Villanyszerelők Lapja

Európából jöttem

Horvátország

2008. szeptember 26. | netadmin |  3881 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Noha Horvátország jelenleg még nem tagja az Európai Uniónak, a területi és a gazdasági kapcsolatokra való tekintettel országismertetését beillesztjük sorozatunkba. Befektetési feltételekA beruházásvédelmi megállapodás 2002-ben lépett életbe. Ez köte...

Noha Horvátország jelenleg még nem tagja az Európai Uniónak, a területi és a gazdasági kapcsolatokra való tekintettel országismertetését beillesztjük sorozatunkba.

Befektetési feltételek
A beruházásvédelmi megállapodás 2002-ben lépett életbe. Ez kötelezi a feleket, hogy kedvező és biztonságos feltételeket teremtsenek a másik ország befektetőinek, azokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján kezeljék, és a befektetéseket ne államosítsák. Garantálja a befektetett tőke, a profit, kamat, osztalék, royalty-díjak, vagy a természetes személyek kereseteinek át- ,illetve visszautalhatóságát.

A horvátországi vállalkozásokból osztalékot, jövedelmet szerző magyar társaságokra és magánszemélyekre a magyar-horvát kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás vonatkozik. Az 1996. augusztus 30-i megállapodás a nyereségadóra és a személyi jövedelemadóra terjed ki. A magyar jogi és természetes személyeknek alapvetően a magyar jogszabályok által meghatározott adókat kell megfizetni, de ebből levonható – a magyar adókötelezettség mértékéig – a Horvátországban megfizetett adó.

Az üzleti nyereség vagy az egyik, vagy a másik országban akkor adóköteles, ha a tevékenységet az egyik országban állandó telephelyen végzik. Az állandó telephely profitjának meghatározásakor megengedett a telephely fenntartásával kapcsolatos költségek levonása. Hasonlóan a külföldi igazgatók vagy más munkavállalók jövedelme, illetve az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek után sem kell kétszer adózni.

Vállalatalapítási feltételek
A kereskedelmi társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima, Narodne novine 111/93, 1993.12.15., illetve 34/99, 52/00, 118/03 és 107/07 módosításai) szabályozza a létrehozható társaságok formáit és a külföldi tulajdonosokra vonatkozó alapvető feltételeket. Külföldiek társaságokat kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak. A cégalapítás a Kereskedelmi Bíróság (Trgovački Sud) cégjegyzékébe történő bejegyzéssel történik. Lényeges, hogy a külföldi cég, mielőtt bármi módon - például vállalkozási szerződés alapján - megkezdi tevékenységét Horvátországban társaságot, legalább fiókot köteles bejegyeztetni.

Társaság, illetve egyéni vállalkozás alapítása Horvátországban jelenleg több nagyvárosban (Zágráb, Split, Rijeka, Osijek stb.) egyablakos rendszerben is elvégezhető. Az eljárás menete a www.hitro.hr honlapon angol nyelven is megtalálható, illetve a formanyomtatványok, valamint befizetési szelvények letölthetők.

Külföldi jogi vagy természetes személy Horvátországban céget önállóan is bejegyeztethet, de – különösen az alapító okirat elkészítéséhez – tanácsos ügyvéd segítségét igénybe venni. Az ügyvédet horvát közjegyzőnél hitelesített meghatalmazással számos művelet elvégzésére fel lehet hatalmazni, így elkerülhető a többszöri utazgatás.

A cégalapítás szabályait „Társasági törvény” (NN 107/07) szabályozza.

Cégformák
- Személyegyesülés: közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.) valamint gazdasági érdekközösség (mely önálló gazdasági tevékenységet nem folytathat, tagjai nevében kötelezettséget nem vállalhat, jogi szempontból a kkt.-hez áll legközelebb).

- Tőke társaság: korlátolt felelősségű társaság (kft.) és részvénytársaság (rt.). Ezektől a társasági formáktól eltérő szabályozás vonatkozik az egyéni vállalkozókra („Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény”, NN 49/03). Az egyéni vállalkozó is kérheti, hogy vegyék fel a cégjegyzékbe, amennyiben éves bevétele meghaladja a 2 millió kunát. Abban az esetben, ha éves bevétele meghaladja a 15 millió kunát, a vállalkozónak kérnie kell felvételét a cégjegyzékbe.

