Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Vitaindító

Legdrágább üzemköltségű elektromos fűtés: pro és kontra

2007. november 1. | Béres Beáta |  4872 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikkünk arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy bizonyos esetekben mégiscsak érdemes villamos áramot fűtésre alkalmazni. A leírt mondatot olvasva sok emberben felmerül a kérdés, hogy miért is van ez így, hiszen a villamos energia a legdrágább energi...

Cikkünk arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy bizonyos esetekben mégiscsak érdemes villamos áramot fűtésre alkalmazni. A leírt mondatot olvasva sok emberben felmerül a kérdés, hogy miért is van ez így, hiszen a villamos energia a legdrágább energiaforrásunk. Ezt a lehetőséget alapvetően elvetik, vagy legfeljebb csak kiegészítő fűtésként tudják elképzelni abban az esetben, amennyiben a „normális” fűtési rendszer nem működik, hibajelenséget produkál.

A „normális” fűtési rendszert mostanában földgáz alapúnak képzeljük, és ennek következtében a lakások fűtése – amennyiben az egyedi lakásfűtés és nem távfűtés-csatlakozású – cca. 90%-ban gázfűtésű. A földgáz elterjedésének okait most nem említenénk részletesen, mert ez nem feladatunk, mindenesetre az leszögezhető, hogy számos előnnyel rendelkezik.

A földgáz felhasználásának hátrányai csak az utóbbi időben váltak egyre inkább szembetűnővé, amikor is a kis alapterületű lakások esetében a kémény-felújítási problémák megjelentek. Egyre nehezebb, körülményesebb a kis lakásokban a kéményes készülékek elhelyezése, és akkor még nem említettük a kisvízterű fűtési rendszerek rendszer-hatásfokának a problémáit, amelyre írásunkban még visszatérünk.

A korábbi villamos fűtési rendszereket leginkább az olcsó földgázzal üzemelők szorították ki. Az első, alapvető gond még most is az, hogy a villamos energiával sokkal drágább lenne fűtési célokat megvalósítani. Egyáltalában véve, erre alapozni a fűtési rendszert: még végiggondolni is butaság! 

Ezzel ellentétben az október 25-én sugárzott TV-híradó fél nyolcas műsorában elhangzott, államtitkári nyilatkozat szerint a villamos energia ára a tőzsdén, ahonnan vásároljuk, 65 euró/MWh. 250 Ft/euró árfolyammal számolva a nappali áram kWh-ként 16,25 Ft-ba, a vezérelt áram 7 Ft/kWh-ba kerül. A grázi és a lipcsei tőzsde árai hasonlók. De a hazai, nem gázalapú erőművek is hasonló költségeken állítják elő a villamos energiát. A Paksi Atomerőmű jelenleg 8,40 Ft/kWh áron termeli az áramot.

TÁBLÁZAT

A fogyasztói villamosenergia ár viszont az olcsó előállítási költségek ellenére is még mindig magasabb szinten van a környező országokban – amint ez a mellékelt grafikonon látható –, ahol a villamos fűtés esetében állami támogatást is kapnak a felhasználók. Amennyiben figyelembe vesszük Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásából fakadó tényt, amely szerint az energia áraknak az Uniós tagállamok áraihoz kell viszonyulniuk, láthatjuk, hogy az elektromos energia árak sokat emlegetett növelése nem megalapozott. Amennyiben mégiscsak sor kerül a villamos áram árának emelésére, az bizonyosan nem fog olyan mértékben emelkedni, mint az éveken át államilag támogatott, importált földgáz ára, amely jelenleg 105 Ft-ba kerül köbméterenként. Ebből a hazai termelés aránya 10–20% között mozog.

A médiában manapság sokat emlegetett Makói gázforrás például 6000 méter mélyen van, ennek kinyerésére viszont még reális esély, technikai megoldások sincsenek, csak elméleti megközelítések állnak rendelkezésre, ezért a fogyasztók továbbra is a külföldről importált gáztól és annak árától függnek majd, amelyre az állam egyre kisebb mértékű támogatást nyújt majd. A gázárak területén tehát további, nem is kis mértékű áremelések várhatóak. Ezt igazolják a grafikonon is látható, az Európai Unió kiválasztott tagállamaiban érvényes földgáz-árak. 

Villamos fűtés esetében a legnagyobb mértékben költségkímélő megoldást a hőtárolós kályhák alkalmazása kínálja, amelyek vezérelt, éjszakai, áramra csatlakoztathatók, ezáltal gazdaságos üzemmódot biztosítanak. Beépítésükkel egyes szobák hőellátását tökéletesen biztosítani lehet.

A régi hőtárolós kályhák 30-40 cm mély ásványgyapot hőszigeteléssel rendelkeztek, csúnya nagy tömegű „drumi” szerkezetük volt, amelyet az ember a lakásában nem szívesen látott. Sárgás barna színük zavaró egy tiszta, elegáns, felújított vagy új építésű lakótérben. A hőszigetelésük idővel elöregedett, ezáltal leromlott is. A szigetelésből leszakadó apró szálakat a ventilátor kifújja a helységbe, ezáltal jelentősen szennyezik a lakóteret.

Ezzel ellentétben a korszerű technológiát képviselő.gyártók által forgalmazott mai korszerű hőtárolós kályhák, keskenyek, szépek, tört fehér színüknek köszönhetően elegánsak, esztétikusabbak. Hőszigetelésük kiváló, érintésnél a kályha felülete a helyiség hőmérsékletnek megfelelő. Speciális hőszigetelésük lehetővé teszi a nagy tárolási teljesítményt kis térfogatban, és a pontos hőleadást a nap minden szakában. A kifúvó ventilátor motorja fordulatszám szabályozható, ezáltal a légmozgás a helyiségben nem zavaró (nem mozog a függöny). A tervezők arra is ügyeltek, hogy a kifújt levegőhöz a helyiség hideg levegőjét is hozzákeverjék, ezáltal a kályhákból kifújt levegő nem forró. Beépített töltésvezérlésük időjárás függvényében tölti a kályhát. A pontos szobahőmérséklet beállításához az egyszerű szoba termosztáttól a programozható verzión keresztül a beépített ventilátorok fordulatszámát fokozatmentesen állító szabályozóig többfajta típus is illeszthető a készülékhez. A Magyarországon is forgalmazott termékek általában 2, 3, 4, 5, 6 és 7 kW teljesítménnyel kaphatók. Ezek 5 kW-ig akár egy fázisra is köthetőek, de az e fölötti teljesítményű hőtárolós kályhákat háromfázisú hálózatra kell csatlakoztatni.

Kiegészítésképpen megjegyezhető, hogy a csempézett helyiségekben, amelyek nem állandó tartózkodásra szolgálnak, mint pl. a fürdőszoba, folyosó, és konyha, az elektromos fűtőszálas szőnyeg alkalmazása javasolható, itt közvetlen a csempe alá helyezhető. Mivel az említett helyiségeket nem folyamatosan használjuk, az elektromos fűtőszőnyeg napi szinten csak pár órát üzemel, és kikapcsolása után a padlózat még sokáig megtartja a hőt.

TÁBLÁZAT 

A direkt villamos kazánokkal összehasonlítva a hőtárolós kályhák üzemeltetésével 44%-os megtakarítás érhető el, viszont már az alacsony hatásfokú kéményes kazános rendszerek kiváltásánál is olcsóbban üzemeltethetjük fűtési rendszerünket. Az említett fűtési rendszerek hatásfoka ugyanis nagyon alacsony, 60–65%, gázkonvektorok alkalmazása esetén csak 50%, de a fűtési rendszertől függően ez az érték esetenként akár alacsonyabb is lehet. Gondolunk itt arra, hogy a kisvízterű fűtési rendszerek 50–100 literes víztartalommal rendelkeznek, így 2–4 kW hőigény mellett az előremenő vízhőmérséklet modulációs gázkazánok időátlag szerinti teljesítménye 20 kW fölötti. A kazán 24 kW-tal kezd el fűteni, és mindaddig fűt, amíg a 60 şC–os előremenő vízhőmérsékletet el nem éri vagy azt a hőmérsékletet, amelyre a kazán szabályzó gombja beállításra került (ennél kevesebbre senki nem állítja). Amikor az előremenő hőmérséklet 65 şC feletti, a kazán lemodulál, üzemének ez a része már csak rövid ideig tart. A rendszer hatásfok romlása tehát jó részben a rendelkezésre álló teljesítmény és a felhasználási igény teljesítménykülönbségéből is fakad. 

Egység ár
Fűtési rendszer hatásfok Hasznosult energia ár
Éjszakai villamos fűtés
(hőtárolós kályha)
22,92 Ft/kWh 100 % 22,92 Ft/kWh
Távfűtés 44,28 Ft/MJ **50% 24,60 Ft/kWh
Olajtüzelés 255 Ft/liter 60% 44,10 Ft/kWh
PB- gáz 290,4 Ft/kg 65% 34,85 Ft/kWh
Földgáz 100,98 Ft/m3 *45% 24,41 Ft/kWh

Szemléltető példaként egy belvárosi lakást hoznánk fel, ahol két lakás lett egybeépítve. Ebből az egyik lakásban megmaradt a gázfűtés radiátoros rendszerrel, a másik lakásban 3 szobát fűtő gázkandalló lett kiváltva, szobánként egy–egy hőtárolós kályhával, amelyek éjszakai árammal üzemelnek. A beépített hőtárolós kályhákkal a lakás teljes hőigényének 37%-a van lefedve. A tulajdonos elmondása szerint a 2006-os fűtési számlája, amikor a fűtési rendszer még tisztán csak földgázzal üzemelt (94 Ft/m3 fölgáz-árral számolva) 400 300 Ft volt. A 2007-es fűtési számla (101 Ft/m3 fölgáz árral, és 22,92 Ft/kWh villamos energia árral) várhatóan 422.825 Ft lesz, amelyből 140 180 Ft az elektromos áramfogyasztás és 282 645 Ft a földgáz fogyasztás költsége. Habár összességében a fűtési számla magasabb lesz, ez egyértelműen a gáz ár emelkedésének köszönhető. A villamos áram beépítésével 5%-os várható megtakarítás érhető el. Ez a megtakarítás a jövőre tekintve, amennyiben a fölgáz ár 160 Ft/m3–ba kerül majd, illetve az elektromos áram 15%-al emelkedik, a hőtárolós kályhák üzemeltetésével 30%-ra emelkedik majd!
[3 darab szoba fűtés összehasonlítás
2006: a gáz ára 94 Ft/m3, a fűtés gázkandallóval 137 192 Ft/év
2007: a gáz ára 101 Ft/m3, a fűtése gázkandallóval 147 408 Ft/év
2007: a vezérelt áram ára 22,92 Ft/ kWh, a fűtés hőtárolós kályhával 140 800 Ft/év]

De nem csak a gáztüzelésű fűtési rendszereket válthatjuk ki villamos energiával. A grafikonra tekintve – a rendszer hatásfok figyelembe vételével – láthatjuk, hogy a PB-gáz, illetve az olajtüzeléssel szemben minden esetben kedvezőbb az elektromos vezérelt fűtés. De már akár a távfűtéses lakásoknál is olcsóbban fűthetünk a villamos energiával abban az esetben, amennyiben a hőleadók szabályozatlanok, tehát a radiátorok nincsenek ellátva termosztatikus szelepekkel, valamint felszerelve hőmennyiségmérőkkel. Ilyenkor megeshet, hogy a távhő-szolgáltató több meleget szolgáltat, mint amennyire a valóságban a felhasználónak szüksége van. Röviden, a lakás túlfűtött, és nem egy esetben láttuk már, hogy a tél közepén nyitva kell tartani az ablakokat az elviselhetetlen meleg miatt.  

Az elektromos fűtés alkalmazása új építésű épületeknél, valamint családi házaknál is javasolt ott, ahol nincs a környéken földgáz vagy annak bevezetése nagyon magas költséggel jár. A pellet, brikett illetve vegyes tüzelésű kazánokkal szemben nem igényel sem karbantartást, sem felügyeletet, üzemeltetése automatikus. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a hőtárolós kályhák alkalmazásával egy komfortos, minden igényt kielégítő fűtési rendszer építhető ki. Telepítésüknél elmaradnak a csővezetékek, és nem kell drága költségen kéményt sem kiépíteni. Üzembe helyezésükhöz elegendő egy hálózati csatlakozás. Fűtési rendszerünket teljesen függetlenné tehetjük a gáz, illetve távhő-szolgáltatótól, és nem utolsó sorban tiszta és környezetbarát technológiával fűthetünk.

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem