A madáreltérítőkről
2007/1-2. lapszám | netadmin | 4463 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Hortobágyi Nemzeti Park egy kitüntetett területén repcét termesztenek, ami a túzokmadarak kedvelt őszi-téli eledele is egyben. A problémát az jelenti, hogy az adott terület felett húzódik egy magasfeszültségű távvezeték: nyilvánvalónak tűnik fel, hogy ezek a vezetékek direkt veszélyt jelentenek a nagytestű madarak számára, hiszen navigálóképességük elmarad fürgébb társaikétól. A közvetlen veszélyforrást elsősorban nem az áramütés kockázata képezi, hanem a mechanikai ütközéskor fellépő sérülés lehetősége. Noha az áramszolgáltató tervbe vette az adott területen a földalatti vezeték telepítését, áthidaló megoldásként mintegy negyven darab ún. Firefly madáreltérítő eszközt szereltek fel az elmúlt év végén. Ennek vonatkozásában a közelmúltban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen részt vettek az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., a Madártani Egyesület, valamint az eszközt Magyarországon forgalmazó vállalkozás, a Drive Electric Kft. képviselői. Először is, le kell szögezni, hogy helytelen a "madárriasztó" kifejezés használata: az alkalmazott technológia egyik előnye pontosan abban foglalható össze, hogy az állatokra nem gyakorol "traumatikus" hatást (mint más fény- vagy hangeszközök), hanem arra törekszik, hogy szerepe a figyelemfelhívásban, eltérítésben kimerüljön, az állatok bioritmusának megváltoztatása nélkül. A szóban forgó eszközt egy amerikai vadbiológus fejlesztette ki, tanulmányozva a korábban bevezetett madáreltérítő rendszereket is. Mindenki ismeri például a nagyfeszültségű vezetékeken elhelyezett gömböket, amelyek nem csupán a légiforgalmú közlekedőeszközöknek nyújtanak segítséget, védelmet, hanem a madaraknak is. Ezeknél azonban komoly nehézséget jelent az a körülmény, hogy már a vezeték létesítése során felhelyezendők, s feszültség alatt nem távolíthatók el, pozíciójuk nem módosítható. Hatásfokuk pedig más eszközökhöz képest igen rossz, különösen esős, párás időben, rossz látási viszonyok között, amikor is pedig a legnagyobb szükség volna rájuk. Ezzel a szemben az ismertetendő eszköz egyik kitüntetett eleme a mobilitás: akár az alkalmi madárvonulásokhoz igazodva, feszültség alatti munkavégzés keretében helyezhetők fel a vezetékekre. Az említett sajtótájékoztatót követően az E.ON szakemberei rövid terepi munkavégzés keretében demonstrálták az eljárást. A Firefly eszköz felépítése a következőképpen jellemezhető. Az eszköz két alkotóelemből épül fel: speciálisan madáreltérítési funkcióval rendelkezik egy mozgó, forgásra képes műanyaglap, amely speciális fóliaborítást kapott. A fólia ugyanis 3D felépítésű, és belső szerkezete a gyémántkristály rácsszerkezetéhez hasonlít: ennek következtében a ráeső fényt nem csupán merőlegesen veri vissza, hanem a tér minden irányába szétszórja. Szintén kiemelendő tulajdonsága ennek a lapkának az, hogy az UV-tartományt is nagy hatásfokkal visszaveri. Ez azért érdekes, mert köztudomású, hogy a madarak eltérő látásmechanizmussal rendelkeznek, mint az emberek: számukra nagy segítséget jelent az emberek számára hozzáférhetetlen ultraviola tartomány érzékelése is. A lapkát befedik a fent leírt speciális fóliával. Egyik oldalon narancs-vörös, míg a másik felén zöldessárga színű borítást kap. A FireFly másik fontos eleme a - speciális időjárásálló poliamidból készült - rugós rögzítőkengyel. A két alkatrész közti összeköttetést biztosítja a zárt golyóscsapágyas függesztjék. Ennek központi eleme egy csapágy, amely lehetővé teszi, hogy a legkisebb szellő hatására is forgómozgást kezdjen a lapka. A két színelem