Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Európából jöttem Olaszország

2007/6. lapszám | netadmin |  4776 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2006. júliusában Olaszország is megnyitotta munkaerőpiacát az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok előtt, így a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban.   A vállalatalapítást Olaszországba...

2006. júliusában Olaszország is megnyitotta munkaerőpiacát az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok előtt, így a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban.

 

A vállalatalapítást Olaszországban a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Az új társasági törvény 2004. január 1-jén lépett életbe: kiemelhető, hogy ez néhány helyi sajátosságtól eltekintve lényegében a magyar szabályozásnak felel meg.

Olaszországban a vállalkozók társulásokat és részvénytársaságot alapíthatnak. A két típus közötti f - az orvosi ellátás költségei; ő különbség az, hogy társulások esetében a vállalati és magántőke között nem tesznek különbséget, és a vállalkozó saját vagyonával is felel gazdasági tevékenységéért. A jog a választásban általában szabad kezet ad, létezik azonban néhány kivétel, amikor bizonyos vállalathoz vagy tevékenységhez meghatározott vállalkozási forma szükséges. Vállalatalapításhoz Olaszországban is célszerű ügyvédet igénybe venni, aki az alapításhoz szükséges információkon túl segítséget tud nyújtani az alapítandó cég tevékenységéhez szükséges engedélyek megszerzésében is.

Vállalattípusok
Tekintsük át először a leggyakoribb vállalati típusokat!
Elsőként is leszögezhető, hogy ma már a külföldi beruházónak lehetősége van minden olyan társasági forma létrehozására, amilyenre az olasz állampolgároknak módjuk van. Az olasz társaságok leggyakoribb formái az alábbiak.

Közkereseti társaság (Societá in nome collettivo, S.n.c.)
Ebben a vállalkozási formában a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan felelősség mellett végeznek gazdasági tevékenységet. A tagok közül bárki kinevezhető a társulás igazgatójává.

Betéti társaság (Societá in accomandita semplice, S.a.s.)

A tagok lehetnek beltagok, akiknek felelőssége korlátlan, illetve kültagok, akik csak bevitt hozzájárulásuk mértékéig felelnek. A vállalat vezetője csak a belta- gok közül kerülhet ki.

Korlátolt felelősségű részvénytársaság (Societa in accomandita per azioni)
Ez a vállalati forma hasonló a betéti társasághoz, kivéve azt, hogy a tagok tőke-hozzájárulása részvények formájában valósul meg.

Korlátolt felelősségű társaság (Societá responsabilitá limitata, S.r.l.)
Ebben a társasági formában a tagok tőkéjét nem részvény, hanem részesedés testesíti meg. A minimális alaptőke 10 000 euró, melynek 25%-át az alapítás előtt kell letenni, ami történhet biztosítási kötvény vagy bankgarancia formájában is.

Ki kell emelni, hogy 2004. január 1-jétől a Kft.-re vonatkozó szabályok lényegesen megváltoztak. Egyebek mellett fontos, hogy ezentúl az a részvényes is alapíthat korlátolt felelősségű társaságot, aki egy másik korlátolt felelősségű társaságnak már tagja. A korlátolt felelősségű társaságot meg lehet alapítani szerződés vagy egyoldalú aktus útján, kétlépcsős eljárásban: 1. a létesítő okirat elfogadása, 2. a cégnyilvántartásba történő bejegyzés. A létesítő okirat kötelező tartalmi elemeit ez esetben is a törvény határozza meg.

Ezek a következők:
1. az üzletrész-tulajdonosok adatai;
2. a társaság neve, székhelye, az esetleges képviseletek székhelye - a társaság nevében fel kell tüntetni a korlátolt felelősségű társaság megjelölést;
3. a társaság célja, vagyis az, hogy milyen üzleti céllal hozzák létre a társaságot;
4. a jegyzett tőke és a befizetett tőke összege;
5. valamennyi üzletrész-tulajdonos vagyoni hozzájárulása, valamint az esetleges engedményezett követelések és vagyontárgyak értéke;
6. az üzletrész-tulajdonosokat megillető részesedés (üzletrész);
7. a társaság működésére vonatkozó szabályok, ideértve a vállalatirányításra és a társaság képviseletére vonatkozó sza-bályokat;
8. a vállalatirányítással és a könyvelés ellenőrzésével megbízott személyek megjelölése;
9. a vállalkozást terhelő társaságalapítási költségek teljes összege.

Részvénytársaság (Societá per azioni, S.p.a.).
A részvénytársaság lehet zárt vagy nyilvános. A zárt Rt.-hez szükséges minimális alaptőke 120 000 euró. A részvényesek által befizetett jegyzett tőke részvények formájában jelenik meg, melyeket kibocsáthatnak papíron is, de ez az új szabályozásnak megfelelően már nem szükséges. Az alaptőke 25%-át az alapításkor kell átutalni, amit az alapítás elmaradása esetén 90 nap után lehet visszaigényelni. Az alaptőke-befizetés történhet készpénzben vagy természetben; ez utóbbi értékét hiteles könyvvizsgáló cégnek kell megállapítani. Nem megengedett a munkában vagy szolgáltatás formájában teljesítendő alaptőke-befizetés.

A részvények fajtái a következők lehetnek.
- Törzsrészvény: tulajdonosának minden jogot biztosít a vállalatban.
- Elsőbbségi részvény: elsőként részesedik a vállalat nyereségéből, és a vállalat felszámolásakor is neki fizetnek először.
- Dolgozói részvény.
- Beváltott részvény: ez nem ad szavazati jogot. Osztalékot csak a többi részvényes kifizetése után fizet. A vállalat felszámolásakor utoljára részesül az eszközökből.
- Megtakarítási részvény: a tőzsdén jegyzett társaságok adják ki tőkeemeléskor. Nem jár szavazati joggal.

Egyesülés (S.p.A., részvény-társaság, vagy S.r.L., Kft.)
Nagyvállalatok által szívesen alkalmazott forma. Alapításához csak különleges esetekben szükséges állami engedély, például pénzintézet esetében. A megalakulást kezdeményező magánszemély vagy társaság is lehet. 2004. január 1-je óta egyesülés alapításakor már nincsen szükség két részvényesre. Az alapításra lehetőség nyílik egy részvényessel is, ha a teljes törzstőkét befizeti. Ebben az esetben a részvényes korlátlan felelősséggel bír a vállalat fizetésképtelensége esetén.

Képviseleti iroda (Ufficio di Rappresentanza)
A legegyszerűbb vállalati forma, mely külföldi cégek számára is elérhető. A képviseleti iroda főként marketingeszközként szolgál. Nincs szükség a jog által meghatározott bejelentési formaságokra, nem kell pénzügyi kimutatást készíteni, és társasági adó fizetésére sem kötelezett. Nem jogi személy.

Képviseleti iroda nyitáskor a céget a helyi Kereskedelmi és Iparkamarához kell bejegyeztetni, amelyhez a következő okmányok szükségesek.
- Igazgatótanács döntésének másolata a képviseleti iroda nyitásáról, melynek tartalmaznia kell a következőket: az iroda nevét, címét, valamint a vállaltért felelős személy nevét.
- Igazolás az anyavállalathoz való tartozásról.
A napi ügyek intézéséhez bankszámlát kell nyitni.

Fiókiroda (Sede Secondria)
Az olaszországi fióktelep felállításához a következő dokumentumok szükségesek:
- az anyavállalat közgyűlésének (vagy más, hatáskörrel rendelkező társasági szervének) döntéséről készült jegyzőkönyv, amely rendelkezik az olaszországi fióktelep felállításáról, annak székhelyéről, vezetőjének személyéről és hatásköréről. A jegyzőkönyvet le kell fordítani olasz nyelvre, és az illetékes bíróság előtt eskü alatt tanúsítani kell. Az okiratot a Hágai Egyezmény alapján kibocsátott hitelesítési záradékkal ("Apostille" - "Tanúsítvány") kell ellátni;
- nyilatkozat arról, hogy a fióktelep vezetője elfogadja a megbízását (ezt a fenti határozat is tartalmazhatja);
- az anyavállalat olasz nyelvre lefordított, hitelesített, és az illetékes bíróság előtt eskü alatt tanúsított létesítő okirata.
Az említett dokumentumokat olasz közjegyzőhöz kell benyújtani, aki a szükséges alakszerűségek alkalmazásával kérelmezi a fióktelep bejegyzését a cégnyilvántartás illetékes helyi kirendeltségénél. Az olasz fióktelep működésének tényleges megkezdéséhez további formai követelmények is szükségesek, úgymint a számlakönyvek megnyitása, az adószám ("partita IVA") és az adóazonosító jel ("codice fiscale") kibocsátása, valamint az esetleges speciális tevékenységek gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése.

Csak az S.p.a. és az S.r.l. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság. A gyakorlatban a külföldi befektetők e kettő valamelyikét választják. Ha fiókiroda nyitása mellett dönt valaki, akkor a külföldi alapító felelős lesz mindazért a teherért és felelősségért, amelyet az Olaszországban alapított fiókja vállal. A vállalatalapítását alapító okiratban rögzítik, amelyet annak keltétől számított 20 napon belül kell regisztráltatni!

A külföldi befektetők angol, német és olasz nyelven megtalálják a cégalapításhoz és a cég működtetéséhez szükséges valamennyi információt a www.investinitaly.com honlapon.

Munkaszerződés
Olaszországban a munkaszerződést írásban és szóban is meg lehet kötni. A munkaszerződés rendelkezik a munkavégzés pontos feltételeiről, így a munkaidőről is. A törvény szerint a munkaidő napi 8 óra és heti 48 óra. A munkavállalóknak kötelező heti egy szabadnapot biztosítani, amely rendszerint a vasárnap. A gyakorlat szerint azonban a munkaszerződések általában kedvezőbb feltételeket rögzítenek a törvényben foglaltaknál (általában közalkalmazottaknál heti 36 óra, egyéb területeken dolgozóknál heti 40 óra).

A túlórákra a munkáltató köteles túlóradíjat fizetni, ez általában a fizetés 110%-a, de itt is elmondható, hogy a munkaszerződés ettől lényegesen kedvezőbb feltételeket is megállapíthat. A túlóradíj 15%-át a munkáltató köteles egy speciális munkanélküli alapba fizetni.

A szabadság időtartamát nem a törvény, hanem kollektív megállapodások rögzítik. Az éves szabadság általában négy hét, de ennek időtartama függ a munkavállaló korától és az érintett ágazattól is. Olaszországban évente 15 munkaszüneti napot tartanak.

Társadalombiztosítás
Az olasz egészségügyi rendszer elnevezése Servizio Sanitario Nazionale (SSN). A tartózkodási engedély megszerzése után a munkavállaló társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, amelyet a munkaadó közvetlenül az INPS-nek (Institutio Nazionale Di Previdenza Socialnak) fizet. Emellett a munkavállalónak regisztráltatnia kell magát az Azienda Sanitaria Locale (ASL) helyi szervénél, ahol egészségbiztosítási számot kap. Ez ingyenes orvosi ellátásra jogosítja.

Minimálbér és munkanélküli segély
Olaszországban nincs jogilag meghatározott minimálbér, de számos szektorban kollektív szerződésekben rendelkeznek a minimálbérről. Ha Olaszországban az Európai Unió tagállamainak bármely állampolgára munkanélkülivé válik, akkor regisztrálnia kell magát az UCM-nél (Ufficio di Coolocamento Della Manodopera), amely munkaügyi, illetve munkaközvetítési központként működik.

Adózás
Személyi jövedelemadó
Olaszországban a személyi jövedelemadó háromkulcsos, s progresszívan növekvő, azaz csak a meghatározott jövedelemsávok adóznak magasabb kulcscsal.
Jövedelem (euró) Személyi jövedelemadó-kulcs
0 - 26 000 23%
26 000 - 33 500 33%
33 500 - 39%

A 100 000 eurót meghaladó jövedelem után további 4%-os, úgynevezett szolidaritási adót kell fizetni.

Az így megállapított összegből le kell vonni a vonatkozó korrekciós tényezőt. 26 000 euró alatt 0, 26 000 - 33 500 euró 2,600, 33 500 - 100 000 euró 4,610, végül 100 000 euró felett 8,610.

Az így megkapott számított adóból további kiadások és költségek számolhatók el. Ezek a következők:
- az orvosi ellátás költségei;
- az első lakáshoz jutás érdekében felvett jelzálogkölcsönt terhelő kamatok;
- az életbiztosítások és balesetbiztosítások biztosítási díja;
- oktatási költségek;
- temetési költségek;
- a non-profit szervezeteknek (onlus) felajánlott ingyenes adományok. A fizetendő adót a költségek levonása után fennmaradó összeg adja meg.
A személyi jövedelemadóról további információk találhatók az olasz pénzügyminisztérium honlapján (www.finanze.it).

