. feketefoglalkoztatás) miatti összes, közel 5 ezer intézkedés 37%-a érintette az építőipari munkáltatókat. Az ellenőrzést végző munkaügyi felügyelők a közel 20 ezer feketén dolgozó munkavállaló 24%-át az építőipari vállalkozásoknál találták. Az országos adatokhoz képest kedvezőtlenebb az ágazaton belüli jogsértési arány. Az építőipari ellenőrzések adatait vizsgálva megállapítható, hogy a több mint 4 ezer vizsgálattal érintett munkáltató közül 1730 vállalkozásnál volt tetten érhető a feketefoglalkoztatás, amely eléri a több mint 40%-os jogsértési arányt. Az építőiparban az első félévben több mint 6500 munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés, ennek körülbelül 70%-a bejelentés nélküli foglalkoztatás volt, amely körülbelül 4700 főt jelent. Az országos 40%-os jogsértési arányt meghaladó feketefoglalkoz- tatást találtak a felügyelők a Dél- és a Közép-dunántúli Régióban. E területeken az építőipari ellenőrzések közül minden második alkalommal bejelentés nélküli foglalkoztatásra bukkantak. E régiókon belül kiemelendő a Komárom-Esztergom megyében és Tolna megyében tapasztalt kiugróan rossz foglalkoztatási gyakorlat.
Jellemző jogsértések
A vizsgált adatokból kitűnik, hogy az építőipari ágazat „termelte ki” a feketemunkások legnagyobb részét a múlt évben is. A foglalkoztatók rutinosabbak lettek a jogszabályi rendelkezések kijátszásában, különösen az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatásnál. A leggyakoribb jogsértések a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos szabályok megszegése, a munkabér-elszámolások kiadásának elmulasztása, illetve a bér késedelmes kifizetése. A munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak az egyik kft. M60-as autópálya-építési munkaterületén két alkalommal, melynek során több szabálytalanságot állapítottak meg. A munkáltató 11 főt munkaszerződés és bejelentés nélkül, további 8 embert bejelentés nélkül foglalkoztatott, határozott idejű munkaszerződéssel. A munkáltató a megállapításokkal kapcsolatban nem tett észrevételt, a székhelye szerint illetékes felügyelőségre szóló idézéseken sem jelent meg. Az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján a felügyelőség elmarasztaló döntést hozott, három éven belül immáron harmadik alkalommal azonos jogsértés (feketefoglalkoztatás) miatt. Az M6-os autópálya tolnai szakaszán megtartott munkaügyi ellenőrzés során 13 munkavállalónál találtak jogszerűtlenséget. A felszámolás alatt álló betéti társaság írásba foglalt munkaszerződés, illetve alkalmi munkavállalói könyv nélkül foglalkoztatta a munkavállalókat segédmunkás munkakörben, napi 10 órában. A munkavállalók és a munkáltató között fennálló jogviszonyt az eljáró felügyelő munkaviszonynak minősítette.
Ismétlődő szabálytalanságok
A munkáltatók szabálytalanságára a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (60%) után a munkabérrel kapcsolatos visszaélések a legjellemzőbbek, hiszen az utóbbiakat közülük minden negyediknél tetten lehetett érni. A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokon belül kiemelendő a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ez a „munkabéres” jogsértés az érintett munkavállalók ötödét rövidítette meg. Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó előírásokat: ezt a hátrányt szinte minden második munkavállaló megérezte. A hivatalból vizsgálható kollektív szerződések (KSZ) szerint járó magasabb összegű bérek (pótlékok) kifizetésének elmaradása – a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül – 10%-ot tett ki. A munkabér-szabályszegések kimagaslók a kereskedelmi vállalkozások körében: annak ellenére, hogy az ellenőrzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövető munkáltatók 40%-a ebben az ágazatban működik. Ennek a felén „osztozik” – csaknem azonos arányban – az építőipar és a vendéglátóipar. A magasabb összegű kifizetések elmulasztása azonban szinte kizárólag az építőipari vállalkozások terhére róható.
