Európából jöttem. Villanyszerelés Németországban
2007/1-2. lapszám | netadmin | 6874 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az alábbi publikációval a Villanyszerelők Lapja cikksorozatot indít, amelynek a célja az, hogy általános információkat közöljön az Európai Unió gazdaságilag meghatározó országaiban történő szakirányú munkavállaláshoz. Nyomatékosan ki kell hangsúlyozni, hogy a cikk célja nem lehet a teljes tájékoztatás: a konkrét és aktuális feltételekről minden esetben többirányú információszerzés szükséges. A németországi munkavállalással kapcsolatban Nagy Lajosné, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének gazdasági szakértője szolgált információkkal. Általános tudnivalók Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozását követően a hazánk és az Európai Unió többi tagországa közötti áruforgalomban és tőkemozgásban, valamint a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áramlásában a magyar EU-csatlakozási szerződés egyes fejezeteiben foglaltak az irányadók. A Szerződésben rögzítették, hogy számos EU-tagország, így Németország is átmeneti korlátozásokkal élhet meghatározott időszakra ezen EU-alapjogok gyakorlásában. Ennek megfelelően a magyar munkavállalók átmenetileg (2+3+2 évig, azaz maximum 7 évig) német munkáltatónál nem, vagy csak a jelenleg hatályos német munkaügyi rendeletek adta kivételek szerint foglalkoztathatók. Ez a korlátozás vonatkozik a szolgáltatások szabad áramlására is, tehát például a nyers építőiparra, az építőipari szakiparra is. S most, az első két éves periódus után sem változtak meg a szabályozási feltétek! A hazai vállalkozások tehát korlátozott számban, ún. kontingens alapján vállalhatnak Németországban munkát a szerelőiparban, ez éppúgy vonatkozik a gáz-, víz-, fűtésszerelésre, mint a villanyszerelésre, a villámhárító- és földelést biztosító berendezések szerelésére. Németország és Magyarország kormánya 1989. január 3-án írta alá azt a kormánymegállapodást, amely magyarországi székhelyű vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés keretében történő németországi foglalkoztatását biztosítja. A kormánymegállapodást a 14/1989. (II. 17.) MT rendelettel hirdették ki. E megállapodás alapján a 2006/2007. kontingensévben havonta átlag 3690 magyar építőipari munkavállaló németországi foglalkoztatására nyílik lehetőség. A kontingens-elszámolási időszak adott év októberében kezdődik és a következő év szeptember végéig tart, tehát egy évet ölel fel. A kontingenskeretek betartásáért a megállapodást aláíró magyar fél által kijelölt szervezet - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) - a felelős. A munkavállalók szakmai végzettsége A vállalkozási szerződések teljesítésére kiküldött munkavállalóknak a munka elvégzéséhez szükséges középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, és mintegy 10%-os arányt képezhetnek az összes kiküldötti létszámon belül azok a munkavállalók, akik nem rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges szakmai végzettséggel. A vállalkozási szerződések kritériumai. A német joggyakorlat élesen elkülöníti a vállalkozási szerződésekre és a munkaerő-átengedésre vonatkozó feltételeket. A németországi vállalkozás során a vállalkozási szerződés összeállításakor és a szerződés teljesítése során fokozatosan ügyelni kell arra, hogy ezek a feltételek betartásra kerüljenek, ellenkező esetben a német ellenőrző szervek szigorú szankciókat alkalmaznak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenység során illegális munkaerő-átengedés valósult meg. Fontos, hogy a kiküldő magyar cégnek német kifejezéssel: nennenswert, azaz megnevezhető tevékenysége legyen Magyarországon. Német részről a magyarországi tevékenység meglétének ellenőrzése különösen nagy hangsúlyt kap. Kiküldött munkavállalók esetében szükséges feltétel az E 101-es igazolás megléte, mert csak ebben az esetben történhet a társadalombiztosítási járulékok fizetése Magyarországon. Ha egy munkavállaló nem rendelkezik ilyen igazolással - akár azért, mert elfelejtettek számára ilyet megkérni, akár pedig azért, mert már nem kaphat ilyen igazolást -, a TB járulékok fizetése Németországban válik kötelezővé! Részletesebben a bérfizetési kötelezettségekről A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség 2005. januártól a benyújtott szerződéseket aszerint is vizsgáltatja, hogy azok összértéke fedezi-e a munkavállalók részére a kiküldetési törvény szerint kifizetendő bruttó béreket, a kiküldetéssel összefüggő egyéb költségeket (pl. Auslösung, munkavállalási engedély illetéke) és a németországi telephely, illetve cégképviselet üzemeltetéséhez szükséges költségeket. Például a németországi telephely, illetve cégképviselet általános költségeihez az alábbiakat veszik számításba: a műszaki és adminisztratív személyzet bérköltsége; irodabérleti díjak (bérleti díj, dologi költségek); adók, biztosítások stb. Általános elv, hogy a vállalkozási szerződéses konstrukcióban foglalkoztatott magyar munkavállalók bérezési felté- telei nem lehetnek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott német munkavállalók bérfeltételeinél. A munkavállalók bérezési feltételeinek vizsgálata során a munkavállalóknak kifizetendő nettó bérek nagyságát kell figyelembe venni. A nettó bérek nagyságának kiszámítása a bértarifa-szerződésekben foglalt bruttó bérek alapján történik. A kötelezően fizetendő nettó órabérek nagysága függ attól is, hogy a munkáltató köteles-e a német