Európából jöttem

Norvégia

2009/7-8. lapszám | netadmin |  5950 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Vállalkozási formák és főbb költségek Norvégia jelenleg nem tagja az Európai Uniónak, mindazonáltal a vállalkozások általános feltételei, a vállalkozási formák az EGT megállapodás révén az Európai Unió szabályozásával azonosak. Kft. esetében a minim...

Vállalkozási formák és főbb költségek
Norvégia jelenleg nem tagja az Európai Uniónak, mindazonáltal a vállalkozások általános feltételei, a vállalkozási formák az EGT megállapodás révén az Európai Unió szabályozásával azonosak.
Kft. esetében a minimális tőke 100 000 NOK (mintegy 3 millió Ft). A norvégiai leányvállalat alapítás esetében csak regisztráció szükséges. Az ügynökségek létrehozását a 86/652/EC uniós irányelv szabályozza.

A norvég vállalatoknak jövedelemadót, társadalombiztosítási hozzájárulást és általános forgalmi adót kell fizetniük. A jövedelemadó mértéke 28%, a forgalmi adó 25% (élelmiszerekre 11%, személyszállításra 7%).
Érdekességként kiemelhető, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke a vállalat telephelyétől függ, minél északabbra van, annál mérsékeltebb a hozzáájulás. Az országot négy régióra osztották ebből a szempontból, a járulék mértéke 14,1%, 10,2%, 9,5%, illetve 5%. A regionális felosztás elveit a népesség sűrűsége, illetve a földrajzi és éghajlati viszonyok határozták meg, gyakorlatilag délről észak felé csökken az adóterhelés. A rendkívül környezettudatos norvég üzleti gyakorlatot a kormányzat környezetvédelmi típusú többletterhekkel ösztönzi („zöldadó”).

Magyarok munkavállalási lehetőségei
Norvégiában 2008. január 1. után a magyar egyéni vállalkozók az uniós tagországok vállalkozóival azonos feltételekkel vállalhatnak munkát, azzal a kiegészítéssel, hogy vállalkozásuk regisztrálása (adóalannyá válás) mellett a (munkavállalásra jogosító) tartózkodási engedélyt továbbra is be kell szerezniük.
2009. május 1-től a korábbi korlátozások (munkanélküli segélyre jogosultság feltételei) is megszűntek. A kisvállalkozást a norvég adóhatóságnál (Skatteetaten – www.skatteetaten.no) csak jogi képviselő ellenjegyzése mellett lehet regisztráltatni (az eljárás eredménye a D szám, az ún. adószám). A 2008 elején bevezetett intézkedés lehetővé teszi, hogy a vállalkozó a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmének a norvég Bevándorlási Hivatalhoz (Utlendingsdirektoratet – www.udi.no) történő benyújtása után azonnal munkát vállalhasson. Az illeték jelenleg kb. 1200 NOK (36 000 Ft. A tartózkodási engedély 3 hónapig érvényes, de munkakereséssel 6 hónap tölthető el Norvégiában.

A munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélyt a leendő munkaadó is benyújthatja, a munkavállalótól kapott írásos meghatalmazás csatolásával együtt.
A munkavállalási kérelemhez csatolni kell:
• 1 db igazolványképet,
• útlevélmásolatot (a követség alkalmazottja készíti térítésmentesen),
• a szerződés vagy munkaajánlat (Offer of Employment Form) eredeti példányát.

A munkáltató által kiadott ajánlatban szereplő bér- és munkafeltételek nem lehetnek rosszabbak a Norvégiában szokásosnál. Konkrét állásajánlatok a Munkaügyi Hivatal honlapján (www.nav.no) találhatók.
A munkavállalási engedély iránti kérelmeket a norvég Bevándorlási Hivatal bírálja el. Az ügyintézés ideje korábban 1-4 hónap is lehetett, a 2009-ben bevezetett új rendelkezés után azonban az eljárási idő lerövidülhet.
A munkavállalási, illetve regisztráltatási kérelmek űrlapja az adott hatóság korábban említett honlapjáról letölthető.
A bérek a munkáltató és az érdekképviseleti szervezetek alkuján alapulnak, és megállapított minimálbér nincs.

Kereskedelmi szabályok és trendek
A kereskedelmi kapcsolatok majdnem teljes körét az általános szerződési törvény, a kereskedelmi törvény, a termékfelelősségi törvény, a versenytörvény és a szellemi tulajdonjog védelméről szóló törvény szabályozza. Ezek a jogszabályok Norvégia EGT tagsága okán az EU jogszabályaival teljes összhangban vannak. Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazás részleteit a jogszabályok mellett a korábbi jogvitákban hozott döntések (precedensek) is befolyásolják, célszerű jogi iroda bekapcsolása.

Norvégia a környezetre veszélyes anyagok, a génmódosított termékek, és a géntechnológia területén alkalmazott eszközök tekintetében korlátozza csupán a behozatalt. A vonatkozó engedélyezési eljárást a vámhatóságnál kell elindítani. Egyebekben az ország az EGT megállapodás értelmében az Európai Unió engedélyezési rendszerét alkalmazza.

Az uniós származási szabályoknak megfelelő, Magyarországon előállított termékek vámmentesen értékesíthetők a norvég piacon. A norvég vámhatóság – Tollvesenet – elérhetősége: www.toll.no. A vámhatóság honlapjának angol nyelvű változatában a teljes vámtarifa jegyzék megtalálható, a termékmegnevezés szerinti keresés azonban csak norvég nyelven áll rendelkezésre, célszerűbb a vámtarifaszám vagy vámosztály szerint alkalmazni a keresőfunkciót. Helyi vámoláshoz elengedhetetlen az angol vagy német nyelvű számla és a fuvarokmány. Egyéb követelményeket a helyi vásárlóval kell előzetesen egyeztetni.

Hozzá kell tenni azt is, hogy Norvégia az uniós rendelkezésekkel egyezően szabályozza a szabadalmaztatott külföldi termékek behozatalát. A nemzeti szabványoknak, engedélyezési eljárásnak megfelelő behozatal az importőr feladata, a magyar exportőr teendőit célszerű előre egyeztetni. A szabadalmi oltalom alá eső termékek norvégiai bejegyeztetését a Norvég Ipari Tulajdonjog Hivatal (Norwegian Industrial Property Office – NIPO) végzi, mely az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium háttérintézménye. A bejegyeztetés aktuális feltételeit, eljárási rendjét a Hivatal honlapja angol nyelven is ismerteti (www.patentstyret.no).

Norvégia jelentős (főleg energiahordozók eladásából származó) export-többlete révén és földrajzi adottsága következtében kihasználja, illetve kénytelen kihasználni a globalizáció kereskedelmi előnyeit. Jól fizető, konzervatív és teljes körű szolgáltatást igénylő vevő.
Fontos azonban kiemelni, hogy a fogyasztási szokások hagyományos jellege okán célszerű közvetítő kereskedő bevonása.

Számításba vehető a nemzetközi áruházláncok (Ikea, a skandináv térség minden országában jelen lévő ICA, Gilde és Coop) beszállítójaként bejutni a norvég piacra. Ipari, szolgáltatói beszállítóként ajánlható magyarországi lehetőségeket a norvég vállalatok csak felületesen ismerik. Ezért az ajánlatoknak, illetve kapcsolattartásnak kínosan pontosaknak, egyértelműnek és lehetőleg angol nyelven hibátlannak kell lennie. A szolgáltatások esetében helyi irodanyitás megfontolandó, azzal a megjegyzéssel, hogy a piacra betörni a nagyszámú lengyel vállalkozás (bizonytalan hátterű munkavállaló) miatt rendkívül nehéz.

A norvég nyelvet becslések szerint – a nemzetközi diaszpórát is beleértve -, mintegy 10 milliónyian beszélik, Skandináviában még a svéd számít közvetítő nyelvnek. Ezért nem meglepő, hogy az üzleti, illetve a hétköznapi életben is teljesen természetes és elengedhetetlen az angol nyelv használata. Az üzleti kapcsolattartásban az üzletemberek lényegre és pontosságra törekednek, döntéshozataluk gyors és nehezen megmásítható. A személyes kapcsolattartást sok esetben feleslegesnek ítélik az elektronikus kapcsolattartással szemben. Talán ezzel is magyarázható, hogy a munkaidő hatékony kihasználását nem feltétlenül kötik a telephelyhez, irodához. A szeszesitalok állami monopóliuma következtében üzleti ajándékként elsősorban ez a típus szívesen fogadott, de nem várják el.

Ingatlanok és bankrendszer
Az ingatlanpiacon a szabad verseny érvényesül, aktuális ingatlan vételi és bérleti árak a www.finn.no honlapon találhatók (norvég nyelven). Ingatlanforgalmazáshoz ügyvédi iroda bekapcsolása mindenképp javasolt, mivel a tulajdonhányad és a bérlő jogainak törvényi szabályozása meglehetősen bonyolult. Általában 3 havi bérleti díjat kell letétként elhelyezni egy közös bankszámlán, amely a bérbeadó és bérbevevő közös belegyezése/aláírása esetén hozzáférhető.

A norvég bankrendszer erősen centralizált. A központi bank szerepét is betöltő DnB NOR piaci részesedése 36,6%, a skandináv térségben – finnországi központtal működő – Nordea 13,4%-os piaci részesedése után a további kereskedelmi bankok (Fokus Bank, Svenska Handelsbanken és a Sparebank) együttes részesedése 11,5%. A bankok működését meghatározó pénzügyi szabályozás az EGT megállapodáson keresztül az Európai Unió rendelkezéseihez hasonló, lényeges különbség azonban, hogy az uniós letéti garancia mértékével (20 000 euró) szemben Norvégiában ez az összeg 2 000 000 NOK (cca. 250 000 euró).

---