A következőkben a bt. és a kft., mint a két leggyakoribb társasági forma megalapításával kapcsolatos kérdésekre térünk ki.

A bt.-kre vonatkozó előírások általában azonosak a magyar jogban szereplővel. Az új horvát jogszabály előírja, hogy amennyiben a társaság valamennyi beltagja jogi személy, abban az esetben az éves pénzügyi beszámolót, a társaság üzletmenetéről szóló beszámolót valamint a revizori jelentést a cégbíróságnak, közzététel céljából, be kell mutatni.

A kft.-re vonatkozó előírások többsége megegyezik a magyar jogban szereplővel. A minimális törzstőke nagysága 20 000 kuna, a minimális törzsbetét értéke 200 kuna. Alapításkor a törzsbetétnek legalább egynegyedét kell befizetni valamennyi tagnak készpénzben és az összes befizetésnek készpénzben el kell érnie a 10 000 kunát. A horvát jog

is megszorításokat tartalmaz a kft. által tulajdonolható saját üzletrész vonatkozásában, de ezek részben eltérnek a hazai előírásoktól (az eseteket körülhatárolja, de nincs időbeli vagy összegszerű korlátozás). A jogszabály meghatározza, mely esetekben kell felügyelő bizottságot alapítani (pl. több mint 200 foglalkoztatott, 600 000 kunát meghaladó törzstőke, több mint 50 tagú kft. stb.)

Társaság létrehozása
A társaság létrehozása a következő lépések szerint történik.

1. Cég neve

Először is meg kell határozni a cég nevét horvát nyelven, arab számok használata megengedett. A cég nevében országnév, nemzetközi szervezet neve, felségjel, idegen szavak használata csak megkötésekkel engedélyezett. Megengedett a cég rövidített nevének és idegen nyelvű fordításának bejegyzése is. A törvény szabályozza a cégnév használatát és védelmét. A https://sudreg.pravosudje.hr. címen ellenőrizhető, hogy a kiválasztott néven nem jegyeztek-e be már céget Horvátországban.

2. Közjegyzőnél hitelesíteni kell a következő dokumentumokat, illetve azok Horvátországban elkészített hiteles fordítását.

- Cégbírósági bejegyzési kérelem (letölthető a http://www.fina.hr. címen).

- Alapító okirat.

- A vezető tisztségviselők megválasztásáról szóló dokumentum, és a céget képviselő személyek nyilatkozata, hogy elfogadják a jelölést.

- Az igazgatók és a vezető tisztségviselők aláírás-mintája és a felügyelő bizottság (ha van ilyen) tagjainak aláírás-mintája.

- Az ügyvezető/k (ha van/ak ilyen/ek) kinevezéséről szóló dokumentum és aláírás.

- A társaság székhelyéről szóló döntés.

3. Az előbbi pontban említett és közjegyző által hitelesített, valamint az alábbiakban felsorolt horvát nyelvű dokumentumokat be kell nyújtani a HITRO.HR szolgálatainál (ezek címe megtalálható a http://www.hitro.hr/hrv/gdje-je-hitro.hr/gdje.htm címen).

- A 2. pontban említett közjegyző által hitelesített dokumentumok.

- A társaság alapító tagjainak felsorolása.
- A céget képviselő személyek nevének felsorolása.

- A felügyelő bizottság (ha van ilyen) tagjainak felsorolása.

- Amennyiben idegen nyelvű elnevezése van a cégnek, akkor ennek indoklása.

- A bírói eljárási költség befizetését (melyet a FINA irodáiban lehet teljesíteni) igazoló dokumentum.

- Az alaptőke befizetését bizonyító dokumentum. A kiválasztott horvát kereskedelmi banknál egy ideiglenes „non-rezidens” számlát kell nyitni, és arra külföldről át kell utalni az alaptőkét. Az alaptőke készpénzben történő befizetése szabályellenes. Az rt. (d.d.) esetében 200 000 kuna, a kft.-nek megfelelő „d.o.o.” társasági forma esetén pedig 20 000 kuna deviza ellenértékét kell átutalni. Alaptőkeként apportot is elfogadnak, ekkor a tárgyak értékét horvát értékbecslő céggel kell felbecsültetni. Az apport legfeljebb csak az alaptőke felét teheti ki. Az alaptőke befizetését, illetve az apportált tárgyak letétbe helyezését igazoló bizonylat nélkül a cégbíróság nem fogadja el a cégbejegyzési kérelmet.

