Európából jöttem - Írország
2008/4. lapszám | netadmin | 4799 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Befektetési feltételek Az elmúlt 20 évben az ír gazdasági fejlődés egyik legfontosabb hajtóerejének a külföldi befektetések bizonyultak. A tudatos befektetés-ösztönzési politika eredményeként a ´80-as évek közepétől napjainkig a külföldi cégek minteg...
Befektetési feltételek
Az elmúlt 20 évben az ír gazdasági fejlődés egyik legfontosabb hajtóerejének a külföldi befektetések bizonyultak. A tudatos befektetés-ösztönzési politika eredményeként a ´80-as évek közepétől napjainkig a külföldi cégek mintegy 160 milliárd eurónyi tőkét invesztáltak az írországi termelőüzemek létrehozásába. A tőkével párhuzamosan a befektetők hozták a korszerű termékeket, gyártási technológiát és természetesen az értékesítési piacokat is, ami korábban nem tapasztalt dinamikus gazdaságnövekedéssel teremtette meg a kelta tigrist. Kezdetben a befektetés-ösztönzés elsődleges célja és a pénzügyi támogatások elnyerésének feltétele a munkahelyteremtés volt. 20 év alatt Írországban közel 1 millió új munkahely jött létre. 2001 után módosult a befektetés-ösztönzési stratégia, és annak fókuszában a termelő tevékenységgel szemben az ún. tudás-bázisú gazdaság kiépítése és az innovációs, kutatási központok becsalogatásával az ország versenyképességének új szintre emelése áll. Ma már csak ez utóbbi típusú projektek számíthatnak beruházásaik pénzügyi támogatására, de minden más befektető előtt is nyitott az ország. A befektetési környezetről jó áttekintés kapható a www.idaireland.com honlapon.
Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)
Írországban a vállalkozások törvényi szabályozását a Companies Act, 1963 tartalmazza (megkereshető és letölthető a www. irishstatutebook.ie honlapon). A legelterjedtebb vállalkozási forma az ún. incorporated company, limited by shares. Ennek az önálló jogi személyként kezelt vállalkozási formának négy változata van:
public limited company,
company limited by guarantee
not having a share capital,
private company limited by shares,
private company limited
by guarantee having a share capital.
Az első kettő kb. a magyar rt. megfelelője, míg a harmadik és negyedik a hazai kft.-hez áll közel. Pontosabb eligazítást a vállalatok regisztrációjáért felelős hivatal (Company Registration Office, CRO) honlapján (www. cro.ie) lehet találni. Létezik ezen túl nem korlátozott felelősségű, valamint egyszemélyes korlátozott felelősségű társasági forma is.
Részvénytársaság (plc) esetében az alapításkor megkövetelt minimális tőke 38 ezer euró, amelynek legalább 25%-át a vállalkozás működésének megkezdése előtt be kell fizetni. A kft.-nél az üzletrész- tulajdonosok száma nem lehet több 50-nél, és az alapítói vagyon a tagok garanciavállalásával kiváltható. További törvényi előírások: be kell mutatni, hogy a társaság Írországban valóban üzleti tevékenységet fog folytatni; az ország területén lesz a bejegyzett címe; legalább két természetes személyt kell felelős igazgatónak (az ügyvezető igazgató alkalmazottnak minősül!) kinevezni, és legalább az egyik legyen rezidens Írországban; a bejegyzéskor letétbe kell helyezni az alapító okiratot (Memorandum & Articles of Association); a CRO-nál évente le kell adni a társaság közgyűléséről készült jegyzőkönyvet és a cég auditált mérlegét (ha ez figyelmeztetés ellenére sem történne meg, a vállalkozást a cégjegyzékből automatikusan törlik). A bejegyzés a szükséges kellékekkel ellátott kérelem beadását követő 5 munkanapon belül megtörténik. A társaság igazgatói megfelelő képzettséggel és büntetlen előélettel kell rendelkezzenek, a társaság tartozásaiért pedig korlátlanul felelősek, ha annak kialakulásához gondatlanságuk, bűnelkövetés, csalás vagy a Companies Act, 1963 megszegése vezetett (www.williamfry.ie).
Egyéni vállalkozás bejegyzése a helyi önkormányzatnál történik. Amennyiben a vállalkozás elnevezése eltér a tulajdonos nevétől, akkor az egyéni vállalkozást a CRO-nál be kell jegyeztetni a Business Name Registration-be. Ez a bejegyzés azonban nem egyenértékű a fentebb ismertetett társasági bejegyzéssel. A vállalkozások regisztráltatása kapcsán felmerülő hivatalos adminisztrációs költségek viszonylag nem magasak, pl. 2006-ban a társaság bejegyzése 100 euró, cégnév regisztráltatása 40 euró, részvénytársaság meghirdetése 300 euró volt, ha pedig az ügyintézés Interneten történik (!), ezeknek az öszszegeknek a felével kell kalkulálni (www.cro.ie). Szükségessé válhat azonban az alapító oklevél elkészítéséhez vagy az adózási szabályok figyelembevételéhez helyi szakértők alkalmazása, aminek nincsen kötött ára. Sokan hirdetik az Interneten, hogy a teljes cégbejegyzést elvégzik 300-500 euró szolgáltatási díj fejében.
Adórendszer
Írországban nagyon szigorúan kezelik és elévülési időt nem ismerve kíméletlenül büntetik az adóelkerülést. A versenyképességi előny fenntartására és a gazdaság dinamikus növekedésére törekedve a közvetlen adók (vállalati nyereségadó, szja, társadalombiztosítási járulékok) szintjét alacsonyan igyekeznek tartani és a kieső bevételeket a foglalkoztatás növelésével és a fogyasztáshoz kötött adók magasabb rátájával kompenzálják. A költségvetésen keresztül újra elosztott jövedelem aránya igen alacsony, a GDP-nek mindössze 30%-a. Szociálpolitikai szempontok érvényesítése miatt bizonyos személyi jellegű adó- és járuléktípusok szabályozása meglehetősen bonyolult, ugyanakkor az adóhivatal igen jól szerkesztett honlapján szinte minden kérdésre könnyen, gyorsan választ lehet találni. Egyszeri regisztrációt követően a legtöbb adózással kapcsolatos kötelezettség az Interneten elérhető adatlapok kitöltésével, elektronikus elküldésével és banki átutalásokkal egyszerűen rendezhető. Az alábbi táblázatban vázlatos áttekintés található a legfontosabb nominális adó- és társadalombiztosítási terhekről (de nem mutatja az adóhitelek és különféle kedvezmények lehetőségét, hatását). Az ír adórendszerről az adóhivatal összefoglaló tájékoztatót szokott a tárgyévi adókról megjelentetni, és ez az Internetről letölthető. A jelenleg legfrissebb kiadványt keresse az ír adóhivatal honlapján: www.revenue.ie.
Beruházási kedvezmények
Néhány kiemelt célra (pl. idősotthonok építése) átmenti ideig adócsökkentés nyerhető el beruházási kedvezményként. A támogatásnak ez a formája visszaszorulóban van. A lehetőségekről és az igénybevétel módjáról az éves költségvetés kapcsán készülő, adómódosításokat tartalmazó törvényből, valamint az adótanácsadóktól lehet tájékozódni. Korábban a külföldi befektetések ösztönzésére is elterjedten használták az adókedvezményt, de ez a lehetőség a 2003-tól egységes 12,5%-os vállalkozási adó bevezetésével megszűnt. Beruházási hozzájárulás külföldiek esetében befektetés-ösztönzési céllal ma is van, de egyre szűkebb körben. Írországban az alábbi állami ügynökségek adhatnak ösztönző céllal támogatást beruházásokhoz. Az IDA Ireland (The Industrial Development Agency of Ireland) állami ügynökség, feladata a külföldi befektetők és befektetések Írország számára való megnyerése (www. idaireland.com). Korábban a munkahelyteremtés, jelenleg pedig a kutatófejlesztő tevékenységek és a tudásbázisú gazdaság kiépítése a stratégiai cél. A befektetők által elnyert támogatási lehetőségek között szerepel a beruházási költségekhez való hozzájárulás elnyerése is, amelynek mértéke döntően a projekt jelentőségén múlik, és összhangban van az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályozásával. Nyilvános pályázati rendszer nincsen.
Az ír KKV-k nemzetközi piacra jutását segítő állami ügynökség, az Enterprise Ireland feladatai között szerepel a hazai vállalkozások fejlesztése, valamint a külföldi és hazai vállalkozások közötti stratégiai együttműködés elősegítése. Ezek gyakran kapacitásbővítő beruházást is igényelnek, aminek a megvalósulását az Enterprise Ireland korábban beruházási támogatással is segítette. Jelenleg ez a támogatási forma visszaszorulóban van, és a tőkeigényt bankkölcsönnel vagy esetleg a vállalkozásban időleges tulajdonszerzéssel biztosítják inkább. A kedvezményezett csak jelentős fejlődési potenciált felmutatni tudó, Írországban bejegyzett cég lehet. A támogatási eszközökről részletek az ügynökség honlapján találhatók: www.enterprise-ireland.com.
Magyarok munkavállalási lehetőségei
Az új tagállamok előtt 2004 májusában korlátozás nélkül megnyílt az ír munkaerőpiac. A magyar munkavállalók száma jelenleg kb. 6-7 ezer főre tehető, és ez arányaiban lényegesen kisebb, mint a velünk egy időben csatlakozott tagországokból érkezőké. Ennek ellenére egyre jellemzőbb, hogy az itt munkát vállaló, helyi viszonyokat és igényeket megismerő magyarok vállalkozásba kezdenek, ír bejegyzésű céget alapítanak, és a kétoldalú üzleti lehetőségeket igyekeznek jól kihasználni. A munkavállalókat érintő legfontosabb kérdéskörökről a www.oasis.gov.ie honlapon lehet jól tájékozódni. Írországban a magyar munkavállalók minden tekintetben azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint az ír és a többi 25 EU tagországból munkavégzésre ideérkező állampolgárok. Az ír munkavállalási jogokat rögzítő alaptörvény (Industrial Rela- tions Act 1946) hatálya minden Írországban munkát vállalóra és munkaadóra kiterjed, a törvény 27. paragrafusa értelmében bizonyos kollektív szerződések betartása a vállalkozások kötelessége. Minden munkavállaló esetében beleértve a 96/71/EK irányelv értelmében ideiglenesen kihelyezett (ún. posted worker) munkavállalókat is betartandó feltételekről a következő honlapon jó és naprakész áttekintés kapható: www.entemp.ie/employment/ rights/publications.htm.
Bérek és a rárakodó költségek
Írországban jogszabály (National Minimum Wage Act, 2000) határozza meg az egy órára eső minimálbért. Ennek kötelezően alkalmazandó értéke 2007. július 1-jétől 8,65 euró/munkaóra, kivéve a 18 év alatti szakmunkástanulók egy szűk körét, ahol valamivel kevesebb is lehet. Túlóra és munkaszüneti napon történő munkavégzés esetében túlóradíj is fizetendő. A munkaadó a bruttó bér után társadalombiztosítási hozzájárulást is köteles fizetni. Ennek maximális mértéke a bruttó bér 10,75%-a. Ugyancsak a munkaadónak kell levonni és befizetni a munkavállalót terhelő járulékokat is. A munkavállaló, azon a héten, amikor a heti bére több 440 eurónál, 2% egészségügyi járulék fizetésére kötelezett, ha pedig éves jövedelme 100 ezer euró fölötti, az után az egészségbiztosítás mértéke már 2,5%. Nyugdíjjárulékot a heti első 127 euró után nem kell fizetni, az ezt meghaladó összeg után pedig annak 4%-a fizetendő. Ha viszont az éves jövedelem meghaladja a 48 800 euró ös Az IDA honlapján kiadványban foglalja össze azokat az előnyöket, amelyekre a befektető Írországban számíthat. Ez a kiadvány jó áttekintést ad az üzletemberek számára fontos kérdésekben az aktuális feltételekről. szeget, akkor a heti első 127 euró alapján 2%-ot fizet, fölötte a jövedelemhatárig 6%-ot, majd a 48 800 eurót fölötti jövedelemrész után ismét csak 2%-ot. Egészségügyi járulék fizetésénél nincsen felső jövedelemhatár, sőt, évi 100 ezer euró fölött 2% helyett 2,5%-ra emelkedik a járulék mértéke. Néhány munkakörben (lásd bővebben: www.welfare.ie/topics/prsi/index.html) alacsonyabb járulékokat szab meg a törvény. A munkavállalói járulék legmagasabb mértéke a bruttó jövedelem 8,5% lehet, az is csak bizonyos jövedelemsávban. Ezért cserébe azonban csak viszonylag alacsony összegű, ún. állami nyugdíj jár, egészségbiztosításnál pedig lényegében csak a kórházi ápolás ingyenes, és a háziorvosnál, valamint a gyógyszertárban a számlák teljes összegét ki kell fizetni. Az állam ösztönzi a kiegészítő biztosítások kötését és annak munkáltatói támogatását (www.pensionsboard.ie, www.hia.ie). Fontos tudni a jogi kötelezettséget jelentő egyéb ágazati bérmegállapodások rendszeréről is. Ennek lényege, hogy amennyiben a foglalkoztatási viszonyokra vagy a bérekre vonatkozóan valamely ágazaton belül bizonyos jogszabályban rögzített feltételeket kielégítő módon a munkaadók és munkavállalók szerződést kötnek, az nem csupán a szerződésben résztvevő felek, hanem az egész ágazat számára is kötelező érvényűvé válik (ezek neve Legally Binding Collective Agreements in Ireland). Ha ezeket a megállapodásokat ún. közös munkaügyi bizottság (Joint Labour Committee) dolgozza ki, akkor azok a munkaügyi bíróság jóváhagyásával kötelezően alkalmazandó (Employment Regulation Order [ERO]) jogi előírássá lépnek elő. Megállapodást a munkavállalók és munkaadók maguk is köthetnek, és kezdeményezésükre a munkaügyi bíróság azt Registered Employment Agreements (REA)-nak minősítheti. A REA kihirdetését követően az egész ágazat számára kötelezően betartandóvá válik. Jelenleg 18 Employment Regulation Order van érvényben, és 45, az alkalmazási feltételekre vonatkozó regisztrált megállapodás. A bérezés szabályozásáról a www. entemp.ie/employment/rights/publications. htm#information honlap jó áttekintést ad. A gyakorlatban alkalmazott béreket illetően az ír statisztikai hivatal adatai állnak rendelkezésre. Eszerint 2006. decemberében az átlagos alkalmazotti órabér 17,65 euró volt, ezen belül az ipari dolgozók átlagos órabére 15,60, az ügyviteli alkalmazottaké 18,44 és a közép vezető beosztásúaké 26,36 euró.
Ipari ingatlanok és irodabérleti árak
Szinte minden település körül kialakítottak ipari zónát, ahol vállalkozói alapon épített kész üzemcsarnokot és irodát lehet bérelni vagy megvásárolni. Az éves bérleti költség Dublinban 70-130 euró/négyzetméter között volt 2006 végén. Hasonló ipari ingatlant Dublin vonzáskörzetén kívül 35-130 euró/ négyzetméter közötti áron kínálnak. Az irodák bérleti díja is változó. Dublin belvárosában 150-600 euró bért kérnek évente a jó irodák négyzetméteréért, a külső városrészekben a szokásos bérek 2006-ban 110-240 euró között alakultak, a vidéki nagyvárosokban pedig egy évre 110-220 euró között lehetett irodát bérelni négyzetméterenként. Írország ahol csak tőzeg és kevés földgáz található az energiahordozók nagy részét piaci áron importálja. Ennek következtében az olaj, a földgáz és az elektromos energia is általában 25-30%-kal drágább, mint a környező EU-országokban. A következőkben az ír adat után az összehasonlíthatóság kedvéért zárójelben az azonos időpontban az Egyesült Királyság jellemző ára szerepel.
Az ipari fogyasztók 2006-ban kilowattonként kb. 10 eurócentet (7,5) fizettek az elektromos energiáért és további havi 500-2500 euró rendelkezésre állási díjat a közepes és nagyfeszültségű elektromos hálózat használatáért. Ebben az időszakban a nehéz fűtőolaj tonnánkénti átlagára 363 euró (310) volt, a földgázé pedig 10 kcal GCV egységenként 386 euró (245). A szolgáltató földgáz esetében is felszámol fogyasztott mennyiségtől függően éves 2-6 ezer eurós rendelkezésre állási díjat még. Bár Írországban a lakosság a máig érvényben lévő törvények értelmében sem víz-, sem csatornadíjat nem fizet, az ipari üzemekre a helyi önkormányzat a vízfogyasztással arányos díjat vet ki. Ennek összege 2006-ban településenként 0,7-2,0 euró/m3 összeghatárok között változott.
