A jogszabályi környezet változása
2008/5. lapszám | netadmin | 3534 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2008. január 1-től hatályos az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, amely arra törekszik, hogy pontosan definiálja a különféle alapfogalmakat, ...
2008. január 1-től hatályos az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, amely arra törekszik, hogy pontosan definiálja a különféle alapfogalmakat, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevők feladatait és kötelezettségeit. Az alábbiakban először ezen rendelet vázlatos felépítését ismertetjük, majd kiemelünk néhány fontosabb mozzanatot a figyelemfelkeltés céljából.
Általános áttekintésként kiemelhető, hogy a rendelet hatálya kiterjed a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházás-lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira, c) az építési napló és a felmérési napló vezetésére, d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, e) a tervellenőrzésre, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra.A változtatások között tallózva érdemes elsőként kiemelni, hogy mely esetekben nem szükséges kiviteli tervet készíttetni. 16. § (3): A kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával az alábbiakban (részletek):
legfeljebb háromszintes (alápincézett földszint + tetőtér-beépítéses) lakóépület, és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkács- műhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), amelyeknek a lakóépülettel együtt számított összes szintterülete legfeljebb 250 m2;
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények;
hírközlési építmény,
nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,
kerítés,
támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t,
műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló, meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.
Ezzel ellentétben szakági kiviteli terv szükséges a következő esetekben.
Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
. az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,
. az előző pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
. előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
. a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele. (Figyelem! A jelenlegi 1x32 A csatlakozási áramerősség-érték 7,36 kVA, azaz 6,624 kW, éppen az a határ, amikor még nem szükséges tervet készíteni, és ekkor csak egy lakásról beszélünk. 40 A-es csatlakozásnál már egy lakás esetén is tervezés szükséges, mivel 8,28 kW teljesítménynek felel meg. Ha az épület (mint építmény) több lakást tartalmaz, akkor a jogszabály szerint mindenképpen tervezni kell.)
A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a tervező felel.
Az épületvillamossági munkarésszel kapcsolatban az alábbi újdonságok emelhetők ki.
Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági rendszerének hálózati kiviteli terveit, alaprajz, függőleges vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.
Az épületvillamossági tervek az alábbiakat tartalmazzák:
szerelési alaprajzokon a villamos vezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezeteket villamos készülékek és berendezések feltüntetésével,
fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével,
villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek (pl. névleges áram, zárlati szilárdság, védettség stb.) feltüntetésével, elosztó berendezések homlokkép-rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal, áramút-tervekkel szükség szerint,
villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,
a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival,
az épületvillamossági műszaki leírást az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával.
Épületgépészeti munkarésszel kapcsolatban az alábbiak emelhetők ki.
Az épületgépészeti munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti rendszerének kiviteli terveit, alaprajz, metszet, függőleges csőterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.
Az épületgépészeti tervezés elemei a következők:
épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása - a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel,
épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel,
az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:
a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési terveit,
az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,
méretkimutatásokat, konszignációkat,
műszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok (számításon alapuló) értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.
Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak és rendeleteknek megfelelően kell elkészíteni, archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza.
