Így szoktuk – A villamosmérnök
2007/9. lapszám | Kékesi József | 13 948 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Alkalmi rovatunkban ez alkalommal egy budapesti kivitelezési helyszínen felülvizsgálatra, tanácsadásra felkért olvasónk talált szakmai ritkaságnak számító szerelési hibákat. Hangsúlyozni szükséges azt, hogy a cikk közlésével sorozatunk célja nem a különböző végzettséggel rendelkező kivitelezők közötti ellenérzések felkeltése vagy fokozása, hanem a szakszerű munkavégzés kívánalmainak nyomatékosítása!
Előzmények
A megrendelő egy 30 körüli, friss házasember volt, humán végzettséggel, nemzetközi vállalatnál osztályvezetői beosztásban. A Budán található, négyemeletes, téglaépítésű házban a frissen vásárolt lakás a 4. emeleten helyezkedik el, alapterülete kb. 45 mm2. Tagolása átlagosnak nevezhető: 1 nagyszoba, 1 kisszoba (a nagyszobából nyíló ajtóval), fürdő (WC-vel egyben), konyha, kamra, gardrób, lodzsa.
Családi ismeretség okán kértek fel arra, hogy véleményezzem a lakás elektromos rendszereinek állapotát. Első pillantásra is nyilvánvaló volt, hogy a gépészeti vezetékek elavultak, mindenütt MM-fal található, a kiselosztó egy 2 áramkörös biztosító- tábla stb. A helyszínen látottak alapján teljesen új villanyszerelést javasoltam: a régi vezetékek kivésését, új nyomvonalon süllyesztett védőcsövezést, sorolható dobozokat, új szerelvényeket stb. Fontosnak tartottam külön is kiemelni a gyengeáramú rendszerek süllyesztett szerelését az erősáramú résszel együtt: kábeltévé, telefon. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy külön áramkört építsenek ki a tervezett klímaberendezésnek (2,3 kW), valamint a konyhai nagygépeknek: villanyfőzőlap (5,5 kW), villanysütő (2,6 kW), hűtő (1,1 kW), mosógép (1,8 kW). Természetesen javasoltam az áramvédő-kapcsolót is opcióként, amennyiben a költségkalkuláció erre fedezetet biztosít.
Fontos további tájékoztatás volt a megrendelő részéről az, hogy sor fog kerülni a meglévő hálózati betáplálás (1x16 A) bővítésére a méretlen felszálló vezetéktől (1×32 A) a munkálatok végeztével.
A fenti munkák elvégzésére felkértek, de egyéb elfoglaltságaim miatt személyesen nem tudtam elvállalni. Utólag kiderült, hogy végül – ahogy lenni szokott – egy ismerős ismerősét értesítették, aki bevállalta a munkát. Amikor esedékessé vált a 2. ütem (fogyasztásmérőberendezés beszerelése), az ezzel kapcsolatos dokumentáció végett újabb találkozót egyeztettünk a megrendelővel a helyszínen. Jómagam a megbeszélt találkozó előtt odaértem, s ha már ott voltam, megkértek, hogy ellenőrizzem: miért nem mennek be a konnektorok a falig? Amit ezután láttam, az a 20 éves villanyszerelői múlttal a hátam mögött is csak katasztrófának minősíthető! Vegyük sorba a helyiségeket, illetve a találkozóra késve érkező „villanyszerelő” utólagos magyarázatait!
Konyha
Annak ellenére, hogy külön felhívtam a megrendelő figyelmét a problémára (s ezt ő nyilván továbbadta a kivitelezőnek), a konyhában 1 áramkörre került a tűzhely, a sütő, a mosógép, valamint a hűtőszekrény: 3×1,5 mm²-es MT-kábelt alkalmazott a mester, 13-as gégecsőbe húzva, a nyomvonal magassága 1,6 m volt. Bosszantó volt a helyzet, hiszen tisztázva lett, hogy az adott teljesítményű fogyasztók pontosan hova is kerülnek majd: minden szakember tudja, hogy milyen fontos a legalább 3×4 mm²-es vezeték a főzőlap bekötéséhez (5,5 kW teljesítmény)!
A szerelő reakciója a következő volt: „Azért lett egy áramkör kialakítva, mert úgysem használják egyszerre a készülékeket, a főzőlapból is mindig csak egyet szoktak használni (ez a tapasztalat), az MSZ 447 szerint az egyidejűség c=0,32.” Ma már mindenki tudja, hogy a szakmai kívánalom a C=1, méghozzá lakáshoz kötve, nem pedig az áramkörökhöz! S hát konkrét kérés irányult olyan kialakításra, hogy minden működhessen egyszerre is (a fogyasztásmérő-berendezés bővítésre fog kerülni!).
A háztartási berendezésekhez a dugaszolóaljzatok a munkaasztal felett kerültek kialakításra. Indoklás: „Azért, hogy ne kelljen kivágni a konyhabútor hátulját, a munkalap tetejét szükséges körkivágóval kifúrni úgy, hogy a dugaszoló villa majd átférjen!” – magyarázta a szerelő. Tehát: azért lett magasan elhelyezve a dugaszolóaljzat, hogy majd a munkalapot vágják ki, és ezen keresztül vezessék át a dugaszolóvillát!
Arra a felvetésemre, hogy az EPH-kialakítás nem történt meg, azt a választ kaptam, hogy „azt neki senki sem mondta, hogy kell, amúgy is, hova kösse be?”
Nagyszoba
A világítási kapcsolótól 1,5 m magasan vízszintesen vezetett védőcsövek indulnak, majd a szoba közepénél elágaznak: az egyik a mennyezett felé, a másik, 45 fokban, a sarokban található dugaszolóaljzathoz és a Tv-aljzathoz. Látható volt továbbá, hogy a sorolható dobozok nincsenek egybepattintva, és a magasságuk is különböző. Nyilvánvaló volt a kijelölt nyomvonalsávok figyelmen kívül hagyása (MSZ 2364)!
A mennyezetre haladó vezeték 2×1 mm²-es lapos MT-kábel volt: szakmai elvárás a 3×1,5-es vagy a 4×1,5 mm²-es kialakítású vezetékek alkalmazása! Kötődobozoknak sorolható szerelvénydobozok lettek beépítve.
A védőcsövekbe, illetve a 13,5-es gégecsőbe 3×1,5 mm²-es MT-kábel került behúzásra, 90°-os betöréssel. Nem kell kiemelni, hogy ez viszont túlzottan óvatos eljárás, ami ráadásul eleve meghiúsítja a későbbi vezetékbehúzást, bővítést. Szintén a nagyszobában volt látható az, hogy az egyik dugaszolóaljzat teljesen a sarokba lett illesztve. Túl a szabvány-előírásokon, ez az elhelyezés erősen kétségessé teszi a szerelvény használhatóságát is! Hozzá kell tenni, hogy az egyes szerelvények közötti távolság mindenütt más-más volt, úgy 10-40 cm-es szórásban, ráadásul eltérő magasságban voltak felszerelve!
A szerelő elmondása szerint a kábeltévé kötésére egy 65-ös doboz lett beépítve, ami képtelenség! Ez csak a fedél kivágásával, falon kívüli szereléssel oldható meg!
Az árajánlatban szereplő telefonvezetékezés és -csövezés elmaradt. A mester úr lebeszélte erről a tulajdonost, úgyis mindenki mobiltelefont használ ma már. Nézzük az indokokat, a hibák magyarázatait.
- „A vésés jó, mert így nincs szétvésve a fal: az esetleges falfúrásnál amúgy is mindenkinek rendelkeznie kell fém- és vezetékkeresővel, ha pedig történetesen nem rendelkezik a megrendelő ilyennel, akkor majd későbbiekben Ő (mármint a szerelő) fúrja ki a lyukakat.”
- „A mennyezetre azért megy csak 2 vezető földelés nélkül, mert ide kettős szigetelésű lámpatestet kell szerelni: ma már nem divat a fém lámpatest!”
- „A szerelvények szándékosan nem lettek sorolva, mert nem így kérték!”
- „A csövekbe szándékosan lettek MT-vezetékek húzva, mert így biztonságos, az esetleges vezetékcsere csak 20 év múlva várható!”
- „A szerelvénydobozok kötődoboznak való használatát a szabvány nem tiltja!”
- „A sarokba szerelt dugaszoló aljzatot mindkét falfelületen lehet használni.”
- „A kábeltévét mindig 65-ös dobozba szokta kötni, majd megmutatja, hogyan kell a T-elágazást készíteni, mert Ő szokott nagyobb kábeltévés szereléseket is vállalni, s mindig jól szerel.”
Kisszoba
A franciaágy két oldalára egy-egy csatlakozót kértek szimmetrikusan elhelyezve: sajnos ezt nem sikerült kifogástalanul megvalósítani, szemmel láthatóan eltérő magasságba kerültek a szerelvények. Noha eredetileg ide tervezték elhelyezni a klímaegységet, a szerelő nem végezte el ennek kialakítását. Indoklása szerint a klímát nem a hálószobába kell szerelni, hanem a nagyszobába, hogy „mindenki lássa”! A szimmetrikus szerelésre egyáltalán nem tudott válaszolni, így sikerült.
Fürdőszoba
A tükör fölött található dugaszolóaljzat a lámpára van kötve. Ez ellentétes volt a megrendelő érthető kívánságával, hogy a dugaszolóaljzatban „mindig legyen áram”!
Továbbá, a világítási kapcsolók elhelyezése semmiféle praktikus megfontolást nem tükrözött. Nagyobb problémaként fedeztem fel, hogy a vizesblokkban sem került kiépítésre az EPH-hálózat!
Indoklása szerint a tükör feletti dugaljat mindig így köti, mert így nem marad áram alatt, ha lekapcsolják a villanyt. Kapcsolónak pedig 2 áramkörös, 2-es alternatív kapcsolót fog beépíteni, mert így még biztonságosabb a rendszer, „a nulla is meg lesz szakítva”! Különben is, EPH nem kell, mert műanyagkád lesz! (Hozzá kell tenni: még a megrendelő sem döntötte el, hogy milyet vásárol!)
Kamra, gardrób
Látogatásomkor 2 szál Mkh-vezeték lógott ki szabadon a falból.
Néhány további észrevétel
A5-ös lapra készült az árajánlat, 2 részre osztva: anyagok, munkadíjak. A munkavégzés idejét 4 napban határozta meg, végül 2 hét lett belőle. Az anyagvásárlásra a megrendelővel kivetetett egy nap szabadságot (ez különösen kellemetlen volt: a 2 hetes nászút utáni héten, az igazgatótanács rendkívüli engedélyével lehetett csak távozni), mert egyedül nem tudja megvenni az anyagokat. Félreértések elkerülése végett: a megrendelőnek kellett mindent megvenni (gégecső, vezetékek stb.), nemcsak a szerelvényeket kiválasztani.
Az építési területre vitte a szünidejüket töltő gyermekeit, és ott dolgoztatta őket, ráadásul sportruházatban. Az előre egyeztetett időpontról 1,5 órát késett, erős alkohol szaggal rendelkezett (a város másik feléből érkezett elmondása szerint gépkocsijával). A megrendelőtől további pénzt követelt a parkolási díjért (12 000 Ft), hiszen nem tudta, hogy fizetős parkolás van a környéken.
Amikor találkozásunkkor beszéltem vele, gyakran emlegette a MSZ 2364 szabvány szerinti szerelést, és állította, hogy itt minden szabványos és jó! Arra hivatkozott, hogy csupán irigykedem, mert nem én kaptam a megbízást, és most savanyú a szőlő! Amikor a szemébe mondtam, hogy kontár, csak mosolygott.
Többször emlegette, hogy villamosmérnök, 197 -ban végzett, és nagy munkákat „csinált” és „csinál” jelenleg is. A nevéből és az adószámából kiderült, hogy tényleg villamosmérnök, főállásban egy kerület műszaki igazgatójaként dolgozik, másodállású vállalkozó. Semmilyen szakmai szervezetnek, kamarának nem tagja, tervezői névjegyzékben nem szerepel: nem látja értelmét. Természetesen számlát nem adott, megbízási szerződést nem kötött.
A vállalási ár összesen 270 000 Ft volt (az induló árajánlatok 380 000 Ft körül mozogtak). Sajnos a munka ki lett fizetve az odaérkezésem előtti napokban! Az ügyben jogi és büntetőfeljelentést fontolgatunk.
A tanulságok hosszasan sorolhatók lennének: éppúgy elgondolkoztató a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr vagy a kivitelezési szerződés hiánya, mint az a körülmény, hogy állami intézményhez kötődő szakember ilyen szintű építési, kivitelezési tevékenységet folytatott.
Kérem a szakmában tevékenyen és becsületesen dolgozó mestereket, hogy a hasonló eseteket jelentsék a szerkesztőségnek.