forgómozgásának eredményeképpen egy villogó fényhatás keletkezik: ez úgy hat a madarak ösztönrendszerére, hogy veszélyforrásként azonosítják a berendezést. Tekintettel arra, hogy a készüléket már 100-150 méterről meglátják a madarak, elégséges idejük marad a mozgásirány megváltoztatására, a szükséges navigáció elvégzésére. A feltaláló és gyakorlati tapasztalatok szerint a készülékeket mintegy 15 méterenként célszerű elhelyezni a vezetékeken. Nagy előnye más rendszerekkel szemben a Firefly-nak, hogy segédenergia nélkül üzemel, éveken keresztül nem igényel karbantartást. A készülék tervezésénél a kültéri behatásokkal úgy kalkuláltak, hogy 15 éves szavatosságot vállal a gyártó vállalat. A lapka anyagát úgy alakították ki, hogy a téli periódusban erősebben jelentkező zúzmarásodásnak is fokozottan ellenálljon, szintén javítva a készülék hatásfokát. Fontos, hogy a lapkákon fluoreszkáló csíkokat is elhelyeztek, amelyek a nappali időszakban magukba gyűjtött fényt éjszaka kisugározzák, így biztosítva az éjjeli működés hatékonyságát. Hozzávetőlegesen 8-9 órás utánvilágítási tartam biztosított ezáltal, tehát lényegében 24 órán keresztül fejti ki hatását a készülék. A vezetékre történő felhelyezés, rögzítés egy speciális, poliamid keverékből álló kengyel segítségével történik: egy szigetelt rúd biztosítja ennek biztonságos eljuttatását a feszültség alatt álló vezetékhez (akár a talajról is), s a kengyel záródása biztos kötést eredményez. A kengyel belsejében, a vezetékkel érintkező felületen egy időjárási viszonyoknak ellenálló gumitbetét található. Ez biztosítja egyfelől a biztos tapadást, másfelől védi magát az alumíniumvezetéket is a forgóeszköz kiváltotta súrlódástól. A készülék előnyeként továbbá kiemelhető, hogy rendeltetése nem pusztán a vezetékekre vonatkozó veszélyérzet felkeltésére irányul: gyakori problémaként jelentkezik ugyanis a szolgáltatóknál az, hogy a madarak tartózkodási helyként előszeretettel választják az oszlopfejeket, a szabadtéri transzformátorállomások környezetét. Ennek sok esetben az az eredménye, hogy rövidzárlat áll be a két fázis, illetve a fémtest és a fázisvezető között. A kutatások kimutatták, hogy az eszköz működése kiterjed a közeli távolságtartásra: egyes madárfajok kedvelt, elektromos szempontból érintett fészkelési helyszíneire telepítettek készülékeket, s azt tapasztalták, hogy lényegében jelentősen csökkent a balesetek száma. A készülék alkalmazási tartománya nem korlátozódik a nagyfeszültségű távvezetékekre: használatuk éppígy elképzelhető például antennák merevítősodronyán vagy hajók kötélzetén. Szintén frekventált alkalmazási területként jelölhető meg a vasúti felsővezetékek, a külföldön már igen elterjedt szélerőművek övezete. De további alkalmazási területek a repülőtéri használattól kezdve a vadállatoktól való védekezésig, illetve a nemzeti parkok megóvásáig terjednek. A termék Magyarországon a 2006-os Industria Szakvásáron került bemutatásra a szélesebb nagyközönség számára, s különdíjban részesült. A magyarországi forgalmazó elküldte a bemutató készülékeket a hazai szolgáltatóknak, így elterjedésére rövid időn belül sor kerülhet. Ezeket a munkálatokat nagy mértékben elősegíti az, hogy Győr környékén egy érdekes kísérletet hajtanak végre a közeljövőben, azt vizsgálva, hogy hogyan reagálnak a seregélyek a FireFly-ra. Ki kell emelni, hogy a rögzítő kengyel nem csak a FAM-os munkákhoz szükséges, ez biztosítja az elmozdulásmentes rögzítést. Tekintettel arra, hogy a rögzítőelem az ár közel 50%-át teszi ki, olyan alkalmazásokhoz, ahol nincsenek ilyen szigorú rögzítési követelmények, egyszerűbb módon is kihelyezhető a termék, lényegesen kedvezőbb áron.
