www.villanylap.hu
2007/11. lapszám | netadmin | 7108 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A hibajelenség a következő: 6 db mozgásérzékelő párhuzamosan fel van fűzve és működtet egy kontaktort. Ezen kívül még van 3 db mozgásérzékelő reflektor, ami szintén azt a kontaktort működteti. Mint az előzőek, olyan megoldással, hogy a 3 db mozgásérz...
A hibajelenség a következő: 6 db mozgásérzékelő párhuzamosan fel van fűzve és működtet egy kontaktort. Ezen kívül még van 3 db mozgásérzékelő reflektor, ami szintén azt a kontaktort működteti. Mint az előzőek, olyan megoldással, hogy a 3 db mozgásérzékelő lámpa relétől érkező szál le van vezetve a kontaktor tekercsére, az izzóhoz pedig már a kontaktor főérintkezőjéről indul a kapcsolt szál. A hibajelenség pedig az, hogy egy mozgásérzékelő x kapcsolás után beragad. Ha elveszem a feszültséget, elenged, de már volt egy, ami úgy is maradt, tönkrement. Csaba
Volt egy idős bácsi, akinek egy nagyon régi háza van. Történt, hogy a mami leverte a görgős kapcsolót a helyéről: mint kiderült, a rendszer két vezetékes volt, de működött a váltás kapcsolása a szoba két bejáratánál. A régi kapcsolóba fázist és nullát kötöttek be, a lámpához pedig vittek mindegyik kapcsolóból egy szálat, és úgy működött, mint a mai takarékváltó-kapcsoló. Na, már most én feltettem egy sima 106-ost (650 Ft), az első kapcsolásnál, a kezembe robbant, gondolkoztam, hogy miért is. Utána feltettem a következő 106-ost (830 Ft), hátha ez jobb, de ezzel is így jártam, sőt, a többi 4 -el is. A végén fogtam a régi kapcsolót, hogy ez miért is bírta ilyen sokáig, s rájöttem, hogy az érintkezőket olyan gyorsan bontja szét egymástól, mint a mai kereskedői forgalomban kapható egyik se. Majd bánatomba vettem egy akciózott 106-ost (106 Ft) és csodák csodájára a mai napig működik. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nálad is ugyanaz a probléma, a fázis-nulla találkozása. Próbáld meg azt, hogy a kontaktort kicseréled egy univerzális lépcsőházi automatára, amelynek kapcsolásához vagy fázis vagy nulla szükséges. Típusát most nem tudom megmondani. Ezzel kiküszöbölöd a fázis-nulla találkozást, és nem fognak beragadni, ez tuti. szikravadász
Szerintem ez a takarékváltós példa nem illik a mi esetünkre, mivel itt nincs ilyen jellegű fázis-nulla találkozás... T_chris
A kontaktor tekercsén keresztül bontott állapotban nulla vagy fázis jelenik meg, csak próbáld ki próbalámpával, mivel egy fogyasztóként viselkedik üzemállapoton kívül. szikravadász
Ez eddig rendben van, de nekünk itt nem ez a problémánk, mivel a jelen esetben szereplő mágneskapcsoló attól, hogy látszólag az általad említett jelenséget produkálja, egy működő fogyasztó, és az általad említett példával ellentétben van ellenállása, míg az általad vázolt takarékváltós esetben a váltókapcsoló két pontja között nincs fogyasztó, azaz nincs ellenállása: a zárlat pedig abban az esetben az érintkező túl rövid mozgási útjából, és a nem megfelelő ívoltásból adódott. Ha kikötötted volna a váltókapcsoló közös pontját, hogy a váltóérintkezőkön ne legyen áramfelvétel, akkor nem okozott volna zárlatot, és fordítva is igaz, tehát ha lecseréled a fogyasztót nagyobb teljesítményűre vagy más jellegűre, akkor lehet, hogy az eddig megfelelően működő kapcsoló a megnőtt áramfelvétel miatt ugyanazt a hibát fogja produkálni, mint a példád szerinti első kettő.... Tehát az általad vázolt példa nem állja meg jelen esetben a helyét… T_chris
Kezdjük a végén, vagyis a második példával; ahol két váltókapcsolóba (106-osba) valaki „fázist” és „nullát” köt be úgy, hogy a két kapcsoló közös szála közé köti be az említett lámpát. Részletezzük ki, hogy szerintem miért nem jó ez a kiépítés, bár való igaz, az izzó világítani fog (ez tipikusan az az eset, amikor a villanyszereléshez mindenki ért, két vezetéket összesodrunk, és máris világít a lámpa). Ha az említett fogyasztó izzólámpa, akkor leegyszerűsítve a példát beszéljünk a továbbiakban egy foglalatról és két szál vezetékről; ahol az egyik a fázis, a másik pedig a nullavezető kellene hogy legyen: így kapja meg a 230 V-os tápellátását a foglalatba betekert izzó. Mint köztudott, a foglalat „talp érintkezőjéhez” kell csatlakoztatni a fázist, és a foglalat „oldal érintkezőjéhez” pedig a nulla vezetőt, és nagyon fontos még az is, hogy világítási kapcsolók esetében a kapcsolónak a fázis vezetőt kell megszakítania…
A fent említett példában előfordulhat olyan kapcsolási eset, hogy:
1. - a foglalat talp érintkezőjéhez és az oldal érintkezőjéhez is nulla lesz kapcsolva,
2. – a foglalat talp érintkezőjéhez fázis, az oldal érintkezőjéhez pedig nulla lesz kapcsolva,
3. - a foglalat talp érintkezőjéhez és az oldal érintkezőjéhez is fázis lesz kapcsolva,
4. - a foglalat talp érintkezőjéhez nulla, az oldal érintkezőjéhez pedig fázis lesz kapcsolva.
A négy kapcsolási lehetőségből csak egy esetben, mégpedig a másodikban helyes a foglalat bekötése!
Az említett kapcsolási eset – (bár a lámpa világít) – rossz! Felülvizsgálat során súlyos hibaként kezelném ezt a váltókapcsolást.
Annak meg aztán semmi jelentősége sincsen ebben az esetben, hogy mekkora a fogyasztó teljesítménye, és hogy a kapcsoló milyen gyorsan bontja és zárja az érintkezőin keresztül az áramkört...
A másik, vagyis az első példa: ez már korántsem szabálytalan, itt csak egy műszaki problémáról van szó.
A mozgásérzékelőknek, mint oly sok más elektromos eszköznek van néhány fontosabb tulajdonsága. Az egyik - amit az említett példában figyelmen kívül hagytak - az az, hogy mekkora teljesítményű fogyasztót képes ki-, és bekapcsolni, vagyis ebből adódóan mekkora áram folyhat át az érintkezőjén.
A mozgásérzékelős reflektorok kapcsolási teljesítménye legtöbbször megegyezik a reflektorba helyezhető legnagyobb teljesítményű fogyasztó (izzó vagy halogén lámpa) teljesítményével. (Ez nem általánosítható, de igen gyakori!)
(Pl. van olyan 500 W-os ceruza halogénes mozgásérzékelős reflektor, amelynek a mozgásérzékelője maximum 500 W-ot képes kapcsolni, ha ezt a megadott kapcsolási teljesítményt átlépjük, akkor megnő az átfolyó áram erőssége, minek hatására túlterheljük a mozgásérzékelőt, aminek az érintkezője beéghet vagy beragadhat.)
Az említett példában is ez lehet a fő probléma, hiszen a 6 db mozgásérzékelő ugyanazt a mágneskapcsolót működteti, amit a 3 db mozgásérzékelős reflektor is, így hát ha valamelyik mozgásérzékelő előtt elhalad valaki, akkor felkapcsolódik mindhárom reflektor és meghúz a mágneskapcsoló: tehát egy reflektor mozgásérzékelőjének érintkezőjén keresztül folyik mindhárom reflektor lámpájának az árama, a mágneskapcsolóéval együtt…Yoshi