A bizalom ára
2007/6. lapszám | netadmin | 3188 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az alábbi rövid történet tanulsága előre megfogalmazható: még az ismerős vállalkozó szava sem szentírás, a bejáratott munkakapcsolatok sem jelentenek garanciát az elvégzett munka utáni, beígért honorárium elnyerésére. Bármekkora kockázatot is jelent ...
- Édesapám egyik legrégebbi barátjától, egy a villanyszerelő szakmában is jól ismert vállalkozótól érkezett egy felkérés a 2364:610 számú szabvány szerinti, "erősáramú berendezések első ellenőrzése" felülvizsgálat elvégzésére. Azért kényszerült erre, mert ő maga, illetve kollégái nem rendelkeznek megfelelő jogosultsággal ezeknek a munkafázisoknak az elvégzésére.
A feladat valóban a jelentősebb munkák volumenébe tartozott: egy Budapesten épült iskola villanyszerelési munkáit kellett ellenőrizni. Tekintettel a régi, mondhatni családias viszonyra, eszünkbe se jutott a hivatalos formulák szerint végigzongorázni a felkérést: a szerződés egyikünknek sem jutott eszébe. Mielőtt bárki is megjegyzést tenne: egy többszörösen bebiztosított munkakapcsolatnál melyik villanyszerelő kockáztatná a baráti együttműködést egy ilyen felvetéssel?
A munka nagyságrendjére tekintettel nem is vállaltam fel egymagam a teljesítést. Egy kollégával együtt kiszálltunk a kivitelezés helyszínére: sajnos a megbeszéltekhez képest a helyi szerelők késtek egy órát, de sebaj, addig egy külső szemrevételezést tartottunk. Sajnos már ekkor látni lehetett, hogy nem lesz egy egyszerű munka. A mérőhely a telekhatáron került elhelyezésre, amelytől földkábeles táplálást kapott az épület. Itt is találtunk egy tűzvédelmi főkapcsolót, majd pedig amikor bejutottunk az épületbe, szintén találtunk egy tűzvédelmi főkapcsolót az egyik elosztószekrényben.
További probléma jelentkezett a villámvédelmi rendszer kiépítésénél. Örvendetes módon ugyanis a létesítés elektromos terv (!) alapján készült, de a tervező bizony komoly bakit követett el: hat darab villámvédelmi levezető került installálásra, de ezek közül csak négyben alakítottak ki vizsgáló-összekötőt. Annak ellenére, hogy a kivitelezők a tervet pontosan végrehajtották, a megoldás szakmailag kifogásolhatónak bizonyult.
Utólag kiderült, hogy a tervező nem is rendelkezik érvényes jogosultsággal az adott épületre. Általános problémaként kívánom felhívni a figyelmet arra nehézségre, hogy a kivitelezőhöz képest a tervező - a konkrét gyakorlati lebonyolítást tekintve - kisebb felelősséggel tartozik a munkája után, mint a helyszínen tartózkodó kivitelező. Egy áramvédő-kapcsoló telepítésének elmaradása egyszerű ügy, legfeljebb bevezeti az építési naplóba észrevételét.
De a kivitelező nem feltétlenül lát rá a teljes rendszerre, nem feltétlenül vesz észre tervezői hibákat. S persze a hibák javítását nem lehet a tervezőn behajtani, általában a kivitelezőn verik le a kárt. A felülvizsgáló nem mehet el a tervezői hibák mellett, hiszen a jegyzőkönyv kiállításával magára vállalja a felelősséget.
További problémaként merült fel, hogy a kültéri dobozok között találtunk olyat, amelynél a fedő hézagosan volt ráhelyezve, tehát nem az előírt tömített, időjárás-álló megoldást választották a kivitelezők.
A példák sajnos hosszasan sorolhatók: a kapumozgató motornál például nem szereltek fel áramvédő-kapcsolót. Külön feltűnő volt, hogy számos dokumentáció teljes egészében hiányzott: például szerettük volna megtekinteni a földkábel fektetésénél előírt szigetelési ellenállás- mérés jegyzőkönyvét, sikertelenül.
Amint megérkeztek a kollégák, már az épület belsejében elhelyezett villamos rendszereket is szemrevételezhettük. Rögtön szemet szúrt például az, hogy az elosztókban káosz uralkodott a különböző vezetékszínek terén. S megint a dokumentáció: semmiféle műbizonylat nem állt rendelkezésre a beépített anyagokkal kapcsolatban. Még az építési naplót sem vezették rendesen.
Csupán emlékezetem szerint a további, az alábbiakban felsorolt hibákat találtuk az első bejárásnál:
- az elosztószekrények nem voltak feliratozva,
- az elosztószekrényekben nem voltak beazonosíthatók az áramköri vezetékek, kábelek,
- tartós feliratok hiánya (pl. a feszültség jelenlétét jelző "Vigyázz, 400 V!" felirat),
- a kültéri fogyasztók (nagy kiterjedésű fémtárgyak mellett) nem áram-védőkapcsolóról voltak betáplálva,
- a kültéri fogyasztásmérőnél a nullázás és a nullpontot rögzítő földelő-szonda kialakítása minősíthetetlen volt,
- a kazánházban az épületgépészeti fémszerkezetek és csövek nem voltak vagy nem megfelelően voltak bekötve az EPH-hálózatba,
- ez a szociális létesítmény mozgássérültek befogadására és oktatására lett kialakítva, de számukra nem elérhető magasságban voltak kialakítva a kapcsolószerelvények (még a mozgássérült-WC-ben sem).
A lényegre térve: a kivitelezésben szerepet vállaló villanyszerelőkkel alaposan bejártuk az épületet. Egyeztettünk az igazgatónővel és a műszaki személyzettel. Mindenki tudta, hogy mi miért tartózkodunk a helyszínen, hiszen a használatbavételi engedély kiadásához szükségük volt a jegyzőkönyvre. Az előzetes bejárás kettős céllal rendelkezett: egyfelől fel szerettük volna tárni a helyszínen a látványos hibákat, hogy módot teremtsünk a kivitelezőnek a gyors hibajavításra, másfelől a konkrét árajánlatról korábbi egyeztetéseken nem esett szó, így nyilvánvalóan tájékozódni szerettünk volna.
Nos, az épület megtekintése utáni telefonbeszélgetésen közöltük az árat, történetesen 250 000 forintos árajánlatot adtunk a munkára. A kivitelező ezt elfogadta, majd következett a nagy hallgatás. Noha időközben több telefonbeszélgetésre is sor került a kivitelezővel, az érdeklődő kérdéseket mindig elhárította arra hivatkozva, hogy még zajlanak az egyeztetések az igazgatónővel, illetve, hogy javítják az előzetesen feltárt hibákat. Szó se róla: eddig még méréseket nem is végeztünk.
Végül aztán elfogyott a türelmem: konkrétan rákérdeztünk a vállalásra. Nos kiderült, hogy a kivitelező továbbadta az ajánlatot az igazgatóságnak, akik elborzadtak az összeg hallatára. Nekünk ez új volt, hiszen mindig is az adott kivitelezővel tartottuk a kapcsolatot, nem pedig az ő megrendelőivel. Bármilyen kellemetlen is volt, újra és újra érdeklődtünk a dolgunk felől.
Az egyik beszélgetés végén azonban az ismerős kinyögte, hogy nem lesz megrendelés: az iskola egy másik céggel kívánja a munkát lebonyolíttatni. Ez többszörösen kellemetlen volt számunkra. Nem csak az fájt, hogy elestünk egy megrendeléstől, hanem mi már letettünk valamit az asztalra, megtekintettük a létesítményt, s konkrét hibákat jeleztünk a kivitelező felé. Időt, benzint és szakértelmet fordítottunk erre a "megbízásra".
Megítélésünk szerint árajánlatunk nem volt túlzó az épület arányaihoz viszonyítva. El lehet fogadni, hogy egy kedvezőbb árajánlatú céget bíznak meg a munkával, még akkor is, ha tudható, hogy a feladat korrekt elvégzését nagyságrendekkel olcsóbban nem lehet elvégezni.
Az az igazság, hogy ha valaki szeretne spórolni az adott munkatételen, akkor biztosan tud olyan céget, vállalkozót találni, aki az elképzeléseinek megfelelő árszinten elvégzi a munkát. Kérdés az, hogy milyen szakmai színvonalon, sőt, hogy egyáltalán meglátogatják-e a helyszínt, vagy csak a kitöltött jegyzőkönyvet írják alá? Hogyan tudnak ezek az emberek nyugodtan aludni? Arra nem gondolnak, hogy időszakos felülvizsgálatnál az eredeti jegyzőkönyvet előveszik? Márpedig előveszik, hiszen az időszakos felülvizsgáló a kiállított jegyzőkönyvvel lényegében magára vállalja a létesítmény elektromos oldalának megfelelőségéért a teljes felelősséget! Utólagos baleset esetében mindig az utolsó felülvizsgálót veszik elő először!
Minden szakmabeli tudja, hogy a felülvizsgálat bizonyos értelemben kellemetlen, hálátlan feladat: az ember megjelenik a helyszínen, és úgymond "kiosztja" a kivitelezőt, hiszen a hibákra kell koncentrálnia. Ez azt jelenti, hogy erős pszichológiai érzékkel kell rendelkezni, hiszen lényegében nincs olyan villamos rendszer, amelyiknél ne lehetne kisebb-nagyobb hibákat feltárni. A pénzügyi elszámolás kérdése erősen megosztja a felülvizsgálókat. Számos szakember osztja azt a nézőpontot, hogy csak és kizárólag szerződés aláírása után hajlandó munkához fogni.
Igen ám, de nagyon sok esetben a kivitelező állandó felülvizsgáló partnerekkel dolgozik: ilyenkor vajon mi a teendő? Arról nem is beszélve, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy egy kivitelező partnerrel nem lehet megtenni, hogy elsőre rossz jegyzőkönyvet adunk ki, majd a hibák és az újabb mérések után kiadjuk a "jó" jegyzőkönyvet. Ez piacvesztéssel járna.
Természetesen teljesen más az eset, ha lakossági felkérésről van szó: optimális középútnak tűnik az a megoldás, hogy az ember kiszáll a kivitelezési helyszínre, felméri az adott munka nagyságrendjét, majd árajánlatot készít. Persze itt is sokan vitatkoznak: az idő, benzin-ráfordítást ebben az esetben is meg kell fizettetni. Megítélésem szerint azonban ez túl erős álláspont. Itt fel kellene vállalni, hogy az ember lényegében nulla teljesítményért kér ellentételezést. Természetesen egy részletes, tételes árajánlatot valóban nem lehet díjmentesen átadni.
Nemrégen találkoztam az említett cég vezetőjével, aki minket megkeresett a felülvizsgálattal kapcsolatban. Egy üzletben futottunk össze, és akkor említette, hogy azóta már át is adták az iskolát
Nem voltak hibák, sőt az új felülvizsgáló kolléga fel volt háborodva az összeg hallatán (a mi vállalási árunkon) mert ő bizony a 3 db, 3 példányos jegyzőkönyvet (ÉV, VV, EBF) összesen 45 ezer Ft-ért készítette el. Itt persze meg kell jegyezni: nem erről a 3 felülvizsgálatról lett volna szó egy új létesítmény elektromos kivitelezése után, hanem 1. az MSZ 2364:610 számú szabvány szerinti első ellenőrzésről, 2. szigetelési ellenállás-mérésről, 3. a létesítmény villámvédelmi felülvizsgálatáról.
Ezek a különbségek nem anyagilag, hanem jogszabályilag térnek el az iskola által megbízott olcsóbb felülvizsgáló kolléga által végzett felülvizsgálattól, tehát szakmai eltérések.
Az új megbízott annyiban értett egyet a miáltalunk feltárt hibákkal, hogy a villámvédelem valóban nem az épületnek és a környezetnek megfelelően lett kialakítva, de mivelhogy ez így szerepelt a terven is, ezért jónak minősítette, és jogosnak tartotta, hogy 2 levezetőhöz be kell építeni vizsgáló összekötőket. Mást nem kifogásolt, és mindent rendben talált. Ráadásul még nagyon gyors is volt, mert két napon belül átadta a fent említett jegyzőkönyveket! Várjuk észrevételeiket!