- A HITRO.HR irodáiban átvehető az ún.”RPS” űrlap, amelyen kérvényezhető a Statisztikai Hivatalnál a tevékenységi kör szerinti nomenklatúra szám (a magyar TEÁOR-hoz hasonló szám), illetve az adószám megadása.

4. A cégbírósági bejegyzés és az adószám birtokában elkészíthető a vállalat pecsétje. Ekkor kell bejelentkezni az adóhatóságnál, illetve az alkalmazottakat bejelenteni az egészség-, és a nyugdíjbiztosítónál. Mindezek elvégezhetők a HITRO.HR irodáiban. A külkereskedelemre bejegyzett cégeknek a Vámhivatalnál vámhatósági számot kell kérniük.

A bejegyzési határozattal, a pecséttel és a statisztikai számmal tudják az aláírók aktiválni a cég bankszámláját, amelyre a bank áthelyezi az ideiglenes non-rezidens számlán lévőalaptőkét. Egyes kereskedelmi bankok egyéb okumentumokat is kérhetnek.

A horvát Fizetésforgalmi törvény (Zakon o platnom prometu, Narodne novine 117/01) szerint a cégnek több banknál is lehet számlája, de meg kell határozni a fő számlavezető bankot. Egy banknál az alaptevékenységre csak egy számla nyitható, de minden egyes szervezeti alegység rendelkezhet saját számlával is akár ugyanannál a banknál, és különleges rendeltetésű számlák is nyithatók.

Néhány megjegyzés
Horvátországban céget külföldi és belföldi természetes vagy jogi személy egyaránt alapíthat. A cég lehet 100%-ban hazai és külföldi, illetve vegyes tulajdonú.

A cégbejegyzéshez meg kell adni a cég székhelyét. Ha a cég még nem rendelkezik állandó címmel, az űrlap kitöltésekor székhelyként beírható egy ideiglenes cím is. Több ügyvédi iroda hajlandó ideiglenesen saját címére bejegyeztetni a céget. A cím későbbi módosításának azonban költségei vannak és szükséges hozzá a Pénzügyminisztérium engedélye. Amennyiben a cég telephellyel is rendelkezik közjegyzői hitelesítéssel az is bejegyezhető a székhely szerinti cégbíróságon. Peres ügyekben a székhely szerinti bíróság illetékes.

A tevékenységeket a TEÁOR-hoz hasonló horvát nomenklatúra (Nacionalna klasifikacija djelatnosti) szerint kell meghatározni, illetve bejegyeztetni a Statisztikai Hivatalnál a statisztikai jelzőszám kiváltásakor. Meg kell jelölni a főtevékenységet. Elvileg bármennyi tevékenység bejegyeztethető. A társaság csak a bejegyzett vagy azzal közvetlenül kapcsolatban álló tevékenységet végezhet.

A cég bejegyzéséhez meg kell nevezni a társaság formájától függően a céget képviselni jogosult személy(ek)et.

2004. január 1-től Horvátországban kétféle munkavállalási engedély létezik. A többségi tulajdonos ügyvezetői feladatainak végzésére ún. üzleti engedély (poslovna dozvola) kérhető. A Horvátországban bejegyzett cégeknél munkaviszonyban álló külföldi állampolgároknak kiadható munkavállalási engedélyek (radna dozvola) számát tevékenységenként kvótákhoz kötik. A társaságban kulcsfeladatokat végző személyek kvótán kívüli engedélyt kaphatnak.

Költségek
A bejegyeztetés teljes költsége (ügyvédi, közjegyzői költség, cégbírósági illeték, közzétételi díj stb.) kft. társasági forma esetén becsülhetően 15-20 ezer kuna (2000-2500 EUR) Ebből az ügyvédi költség 10-13 000 kuna. A közjegyzői díj az alaptőke összegétől függ. A cégbírósági illeték 400 kuna, a közzétételi díj 810 kuna. Az alapítási költségek a cég bankszámlájának aktiválása után a cégben költségként elszámolhatók, arra azonban ügyelni kell, hogy a készpénzben fizetett egyes számlák értéke ne haladja meg az 5000 kunát, mert e feletti összeget a cégek készpénzben nem fizethetnek ki.