Prioritást élvező ágazatok
Az ír gazdaság húzóágazatai a számítástechnikai és hírközlési informatika a szükséges szoftverfejlesztéssel és konfekcionálással, a gyógyszergyártás a szükséges vegyipari háttérrel és kiegészítve a biotechnológiával, valamint az orvosi eszközök gyártásával. A nemzetközi piacra kerülő szolgáltatások területén kiemelkedő prioritással kezelik és komoly gazdasági súlya van a nemzetközi pénzügyi tevékenységnek (IFSC), valamint újabban, amint a közelmúltban betelepült AOL, EDS, Google, E-Bay stb. cégek jelzik, a legkorszerűbb technológiákkal nyújtott különféle tartalomszolgáltatásoknak és azok fejlesztésének.
Privatizációs lehetőségek, tenderek
A magántulajdonra épülő piacgazdasággal jellemezhető Írországban számottevő privatizáció nem volt (az Eircom nemzeti telefontársaság utólag is vitatott hatású esetét leszámítva) és a jövőben sem lesz. A nagy állami szolgáltató vállalatok (posta, nemzeti légitársaság, elektromos művek, tömegközlekedési vállalat stb.) tevékenységi területén az EU által is szorgalmazott versenyhelyzet megteremtését és az állami monopólium megszüntetését korábban és a látható szándékok szerint a jövőben is elsősorban azok részvénytársasággá alakításával és a részvények fokozatos értékesítésével oldják meg. Minden költségvetési forrásból (rész)finanszírozott beszerzés és beruházás nyilvános tendereztetéssel történik. A pályázati felhívásokat mindenki szabadon, naprakészen megtekintheti a www.e-tenders.gov.ie kormányzati honlapon. A regisztrált vállalkozások pedig elektronikusan ajánlatot is tehetnek. Az eTendering és eSourcing előnyeit és igénybevételének feltételeit a honlapról letölthető Quickstart Guide részletesen ismerteti. Ajánlattételre valamennyi EU-tagországi vállalkozás az ír cégekkel azonos feltételekkel jogosult.
Helyi befektetésösztönzési szervezet szolgáltatásai
Írországban a gazdasági minisztérium felügyeletével működő IDA Ireland (Industrial Development Agency, www. idaireland.com/home/index.aspx) ún. egyablakos jogosítvánnyal támogatja és segíti az írországi befektetésre készülő vagy azt fontolgató külföldi vállalkozásokat.
Ennek kapcsán informál az egyes szakterületek helyzetéről, fejlődési célkitűzéseiről, és biztosítja a befektetők számára a döntéselőkészítéshez szükséges adatokat és információkat;
segítséget nyújt a vállalkozás írországi letelepítéséhez;
a befektetőknek bemutatja a potenciális ír szállítókat és profilnak megfelelő egyéb partnereket;
segít a szükséges ingatlan és üzemépület megtalálásában.
Az Írországban letelepülni vagy kapacitásukat bővíteni szándékozó vállalkozások pénzügyi ösztönzőkre is számíthatnak, amennyiben a projekt minősége és a megvalósítás helyszíne a befektetési stratégia célkitűzéseivel összhangban van. A támogatás lehetőségéről és mértékéről a cég és az IDA az EU támogatási irányelveinek betartásával kétoldalú tárgyalásokon állapodik meg, és azt szerződésben rögzítik. A támogatás formája szerint lehet:
foglalkoztatás-teremtő támogatás
(Employment Grants);
kutatás-fejlesztési támogatás (Research and Development [R&D] Grants);
szakképzési támogatás
(Training Grants);
beruházási tőke-hozzájárulás
(Capital Grants).
Az IDA honlapján kiadványban foglalja össze azokat az előnyöket, amelyekre a befektető Írországban számíthat. Ez a kiadvány jó áttekintést ad az üzletemberek számára fontos kérdésekben az aktuális feltételekről.
(Forrás: www.itd.hu)
