Ezt láttam
2007/9. lapszám | netadmin | 8086 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Várjuk a további olvasói fényképes beszámolókat!
Villanybojler
A képen egy villanybojler elégett leválasztó-kapcsolójának maradványait láthatjuk egy faszekrényben. (Még szerencse, hogy a kép nem adja vissza a helyszínen érzett égett bakelitszagot.) Megjegyezném még, hogy a bojler 5,3 A-t vett fel a víz melegítése közben (1200 W a bojler teljesítménye). A 25 A-es kismegszakítója igencsak túl volt méretezve! A kismegszakítóba 2 db különböző anyagú és keresztmetszetű vezeték volt bekötve egy csavar alá (egy 6 mm²-es sodrott rézvezeték – érvéghüvely nélkül -, és egy 4 mm²-es alumíniumvezeték). Nem sokon múlott, hogy ne legyen tűz a fent említett helyen.
„Felvonulási biztosító”
A képen egy építkezés „felvonulási elosztója” látható. Mint ismeretes, felvonulási elosztóknál és ideiglenes vételezésnél szükséges az áramvédő-kapcsoló alkalmazása, méghozzá maximum 30 mA-es hibaárammal...
Nos, az áramvédő-kapcsolónak csak a helye látható, mert hiszen azt kiszerelték. Így már bizony nem kapcsol le állandóan, és nem kell mindig visszakapcsolgatni. Ez bizony szabálytalan, sőt ráadásul életveszélyes megoldás is egyben. Sajnos a mai napig sok ilyen esettel lehet találkozni, bár van, ahol nem szerelik ki az ÁVK-t, csak esetleg átkötik, hogy ne kapcsolgasson le állandóan. Ez a kép az igénytelenség „gyöngyszeme”. Érdemes még megnézni a betápláló vezetéket is, ahogy bevezették az elosztóba.
Egy 20-as átmérőjű gégecsőbe MKh 2,5 mm²-es vezetékeket húztak be, amit drótkerítéshez kötegelve vezettek a fogyasztásmérőtől a képen látható elosztószekrényig, kültéren, kézzel elérhető magasságba. Mivel nem kábellel oldották meg a betáplálást, így hát a tömszelencébe nem tudták bevezetni a gégecsövet, ezért gondosan oda szigetelőszalagozták azt, ami egy kis idő és egy kis napsütés után bizony elengedett. Ráadásul az egyik vízmentes dugaszolóaljzatnak hiányzik a csapófedele.
Elosztószekrény
Ebben az elosztószekrényben van egy pár hiányosság. Csak a legfontosabbak: a „nulla” és a „föld” sínek hiánya; – vezetékek, kábelek ereinek végkiképzéseinek a hiánya (érvéghüvelyek); 3-4 vezeték összesodorva, és bekötve egy kis keresztmetszetű sorkapocsba; a sorkapocs nincs rögzítve, csak a vezetékek tartják a szekrényben.
Házi főbiztosító szekrény
A képen egy A1-es tokozott elosztószekrényből kialakított házi főbiztosító szekrényt látunk. Ezidáig minden rendben. Ellenben némi aggály fogalmazható meg a műszaki megoldásokkal kapcsolatban:
- a késes biztosító aljzatok között nincs elválasztó lap betéve;
- a középső biztosító aljzat betápláló kapcsához csavarozott EKA-sarut nem húzták meg eléggé, aminek következtében megnőtt az átmeneti ellenállás, és melegedni kezdett az aljzat: ezért jelentkezik az elszíneződés;
- a betápláló kábelnek nincs kialakítva a vég-kiképzése;
- minden vezeték azonos színű, tehát ugyanolyan fekete színűek a fázis-, a nulla-, és a védővezetők is (bár itt-ott látszik egy párcentis szigetelőszalagos jelölés a vezetékeken, ez a megoldás ebben a formában nem elfogadható);
- a biztosító aljzat elmenő kapcsához két darab alumíniumvezetéket csavaroztak, oly módon, hogy mindkét vezetékre szemet hajlítottak, és ezeket egy csavar alá rögzítettek.
Kültéri lámpa csengővezetékkel
Egy belvárosi lakás körfolyosóján volt felszerelve a képen látható lámpa. A lámpa védettsége IP 44-es. Mivel a betápláló vezetéke csupán csak egy 2×0,6 mm²-es, egyszeres szigetelésű csengővezeték – ami ráadásul tömszelence nélkül van bevezetve a lámpatestbe -, így az említett védettség nem sokat ér. A csengővezeték alkalmazása az említett esetben több ok miatt sem megfelelő:
- egyszeres szigetelésű vezeték közvetlenül a falra szerelve „U” szöggel;
- kisfeszültség alkalmazása (230 V-os, 100 W-os izzó volt a lámpában) nem megengedett, csak törpefeszültség vezetésére alkalmas (általában 8 V-os csengőkhöz használják). Egy budapesti szerelő