Valamennyi dokumentumot horvát nyelven kell benyújtani, így például a magyar cégbírósági kivonatról Horvátországban készült hiteles fordítás is szükséges. A bejelentkezési űrlapot és mellékleteit a meghatalmazott ügyvéd is aláírhatja.

A cégjegyzéket a cégbíróság – a bejegyeztető költségére - megjelenteti a „Narodne novine” hivatalos közlönyben

Adórendszer
- Társasági adó, osztalékadó

A 2001. január 1-től alkalmazott társasági adótörvény – a befektetések ösztönzése érdekében – megszüntette az addigi bonyolult adómértéket alkalmazó rendszert és 2004-tól eltörölte az osztalékadót. A nyereségadó mértéke 20%.

- ÁFA

A 22%-os általános ÁFA-kulcs mellett a kenyérre, tejre, anyatejpótlóra, gyógyszerekre, egyes egészségügyi eszközökre és könyvekre 0% a forgalmi adó. 22% ÁFA terheli a szolgáltatásokat is. Üzletszerűen működő vendéglátó-ipari egységekben a szállásdíjra, valamint az utazási irodáknak fizetett jutalékra 2006. január 1-től, a rendszeresen megjelenő – nem kizárólag vagy döntő részben hirdetésre szolgáló - sajtótermékekre 2007. augusztus 1-től 10% ÁFA fizetendő. Az ÁFA csökkentését tervezik, az EU társulás megköveteli a 0%-os adókulcs megszüntetését.

- Személyi jövedelemadó

A 2003. január 1-től hatályos SZJA törvénymódosítás szerint a belföldi és külföldi természetes személyeknek horvátországi jövedelmük után SZJA-t és bizonyos jövedelem fajtákra forrásadót, a településeknek pedig helyi adót kell fizetniük.

Jövedelemnek a bevételek és az azok megszerzése érdekében felmerülő költségek (pl. munkabér járulékai) különbsége számít. Az SZJA-t az összevont jövedelmekre öt sávban vetik ki: az adóalapból levonható személyi kedvezmény és az elismert költségek adómentesek, az e feletti négy sávban pedig 15, 25, 35 illetve 45% az adó. Havi 1600 kunáig

(kb. 210 EUR) 0%, 3200 kunáig 15%, 8000 kunáig 25%, 22 400 kunáig 35%, e felett 45%.

A települések az SZJA 30%-ának mértékéig helyi adót állapíthatnak meg Zágrábban ez 18%. Az adóelőleget havonta – általában a munkáltatónak - kell kiszámítania és befizetnie.

A bizonyos jövedelmek után 15 % levonandó adót kell fizetni, amit a kifizető von le, és fizet be. A bankbetétek kamatait és a tőzsdei nyereséget nem, az egyéb kölcsönökét azonban adóztatják. A külföldi személy, ha csak ilyen jövedelme van, nem köteles bevallást benyújtani.

A magyar természetes személyekre a magyar-horvát kettős adóztatás elkerülésre vonatkozó megállapodás előírásai alkalmazandók.

- Ingatlanvásárlás esetén 5% ingatlanforgalmi adó fizetendő. Egyes környezetszennyező tevékenységek után környezetvédelmi adót kell fizetni.

- Kötelező kamarai tagság díja

Horvátországban kötelező a kamarai tagság. A fizetendő tagdíj havonta 55 kuna a kis-, 1500 kuna a közepes és 5500 kuna a nagyvállalkozások részére.

Magyarok munkavállalási lehetőségei
A „Külföldiekről szóló” törvény (Zakon o strancima, Narodne novine 79/07) szerint külföldi természetes személyek, ha bármilyen módon munkát kívánnak végezni Horvátországban, akár egyénileg, akár bejegyzett cég alkalmazottjaként, ideértve az ügyvezető igazgatókat is, munkavállalási vagy üzleti engedélyt kötelesek szerezni.
1. Üzleti engedély

Üzleti engedélyt (üzleti tevékenység végzésére szóló felhatalmazást) kérhet:

• saját többségi tulajdonú horvát társaságában ügyvezetőként dolgozó külföldi személy,

• egyéni vállalkozásra bejegyzett külföldi személy,

• az egyéni vállalkozással egyenértékű szabadfoglalkozásra bejegyzett külföldi személy,

• külföldi munkaadó megbízásából magas technológiás tevékenység területén nyújtott speciális szolgáltatásokat végző külföldi személy, a külföldi munkaadó és horvát jogi személyek között kötött megállapodás alapján.

