Európából jöttem – Egy pillantás Skandináviára: Dánia
2007/9. lapszám | netadmin | 10 325 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A jelenlegi (átmeneti) előírások szerint magyar állampolgárok dániai munkavállalásához tartózkodási engedély (residence permit), valamint munkavállalási engedély (work permit) szükséges. Ezek beszerzéséhez a Danish Immigration Service-hez kell fordulni. Az engedélyt az alábbi feltételek teljesülése esetén adják ki.
Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás
A foglalkoztatás feltételei megfelelnek az ágazati kollektív szerződésnek, illetve az adott munkavégzésre más módon kialakult fizetési és munkavégzési feltételeknek. A munkáltató regisztrálva van a hatóságoknál, és a dán adózási jogszabályoknak megfelelően adót fizet. A munkáltatónak nincs ágazati bírósági eljárása. A munkát megkezdeni csak az érvényes residence és work permit birtokában szabad, amely csak az adott munkavállalásra jogosít. Új munkaviszony kezdéséhez új engedélyek szükségesek.
A munkavégzés feltételeit a szociális partnerek közötti kollektív szerződések szabályozzák Dániában. Ez vonatkozik az országban dolgozó külföldi cégekre is. Amennyiben a kollektív szerződést a felek aláírták, nincs törvényes alap a sztrájkra. A dán szokások szerint a partnerek a problémáikat általában tárgyalásos formában oldják meg, de vita esetén választott bírósági eljárás (industrial arbitration) kezdeményezhető. Dániában a szakszervezetek alapvető joga, hogy kollektív szerződések megkötését kezdeményezzék a munkáltatóval és a munkáltatók érdekvédelmi szervezetével.
Ennek érdekében ágazati akciókat (pl. sztrájkot, bojkottot stb.) szervezhetnek mind a dán, mind a külföldi eredetű vállalat ellen. A dán egészségügyi és munkavédelmi előírásokat minden Dániában dolgozó cégnek be kell tartania. A Working Environment Authority ellenőrzi a cégeket, és joga van a munkavégzés leállítására, ameddig a törvényi előírások nem teljesülnek. Különösen fontos előírások: gépek biztonságos üzemeltetése, veszélyes vegyi anyagok kezelése, szükségtelen fizikai és pszichológiai terhelés elkerülése, hangvédelem, pihenőidő betartása, ivóvíz, étkezési lehetőség biztosítása stb.
Külföldi cég dániai munkavégzése
Más EU-államban, így Magyarországon bejegyzett cég is szolgáltatásokat végezhet Dániában, és kiküldheti munkavállalóit a feladat végrehajtására. A munka megkezdése előtt legalább 8 nappal azonban regisztrálni kell a céget a dán adóhatóságnál az ÁFA (dánul Moms) fizetési kötelezettség miatt. Ha a tartózkodás meghaladja a 3 hónapot, tartózkodási engedély beszerzése szükséges a Danish Immigration Service-től. A küldő vállalatnak emellett be kell tartania a Danish Act on Posting of Workers törvényi előírásait, a dán munkavédelmi, munkavállalási, szabadnapokra stb. vonatkozó szabályokat. (Részletesebben: www.posting.dk.) Ugyanakkor ez a jogszabály nem tartalmaz minimálbérre vonatkozó előírást, mivel ennek szintje törvényileg nem rögzített Dániában.
A külföldi munkáltató szabadon dönt arról, hogy csatlakozik-e az ágazati kollektív szerződéshez, azonban mindenképp fel kell készülnie arra, hogy a dán szakszervezet kezdeményezi a kollektív szerződés megkötését a fizetési és munkavégzési feltételekre. Ennek elutasítása szakszervezeti akciót eredményezhet. Külföldi cég emellett csatlakozhat egy érintett dán munkáltatói szövetséghez, és így rá is kiterjed az ágazati kollektív szerződés. A munkáltatói érdekképviseleti szervezethez történő csatlakozással többek között jogi segítséget is kaphat a szakszervezetekkel történő tárgyalásaihoz.
