Itt az új OTSZ II.
2008/5. lapszám | Dr. Fodor István | 4087 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A múlt számban megjelent bevezető cikkünkben áttekintést adtunk az OTSZ felépítéséről, tartalmáról: most a villámvédelem szemszögéből nyújtunk tartalmi tájékoztatót. A helyzet "jogászszemmel" A Villanyszerelők Lapjának legutóbbi számában már sok min...
A múlt számban megjelent bevezető cikkünkben áttekintést adtunk az OTSZ felépítéséről, tartalmáról: most a villámvédelem szemszögéből nyújtunk tartalmi tájékoztatót.
A helyzet "jogászszemmel"
A Villanyszerelők Lapjának legutóbbi számában már sok minden kiderült az új OTSZ-ről, azaz a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletről, amely 3 hónap felkészülési időt hagyott a szakmának. Május 22-vel tehát életbe lép az új OTSZ, és hatályát veszti a régi, mindenki által ismert és használt régi OTSZ, a 35/1996. (XII. 29.) számú és a 2/2002-es számú BM rendelet.
A 2. § (2)/d. bekezdés alapján nem engedélyezhető eltérés az OTSZ 5. rész II. fejezet 4.17. és 18.1. pontja alól. Ezek a következők.
4.17. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem
4.17.1. Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály előírja.
4.17.2. A villámvédelmi berendezést a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell létesíteni és felülvizsgálni.
4.17.3. Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál és berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről a vonatkozó előírások szerint kell gondoskodni.
18. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem, felülvizsgálat
18.1. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként,
b) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,
c) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
Május 22-től tehát a 4.17.1. alapján a 3. rész III. fejezetének előírásai kötelezők, így például igaz ez a túlfeszültség-védelem létesítésére is! Szintén kötelező a IV. fejezetben előírt, "az elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálata" is!
A helyzet "villamos szemmel": OTSZ 3. rész:
villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelme, III. fejezet: Villámvédelem
Rögtön meg kell jegyezni, hogy az I. fejezet (Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata) és a II. fejezet (A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések, továbbá a működőképesség-megtartás és tűzgátak) témái a cikksorozat egy későbbi elemében kerülnek majd kifejtésre. Az április 25-én megtartott villámvédelmi konferencia tematizálását követve a következőkben vázoljuk a legfontosabb eltéréseket az új OTSZ és a közismert 2/2002 BM rendelet között.
1. Cím: Fogalom-meghatározások
A villámra vonatkozó részben számottevően nem változott a tartalom: néhány fogalom kimaradt, egy-két új fogalom megjelent. Jóval nagyobb a változás a villámhárítóhoz kapcsolódó részben: részletesebb és egyértelműbb lett a villámvédelem osztályozása, megjelent a független villámhárító fogalma, ide került a gördülő gömb-módszer és a védőszög meghatározása, valamint az eredő áramút hosszának (nem túl részletes) definiálása, amelynek részletezése azonban hiányzik a további szövegből.
2. Cím: Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása
Rendeltetés szerinti csoportosítás
A legnagyobb eltérés az R4 és R5 csoportnál található. Az R4 csoportba bekerült az "A" tűzveszélyességű anyag is a "B" mellé (korábban ez már az R5-be soroltatott), az R5 új neve pedig "katasztrófával fenyegető építmény". Tartalma: ide tartoznak azok az építmények, ahol a villámcsapás a környezetet súlyosan veszélyeztető katasztrófát okozhat.
Magasság szerinti csoportosítás
Itt három jelentős változásról számolhatunk be.
Az első a magas környezet jelenlétében az egyenértékű terület változásának számítása és felhasználása a becsapási veszély környezet által történő csökkenésének elbírálásánál.
A második - meglepő - változás az MSZ EN 62305-re történő hivatkozás a magas környezet becsapási veszélyt csökkentő hatásának megítélésekor. Ez a látszólag egyszerű (bár pillanatnyilag csak angol nyelven elérhető) megoldás okozhat némi fejtörést, különösen abban az esetben, ha nem a szabvány által példaként hozott szabályos, hasábszerű épülettel állunk szemben.
A harmadik változás rendkívül gyakorlatias: az eddigi 30 méteres magassághatárt 35 méterre növelték.
A tető anyaga és szerkezete szerinti csoportosítás
A tető szerkezeti és héjaló anyagainak minősítése, besorolása megváltozott. Míg korábban a csoportosítás alapjául az anyagok éghetősége (nem, nehezen, közepesen, könnyen éghető) szolgált, most azt kell tudnunk, hogy az adott anyag melyik tűzvédelmi osztályba sorolható. A lehetőségek A1, A2, B, C, D, E, F, továbbá a Broof(t1), Froof(t1).
