Itt az új OTSZ! Új helyzet a villámvédelemben I.
2008/4. lapszám | Dr. Fodor István | 6021 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Villanyszerelők Lapjában az elmúlt hónapokban közlésre került egy cikksorozat Kruppa Attila tollából az MSZ EN 62305 szabványról, illetve ahogy manapság emlegetjük, az új villámvédelmi szabványról. A sorozat befejezése után e sorok szerzője vázolta...
Az előzmények
Mintegy tíz évvel ezelőtt a villámvédelem kérdéskörét az MSZ 274-es szabvány, a tűzvédelem alapvető kérdéseit pedig a BM által kiadott (és viszonylag sűrűn frissített) OTSZ, valamint egy-két kiegészítő rendelet mellett a viszonylag nagyszámú szabvány szabályozta. Az egészen napjainkig érvényes OTSZ a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, amely egy rendkívül rövid rendelkező részből és egy terjedelmes 1. mellékletből állt, ez utóbbit szokták OTSZ néven emlegetni: "1. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez Országos Tűzvédelmi Szabályzat".
2002-ben az európai uniós tagságunk érdekében vállalt jogszabály-harmonizáció és a szabványok kötelező jellegének megszűnése miatt az aktuális OTSZ szabvány "támogatás" nélkül maradt. A helyzet gyors megoldására a BM - huszáros tempóban - kiadta a 2/2002. BM rendeletet (a tűzvédelem és a polgári védelem mű-szaki követelményeinek megállapításáról), amelybe szinte betű szerint átemelték a szabványformában már nem kötelező szabványelőírásokat, amelyek a kötelező érvényű jogszabály részeként kötelezőek maradtak (pestiesen szólva: ügyes
).
Ebben az időszakban tehát létezett egy OTSZ és a BM rendelet, s ez utóbbi volt a villámvédelmi - kötelező - előírás.
2005 végén elindult egy átdolgozási folyamat: a kitűzött cél a 2/2002. rendelet "megtisztítása" és aktualizálása volt. Az eredmény kissé más lett: egyfelől a javított anyagban mégiscsak maradtak szabványba való műszaki részletek, másfelől nőtt a terjedelem, új részek integrálódtak az eredeti rendeletbe. S bő két év alatt - néhány módosítás után -, Büsszelt is megjárva megszületett az új OTSZ, s ennek nyomán május 22-vel hatályát veszti a régi, fentebb említett OTSZ 35/1996.(XII. 29.) BM és a 2/2002. BM rendelet. Nézzük tehát az újszülöttet!
Országos Tűzvédelmi Szabályzat: 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (hatályba lép: 2008. május 22.)
Bár a mintegy 600 oldal terjedelmű jogszabály célja rendkívül egyszerű, a szabályozás területei szerteágazók, hiszen a tűzoltó technikai eszközöktől az elektrosztatikus feltöltődésig terjed az érintett témák sora. Az egyik legnagyobb változás a villámvédelmi követelmények megjelenése, de sok más terület is alaposan változott. A jogszabály alapvetően módosítja az épületekkel szembeni tűzvédelmi követelményeket is. Példaként álljon itt a tűzvédelmi tervezői jogosultság alábbiak szerinti meghatározása! Idézet a jogszabály szövegéből:
"Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybe vétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme*, építész, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő**) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett."
Az ízelítő után elsőként ismerkedjünk meg az OTSZ szerkezetével. A szűkebb értelemben vett rendelet mindössze 4 paragrafust tartalmaz. Érdemes megjegyezni közülük a 2. §-t: itt tételesen felsorolják a Szabályzat azon részeit, amelyek vonatkozásában - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság - más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetén - kérelemre eltérést engedélyezhet- , továbbá az OTSZ azon rendelkezéseit, amelyektől eltérni nem lehet. Az előbbi két listában nem szereplő többi rendelkezés esetében a legalább azonos biztonsági szint megvalósítása esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) - kérelemre! - engedélyezhet eltérést.
A néhány oldalnyi rendelkező rész után az érdemi szabályozás, a műszaki követelmények, a számítási módszerek önálló (mellékletszerű) Részekben találhatók: szám szerint öt ilyen Rész került kialakításra. Tekintettel arra, hogy a rendelet sem tartalomjegyzéket, sem tárgymutatót nem tartalmaz, ismertető cikksorozatunk ezen első részében bemutatjuk az öt részt, és ahol szükséges, azok fejezetcímeit. (A cikksorozat következő részeiben a villamos szempontból legfontosabb változásokra szeretnénk majd felhívni olvasóink figyelmét.)
A Részek
OTSZ 1. rész:
TŰZOLTÓTECHNIKAI ESZKÖZÖK,
FELSZERELÉSEK (18 fejezet)
Talán ez az egyetlen része az OTSZ-nek, ami a villamos szakember számára szinte érdektelen.
OTSZ 2. rész:
BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI
BERENDEZÉSEK (4 fejezet)
I. fejezet: Általános előírások
II. fejezet:
Beépített tűzoltó berendezések
III. fejezet:
Szén-dioxiddal oltó berendezés
IV. fejezet: A beépített automata tűzjelző berendezések műszaki követelményei, tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés, használatbavétel, üzemeltetés, felülvizsgálat és karbantartás.
Ennek a résznek természetesen bőségesen vannak villamos vonatkozásai, s külön érdemes a figyelmet felhívni a már üzemelő, de az új jogszabálynak meg nem felelő tűzjelző berendezésekre vonatkozó, öt éven belüli átalakítási kötelezettségre!
OTSZ 3. rész:
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI
BERENDEZÉSEK (4 fejezet)
I. fejezet: Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata
II. fejezet: A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme
III. fejezet: Villámvédelem
1. Cím: Fogalom-meghatározások
2. Cím: Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása
3. Cím: A villámhárító berendezés tűzvédelmi műszaki követelményei
4. Cím: Felülvizsgálat
IV. fejezet: Az elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálata
Újdonságként kell kezelnünk a villámvédelmi környezetben (a rész végén található) elektrosztatikus feltöltődére vonatkozó részt! Erről a részről itt és most nem szólunk többet, a következő lapszámokban részletesen kitérünk a változásokra!
OTSZ 4. rész: TŰZVÉDELMI
MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS
GÁZOK TÁROLÁSÁRA (12 fejezet)
Hasonlóan az 1. részhez, itt is elmondható, hogy a villamos szakemberek részére ez korlátozott érdeklődésre tarthat számot.
OTSZ 5. rész: ÉPÍTMÉNYEK
TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI, ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME (2 fejezet)
Az I. fejezet határozza meg az alapelveket, az alapfogalmakat, az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolását (tetőfedés anyagai, kábel stb.), az építmények általános műszaki követelményeit (villamos létesítési előírásokkal is), a tűzoltóság helyszíni tevékenységének biztosítását célzó követelményeket, a tűztávolságokat, a kiürítés szabályait, a menekülési utakat, a tűzterhelés és a tűzállósági követelmények meghatározását, a hő- és füstelvezetésekkel szemben támasztott részletes követelményeket.
A II. fejezet az építmények és szabadterek használati szabályaival foglalkozik. Külön említést érdemel a 2. pont: itt találhatjuk meg ugyanis a tűzveszélyességi osztályok definícióit és az osztályba sorolási szabályokat. (Ezt a villámvédelmi fejezet részletezésénél érintjük majd!)
Szövegszerűen is érdemes kiemelni azonban két, számunkra különösen fontos részt. Az egyik a létesítésre vonatkozik, a következő megjelölésekkel.
4.17. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem.
4.17.1. Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály előírja.
4.17.2. A villámvédelmi berendezést a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell létesíteni és felülvizsgálni.
4.17.3. Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál és berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről a vonatkozó előírások szerint kell gondoskodni.
A másik kiemelendő terület a felülvizsgálatra vonatkozik.
18. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem.
18.1. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként, b) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, c) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
A számunkra legfontosabb 3. rész meglehetősen sok ponton eltér a 2/2002. BM rendeletben foglaltaktól, így mindenképpen érdemes részletesebben foglalkoznunk vele a következő számban. Ezeknek az eltéréseknek a részletes taglalását tűzte napirendjére az MEE által szervezett "Konferencia a Villámvédelemről", amely április 18-án került megrendezésre, kifejezetten a gyakorlati szakemberek részére. Az elkövetkező időszakban hasonló szakmai rendezvények megtartására is sor fog kerülni, amelyek e lap oldalain is meghirdetésre kerülnek.