Külföldi cég dániai munkavégzésének feltételei (a Danish Act on Posting Workers jogszabályon túlmenően) a következőkben foglalhatók össze.
- A kiküldő vállalat az anyaországban valódi üzleti tevékenységet folytat.
- A kiküldött munkavállalók tartós munkaviszonyban vannak a kiküldő vállalatnál.
- A külföldi munkavégzés ideiglenes, az adott feladat végrehajtásáig tart.
A dán szakszervezetek szövetsége és a dán munkáltatók szövetsége közötti megállapodás értelmében külföldi vállalat Dániába kiküldött munkavállalói a dán kollégáikhoz hasonló jogokat élveznek a fizetési és munkahelyi feltételeket illetően. Ez különösen fontos az építőipar esetében, amikor dán fővállalkozó külföldi alvállalkozót alkalmaz. Az alvállalkozónak a saját munkásait is a dán építőiparra vonatkozó kollektív szerződés feltételei szerint kell fizetnie. Az átmeneti szabályok esetleges módosulása miatt munkavállalási engedély, illetve tartózkodási engedély ügyében magyar állampolgárnak célszerű előzetesen konzultálnia az Immigration Service-szel.
Egyéni vállalkozó dániai munkavégzése
Magyar egyéni vállalkozó – uniós társához hasonlóan – alapíthat céget Dániában, és ennek keretében végezheti tevékenységét. A céget be kell jegyeztetni a Danish Commerce and Companies Agency-nél. A regisztráció alkalmával a hatóságok ellenőrzik, hogy ténylegesen önfoglalkoztatásról, illetve alkalmazotti munkaviszonyról van-e szó. Külön ellenőrzik többek között a magyar állampolgár ilyen jellegű tevékenységét. Például az építőiparban előfordul, hogy egy magyar egyéni vállalkozóval egy dán cég szerződést köt házépítésére, festésre stb.
A megállapodás értelmében a dán fél biztosítja a szerszámokat, anyagot stb., továbbá ő határozza meg, hogyan kell a munkát elvégezni, és a ténylegesen eltöltött munkaidő szerint fizeti az egyéni vállalkozót. Ebben az esetben – mivel a magyar egyéni vállalkozó csak saját munkaerejét adja (arms-and-legs-enterprise) – ténylegesen a dán cég alkalmazottja. Az átmeneti szabályoknak megfelelően tehát tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szüksége: ellenkező esetben illegális munkavégzés folyik, amelyet súlyosan büntetnek.
Vállalatalapítás Dániában
A vállalatalapítás szabályai Dániában összhangban vannak az európai uniós előírásokkal. A legnépszerűbb formák (A/S és ApS) gyorsan, az Interneten keresztül, közjegyző ellenjegyzése nélkül létrehozhatók. Bár a vonatkozó törvények összefoglalói angolul olvashatók, a részletes szabályok csak dán nyelven hozzáférhetők.
A vállalatalapítás feltételei
A dán gazdasági és politikai környezet stabil, erőteljesen kapcsolódik a nemzetközi kereskedelemhez. A kormányzat és a társadalom támogatja a magáncégek tevékenységét, nyitott a külföldi beruházók felé. Az ország, fekvésénél fogva kiinduló pontot jelenthet emellett a skandináv régió többi országaiban kiépítendő üzleti tevékenységhez is. Jól képzett, hatékonyan dolgozó munkaerővel, fejlett infrastruktúrával rendelkezik, világviszonylatban is kimagasló Internet-elterjedtséggel, hatékony e-kormányzattal. A társasági adó mértéke 28%.
A munkáltatónak minimális a társadalombiztosítási hozzájárulás- fizetési kötelezettsége. Az ÁFA mértéke 25%. Fő szabályként a cégnek könyvvizsgálóval kell rendelkeznie, aki az éves mérleget auditálja. Kivételt képez, ha a cég az alábbi feltételek közül kettőt nem halad meg: a mérleg főösszege DKK 1 500 000; a nettó forgalom DKK 3 000 000; az átlagos foglalkoztatotti létszám a tárgyév alatt 12. Dániában a külföldi beruházók figyelmébe ajánlják a gyógyszergyártást, a biotechnológiát, továbbá az informatika, elektronika és távközlés alágazatokat, amelyekben az ország nemzetközileg is élen jár. A külföldi cég végezhet kereskedelmi, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet. Ehhez általában új céget alapít (A/S vagy ApS). A szükséges létesítményt megvásárolja vagy bérli.
Hol alapítsunk céget?
Cégalapítás szempontjából Dánia bármely régiója egyformán számításba jöhet. Minden 2000-főt meghaladó település városi rangot kapott, ahol a megfelelő üzleti infrastruktúra is kiépült. A fejlett autópálya, vonat- és belső légi közlekedési hálózat az üzleti kapcsolatokhoz szükséges hatékony kapcsolattartást bármely régióból lehetővé teszi. Természetszerűleg a koppenhágai régióban, valamint a nagyvárosokban a legdrágább egy vállalkozás működtetése. A cégalapítás előtt célszerű néhány helyszínt felkeresni, és az ország közel 100 alrégióját felölelő, helyi önkormányzatok által irányított Üzleti Tanácsnál (Business Council, dánul Erhvervsrad), illetve a koppenhágai régióban a Copenhagen Capacity állami ügynökségnél (www. copcap.com) tájékozódni a cégalapítási és működtetési feltételekről.
Hogyan alapítsunk céget?
A társaságokat a vállalati fiókkal (Branch Office) együtt be kell jegyeztetni a Danish Commerce and Companies Agency-nél (www.webreg-portal.dk), amely a cégnyilvántartást (www.cvr.dk) vezeti, és a regisztrálás alkalmával azonosító számot (CVR) számot ad ki. A cég regisztrációja történhet on-line módon, amennyiben ezt egy ügyvédi cég közbeiktatásával végzik. Így a vállalat hivatalosan néhány órán belül működhet.
A formanyomtatványon benyújtott cégalapítási kérelmet a Danish Commerce and Companies Agency leggyorsabban kb. három héten belül, de lehet, hogy lassabban bírálja el. Ebben az esetben is megkezdődhet a cég tevékenysége, de minden ezzel kapcsolatos anyagi felelősség az alapítót terheli. A formanyomtatvány kitöltéséhez, valamint a cég működtetéséhez elengedhetetlen egy olyan megbízható személy, aki beszél dánul és járatos a dán üzleti kultúrában.
Tulajdonosi struktúrák
A legelterjedtebb cégforma, amelyet a külföldi cégek is használnak, az Aktieselskab vagy A/S (angolul Public Limited Company), valamint az Anpartsselskab vagy ApS (Private Limited Company). A kisebb dán cégekre a magánszemélyek társulásai, mint az Intereseentskab vagy I/S (General Partnership), Kommanditselskab vagy K/S (Limited Partnership), illetve egyéni vállalkozó (Sole Proprietor) forma jellemző. Az I/S, K/S nem önálló jogi személy. Minden résztvevő partner anyagi felelőssége egyetemleges. Képviseleti irodát előkészítő, illetve ideiglenes tevékenységre alkalmaznak, mint például információgyűjtés, bemutatóterem, de semmiképp sem köthet szerződést. Ideiglenes jellege miatt nem alanya a dán adózásnak.
Alapító dokumentum
A cégalapítás a cégbejegyzéshez kiadott, dán nyelvű, sokoldalas formanyomtatvány kitöltésével történik, amelyet egyúttal az adóhivatal is megkap. Ebben többek között fel kell tüntetni a cég típusát, címét, telefon- és e-mail adatait, bankszámlaszámát, az ágazat kódszámát, amelyben tevékenykedik, továbbá azt, hogy kíván-e EU-n kívüli országokból importálni, illetve oda exportálni, a vámfizetés módját, alkalmazottak számát, és az első bérfizetéssel kapcsolatos adatokat, valamint az ÁFA-fizetéssel kapcsolatos információkat. A nyomtatványt minden aláírásra jogosultnak ellenjegyeznie kell. Miután a cégbejegyzés megtörtént, az adóhivatal közli az ÁFA (Moms) fizetésével kapcsolatos adószámot.
A bankszámlanyitáshoz a dán kereskedelmi bankok több hivatalos igazolás bemutatását kérik: ajánlólevél (Letter of recommendation) az anyaország bankjától, a társaság alapító okiratának másolata, az Igazgató Tanács határozata a cég igazgatóinak személyi összetételéről, valamint olyan okmányok, amelyekből képet nyerhetnek a cég általános üzleti tevékenységéről. Adatokat kell továbbá szolgáltatni a várható beérkező és teljesítendő fizetések összegéről és a tranzakciók számáról (külföldi, belföldi bontásban), valamint a cég várható éves forgalmáról. A cég nevében aláírásra korlátlanul jogosult személy jelentheti be a cég nevében aláírásra jogosult további személyeket.
A formanyomtatványon (Fuldmagt) a cég megnevezését, címét, regisztrációs számát (CVR), illetve a meghatalmazott személyek nevét, lakhelyét, lakossági regisztrációs számát (CPR) kell feltüntetni.
A vállalkozások jogi formái
Aktieselskab vagy A/S (angolul Public Limited Company). Ez a forma főleg közepes és nagy vállalatokra jellemző. A tőzsdén is csak az A/S típusú cégek részvényei jegyezhetők. Az előírt alaptőke összege DKK 500 000. A cég anyagi felelőssége a kibocsátott részvények értékéig terjed. Az irányításban kötelező a Felügyelő Bizottság és az Igazgatótanács működtetése, ugyanakkor nincs előírás a testületekben résztvevők lakóhelyére. Az éves közgyűlést a pénzügyi év vége előtti öt hónapon belül kell összehívni, amely többek között elfogadja az éves pénzügyi mérleget. A mérleget, valamint az adóbevallást auditáltatni kell.
Anpartsselskab vagy ApS (angolul: Private Limited Company). Kis- és közepes vállalatokra jellemző. Az előírt alaptőke összege DKK 125 000, az anyagi felelősség a jegyzett tőke összegéig terjed. A cégre vonatkozó szabályok hasonlók az A/S-hez, azonban nem kell két irányító testületet kinevezni, elégséges az Igazgatótanács. Az éves pénzügyi mérleget, valamint az adóbevallást auditáltatni kell.
Fióküzlet (Branch). Külföldön bejegyzett vállalat dániai üzleti tevékenységét végezheti vállalati fiókon keresztül. A fenti két cégformához hasonlóan azonban a fióküzletet is be kell jegyeztetni a Danish Commerce and Companies Agency-nél. Nincs meghatározott alaptőke előírás, de az adóhatóság megkövetelheti annak bizonyítását, hogy az anyavállalat rendelkezik minimum DKK 125 000 alaptőkével. A fiókvállalatnak nem kell önálló pénzügyi mérleget készítenie, de az anyavállalat mérlegének másolatát be kell nyújtania.
Európai társaság (SE). Dánia is alkalmazza az európai társaságra vonatkozó uniós szabályokat. A minimális tőkeszükséglet EUR 120 000. A céget be kell jegyezni a Commerce and Company Agency-nél, és a dán társasági adó hatálya alá tartozik.
Adózás Dániában Személyi jövedelemadó
A dán adózási szabályok szerint minden Dániában lakó személynek jövedelme után adót kell fizetnie, függetlenül attól, hogy az milyen forrásból származik. A külföldről betelepült személynek regisztráltatni kell magát a helyi National Registration Office-ban, ahol a lakossági regisztrációs számot (CPR) kapja meg, amely többek között bankszámla nyitásakor, illetve orvosi szolgáltatás igénybevételekor is szükséges. Emellett az adóhatóság is kibocsát egy személyre szóló adókártyát az első, vélt jövedelem meghatározásával együtt.
A jövedelemadót sávos, progresszív formában kell fizetni, ugyanakkor minden, 18 éven felüli személy adókedvezményben részesül. Ennek mértéke 2006-ban DKK 38 500 volt. Tehát a jövedelem első DKK 38 500 összegű tétele adómentes (a munkaerő-piaci hozzájárulást ld. a későbbiekben azonban a teljes jövedelem után vonják le).
Emellett számos kiadási tétel levonható az adóból, pl. szakszervezeti tagdíj, nyugdíjalap-befizetés, 12-km-nél távolabbi bejárás költsége. A személyi jövedelemadó mértéke 2006-ban az 1. táblázat szerint foglalható össze.
| Adónem | A jövedelem %-a | |
| Önkormányzati adók | 32,5 | |
| Állami adó | Jövedelem 1. sáv: DKK 38 500–265 500 | 5,48 |
| Jövedelem 2. sáv: DKK 265 501–318 700 | 6,00 | |
| Jövedelem 3. sáv: DKK 318 701 | 15,00 | |
| Személyi jövedelemadó összesen | 58,98 | |
Egyéb adófajták
Az önkormányzati adó a személyi jövedelemadó része. A helyi önkormányzatok az óvodai ellátásra, az alsószintű oktatásra, idősgondozásra, sport- és kulturális tevékenységre stb. eltérő mértékű adót szednek a jövedelem százalékában, amelynek országos átlaga 32,5%.
Munkaerőpiaci hozzájárulás
Minden foglalkoztatott munkabéréből 8%-ot von le a munkáltató erre a célra.
Ingatlanadó
A vásárolt ingatlan értéke után az önkormányzatok eltérő mértékű adót szednek be.
ÁFA (moms)
Majdnem minden termék és szolgáltatás vásárlásakor 25% általános forgalmi adót kell fizetni.
Zöld adó
Ezt az adónemet benzinre, olajra, gázra, elektromosságra és vízszolgáltatásra, valamint hulladék-elszállításra vetik ki. Ugyancsak ilyen adó terheli – a környezet- szennyezéstől függően – a járműveket is.
Jövedéki adó
Bor, sör, cigaretta, elemek, csokoládé, édességek, valamint üdítőitalok fogyasztói árában érvényesítik.
Járművek regisztrációs adója
Gépjármű vásárlásakor regisztrációs adót kell fizetni, amelynek mértéke Európában a legmagasabbak közé tartozik. (Egy új személygépkocsi esetében kb. 180%.)
Tőkejövedelem adója
Kamat-, valamint befektetésekből származó jövedelem növeli az adóalapot.
Dániában ideiglenesen dolgozó külföldiek adója
A 6–36 hónapig Dániában ideiglenesen dolgozó külföldi állampolgárok 25%-os SZJA-t fizetnek, amennyiben a havi jövedelmük meghaladja (2006-os adat) a DKK 58 600 összeget. Természetesen ezen felül a 8%-os munkaerő-piaci hozzájárulás is fizetendő. Ezt az adózási lehetőséget célszerű előzetesen a helyi adóhatósággal tisztázni.
Cégek adózása
Általános szabály szerint a cégek az elért nyereség után 28%-os vállalati nyereségadót, továbbá 25% ÁFA-t fizetnek a vásárolt áruk és szolgáltatások után, és gondoskodnak az alkalmazottaik utáni adóbefizetésekről. Az ÁFA-visszatérítés szabályait – amely a vállalkozás forgalmától függ – az adóhatóság határozza meg cégenként. A vállalati nyereségadó befizetés évente kétszer, március 20-án és november 20-án esedékes.
Az adóalapot különféle kiadások, valamint amortizáció csökkenti. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások a partnerek részesedése alapján az SZJA-rendszerben adóznak. Az adózással kapcsolatos szabályok a dán adóhatóság hon- lapján (www.skat.dk), részben angolul hozzáférhetők.
Piacra jutás és üzleti szokások Dániában
A jól fizető, magas vásárlóerővel rendelkező dán piacon hatalmas a verseny. A dán importőrök válogatnak a megbízható, folyamatosan magas minőséget biztosítani képes, megalapozott üzleti hátterű és referenciájú vállalatok között. Elvárják a professzionális kiszolgálást. Főleg az élelmiszerek és fogyasztási cikkek piacán komoly alkuerővel rendelkező bolthálózatok központi beszerzést folytatnak, és igyekeznek a legalacsonyabb ár elérése érdekében közvetlenül a termelőtől vásárolni. A magasabb minőséget hajlandók megfizetni. Nem szeretnek raktárra vásárolni, hanem elvárják az igény szerinti szállítások ütemezését.
A termékek piacra történő bevezetésének általános módszere a szakosított nemzetközi kiállításokon való részvétel Dánia két legfontosabb vásári központjában, Koppenhágában (www.bellacenter.dk), illetve Herningben (www.messecenter.dk). Ezzel szemben az önálló vállalati rendezvények kevés szakmai figyelemre számíthatnak. A dán cégekről részletes információ érhető el az Interneten, azonban ezek többnyire csak dán nyelven hozzáférhetők. A megadott kapcsolati címek is főleg a központi beszerzőre/eladóra vonatkoznak.
A beszerzők nevét (amelyeket gyakran rotálnak) általában nem teszik közzé. Az ajánlato- kat ezért célszerű (faxon, e-mailen vagy a pár nap alatt kézbesített levélben) a partner neve ismeretének hiányában a beszerzési részlegnek (Purchasing Department, dánul Inkob) címezni, a jellemző árucsoport feltüntetésével. Az üzleti információ pénzbe kerül. A Dán Kereskedelmi Kamara (Dansk Erhverv), amely ténylegesen a kereskedelmi, szolgáltató, IT- és iparvállalatok 15 ezres táborának szakmai és érdekképviseleti szövetsége, és a második legnagyobb ilyen jellegű szövetség az országban, meghatározott díjtétel (50-100 EUR) ellenében ad ki címlistákat (www.htsi.dk).
A dán üzletemberek kiválóan beszélnek angolul. Közvetlenek, őszinték, szókimondók. Véleményüket határozottan megfogalmazzák. Nem várják el az üzleti ajándékot, azonban az eladni kívánt termékről, illetve szolgáltatásról részletes információt kérnek. Előszeretettel használják az e-mailt az üzleti levelezésre, és elvárják, hogy a partnernek angolul vagy németül hozzáférhető honlapja legyen.
Az üzleti megbeszélésekre ajánlatos legalább 2-3 héttel előre bejelentkezni. Fontos, hogy a megállapodott időpontot az üzletember betartsa, mivel a késedelmet sértésnek veszik. A tárgyalási időpont kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a hivatalos heti munkaidő 37 óra, továbbá június utolsó hetétől augusztus közepéig szabadságos időszak van. Általában nem szokás szombaton, vasárnap és ünnepnapokon tárgyalni.
Az ebédidő déli 12 és délután 2 óra között van, amikor a meghívást üzleti megbeszéléssel is össze lehet kapcsolni. Üzleti célú vacsorameghívást ritkán fogadnak el. (forrás: www.itd.hu)