szabadságbiztosítási pénztári eljárásban (ULAK) részt venni, vagy sem. A magyar vállalkozási szerződések engedélyezésében illetékes német munkaügyi ügynökség egy évente kiadásra kerülő, ún. "Bértarifa-szabályozások kiválasztott gazdasági és szolgáltatási szektorokban" című összeállítás alapján határozza meg a vállalkozási szerződéses magyar munkavállalóknak kifizetendő nettó bérek nagyságát. A megállapodásokban foglalt bruttó bérekből - amelyek az egyes munkakörök betöltésére meghatározott havi bruttó alapbér mellett az egyéb olyan pótlékokat is magában foglalja, mint a 13. havi fizetés, egyes esetekben a szabadság idejére járó különpótlék - a munkaügyi hivatal levonja az SZJA-ként, szolidaritási pótadóként és TB-járulékként a német munkavállaló által fizetendő összeget. Az így kapott nettó összeg képezi a magyar munkavállalók részére kifizetendő bérek nagyságát. A mellékelt táblázat a villanyszerelés területén foglalkoztatott munkavállalóknak minimálisan kifizetendő nettó órabéreket tartalmazza. Kiküldetési pótlék- (Auslösung) fizetési kötelezettség Auslösung-kötelezettség (szállás, étkezés ingyenes biztosítása) csak azokra a cégekre vonatkozik, amelyek tevékenységére a vonatkozó német tarifaszerződések előírják az Auslösung-fizetési kötelezettséget (ilyen az építőipar, a szerelőipar és a villanyszerelő-ipar). Amenynyiben egy munkáltató ingyenes szállást és napi háromszori étkezést biztosít munkavállalói részére, teljesítette az Auslösung-fizetési kötelezettségét. Az építőiparban a nettó bér fizetési kötelezettségen túl a munkavállalók javadalmazásánál figyelembe kell venni az építőiparban hatályos ún. kiküldetési törvény végrehajtásához kapcsolódó minimál bruttó bérfizetési kötelezettséget is, melynek mértékét a munkaügyi miniszter rendeletben szabályozza. A kiküldetési törvény 1996. március 1-jén lépett hatályba, és vonatkozik minden külföldi kiküldött építőipari munkavállaló németországi foglalkoztatására. Tájékoztatás a kiküldetési törvényről A kiküldetési törvény hatálya a nyers építőipari és az építőipari szakipari tevékenységekre korlátozódik. A 3. Szociális Törvénykönyv (Drittes Sozialgesetzbuch) 211. §. (1) bekezdése határozza meg, hogy mely tevékenységek sorolandók a nyers építőiparhoz és az építőipari szakiparhoz. "Az építőiparhoz azok az üzemek sorolandók, amelyek iparszerűen és túlnyomórészt építőipari szolgáltatásokat végeznek az építési piacon. Építőipari szolgáltatások mindazok a szolgáltatások, amelyek építmények létesítésére, karbantartására, átalakítására vagy megsemmisítésére irányulnak". Az építőipari szolgáltatások listáját az Építőipari Üzemekről szóló Rendelet (Baubetriebe-Verordnung) 1. és 2. §-a tartalmazza. A kiküldetési törvény hatálya alá eső munkáltatók munkavállalóik részére a németországi foglalkoztatás során kötelesek az építőiparban előírt minimál bruttó bért és az építőiparban előírt minimál szabadság-napokat és az e napokra eső kötelezően előírt ún. szabadságpénzt biztosítani, amennyiben a fentiek biztosítására a vonatkozó bértarifa-szerződést a munkaügyi miniszter általánosan kötelező érvényűvé nyilvánítja. Jelenleg a kiküldetési törvényhez csatlakozóan a nyers építőiparban, az építőipari bontási ágazatban (Építőipari Üzemekről szóló Rendelet 1. §), a tetőfedő szakiparban és a festő-mázoló szakiparban van általánosan kötelező érvényű bértarifa-szerződés. A szabadságbiztosítási pénztári rendszerben (ULAK) való kötelező részvétel kizárólag a nyers építőiparban van. A kiküldetési törvényben - a törvény betartásának ellenőrizhetősége érdekében - bejelentési kötelezettséget is előírnak az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében. A munkáltatók kötelesek bejelenteni . a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók nevét, születési idejét, . a németországi foglalkoztatás kezdési időpontját és várható hosszát, . a foglalkoztatás helyszínét, . a foglalkoztatással összefüggő okmányok (bérlisták, munkaóra-nyilvántartás) tárolásának helyét, . a németországi foglalkoztatás felelős megbízottjának vagy képviselőjének nevét. A foglalkoztatás megkezdése előtt országosan egységesen a kölni székhelyű Pénzügyi Főfelügyelőség pénzügyi ellenőrzési és feketemunka-ellenes osztályára kell írásban, a hivatal által kiadott formanyomtatványon bejelentkezni, postai úton, vagy telefaxon. A hivatal elérhetősége: Abteilung Finanzkontrolle Schwarzarbeit, Bei der Oberfinanzdi- rektion Köln, Neusser Str. 159., 50733 Köln. Telefax: 00 49 (0)221 37993-741 Fentieken túl a cégek a foglalkoztatás helyszínén kötelesek óranyilvántartást vezetni, amelyben szerepelnie kell a napi munkaidő kezdetének, végének és a ténylegesen ledolgozott munkaidőnek. A törvény a szabálysértésekre szankciókat ír elő, amelyek 25-50 ezer euró közötti pénzbírsággal járhatnak. A munkavállalás maximális időtartama A vállalkozási szerződéses munkavállalók részére általában egy adott vállalkozási szerződés teljesítésének időtartamára adható ki munkavállalási engedély. A kormánymegállapodás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy munkavégzés befejezését követően a munkavállaló közvetlenül egy másik munkavégzésen legyen foglalkoztatható, azonban az összes foglalkoztatási idő nem haladhatja meg a 24 hónapot. Kivételes esetekben, amennyiben egy adott vállalkozási szerződés teljesítése már az engedélyezés során bizonyíthatóan 2 évnél tovább tart, a munkavállalási engedély maximum 36 hónapos időszakra adható ki. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozási szerződéses magyar munkavállaló az esetek túlnyomó többségében folyamatosan maximum 2 évig foglalkoztatható Németországban. A vállalkozási szerződéses magyar cégek vezető beosztású vagy adminisztratív munkakörben foglalkoztatott munkavállalói a fentiekkel ellentétben a magyar-EU csatlakozási megállapodásnak a magyar cégek EU-beli telephelyein foglalkoztatandó kulcsszemélyzet tartózkodási engedélyeire vonatkozó cikke alapján időbeni korlátozás nélkül tartózkodhatnak Németországban és kaphatnak munkavállalási engedélyt. Az e formában foglalkoztatható munkavállalók száma függ a cég németországi tevékenységének nagyságától, maximum azonban 4 fő kaphat ily módon munkavállalási engedélyt. Fontos tudni viszont, hogy az adott cég vezető beosztású munkatársa, aki munkáltatói jogokkal is rendelkezik (pl. ügyvezető igazgató), tevékenységét munkavállalási engedély nélkül fejtheti ki. Illeték A vállalkozási szerződések teljesítéséhez szükséges munkavállalási engedélyek kiadását a német munkaügyi kormányzat jelentős mértékű illetékfizetési kötelezettséghez kötötte. A munkaügyi hatóság részére 1993. március óta illetéket kell fizetni a vállalkozási szerződésekre kiváltandó munkavállalási engedélyekért. Az illeték mértéke a munkavállalási engedély érvényességi idejéhez igazodik. Az 1996. október 1-jén hatályba lépett módosított illetékrendelet alapján a munkavállalási engedélyek kiváltásával összefüggően két illetéket szabnak ki a német munkaügyi hatóságok. 1.) Alapilleték (Grundgebühr). Az alapilleték nagysága 200 euró, vállalkozási szerződésenként. Az alapilletéket a vállalkozási szerződés benyújtásakor kell megfizetni. A Hessen Tartományi Munkaügyi Regionális Igazgatóság a benyújtott szerződésekre vonatkozó engedély-ígérvényt (az ún. Zustimmungsbescheid-ot) csak abban az esetben adhatja ki a kérelmező cégnek, ha az alapilleték a hivatal pénztárába befolyt. Szerződéshosszabbítási kérelmek, valamint garanciális munkavégzés engedélyezésére irányuló kérelmek esetén az alapilleték 100 euró. Az illeték semmilyen esetben (pl. szerződés meghiúsulása esetén) nem téríthető viszsza. 2.) Munkavállalási engedély illetéke, az ún. futamidő-illeték (Laufzeitgebühr). Az illetéket munkavállalónként és a munkavállaló foglalkoztatásának minden megkezdett naptári hónapjára vetítve állapítják meg. Az illeték nagysága 75 euró munkavállalónként és naptári hónapra. Az illetéket a szerződéshosszabbítás során és a garanciális munkavégzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében is meg kell fizetni. Az illeték befizetése a munkavállalási engedélyek kiváltása előtt esedékes. A futamidő-illetéket alapvetően egy öszszegben, a munkavállalási engedélyek kiadása előtt kell befizetni. 6 hónapnál hoszszabb vállalkozási szerződések esetében azonban lehetőség van arra, hogy az illetékbefizetés csak 6 hónapra előre történjen. A futamidő-illeték a munkáltató kérésére visszatéríthető, amennyiben a munkavállaló részére kiváltott munkavállalási engedély a tervezett időnél korábban viszszaadásra kerül. Az illeték csak meg nem kezdett "foglalkoztatási hónapra" téríthető vissza a szerződés teljesítését követően. A vállalkozási szerződések magyarországi engedélyezési eljárása A kormánymegállapodás alapján németországi munkavégzésre kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek kaphatnak munkavállalóik részére munkavállalási engedélyt. A német szerződéses partnernek pedig Németországban bejegyzett cégnek kell lennie. A kontingenskérelemhez csatolni kell a cég és az alvállalkozó(k) kontingentált vállalkozási exportra való szakmai megfelelőségéről szóló minősítését. A minősítést a szakmai, gazdasági érdekképviseletek által létrehozott Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) és az országos gazdasági kamarák végzik el az MKEH egyetértésével meghirdetett követelményrendszer és eljárási rend szerint, melyről írásos dokumentum készül. A Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum általi minősítést a cégek például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségénél (ÉVOSZ) kezdeményezhetik (1013 Budapest, Döbrentei tér 1., telefon: 201-0333). A megfelelőséget kinyilvánító szakvéleményt kizáró okok az alábbiak lehetnek: . mérlegadatokkal alátámasztott gazdálkodási tevékenység hiánya; . ha a vállalkozás kizárólagosan a cég irányításához kapcsolódó adminisztratív létszámot foglalkoztat; . a számlavezető bank negatív tartalmú nyilatkozata a cég pénzügyi és fizetési helyzetéről; . a megjelölt szakmai területen végzett befejezett, értékelhető referenciamunka hiánya; . a megjelölt szakmai terület közvetlen gyakorlására jogosító képesítéssel rendelkező irányító személy hiánya; . a vállalkozás ellen etikai eljárás során elmarasztaló határozat született; . valótlan adatközlés. A VÉF-minősítésre vonatkozó eljárási rend és információs lap megtalálható az ÉVOSZ honlapján: www.evosz.hu/dokumentumok. Az Országos Gazdasági Kamarák kontingentált vállalkozási exportra való szakmai megfelelőségéről szóló előminősítési rendszere csaknem egyező a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) minősítési rendszerével. Különbség mutatkozik abban, hogy az előminősítési kérelemhez kötelezően csatolni kell pl. a tárgyévet megelőző két gazdasági év egyszerűsített éves beszámolóját (kiegészítő mellékletekkel együtt), valamint a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, illetve a vállalkozói igazolvány másolatát. A kamarai előminősítésre vonatkozó eljárási rend és információs lap megtalálható az MKIK honlapján: www.mkik.hu. A kontingentált vállalkozási exportengedély-kérelmeket az 53/1999. GM rendelet 1/A sz. mellékletében meghatározott, e célra rendszeresített formanyomtatvány (megtalálható az MKEH honlapján: www.mkeh.hu) felhasználásával, két példányban kell benyújtani. Az engedélyek a kérelem elbírálása után személyesen vehetők át, vagy tértivevényes küldeményként postázzák a kérelmezőnek. Emeljünk ki néhány elemet a vállalkozási engedélykérelemhez csatolandó mellékletek közül! Nyilatkozat (Erklärung) A nyilatkozatot a magyar szerződéses fél adja a német munkaügyi ügynökség által összeállított formanyomtatványon. A nyilatkozatban egyrészt felsorolásra kerülnek a vállalkozási szerződés főbb adatai, mint pl. a szerződéskötők neve, telephelye Magyarországon és Németországban, a munkavégzés helye(i), a szerződéses kötelezettség teljesítésének kezdési és befejezési időpontja, a teljesítéshez szükséges munkavállalói létszám, a munkavállalók szakmai besorolása. A nyilatkozatban szakmánkénti bontásban részletes bemutatásra kerülnek a munkavállalók havi bérezésének feltételei is. Formanyomtatvány az építőipari kvótaszabályozott szerződésekhez A formanyomtatványon a vállalkozási szerződéses német partner nyilatkozik munkavállalói létszámáról a kitöltést megelőző időszak március és szeptember havi állapot szerint, nyilatkozik továbbá arról, hogy ebben az időszakban bocsátott-e el vagy foglalkoztatott-e rövidített munkaidőben munkavállalókat. Annak igazolására, hogy ő maga német építőipari cég, mellékeli a szociális különbiztosítási pénztár (ZVK) igazolását is. Tevékenységbejelentés igazolása - Gewerbe-Anmeldung A német belső rendelkezések előírják, hogy minden Németországban tevékenykedő cégnek tevékenységét a telephelye vagy munkavégzés helye szerint illetékes helyi önkormányzatnál (Landratsamt-Gewerbeamt) be kell jelenteni. A bejelentés formanyomtatványon történik, melyhez csatolni kell a magyarországi cégbejegyzés másolatát, hiteles fordítását, a nem önálló telephely vezetőjének személyi okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint a kézműveskamarai bejegyzést, amennyiben fennáll ez a kötelezettség (villanyszerelői tevékenység esetén igen!). Kézművesjegyzékbe történő bejegyzés A kézművesipari tevékenységek (túlnyomórészt építőipari vagy azzal rokon tevékenységek) gyakorlását Németországban külön rendelet szabályozza (Handwerksordnung). A rendelet lényege, hogy a kézművesjegyzékbe kötelezően bejegyzendő tevékenységek gyakorlása csak azon cégek számára engedélyezett, amelyek a tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező vezető beosztású munkavállalót alkalmaznak. A szakmai ismereteket az ún. mestervizsgáról szóló bizonyítvánnyal kell igazolni. A mestervizsga-igazolás bemutatása alól a rendelet lehetőséget ad felmentés kérésére olyan esetekben, ha a mestervizsga letétele a cégvezető munkatársa számára "méltánytalanul nagy" megterhelést jelentene. A felmentés megadásáról a tartományelnök (Landespräsident) dönt. Adóhatósági igazolás A vállalkozási szerződéses cégeknek a telephelyük szerint illetékes adóhatóságnál (Finanzamt) adószámot kell kérniük. Az adószám megadását a hivatal írásban igazolja. A magyar vállalkozási szerződéses cégek németországi nem önálló telephelyét a két ország között megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben foglaltak figyelembevételével számos adókötelezettség terheli. A vállalkozási szerződések németországi engedélyezési eljárása A magyar vállalkozási szerződéses cégek németországi engedélyezése a Frankfurt Városi Munkaügyi Ügynökség hivatalában működő Hessen Tartományi Munkaügyi Regionális Igazgatóságon és a Frankfurt Városi Munkaügyi Ügynökségen történik. A hivatal elérhetősége: Serviceeinheit der Regionaldirektion Hessen, c/o Agentur für Arbeit, Hainerweg 44, 60599 Frankfurt am Main. Telefon: 00 49 (0)69 59769-0. A vállalkozási szerződések német részről történő kétlépcsős engedélyezése során a városi munkaügyi ügynökség a szerződések formai és alaki kellékeit vizsgálja, valamint elvégzi a szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet, a tartományi munkaügyi regionális igazgatóság a szerződések tartalmi részét ellenőrzi a vonatkozó német rendeletek, előírások szigorú figyelembevételével. Azt, hogy egy vállalkozási szerződés teljesítése engedélyezhető-e, kizárólag a tartományi munkaügyi regionális igazgatóság dönti el. A munkaügyi ügynökség a tartományi munkaügyi regionális igazgatóság írásos hozzájárulásának kézhezvétele után ellenőrzi, hogy a hozzájárulásban meghatározott, a munkavállalási engedélyek kiváltása előtt lerovandó illetéket a kérelmező cég befizette-e. A Magyarországról kiküldött munkavállalók németországi tartózkodását a vállalkozási szerződés időtartamára a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál kell bejelenteni, a Németországba történő megérkezést követően 8 napon belül. Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet állampolgárai részére 2005. január 1-től nem kell tartózkodási engedélyt beszerezni, ugyanakkor célszerű megkérni az idegenrendészeti szervektől azt az igazolást (Freizügigkeitsbescheinigung), amely igazolja, hogy a munkavállalók a bevándorlási törvény alapján jogosan tartózkodnak Németországban. A munkavállalók a munkavégzést csak a munkavállalási engedély kézhezvételét követően kezdhetik meg. A munkavállalási engedélyek kérelmezése a Frankfurti Munkaügyi Ügynökségen történik. A munkavállalási engedélykérelem előre nyomott (sárga színű) formanyomtatvány, amelyet rendszerint a munkáltatók töltenek ki az engedélykérelemben felsorolt kérdések alapján, és a munkavállalóval aláíratják. Az egyes munkavállalók munkavállalási engedélykérelméhez másolatban mellékelni kell a munkavállalók útlevelének vagy személyi igazolványának az azonosításhoz szükséges oldalait. A munkavállalási engedélykérelem érvényesítése a kérelem munkaügyi ügynökségi ellenjegyzésével történik. Mint már korábban leírtuk, az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében a németországi foglalkoztatást szabályozó ún. kiküldetési törvény előírja, hogy a munkavállalókat országosan egységesen a kölni székhelyű Pénzügyi Főigazgatósághoz a foglalkoztatás várható kezdési és befejezési időpontjának feltüntetésével be kell jelenteni. A magyar cégek kötelezettségei az engedélyezési eljárásban A magyar vállalkozóknak, mint munkáltatóknak a kötelezettségei közé tartozik a vállalkozási szerződések teljesítését elősegítő kormánymegállapodásban és annak végrehajtási előírásaiban foglaltak maradéktalan betartása. Ezen kötelezettségek betartása alatt a magyar munkavállalók németországi foglalkoztatására vonatkozó német hatósági előírások betartása értendő, hiszen a magánjogi szerződésekben foglalt kötelezettségek betartására más, nem munkaügyi hatósági előírások, szabályozások vonatkoznak. A magyar vállalkozási szerződéses cégek szerződéseik teljesítésére a német munkaügyi hatósági engedélyeket csak abban az esetben kapják meg, ha felelős munkatársaik aláírásával igazolják annak a német munkaügyi hatóság által összeállított és kézbesített információs anyagnak (Merkblatt 16 A) átvételét, amely megismerteti a cégekkel, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak németországi vállalkozási szerződéses tevékenységük kifejtése során. A munkaerő-átengedés vizsgálata A vállalkozási szerződés teljesítését a teljesítés helye szerint illetékes vámhivatal helyszíni ellenőrzés alapján vizsgálja. A vámhivatal minden egyes, a körzetében teljesítendő vállalkozási szerződésről értesítést kap, és kötelessége az e szerződéseken folyó munkavégzést ellenőrizni. A megállapított szabálysértéseket szankcionálja, egyben a szankcionálás tényéről értesíti a Hessen Tartományi Munkaügyi Regionális Igazgatóságot.
és aktuális feltételekről minden esetben többirányú információszerzés szükséges.A németországi munkavállalással kapcsolatban Nagy Lajosné, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének gazdasági szakértője szolgált információkkal.
Általános tudnivalók
Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozását követően a hazánk és az Európai Unió többi tagországa közötti áruforgalomban és tőkemozgásban, valamint a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áramlásában a magyar EU-csatlakozási szerződés egyes fejezeteiben foglaltak az irányadók.
A Szerződésben rögzítették, hogy számos EU-tagország, így Németország is átmeneti korlátozásokkal élhet meghatározott időszakra ezen EU-alapjogok gyakorlásában. Ennek megfelelően a magyar munkavállalók átmenetileg (2+3+2 évig, azaz maximum 7 évig) német munkáltatónál nem, vagy csak a jelenleg hatályos német munkaügyi rendeletek adta kivételek szerint foglalkoztathatók. Ez a korlátozás vonatkozik a szolgáltatások szabad áramlására is, tehát például a nyers építőiparra, az építőipari szakiparra is. S most, az első két éves periódus után sem változtak meg a szabályozási feltétek!
A hazai vállalkozások tehát korlátozott számban, ún. kontingens alapján vállalhatnak Németországban munkát a szerelőiparban, ez éppúgy vonatkozik a gáz-, víz-, fűtésszerelésre, mint a villanyszerelésre, a villámhárító- és földelést biztosító berendezések szerelésére. Németország és Magyarország kormánya 1989. január 3-án írta alá azt a kormánymegállapodást, amely magyarországi székhelyű vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés keretében történő németországi foglalkoztatását biztosítja. A kormánymegállapodást a 14/1989. (II. 17.) MT rendelettel hirdették ki.
E megállapodás alapján a 2006/2007. kontingensévben havonta átlag 3690 magyar építőipari munkavállaló németországi foglalkoztatására nyílik lehetőség. A kontingens-elszámolási időszak adott év októberében kezdődik és a következő év szeptember végéig tart, tehát egy évet ölel fel. A kontingenskeretek betartásáért a megállapodást aláíró magyar fél által kijelölt szervezet - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) - a felelős.
A munkavállalók szakmai végzettsége
A vállalkozási szerződések teljesítésére kiküldött munkavállalóknak a munka elvégzéséhez szükséges középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, és mintegy 10%-os arányt képezhetnek az összes kiküldötti létszámon belül azok a munkavállalók, akik nem rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges szakmai végzettséggel.
A vállalkozási szerződések kritériumai.
A német joggyakorlat élesen elkülöníti a vállalkozási szerződésekre és a munkaerő-átengedésre vonatkozó feltételeket. A németországi vállalkozás során a vállalkozási szerződés összeállításakor és a szerződés teljesítése során fokozatosan ügyelni kell arra, hogy ezek a feltételek betartásra kerüljenek, ellenkező esetben a német ellenőrző szervek szigorú szankciókat alkalmaznak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenység során illegális munkaerő-átengedés valósult meg.
Fontos, hogy a kiküldő magyar cégnek német kifejezéssel: nennenswert, azaz megnevezhető tevékenysége legyen Magyarországon. Német részről a magyarországi tevékenység meglétének ellenőrzése különösen nagy hangsúlyt kap. Kiküldött munkavállalók esetében szükséges feltétel az E 101-es igazolás megléte, mert csak ebben az esetben történhet a társadalombiztosítási járulékok fizetése Magyarországon. Ha egy munkavállaló nem rendelkezik ilyen igazolással - akár azért, mert elfelejtettek számára ilyet megkérni, akár pedig azért, mert már nem kaphat ilyen igazolást -, a TB járulékok fizetése Németországban válik kötelezővé!
Részletesebben a bérfizetési kötelezettségekről
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség 2005. januártól a benyújtott szerződéseket aszerint is vizsgáltatja, hogy azok összértéke fedezi-e a munkavállalók részére a kiküldetési törvény szerint kifizetendő bruttó béreket, a kiküldetéssel összefüggő egyéb költségeket (pl. Auslösung, munkavállalási engedély illetéke) és a németországi telephely, illetve cégképviselet üzemeltetéséhez szükséges költségeket. Például a németországi telephely, illetve cégképviselet általános költségeihez az alábbiakat veszik számításba: a műszaki és adminisztratív személyzet bérköltsége; irodabérleti díjak (bérleti díj, dologi költségek); adók, biztosítások stb.
Általános elv, hogy a vállalkozási szerződéses konstrukcióban foglalkoztatott magyar munkavállalók bérezési felté- telei nem lehetnek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott német munkavállalók bérfeltételeinél.
A munkavállalók bérezési feltételeinek vizsgálata során a munkavállalóknak kifizetendő nettó bérek nagyságát kell figyelembe venni. A nettó bérek nagyságának kiszámítása a bértarifa-szerződésekben foglalt bruttó bérek alapján történik. A kötelezően fizetendő nettó órabérek nagysága függ attól is, hogy a munkáltató köteles-e a német szabadságbiztosítási pénztári eljárásban (ULAK) részt venni, vagy sem.
A magyar vállalkozási szerződések engedélyezésében illetékes német munkaügyi ügynökség egy évente kiadásra kerülő, ún. "Bértarifa-szabályozások kiválasztott gazdasági és szolgáltatási szektorokban" című összeállítás alapján határozza meg a vállalkozási szerződéses magyar munkavállalóknak kifizetendő nettó bérek nagyságát. A megállapodásokban foglalt bruttó bérekből - amelyek az egyes munkakörök betöltésére meghatározott havi bruttó alapbér mellett az egyéb olyan pótlékokat is magában foglalja, mint a 13. havi fizetés, egyes esetekben a szabadság idejére járó különpótlék - a munkaügyi hivatal levonja az SZJA-ként, szolidaritási pótadóként és TB-járulékként a német munkavállaló által fizetendő összeget. Az így kapott nettó összeg képezi a magyar munkavállalók részére kifizetendő bérek nagyságát. A mellékelt táblázat a villanyszerelés területén foglalkoztatott munkavállalóknak minimálisan kifizetendő nettó órabéreket tartalmazza.
Kiküldetési pótlék- (Auslösung) fizetési kötelezettség
Auslösung-kötelezettség (szállás, étkezés ingyenes biztosítása) csak azokra a cégekre vonatkozik, amelyek tevékenységére a vonatkozó német tarifaszerződések előírják az Auslösung-fizetési kötelezettséget (ilyen az építőipar, a szerelőipar és a villanyszerelő-ipar). Amenynyiben egy munkáltató ingyenes szállást és napi háromszori étkezést biztosít munkavállalói részére, teljesítette az Auslösung-fizetési kötelezettségét.
Az építőiparban a nettó bér fizetési kötelezettségen túl a munkavállalók javadalmazásánál figyelembe kell venni az építőiparban hatályos ún. kiküldetési törvény végrehajtásához kapcsolódó minimál bruttó bérfizetési kötelezettséget is, melynek mértékét a munkaügyi miniszter rendeletben szabályozza. A kiküldetési törvény 1996. március 1-jén lépett hatályba, és vonatkozik minden külföldi kiküldött építőipari munkavállaló németországi foglalkoztatására.
Tájékoztatás a kiküldetési törvényről
A kiküldetési törvény hatálya a nyers építőipari és az építőipari szakipari tevékenységekre korlátozódik. A 3. Szociális Törvénykönyv (Drittes Sozialgesetzbuch) 211. §. (1) bekezdése határozza meg, hogy mely tevékenységek sorolandók a nyers építőiparhoz és az építőipari szakiparhoz.
"Az építőiparhoz azok az üzemek sorolandók, amelyek iparszerűen és túlnyomórészt építőipari szolgáltatásokat végeznek az építési piacon. Építőipari szolgáltatások mindazok a szolgáltatások, amelyek építmények létesítésére, karbantartására, átalakítására vagy megsemmisítésére irányulnak". Az építőipari szolgáltatások listáját az Építőipari Üzemekről szóló Rendelet (Baubetriebe-Verordnung) 1. és 2. §-a tartalmazza.
A kiküldetési törvény hatálya alá eső munkáltatók munkavállalóik részére a németországi foglalkoztatás során kötelesek az építőiparban előírt minimál bruttó bért és az építőiparban előírt minimál szabadság-napokat és az e napokra eső kötelezően előírt ún. szabadságpénzt biztosítani, amennyiben a fentiek biztosítására a vonatkozó bértarifa-szerződést a munkaügyi miniszter általánosan kötelező érvényűvé nyilvánítja.
Jelenleg a kiküldetési törvényhez csatlakozóan a nyers építőiparban, az építőipari bontási ágazatban (Építőipari Üzemekről szóló Rendelet 1. §), a tetőfedő szakiparban és a festő-mázoló szakiparban van általánosan kötelező érvényű bértarifa-szerződés. A szabadságbiztosítási pénztári rendszerben (ULAK) való kötelező részvétel kizárólag a nyers építőiparban van.