A kérvényt – kitöltött formanyomtatványt, az üzleti engedélyt kérő személy aláírásával – személyesen kell benyújtani a horvát Belügyminisztérium helyi irodájában (rendőrségen) a tartózkodási cím bejelentésével.

A kérvény mellé csatolni kell a következőket.

- Általános dokumentumok – minden kérvényező kötelezően csatolja: útlevél (csak bemutatásra), 2 db útlevél fénykép (4×3 cm), az útlevél azonosítási oldalának másolata, amely a kiállítás dátumát és a kiállító szerv nevét is tartalmazza, születési anyakönyvi kivonat, erkölcsi bizonyítvány, egészségbiztosítás meglétének igazolása, a tartózkodási cím igazolása (ingatlan-tulajdonosi lap, bérleti szerződés), illeték, illetve adminisztrációs díj befizetésének igazolása.

- Ügyvezetőként dolgozó személynek szükséges csatolni még a következőket: munkaszerződés, vagy egyéb igazolás arról, hogy a munkavállaló és a munkaadó cég között munkakapcsolat van, cégbírósági cégkivonat (az alapított cégről), érvényes bankszámla igazolása (az alapított cégé).

- Egyéni vállalkozónak, szabadfoglalkozású személynek csatolniuk kell a következőket: az egyéni, illetve szabadfoglalkozású vállalkozás bejegyzéséről szóló önkormányzati végzés, érvényes bankszámla igazolása (az alapított vállalkozásé).

- Külföldi munkaadó nevében szolgáltatást nyújtó személynek az alábbiak szükségesek: kinevezési levél (a külföldi cégtől), munkaszerződés (a külföldi cégtől), a külföldi és horvát cég között megkötött szerződés a szolgáltatásnyújtásról, érvényes bankszámla igazolása (a horvát cégé), igazolás a horvát cégtől az adó- és társadalombiztosítási befizetéseiről, a horvát cég fizetőképességének igazolása.

Az engedély érvényessége legfeljebb 1 év lehet, kivéve a külföldi munkaadó nevében nyújtott szolgáltatásokra, amelyekre az érvényesség legfeljebb évi 6 hónap lehet. A meghosszabbítást a lejárat előtt 1 hónappal kell kérvényezni.

2. Munkavállalási engedély

Munkavállalási engedélyt az a személy köteles kérni, aki munkavállalási szándékkal érkezik Horvátországba.

A kérelmet (kitöltött formanyomtatvány, cégszerű aláírással és pecséttel ellátva) a horvát Belügyminisztériumhoz kell benyújtani a külföldi állampolgárt alkalmazni kívánó horvát cégnek.

A kérvény mellé a következő dokumentumokat kell csatolni: útlevél (csak bemutatásra), 2 db útlevél fénykép, az útlevél azonosítási oldalának másolata, amely a kiállítás dátumát és a kiállító szerv nevét is tartalmazza, születési anyakönyvi kivonat, erkölcsi bizonyítvány, egészségbiztosítás meglétének igazolása, a tartózkodási cím igazolása (ingatlan-tulajdonosi lap, bérleti szerződés), munkaszerződés, vagy egyéb igazolás arról, hogy a munkavállaló és a munkaadó cég között munkakapcsolat van, igazolás és indoklás attól a horvát cégtől, amely az említett személyt alkalmazni fogja (munkaköri leírás, az alkalmazás oka és időtartama), cégbírósági cégkivonat (munkaadó cégről), érvényes bankszámla igazolása (munkaadó cégé), igazolás arról, hogy a külföldi állampolgárt alkalmazó vállalkozásnak adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása nincs, a munkaadó cég fizetőképességének igazolása, illeték, illetve adminisztrációs díj befizetésének igazolása.

Az engedélyt érvényessége legfeljebb 1 évre szól, amelynek meghosszabbítását a lejárat előtt legalább 45 nappal kell kérvényezni. A külföldi csak a tartózkodási engedély megszerzése után kezdheti meg tevékenységét.

III. TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY (MUNKAVÁLLALÁS CÉLJÁBÓL)

A külföldi, akinek a belépéshez nem kell vízum, de aki az országban több mint 90 napig, illetve munkavállalás céljából kíván tartózkodni, ideiglenes tartózkodási engedélyt kell, hogy kérjen. Az engedélyt az a külföldi személy kaphatja meg, aki rendelkezik a létfenntartásához szükséges eszközökkel, biztosított a szállása, rendelkezik egészségügyi biztosítással és bizonyítja az ideiglenes tartózkodás jogosságát. Az engedély legfeljebb 1 évre szólhat, a hosszabbítást legalább 30 nappal az érvényes engedély lejárta előtt kell megkérni. A tartózkodási engedély meghosszabbítása legfeljebb 1 évre szólhat. Az útlevél érvényessége legalább három hónappal hosszabb kell, hogy legyen, mint a tartózkodási engedélyé. Meghatározott célú ideiglenes tartózkodási engedéllyel külföldi Horvátországban nem tartózkodhat más célból, mint amire az engedély szól.

A kérvényt – kitöltött formanyomtatványt, a tartózkodási engedélyt kérő személy aláírásával – személyesen kell benyújtani.

A kérvény mellé a következő dokumentumokat kell csatolni: útlevél (csak bemutatásra), 2 db útlevél fénykép (4×3 cm),

• az útlevél azonosítási oldalának másolata, amely a kiállítás dátumát és a kiállító szerv nevét is tartalmazza, születési anyakönyvi kivonat, erkölcsi bizonyítvány, egészségbiztosítás meglétének igazolása, a tartózkodási cím igazolása (ingatlan-tulajdonosi lap, bérleti szerződés), munkavállalási, illetve üzleti engedély másolata, illeték, illetve adminisztrációs díj befizetésének igazolása. Az engedélyt a horvát nagykövetségeken vagy konzulátusokon kell megkérni.

4. Munkavállaási engedélytől való mentesség

Munkavállalási engedély nélkül dolgozhat az a külföldi aki:
1. állandó tartózkodással rendelkezik,
2. menekült státusban van,
3. ideiglenes tartózkodással rendelkezik családegyesítés céljával stb.
Nem kezdhető meg a munka végzése, mielőtt a kivitelezés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál megszerezték a munkavállalási engedély mentességet bizonyító minősítést.
Bérek és a rárakódó költségek
A 2007. évi nettó átlagbér: 4841 kuna, kb. 900 EUR.

A TB-járulékokat a Kötelező biztosítási járulékokról szóló törvény (Zakon o doprinosima za obvezna osiguranja, Narodne novine 147/02, 175/03 és 177/04) szabályozza.

A munkaadó - 2003. január 1. óta változatlanul - a bruttó bér után összesen 17,2% járulékot fizet. Ennek szerkezete: egészségbiztosítás 15,0%, balesetbiztosítás 0,5%, munkanélküliségi járulék 1,7%. Ezek a járulékok levonhatók a nyereségadó alapból. A munkavállalót 20,0% nyugdíj-, baleset- és egészségbiztosítási, illetve foglalkoztatási járulék terheli, amit a munkaadó köteles bruttó béréből levonni és befizetni. Ezen járulékok levonhatók a személyi jövedelemadó alapból. 2002. óta önkéntes magán-pénztárak is megjelentek a nyugdíj biztosítási rendszerben.

Irodabérleti árak
Zágrábban az irodai helyiségek iránti igény 1998 óta gyors ütemben nő. Jelenleg mintegy 770ezer nm irodahelység van, melyből 320 000 az utóbbi két évben épült, folytatódik az építési tevékenységi. A modern irodaépületekben a bérleti díj, a város központjában havi 1820 EUR/m2, külső kerületekben 12-16 EUR/m2. A kiskereskedelmi üzletek bérleti díja főleg a belső kerületekben szintén magas. A nagyáruházi szektort Zágrábban jelentősen fejlesztik, a működő bevásárlóközpontok alapterülete 250 ezer m2 és 500 ezer m2 áll építés alatt.. A bérleti díjak 80-120 EUR/hó között mozognak, kisebb helység esetén 20-100 EUR/hó ár is elérhető.

A lakásbérleti díjak a belvárosi frekventált zónában 10-15 EUR/m2, a kevésbé frekventált helyeken 7-14 EUR/ m2, havonta vagy negyedévente előre fizetik. A közüzemi szolgáltatások díjait a bérlő megtéríti a tulajdonosnak, esetleg közvetlenül fizeti.

(Forrás:www.itd.hu)

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem