Munkavédelem

Nem félünk a farkastól III.

Az egyéni védőeszközök követelményeiről

2009/3. lapszám | netadmin |  4632 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósítása céljából, a munkavállalók munkavégző képességének megóvása érdekében ott, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök, együttes alkalmazásával kell a biztonságos munkakörülményeket megvalósítani.

Alapfogalmak

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről, 2. § (1) a) szerint az egyéni védőeszköz meghatározása: aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz).

A (2) pont rögzíti, hogy nem minősül védőeszköznek: a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. (5): A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

Védőeszköz használati oktatás

A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját, ellenőrzését, karbantartását, tárolását, cseréjét és azt, hogy az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként kezelendő. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát.
Védőeszköz használati oktatás dokumentálása a következő: a tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot be kell mutatnia.

A védőeszközök használatával összefüggő legfontosabb jogszabályok

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.
18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.
17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. (MvT.) A MvT. 54. § (1) g) kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység kizárólag az ezekre a szakmai feladatok ellátására feljogosító, közép- vagy felsőfokú szakmai végzettséget igazoló vizsgabizonyítvány megléte esetén végezhető. Ez a védőeszközök kiválasztása, juttatási rendjének meghatározása, felülvizsgálata, használatának oktatása, és dokumentálása esetén kötelező szempont.

A védőeszközök használatával kapcsolatos kockázatok felmérése

Az 54. § (2) kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát, veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal az I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 56. § rögzíti, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltatónak a kockázatértékelés eredménye alapján a védőeszköz szabályzat részleteit ki kell dolgozni. Munkakörönként és munkahelyenként kell meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, anyagokat, ahol egyéni védőeszköz juttatása szükséges. A villanyszerelők védőeszközeire példa a cikk végén található.

A munkavállaló részére vonatkozó, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos használati előírások

Az MvT. 60. § (1) b) szerint az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni kell. 63. § (1): a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (2): Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

A munkáltató részére vonatkozó, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos használati előírások

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1): Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. Az MvT. 23. § (1) szerint a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni az egyéni védőeszközt.

Általában a gyártók határozzák meg a védőeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálati időszakait, de vannak olyan egyéni védőeszközök, amelyeknél termékszabványok írják elő az időszakos biztonsági felülvizsgálat gyakoriságát. Ilyenek a magasból való leesés elleni védőeszközök, az elektrotechnikai védőkesztyűk. (Példák a cikk végén találhatók.) Az üzemeltető munkáltatónak a védőeszközt soron kívül felülvizsgá151lattal kell ellenőriznie, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az OMMF területi felügyelőségeinek a védőeszközökre kiterjedő ellenőrzései

Az Mvt. 84.§ (1) bekezdés j) pont az OMMF területi felügyelőségeinek a munkahelyre kiterjedő ellenőrzési jogosultsága között megnevezi az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését is, amely szerint a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult, j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal. A Mvt.84.§ (3) bekezdés a felügyelő határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el. Az Mvt. 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

Az egyéni védőeszközök azonosítása

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 6. § (1): A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz minősítő bizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e az előírt követelményeknek.
A 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, 3. § 2.: az EK-megfelelőségi nyilatkozat a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és e rendelet előírásainak megfelel. 3. § 3: EK-típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak. A védelmi képességre utaló piktogramokat a honosított harmonizáló szabványok tartalmazzák. A minősítés során korábban meghatározott típusszámok az új megfelelőség-tanúsítás során nem használatosak.

Az egyéni védőeszközök tájékoztató dokumentumával kapcsolatban kiemelendő, hogy a tájékoztató a védőeszköz tartozéka, amelyet a védőeszközhöz csatolni kell, vagy a csomagolásban kell elhelyezni. A védőeszközhöz – annak tartozékaként – a tájékoztatót a forgalmazás helye szerinti hivatalos nyelven biztosítani kell. A 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 3. § 14. tájékoztató: a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely tartalmazza a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat. Történetesen: a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt), a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését.

A tájékoztatónak tartalmaznia kell a minősíttető nevét és címét, a minősítő bizonyítvány számát és érvényességi idejét, a típusszámát, cikkszámát, amely a védelmi képességeit rögzíti, illetve tartalmazza a védőeszköz védelmi osztályát, a védelmi képességét és az ez által biztosított teljesítményértékeket, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan.

A védőeszközök kategóriái

A 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (1) kimondja, hogy a védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.) kategóriába tartoznak. Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:
a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);
b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetve karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);
c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése során felmerülő kockázatok, amelyek egyidejűleg nem teszik ki a felhasználót veszélyes behatásnak (pl. kesztyű, kötény);
d) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);
e) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);
f) napsugárzás (pl. napszemüveg).
4. § (3): A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába.
(4): A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi eszközök sorolhatók: f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

A minősített védőeszközökre vonatkozó azonosító információkat a biztonsági vizsgálati jelen található nyolcjegyű szám adja meg, pl. védősisak típus száma 1. 13. 13. 14. 3.
Az első szám a védelem iránya: a védendő testrész, életfunkció, érzékszerv, tevékenység védelmének meghatározása (1. Fejvédő eszközök). A második és harmadik szám a műszaki jellemzőket adja meg. Pl. védősisaknál az 1 normál kivitelűt, a 3 peremmel készült kivitelűt jelent. A negyedik és ötödik szám a védelmi képesség jellemzőit öleli fel, történetesen azt, hogy milyen veszélyes vagy ártalmas termelési tényezők ellen jelent elsődleges védelmet. A példában: 1. mozgó, forgó gépek, alkatrészek, anyagok hatása, 3. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása. A hatodik és hetedik szám: a másodlagos védelem jellemzőire vonatkozik, itt az 1. a mozgó, forgó gépek, alkatrészek, anyagok hatása, a 4. a beütődés hatása. A nyolcadik szám a védőképesség fokozatát jelöli, pl. a 3 a g) kategóriát: ide tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

A vizsgálati módszerek

Az elektromos ívhatással szemben védelmet biztosító védőruhák azonos feltételekkel kerülnek vizsgálatra. A vizsgálati feszültség 3,8 kA, a keletkező ív és láng behatási ideje 1 sec. Az elektromos védőkesztyűk kategória jelölései a következők.
00 500 Volt munkafeszültségig
0 1000 Volt munkafeszültségig
1 7500 Volt munkafeszültségig
2 17 000 Volt munkafeszültségig
3 26 500 Volt munkafeszültségig
4 36 000 Volt munkafeszültségig
Az elektromos védőkesztyűket a használat előtt, kívül és belül meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok (repedés, karcolás bevágás). Szemrevételezéssel meg kell győződni arról, hogy az ellenőrző vizsgálat megtörtént-e és a vizsgálat érvényessége nem járt-e le. Az adott védelmi képességet jelölő munkafeszültségen kívül ismerni kell a vizsgálati feszültség értékét is.

Ha a védőkesztyű használat közben nedvessé válik, a tájékoztatóban közölt előírások betartása mellett azonnal meg kell szárítani. A kéz izzadása esetén javasolt a munka megszakítása, a kesztyű levétele, a kéz megmosása, szárítása, hintőporozása. A munkavégzést csak száraz belső felületű kesztyűben lehet folytatni. A kesztyűket csak saját – más célra nem használt – védőtokjában szabad tárolni. A védőkesztyű az adott elektromos munkavégzés feltételeire vonatkozó egyéb előírások betartása mellett biztosít kielégítő védelmet.

Az elektromos szigetelő (villanyszerelő) lábbelik

Ezek a védőcipők speciális szigetelést biztosító talpszerkezettel készülnek. A beépített acél talplemez az esetlegesen áramkörbe került felhasználót a talajtól elszigeteli, ezért nem alakul ki a zárt áramkör. Ezeket is a használat előtt, kívül és belül, szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok. Meg kell győződni arról, hogy az ellenőrző vizsgálat megtörtént-e, és a vizsgálat érvényessége nem járt-e le. Forgalmazás előtt a lábbelivel szemben támasztott villamos védelmi tulajdonságot méréssel kell igazolni. A szigetelő tulajdonságok megfelelőségét, a védőlábbelin feltüntetett „villám”-jel tanúsítja. Az ilyen lábbelibe egészségügyi betétet elhelyezni tilos, a meghibásodott lábbelit javítani tilos. A láb izzadása esetén javasolt a munka megszakítása, a láb megszárítása, illetve a zokni cseréje.

Leesés elleni védelem

Minden munkaterületen, ahol a szintkülönbség miatt a dolgozó 1 m-nél nagyobb esési magasságnak van kitéve, biztosítani kell a leesés elleni védelmet. A szintkülönbség lehet magasság vagy mélység. A telepítéssel vagy telepítés nélkül üzemeltethető leesés elleni védőeszközök elsősorban a leesés veszélyétől óvnak, esetenként pedig a test kényszerű és szokatlan helyzetéből adódó ártalmak hatását szűntetik meg. A biztonságérzet eléréséhez elengedhetetlen, hogy a használt védőeszközök kényelmesek legyenek, a munkavégzést ne akadályozzák, ugyanakkor maximális védelmet nyújtsanak. Tekintettel arra, hogy a leesés elleni védőeszközök általában nem önmagukban, hanem egymással összekapcsolva, lezuhanásgátló rendszert képezve használatosak, fontos szempont az egymással való kompatibilitásuk is.

A munkaöv anyaga 85 mm széles, az időjárás viszontagságainak jól ellenálló szintetikus heveder. A testre való rögzítést kétpeckes pergőcsat biztosítja. A munkaövet olyan módon kell szilárd rögzítésű ponthoz (kikötési pont) rögzíteni, hogy a munkavégzés helyén ne engedjen meg 1 m-nél nagyobb zuhanási magasságot. A megfelelő méretű védőeszközt használatkor szorosan a testre kell csatolni úgy, hogy a kikötőkötél mindkét biztosítógyűrűt egyenlő arányban vegye igénybe. A munkaövet használatba vétel előtt és után szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Ha a biztonságot csökkentő sérülés tapasztalható, a védőeszköz tovább nem használható. A rendeltetésszerű használattól eltérően igénybevett és/vagy a használatkor károsodott munkaöv kikötőkötelét ki kell cserélni. A munkaövet 6 havonként egyszer –tárolás közben is – az előírt terheléssel meg kell vizsgálni. Munkaöveken javítást csak a gyártó vagy az általa felhatalmazott szerv vagy az általa felhatalmazott személy végezhet.

Munkaeszköz	Előírások a vizsgálat			A viA vizsgálat
megnevezése	elvégzésére	módjára	gyakoriságára	gyakorisága	módja
Biztonságtechnikai heveder, munkaöv	MSZ 1502:1988 7.1.-7.3.	MSZ 1502:1988 4.22, 7.3.	MSZ 1502:1988 7.3.	6 hónap	Szemrevételezés, terheléspróba
Elektrotechnikai gumikesztyű	MSZ 4025 6.3.		MSZ 4025 6.3.	6 hónap, 12 hónap	Műszeres vizsgálat

Munkakör	Munkahelyi veszélyforrás-kockázat	Védőeszköz megnevezése	Védőeszköz típusszáma
Villanyszerelő és elektrikus	Fejsérülés veszélye, beütődés, eső zuhanó tárgyak	Védősisak	1. 13. 13. 14. 3
	Kézsérülés és áramütés veszélye feszültség alatti kapcsolás és munkavégzés	Ötujjas bőr, szigetelő védőkesztyű,	8. 33. 58. 16. 2
	Lábsérülés és áramütés veszélye, anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás	Magasszárú villanyszerelő védőcipő	9. 29. 82. 16. 2
	Hideg munkakörnyezet	Téliesített védőkabá	6. 31. 51. 16. 1
	Leesés veszélye magasban végzett munkák esetén (nem létrán 1 m felett)	Munkaöv	0. 01. 17. 19. 0

---