A kiküldetési törvényben - a törvény betartásának ellenőrizhetősége érdekében - bejelentési kötelezettséget is előírnak az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében.
A munkáltatók kötelesek bejelenteni
. a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók nevét, születési idejét,
. a németországi foglalkoztatás kezdési időpontját és várható hosszát,
. a foglalkoztatás helyszínét,
. a foglalkoztatással összefüggő okmányok (bérlisták, munkaóra-nyilvántartás) tárolásának helyét,
. a németországi foglalkoztatás felelős megbízottjának vagy képviselőjének nevét.
A foglalkoztatás megkezdése előtt országosan egységesen a kölni székhelyű Pénzügyi Főfelügyelőség pénzügyi ellenőrzési és feketemunka-ellenes osztályára kell írásban, a hivatal által kiadott formanyomtatványon bejelentkezni, postai úton, vagy telefaxon. A hivatal elérhetősége: Abteilung Finanzkontrolle Schwarzarbeit, Bei der Oberfinanzdi- rektion Köln, Neusser Str. 159., 50733 Köln. Telefax: 00 49 (0)221 37993-741
Fentieken túl a cégek a foglalkoztatás helyszínén kötelesek óranyilvántartást vezetni, amelyben szerepelnie kell a napi munkaidő kezdetének, végének és a ténylegesen ledolgozott munkaidőnek. A törvény a szabálysértésekre szankciókat ír elő, amelyek 25-50 ezer euró közötti pénzbírsággal járhatnak.
A munkavállalás maximális időtartama
A vállalkozási szerződéses munkavállalók részére általában egy adott vállalkozási szerződés teljesítésének időtartamára adható ki munkavállalási engedély. A kormánymegállapodás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy munkavégzés befejezését követően a munkavállaló közvetlenül egy másik munkavégzésen legyen foglalkoztatható, azonban az összes foglalkoztatási idő nem haladhatja meg a 24 hónapot. Kivételes esetekben, amennyiben egy adott vállalkozási szerződés teljesítése már az engedélyezés során bizonyíthatóan 2 évnél tovább tart, a munkavállalási engedély maximum 36 hónapos időszakra adható ki. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozási szerződéses magyar munkavállaló az esetek túlnyomó többségében folyamatosan maximum 2 évig foglalkoztatható Németországban.
A vállalkozási szerződéses magyar cégek vezető beosztású vagy adminisztratív munkakörben foglalkoztatott munkavállalói a fentiekkel ellentétben a magyar-EU csatlakozási megállapodásnak a magyar cégek EU-beli telephelyein foglalkoztatandó kulcsszemélyzet tartózkodási engedélyeire vonatkozó cikke alapján időbeni korlátozás nélkül tartózkodhatnak Németországban és kaphatnak munkavállalási engedélyt. Az e formában foglalkoztatható munkavállalók száma függ a cég németországi tevékenységének nagyságától, maximum azonban 4 fő kaphat ily módon munkavállalási engedélyt. Fontos tudni viszont, hogy az adott cég vezető beosztású munkatársa, aki munkáltatói jogokkal is rendelkezik (pl. ügyvezető igazgató), tevékenységét munkavállalási engedély nélkül fejtheti ki.
Illeték
A vállalkozási szerződések teljesítéséhez szükséges munkavállalási engedélyek kiadását a német munkaügyi kormányzat jelentős mértékű illetékfizetési kötelezettséghez kötötte. A munkaügyi hatóság részére 1993. március óta illetéket kell fizetni a vállalkozási szerződésekre kiváltandó munkavállalási engedélyekért. Az illeték mértéke a munkavállalási engedély érvényességi idejéhez igazodik.
Az 1996. október 1-jén hatályba lépett módosított illetékrendelet alapján a munkavállalási engedélyek kiváltásával összefüggően két illetéket szabnak ki a német munkaügyi hatóságok.
1.) Alapilleték (Grundgebühr). Az alapilleték nagysága 200 euró, vállalkozási szerződésenként. Az alapilletéket a vállalkozási szerződés benyújtásakor kell megfizetni. A Hessen Tartományi Munkaügyi Regionális Igazgatóság a benyújtott szerződésekre vonatkozó engedély-ígérvényt (az ún. Zustimmungsbescheid-ot) csak abban az esetben adhatja ki a kérelmező cégnek, ha az alapilleték a hivatal pénztárába befolyt. Szerződéshosszabbítási kérelmek, valamint garanciális munkavégzés engedélyezésére irányuló kérelmek esetén az alapilleték 100 euró. Az illeték semmilyen esetben (pl. szerződés meghiúsulása esetén) nem téríthető viszsza.
2.) Munkavállalási engedély illetéke, az ún. futamidő-illeték (Laufzeitgebühr). Az illetéket munkavállalónként és a munkavállaló foglalkoztatásának minden megkezdett naptári hónapjára vetítve állapítják meg. Az illeték nagysága 75 euró munkavállalónként és naptári hónapra. Az illetéket a szerződéshosszabbítás során és a garanciális munkavégzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében is meg kell fizetni. Az illeték befizetése a munkavállalási engedélyek kiváltása előtt esedékes.
A futamidő-illetéket alapvetően egy öszszegben, a munkavállalási engedélyek kiadása előtt kell befizetni. 6 hónapnál hoszszabb vállalkozási szerződések esetében azonban lehetőség van arra, hogy az illetékbefizetés csak 6 hónapra előre történjen.
A futamidő-illeték a munkáltató kérésére visszatéríthető, amennyiben a munkavállaló részére kiváltott munkavállalási engedély a tervezett időnél korábban viszszaadásra kerül. Az illeték csak meg nem kezdett "foglalkoztatási hónapra" téríthető vissza a szerződés teljesítését követően.