Társasági adó
Olaszországban a helyi vállalkozások jövedelmei, valamint a nem Olaszországban honos, de az országból származó bevétel után társasági adót kell fizetni. Az adó mértéke 33%. A vállalkozások adózásáról részletes információkat találhat az olasz Befektetési Ügynökség honlapján (www.investinitaly.com).

Általános forgalmi adó
Olaszországban az általános 20%-os adókulcs mellett két kedvezményes ÁFA-kulcsot alkalmaznak, melyek mértéke 10%, illetve 4,5%.
Üzleti szabályok és szokások Olaszországban

Export-import szabályozás

Olaszországban az Európai Unióban érvényes export-import szabályozási rendszer működik. Az Európai Unió tagállamaiban a termékek forgalomba hozatalához engedély nem szükséges, a termékfelelősség érvényesül, amely - úgy, mint Magyarországon - importtermék esetében a forgalmazóé, hazai terméknél pedig a gyártóé. Ettől függetlenül a termék forgalmazója kérheti az illetékes intézetektől a termék bevizsgálását, illetve minősítését.

Vannak természetesen különleges előírásokhoz kötött termékek (pl. diabetikus termékek, biotermékek stb.), és megmaradnak továbbra is a fogyasztási cikkek forgalomba hozatalához szükséges, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó, kötelező előírások (címkék, feliratok stb.).

A tőkekivitel, illetve a külföldi tőkebefektetések szabályozása
A tőkekivitel, a külföldi tőkebefektetések liberalizáltak, természetesen bejelentési kötelezettséggel. A 212-es törvény, amely lehetővé tette az olasz cégek külföldön történő vállalatalapításának részbeni finanszírozását, csak az EU-n kívüli országok vonatkozásában alkalmazható, az Európai Unió belső szabályzatával ellentétes támogatásokat Olaszország sem nyújthat.

Az olasz kormány továbbra is támogatja az olasz cégek nemzetközi törekvéseit, ezek a támogatások azonban elsősorban az olasz áru külpiacra jutását (pl. vásári részvétel, üzletember- találkozók finanszírozása) hivatottak segíteni.

Az üzleti érintkezés normái, szokásai
Olaszországban az üzleti érintkezésben az európai szokások érvényesek. Az olaszok a tárgyalásokon sokkal lezserebbek, mint például a németek, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy komolytalanok. Általában formaságok nélkül, a lényegre törve folytatják le a tárgyalást. A komoly, főleg műszaki profilú nagyvállalatok képviselői általában beszélnek angol nyelven. A kisebb vállalatokkal folytatandó tárgyalások esetén azonban hasznos lehet az olasz nyelvismeret.

Kellemetlen tulajdonságként kiemelhető az, hogy ajánlatokra csak akkor válaszolnak, ha az érdekli őket, ellenkező esetben nem. Említésre méltó, hogy az internet-hozzáférés elterjedése megszüntette a földrajzi távolságokat, használata az olasz cégeknél is már olyan szinten elterjedt, hogy a kommunikáció nagy része elektronikus úton történik.

Fizetési feltételek és fegyelem
Az olasz cégek a legnagyobb biztonságra törekedve többnyire L/C-t írnak elő fizetési feltételként: ők ugyanakkor nem szívesen nyitnak L/C-t. Magyar vállalatok számára javasolt a szerződéskötés alapos átgondolása, illetve helyi konzulens és/vagy pénzügyi szakértő bevonása!

Banki és egyéb szolgáltatások
Gyakorlatilag minden, a magyar viszonylatban meglévő bankszolgáltatás rendelkezésre áll. A bankszférában meglévő óriási konkurencia a bankokat egyre nagyobb takarékosságra készteti. Nagyon elterjedt az adminisztráció csökkentését célzó elektronikus átutalások rendszere, a készpénzforgalmat a bankok igyekeznek a minimálisra csökkenteni. Általánossá vált, hogy a banki adminisztrációt könyvelőcégeknek adják ki, emiatt bizonyos igazolások, bankszámla-kivonatok beszerzése hosszú időt vehet igénybe. forrás: www.itd.hu