Noha az áramszolgáltató tervbe vette az adott területen a földalatti vezeték telepítését, áthidaló megoldásként mintegy negyven darab ún. Firefly madáreltérítő eszközt szereltek fel az elmúlt év végén.
Ennek vonatkozásában a közelmúltban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen részt vettek az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., a Madártani Egyesület, valamint az eszközt Magyarországon forgalmazó vállalkozás, a Drive Electric Kft. képviselői.
Először is, le kell szögezni, hogy helytelen a "madárriasztó" kifejezés használata: az alkalmazott technológia egyik előnye pontosan abban foglalható össze, hogy az állatokra nem gyakorol "traumatikus" hatást (mint más fény- vagy hangeszközök), hanem arra törekszik, hogy szerepe a figyelemfelhívásban, eltérítésben kimerüljön, az állatok bioritmusának megváltoztatása nélkül.
A szóban forgó eszközt egy amerikai vadbiológus fejlesztette ki, tanulmányozva a korábban bevezetett madáreltérítő rendszereket is. Mindenki ismeri például a nagyfeszültségű vezetékeken elhelyezett gömböket, amelyek nem csupán a légiforgalmú közlekedőeszközöknek nyújtanak segítséget, védelmet, hanem a madaraknak is. Ezeknél azonban komoly nehézséget jelent az a körülmény, hogy már a vezeték létesítése során felhelyezendők, s feszültség alatt nem távolíthatók el, pozíciójuk nem módosítható.
Hatásfokuk pedig más eszközökhöz képest igen rossz, különösen esős, párás időben, rossz látási viszonyok között, amikor is pedig a legnagyobb szükség volna rájuk. Ezzel a szemben az ismertetendő eszköz egyik kitüntetett eleme a mobilitás: akár az alkalmi madárvonulásokhoz igazodva, feszültség alatti munkavégzés keretében helyezhetők fel a vezetékekre. Az említett sajtótájékoztatót követően az E.ON szakemberei rövid terepi munkavégzés keretében demonstrálták az eljárást. A Firefly eszköz felépítése a következőképpen jellemezhető. Az eszköz két alkotóelemből épül fel: speciálisan madáreltérítési funkcióval rendelkezik egy mozgó, forgásra képes műanyaglap, amely speciális fóliaborítást kapott. A fólia ugyanis 3D felépítésű, és belső szerkezete a gyémántkristály rácsszerkezetéhez hasonlít: ennek következtében a ráeső fényt nem csupán merőlegesen veri vissza, hanem a tér minden irányába szétszórja. Szintén kiemelendő tulajdonsága ennek a lapkának az, hogy az UV-tartományt is nagy hatásfokkal visszaveri. Ez azért érdekes, mert köztudomású, hogy a madarak eltérő látásmechanizmussal rendelkeznek, mint az emberek: számukra nagy segítséget jelent az emberek számára hozzáférhetetlen ultraviola tartomány érzékelése is.
A lapkát befedik a fent leírt speciális fóliával. Egyik oldalon narancs-vörös, míg a másik felén zöldessárga színű borítást kap. A FireFly másik fontos eleme a - speciális időjárásálló poliamidból készült - rugós rögzítőkengyel. A két alkatrész közti összeköttetést biztosítja a zárt golyóscsapágyas függesztjék. Ennek központi eleme egy csapágy, amely lehetővé teszi, hogy a legkisebb szellő hatására is forgómozgást kezdjen a lapka. A két színelem forgómozgásának eredményeképpen egy villogó fényhatás keletkezik: ez úgy hat a madarak ösztönrendszerére, hogy veszélyforrásként azonosítják a berendezést. Tekintettel arra, hogy a készüléket már 100-150 méterről meglátják a madarak, elégséges idejük marad a mozgásirány megváltoztatására, a szükséges navigáció elvégzésére. A feltaláló és gyakorlati tapasztalatok szerint a készülékeket mintegy 15 méterenként célszerű elhelyezni a vezetékeken.
Nagy előnye más rendszerekkel szemben a Firefly-nak, hogy segédenergia nélkül üzemel, éveken keresztül nem igényel karbantartást. A készülék tervezésénél a kültéri behatásokkal úgy kalkuláltak, hogy 15 éves szavatosságot vállal a gyártó vállalat.
A lapka anyagát úgy alakították ki, hogy a téli periódusban erősebben jelentkező zúzmarásodásnak is fokozottan ellenálljon, szintén javítva a készülék hatásfokát. Fontos, hogy a lapkákon fluoreszkáló csíkokat is elhelyeztek, amelyek a nappali időszakban magukba gyűjtött fényt éjszaka kisugározzák, így biztosítva az éjjeli működés hatékonyságát. Hozzávetőlegesen 8-9 órás utánvilágítási tartam biztosított ezáltal, tehát lényegében 24 órán keresztül fejti ki hatását a készülék.
A vezetékre történő felhelyezés, rögzítés egy speciális, poliamid keverékből álló kengyel segítségével történik: egy szigetelt rúd biztosítja ennek biztonságos eljuttatását a feszültség alatt álló vezetékhez (akár a talajról is), s a kengyel záródása biztos kötést eredményez. A kengyel belsejében, a vezetékkel érintkező felületen egy időjárási viszonyoknak ellenálló gumitbetét található. Ez biztosítja egyfelől a biztos tapadást, másfelől védi magát az alumíniumvezetéket is a forgóeszköz kiváltotta súrlódástól.
A készülék előnyeként továbbá kiemelhető, hogy rendeltetése nem pusztán a vezetékekre vonatkozó veszélyérzet felkeltésére irányul: gyakori problémaként jelentkezik ugyanis a szolgáltatóknál az, hogy a madarak tartózkodási helyként előszeretettel választják az oszlopfejeket, a szabadtéri transzformátorállomások környezetét. Ennek sok esetben az az eredménye, hogy rövidzárlat áll be a két fázis, illetve a fémtest és a fázisvezető között. A kutatások kimutatták, hogy az eszköz működése kiterjed a közeli távolságtartásra: egyes madárfajok kedvelt, elektromos szempontból érintett fészkelési helyszíneire telepítettek készülékeket, s azt tapasztalták, hogy lényegében jelentősen csökkent a balesetek száma.
A készülék alkalmazási tartománya nem korlátozódik a nagyfeszültségű távvezetékekre: használatuk éppígy elképzelhető például antennák merevítősodronyán vagy hajók kötélzetén. Szintén frekventált alkalmazási területként jelölhető meg a vasúti felsővezetékek, a külföldön már igen elterjedt szélerőművek övezete. De további alkalmazási területek a repülőtéri használattól kezdve a vadállatoktól való védekezésig, illetve a nemzeti parkok megóvásáig terjednek.
A termék Magyarországon a 2006-os Industria Szakvásáron került bemutatásra a szélesebb nagyközönség számára, s különdíjban részesült. A magyarországi forgalmazó elküldte a bemutató készülékeket a hazai szolgáltatóknak, így elterjedésére rövid időn belül sor kerülhet. Ezeket a munkálatokat nagy mértékben elősegíti az, hogy Győr környékén egy érdekes kísérletet hajtanak végre a közeljövőben, azt vizsgálva, hogy hogyan reagálnak a seregélyek a FireFly-ra.
Ki kell emelni, hogy a rögzítő kengyel nem csak a FAM-os munkákhoz szükséges, ez biztosítja az elmozdulásmentes rögzítést. Tekintettel arra, hogy a rögzítőelem az ár közel 50%-át teszi ki, olyan alkalmazásokhoz, ahol nincsenek ilyen szigorú rögzítési követelmények, egyszerűbb módon is kihelyezhető a termék, lényegesen kedvezőbb áron.