Kollektív szerződések
A jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum előírásainak ismerete mégsem tekinthető általánosnak. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha azt vizsgálják, hogyan érvényesülnek a KSZ szabályai például az építőiparban. Az ágazati kollektív szerződések rendelkezéseinek megsértése nem szándékos munkáltatói magatartásból ered, inkább abból, hogy nem tudnak a szerződés létéről, kötelező alkalmazásáról. A felügyelői tapasztalatok szerint egy-egy munkáltató – célzott kérdésre – elmondja, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerződésről, de nem akarja alkalmazni, tehát nem járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt is jelenti, hogy választható lehetőségként tartják számon az ágazati kollektív szerződéseket. Más munkáltatóknál persze megtalálható a jogszabályok szándékos kijátszására való törekvés, a közteherfizetés elkerülésének szándéka is. Jellemző tapasztalat az, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy a minimálbért meghaladó bér esetében maradnak adósok a közteherrel.
Kiszolgáltatott munkavállalók
A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető az ellenőrzések alkalmával: állásukat féltve nem merik elmondani az őket sértő munkaügyi szabálytalanságokat, így azt sem, hogy gyakran más munkalehetőség híján kénytelenek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést elfogadni munkáltatójuktól. A felügyelők egy orosházi társaságnál tartott vizsgálat során megállapították, hogy a munkáltató 97 munkavállalót betanított munkás és szerszámkészítő munkakörben alkalmazott, közülük 74-et 5 óra 40 perctől foglalkoztatott 2010. januárjában, de nem fizette meg nekik az éjszakai munkavégzés után járó bérpótlékot. A munkáltató az ellenőrzést követően – a határozathozatal előtt – viszszamenőleg megfizette az elmaradt bérpótlékokat. Nyíregyházán, egy társaság munkahelyén a felügyelők megállapították, hogy az ablak-beépítéssel foglalkozó 14 munkavállaló munkabére nem érte el a garantált bérminimumot. A munkáltató képviselője elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy szakképesítéshez kötött munkakör esetében a kötelező legkisebb munkabért meghaladó garantált bérminimumot kell fizetni.
2. grafikon A feketefoglalkozással érintettek ágazati megoszlása 2009. 01. 01. – 2010. 12. 31.
3. grafikon A feketefoglalkozással érintettek ágazati megoszlása 2008. 01. 01. – 2010. 12. 31.
Hatáskör a minimálbérig
Az OMMF hatásköre a szervezett munkavégzésre vonatkozik, azon munkavállaló helyzetén tudnak javítani, aki alkalmazottként dolgozik valahol, munkáltatója van. Az önfoglalkoztatói kör (egyéni vállalkozó) ellenőrzésére nincs hatásköre, mint ahogy csak a minimálbér összegéig van ellenőrzési jogosultsága. Fontos, hogy amikor a munkaviszony megszűnik, akkor valamennyi leszerelő papírt, munkaviszony igazolásával kapcsolatos dokumentumot megkapja a munkavállaló. Ha a leszerelő papírok nem állnak rendelkezésre, akkor az illető hihetetlen hátrányba kerül, mert nem tud új munkaszerződést kötni. Például nem tudja elkezdeni a munkanélküli támogatások intézését. Fontos továbbá a szabadság kiadása is. Ha valakinek nincs munkaszerződése, akkor nehéz bármilyen jogorvoslati lehetőséggel élni, amennyiben valamilyen visszaélést jeleznek. Mivel elmarad a bejelentési kötelezettség, így az illető szolgálati ideje nem gyarapszik. Már most érzékelhető a nyugdíjba menők közötti vitáknál, hogy az a probléma egyre inkább előtérbe kerül, hogy munkában megőszült emberek nehezen igazolják a ledolgozott éveiket. A nyugdíj kiszámításnál szembesülnek ezzel a ténnyel. Szerencsésebb esetben néhány hónap múlva derül erre fény, de olyan is volt, hogy több mint két évre visszamenően mutatkozott meg, hogy nem volt bejelentve a munkavállaló. Ilyenkor a hatóságnak van olyan lehetősége, hogy legalizáltatja a munkavállaló szolgálati idejét, így az illető megkapja a szolgálati időt, mivel a járulékait pótlólag befizeti a munkáltató, de ez már hatósági kényszerre történik. Évente a felügyelők csak a munkáltatók 5-10 százalékát ellenőrzik. Ebben vannak ismétlések is, hiszen a már megbírságolt és gyakran szabálytalankodó cégeket újra ellenőrizhetik.
Nem veszélytelen az ellenőrzés
Amikor egy építkezésre belép egy felügyelő, akkor a munkavállalóknál kezdi az ellenőrzést. A munkavállalót kérdezi meg, kinek a megbízásából, milyen munkáltatónál dolgozik, aztán lehet, hogy a munkáltató is elmondja, hogy kinek a megbízását teljesíti. Akár láncszerűen fel is lehetne rajzolni, hogy ki-kinek a megbízottja. A helyszínen sok minden kiderül, s ha indokolt egy eljárás lefolytatása, és nincs ott a helyszínen a munkáltató, az összes szükséges kimutatás és dokumentum, akkor a munkáltatót beidézik, bekérik azokat az iratokat, amelyekből meg lehet nézni, hogy milyen alapon foglalkoztatott, milyen szerződés alapján, és minden bejelentési kötelezettségének eleget tett stb. Ilyenkor több társszervezet együttműködése (pl. az adóhatóság) kell, mivel ellenőrzik a járuléknyilvántartásokat is. A tanúmeghallgatásokkal összevetik a véleményeket, és kirajzolódik egy kép. Ha valaki foglalkoztató, akkor kötelessége biztosítani az optimális feltételeket, szabályozott módon kell a szabadságot is kiadnia. Néha előfordult „cinkosság” a munkavállaló és a munkáltató között, a hivatal „kényszer-együttműködésnek” hívja, de ez is abból fakad, hogy a munkavállaló rábólint bizonyos dolgokra, például, hogy „írjuk ki a szabadságot, de azért bejövök, „ne írjunk papírt, de kapok néhány ezer forintot”. Ez is onnan ered, hogy kiszolgáltatott helyzetben van. A hatóság azt szeretné elérni, hogy a munkavállaló tudatossága fejlődjön, hogy tudja, mihez van joga. Adott szituációban érdekvédelmi szervezeten keresztül, vagy saját maga által, de merje megemlíteni az érdekeit vagy számon kérni a jogait, és ha több ilyen munkavállaló akad, akkor a visszaélések szempontjából szűkül a munkáltató mozgástere.
Munkavállalói bejelentések
A felügyelők munkavállalói bejelentésekkel sűrűn találkoznak, s ha jól körül van írva a jelenség, akkor vizsgálják azt. Éves szinten sok ezres nagyságrendű a bejelentések száma. Ha nevesített a bejelentés, és ezt kevés munkavállaló tudja, a hatóság szempontjából nagyobb a súlya, így kérhető a bejelentő adatainak zárt kezelése is. Amennyiben a munkavállaló azt mondja, hogy nincs pihenőideje, a munkáltató pedig azt nyilatkozza, hogy az csak kevesebb volt, akkor már érdemes vizsgálódni. A munkaügyi felügyelők kettős nyilvántartással is találkoznak. Bizonyíték lehet a biztonsági őrök naplója, vagy az elektronikus beléptetési rendszer is. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény intézkedési rendszere 2009-ben módosult, különös tekintettel a mérlegelés lehetősége nélküli kötelező bírságkiszabás szabályára, vagy a jogsértő munkáltatók adatainak hatósági nyilvántartás alapján történő közzétételére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény is 2009 végén változott, alapvetően érintve azokat a szabályokat, amelyek a munkáltatók hatósági ellenőrzésére vonatkoznak. A jogkövető magatartás egyik megnyilvánulási formája például az alvállalkozói láncolatban az, ha a fővállalkozó az alvállalkozó munkavállalóit írásos munkaszerződés vagy kitöltött AM-könyv bemutatása után engedi be a munkavégzési területre.
Más hatóságokkal való együttműködés
Gedeon Andrástól, az OMMF szóvivőjétől tudjuk: ha egy hatóság vélelmez egy másik hatóság körébe tartozó szabálytalanságot, akkor értesítik egymást. Közös ellenőrzéseket tartanak, de eseti ellenőrzéseket is végeznek. Az építőiparnál a munkaügy és munkavédelem egyszerre megy ki, gyakran a rendőrség is kíséri őket. Korábban előfordult, hogy megfenyegették a munkaügyi felügyelőket. A rendőrségnek lehet olyan szerepe, hogy az adott munkaterületet biztosítja, lezárja, segítenek az azonosításban. Aki az adott területen dolgozik, az ellenőrzés végéig ott is marad. Egy nagyobb építkezésnél két-háromszáz ember is jelen lehet. Egyenként nehéz lenne megvizsgálni a személyazonosságát mindenkinek, de azt is tisztázni kell, hogy az illető pontosan kicsoda, és milyen alapon van a munkaterületen. Sajnos vannak olyan munkaterületek, ahol fennáll a felügyelőket érő atrocitás veszélye. Van olyan, hogy be sem engedik őket, vagy beengedik, de amikor azonosítják magukat, akkor megfenyegetik őket szóbelileg, esetleg lökdösik a felügyelőket, nem mutatják meg a munkanaplót stb. A felügyelők mobiltelefonnal, jegyzettömbbel és fényképezőgéppel dolgoznak. Az ellenőrzési tervük a korábbi tapasztalatokra épül. Volt olyan időszak, amikor az építőipar elszippantotta a munkaügyi ellenőrzés kapacitásának felét. Létezik egy interneten elérhető „lista” is, ahová felkerülnek a cégek attól függően, hogy milyen jellegű jogsértést követtek el. Két évig fent is maradnak ezen a listán – akár kifizették a szabálytalanságért kirótt bírságot, akár nem. A maximális bírság összege 20 millió forint.
Kiszabott bírságok, bírósági végrehajtók
2010 első félében 2,1 milliárd forint volt a munkaügyi bírságok összege. Ez az év végére elérheti a 3-4 milliárd forintot. Az adatokat januárban összesítik. A tapasztalatokat a hatóság úgy is hasznosítja, hogy mivel közvetlenül látja a viszszaélési lehetőségeket vagy akár a végrehajtással kapcsolatos munkáltatói nehézségeket, ezeket akár jogszabály-módosítási javaslatok formájában is jelezheti a jogalkotó felé. Közel egyéves előkészítő munkát követően írt alá egy az egész országra kiterjedő együttműködési megállapodást az OMMF elnöke és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke ez év márciusában. A megállapodást az OMMF felügyelőségei által kiszabott bírságok eredményesebb behajtásának érdekében kötötték meg a tárgyaló felek. Különösen a munkaügyi jogsértések esetén igaz, hogy a szabálytalan munkáltatókra kirótt és a sikeresen behajtásra kerülő bírságok aránya kedvezőtlen képet mutat. Az OMMF ebben a tekintetben „eszköztelen”, nem rendelkezik kellően hatékony intézményrendszerrel a végrehajtás érvényesítésére, ugyanakkor ennek kiépítése, működtetése aránytalan többletköltséggel járna. Márpedig, ha a munkavállalók épségének, egészségének súlyos veszélyeztetését és a munkaügyi jogsértéseket nem követi forintban is kifejeződő és érzékelhető büntetés, akkor a szabályokat megsértő, illetve azokat több alkalommal is semmibe vevő munkaadók nem kényszerülnek arra, hogy változtassanak magatartásukon. Ezt tartja szem előtt az a 2009-es jogszabályváltozás is, amelyik úgy rendelkezik, hogy bizonyos munkaügyi jogsértések esetén a felügyelőnek kötelező bírságot kirónia. Például akkor, ha a munkáltató írásba foglalt munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztat valakit, vagy ha a foglalkoztató nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének, illetve kettős nyilvántartást vezetett. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarával kötött együttműködési megállapodás alapján az OMMF követeléseinek behajtását önálló bírósági végrehajtó is végezheti.
Egy év alatt háromszor módosították
2010. március 31-ig volt hatályos az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. (Ez utóbbi, vagyis az alkalmi munkavállalás tipikus jogsértési területe volt az építőiparnak.) Ezt felváltotta 2010. április 1. és július 31. között az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény, majd 2010. augusztus 1-jétől lett hatályos az (új) egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Érdemes megismerni az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kérdéseket. Ilyen például az, hogy milyen munkát lehet vállalni ezzel a módszerrel: mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát, valamint alkalmi munkát. Az idénymunkánál bármennyi főt (a mezőgazdaságban és a turisztikában is) alkalmazhatnak a társaságok.
Az alkalmi munkánál azonban létszámkorlát van, a vállalkozás méretétől függően:
- főállású személyt nem foglalkoztató esetén: 1 fő,
- 1-5 főállású esetén: 2 főt,
- 6-20 főállású esetén: 4 főt,
- több mint 20 főállású esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.
Túlléphető-e a napi létszámkorlát, ha több munkavállalóra van szüksége a munkáltatónak? Nos, például egy vállalkozás minden nap foglalkoztathat egy-egy főt, vagy akár egy napig 365 főt, viszont idénymunkánál legfeljebb 120 napig, alkalmi munkánál pedig egy évben öszszesen 90 napig teheti ezt meg. Ha a munkavállaló többfajta munkát is vállal egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy évben (idény- és alkalmi munkát egyaránt), a munkaviszonya akkor sem haladhatja meg az évi 120 napot. Az időkeret kimerülése után a munkavállalók természetesen más munkáltatóknál folytathatják, így akár év egészében dolgozhatnak „egyszerűsített formában”. Alkalmi munkánál a munkaviszony vállalása legfeljebb 5 egymást követő nap, egy hónapban legfeljebb 15 nap, egy évben legfeljebb 90 nap lehet.
Az egyszerűsített foglalkoztatás úgy jön létre, hogy a munkáltatónak regisztrálnia kell az Ügyfélkapun (ha eddig nem volt ott még nyilvántartva). Az adóhivatalnak bejelenti a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt a felek megállapodása alapján (ezáltal jön létre ténylegesen a munkaviszony). Rendkívül egyszerűen lehet bejelenteni: az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, telefonon a 185-ös hívószámon, és 2010. december 1-jétől SMS-ben. Az adatok bejelentéséhez szükség van a munkáltató adószámára, az adóazonosító jelére és TAJ-számára, a foglalkoztatás jellegének megadására (idény vagy alkalmi), a munkaviszony napjainak számára. Felmerül egy másik kérdés, miszerint módosítható vagy visszavonható-e a bejelentés, ha a munkavégzés valamilyen okból meghiúsul.
Nos, erre a bejelentés után két órán belül van mód akkor, ha csak aznapra, a bejelentés napjára alkalmazzák a munkavállalót. Akkor is megvalósítható a visszavonás, ha a tervezett munka hosszabb egy napnál. Amennyiben másnap, a bejelentést követő napon kezdődik, akkor az adott nap reggelén 8 óráig lehet módosítani. A bejelentést ugyanúgy lehet módosítani, ahogy eredetileg megtették (az Ügyfélkapun keresztül, telefonon vagy SMS-ben). A munkáltató akkor nem jogosult a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatásra, amennyiben havi köztartozása eléri a 300 ezer forintot. A tartozás befizetése után azonban már alkalmazhat munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatással. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt folyamatosan módosítják. Az idei évben már hat alkalommal változott, ide tartozik például a munkaviszony megszüntetésének szabályozása. Ugyanakkor az ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy bizonyos jogszabályok változása nehezen kerül át a köztudatba. Persze ettől még működhet jól egy terület, ám az ágazatok szereplői nagyon nehezen „mozdulnak rá” a jogkövető magatartásra.