Óvatosan kell kezelni ezt a kérdést, a régi és új kategóriák egy része ugyan többé-kevésbé megfeleltethető egymásnak, de az átsorolás nem automatikus: jó néhány anyag ugyanis eltérő minősítést kap a régi vagy az új vizsgálati eljárások alapján.
Célszerű tehát a gyakorlatban az adott anyagról tanúsítványt szerez(tet)ni, és az ott megadott tűzvédelmi osztályt alapul venni a tervezés vagy felülvizsgálat során.
Megjegyzés. Az OTSZ 5. részének (Építmények tűzvédelmi követelményei, építmények tűzvédelme) I. fejezete határozza meg az alapelveket, az alapfogalmakat, az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolását (tetőfedés anyagai, kábel stb.), az építmények általános műszaki követelményeit villamos létesítési előírásokkal is - érdemes erről tudni!
A fémtartályok esetében a változás a régi A-x, B-x besorolás (MSZ1600/8) konvertálása 0-ás vagy 1-es zónába.
A körítő falak anyaga és szerkezete szerinti csoportosítás
Az eltérés oka lényegében a tűzvédelmi osztály kérdése: a K´ csoportba az A1, A2 tűzvédelmi osztályba sorolt anyagokból készült falak, a K3-ba a B-F tűzvédelmi osztályú anyagokból készített falak tartoznak.
A környező levegő szennyezettsége szerinti csoportosítás
Ez teljes egészében megszűnt (erről bővebben az alkatrészek megengedhető méreteinél ejtünk szót).
A másodlagos hatások következménye szerinti csoportosítás
Pusztán formai változás, hogy a korábban "megjegyzésként" megfogalmazott magyarázó szövegrészek most beépültek a szövegbe. Lényegi változás viszont, hogy a H4 csoportnál megjelenik az ember indirekt veszélyeztetettsége: "...a villamos berendezésben fellépő túlfeszültség az egész épületre kiterjedő veszélyt okozhat, és ennek következtében személyek kerülnek veszélybe...". A H5 csoportnál kisebb a változás: megjelenik a "létfontosságú szolgáltatás" mint veszélyeztetett elem (pl. szellőzés).
3. Cím: A villámhárító berendezés tűzvédelmi műszaki követelményei
Változás az Általános előírásokban: az egyedi esetekben, amelyekre a jelen előírások valamilyen nyomós ok miatt egyáltalán nem vonatkoztathatók, "a jelen előírások követelményeivel a tudomány jelenlegi állása szerint egyenértékű villámhárító berendezés készíthető" - ez az elsősorban francia és spanyol területről érkező ún. ESE villámhárítók várható alkalmazását, elterjedését igyekszik megakadályozni.
2. A villámhárító berendezés jelölése
Itt csak néhány jelölésben találunk eltérést: a földelés módjára és a földelési ellenállás megkövetelt értékére vonatkozó jelölés megváltozott: eltűnt a "/" jel. Tehát ami eddig F3/x volt, az most F3x.
Ennél lényegesebb - nem csak formai - változás a belső villámvédelem jelét érinti. A "B" betűjelet itt a belső villámvédelmet célzó intézkedések fokozatát kifejező 0-tól 4-ig terjedő szám-fokozatjel követi, és megjelenik az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemre utaló "e" fokozatjel. Pl. "B3e"
A következő számban a villámhárító berendezés fokozatának meghatározásával folytatjuk az eltérések ismertetését. Tekintettel arra, hogy a következő szám már az OTSZ hatályba lépése után jelenik meg, egy - eredetileg a villámvédelmi rész végére kívánkozó - megjegyzést kell tennünk!
Azoknál a beruházásoknál, ahol az engedélyeztetési eljárás lezárul május 21-ig, a kiviteli tervekben a tervezők az engedélyeztetés idején érvényes jogszabály alapján (2/2002 BM rendelet) kell, hogy elkészítsék a kiviteli tervet, akkor is, ha az május 22. után készül el!
Természetesen a kivitelezés során az érvényes kiviteli tervek alapján kell a kivitelezést végezni, feltéve, hogy a tervet nem kell az idő múlása miatt szabványossági felülvizsgálatnak alávetni.
Itt szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet arra is, hogy az OTSZ 5. része (Építmények tűzvédelmi követelményei, építmények tűzvédelme), amely két fejezetből áll, igen sok, a villamos szakembert közvetlenül vagy közvetve érintő kérdést tárgyal: tanulmányozása, megismerése tehát feltétlenül szükséges.