A vállalkozási szerződések magyarországi engedélyezési eljárása
A kormánymegállapodás alapján németországi munkavégzésre kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek kaphatnak munkavállalóik részére munkavállalási engedélyt. A német szerződéses partnernek pedig Németországban bejegyzett cégnek kell lennie.
A kontingenskérelemhez csatolni kell a cég és az alvállalkozó(k) kontingentált vállalkozási exportra való szakmai megfelelőségéről szóló minősítését. A minősítést a szakmai, gazdasági érdekképviseletek által létrehozott Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) és az országos gazdasági kamarák végzik el az MKEH egyetértésével meghirdetett követelményrendszer és eljárási rend szerint, melyről írásos dokumentum készül.
A Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum általi minősítést a cégek például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségénél (ÉVOSZ) kezdeményezhetik (1013 Budapest, Döbrentei tér 1., telefon: 201-0333). A megfelelőséget kinyilvánító szakvéleményt kizáró okok az alábbiak lehetnek:
. mérlegadatokkal alátámasztott gazdálkodási tevékenység hiánya;
. ha a vállalkozás kizárólagosan a cég irányításához kapcsolódó adminisztratív létszámot foglalkoztat;
. a számlavezető bank negatív tartalmú nyilatkozata a cég pénzügyi és fizetési helyzetéről;
. a megjelölt szakmai területen végzett befejezett, értékelhető referenciamunka hiánya;
. a megjelölt szakmai terület közvetlen gyakorlására jogosító képesítéssel rendelkező irányító személy hiánya;
. a vállalkozás ellen etikai eljárás során elmarasztaló határozat született;
. valótlan adatközlés.
A VÉF-minősítésre vonatkozó eljárási rend és információs lap megtalálható az ÉVOSZ honlapján: www.evosz.hu/dokumentumok. Az Országos Gazdasági Kamarák kontingentált vállalkozási exportra való szakmai megfelelőségéről szóló előminősítési rendszere csaknem egyező a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) minősítési rendszerével.
Különbség mutatkozik abban, hogy az előminősítési kérelemhez kötelezően csatolni kell pl. a tárgyévet megelőző két gazdasági év egyszerűsített éves beszámolóját (kiegészítő mellékletekkel együtt), valamint a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, illetve a vállalkozói igazolvány másolatát. A kamarai előminősítésre vonatkozó eljárási rend és információs lap megtalálható az MKIK honlapján: www.mkik.hu.
A kontingentált vállalkozási exportengedély-kérelmeket az 53/1999. GM rendelet 1/A sz. mellékletében meghatározott, e célra rendszeresített formanyomtatvány (megtalálható az MKEH honlapján: www.mkeh.hu) felhasználásával, két példányban kell benyújtani.
Az engedélyek a kérelem elbírálása után személyesen vehetők át, vagy tértivevényes küldeményként postázzák a kérelmezőnek. Emeljünk ki néhány elemet a vállalkozási engedélykérelemhez csatolandó mellékletek közül!
Nyilatkozat (Erklärung)
A nyilatkozatot a magyar szerződéses fél adja a német munkaügyi ügynökség által összeállított formanyomtatványon. A nyilatkozatban egyrészt felsorolásra kerülnek a vállalkozási szerződés főbb adatai, mint pl. a szerződéskötők neve, telephelye Magyarországon és Németországban, a munkavégzés helye(i), a szerződéses kötelezettség teljesítésének kezdési és befejezési időpontja, a teljesítéshez szükséges munkavállalói létszám, a munkavállalók szakmai besorolása. A nyilatkozatban szakmánkénti bontásban részletes bemutatásra kerülnek a munkavállalók havi bérezésének feltételei is.
Formanyomtatvány az építőipari kvótaszabályozott szerződésekhez
A formanyomtatványon a vállalkozási szerződéses német partner nyilatkozik munkavállalói létszámáról a kitöltést megelőző időszak március és szeptember havi állapot szerint, nyilatkozik továbbá arról, hogy ebben az időszakban bocsátott-e el vagy foglalkoztatott-e rövidített munkaidőben munkavállalókat. Annak igazolására, hogy ő maga német építőipari cég, mellékeli a szociális különbiztosítási pénztár (ZVK) igazolását is.
Tevékenységbejelentés igazolása - Gewerbe-Anmeldung
A német belső rendelkezések előírják, hogy minden Németországban tevékenykedő cégnek tevékenységét a telephelye vagy munkavégzés helye szerint illetékes helyi önkormányzatnál (Landratsamt-Gewerbeamt) be kell jelenteni. A bejelentés formanyomtatványon történik, melyhez csatolni kell a magyarországi cégbejegyzés másolatát, hiteles fordítását, a nem önálló telephely vezetőjének személyi okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint a kézműveskamarai bejegyzést, amennyiben fennáll ez a kötelezettség (villanyszerelői tevékenység esetén igen!).
Kézművesjegyzékbe történő bejegyzés
A kézművesipari tevékenységek (túlnyomórészt építőipari vagy azzal rokon tevékenységek) gyakorlását Németországban külön rendelet szabályozza (Handwerksordnung). A rendelet lényege, hogy a kézművesjegyzékbe kötelezően bejegyzendő tevékenységek gyakorlása csak azon cégek számára engedélyezett, amelyek a tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező vezető beosztású munkavállalót alkalmaznak.
A szakmai ismereteket az ún. mestervizsgáról szóló bizonyítvánnyal kell igazolni. A mestervizsga-igazolás bemutatása alól a rendelet lehetőséget ad felmentés kérésére olyan esetekben, ha a mestervizsga letétele a cégvezető munkatársa számára "méltánytalanul nagy" megterhelést jelentene. A felmentés megadásáról a tartományelnök (Landespräsident) dönt.
Adóhatósági igazolás
A vállalkozási szerződéses cégeknek a telephelyük szerint illetékes adóhatóságnál (Finanzamt) adószámot kell kérniük. Az adószám megadását a hivatal írásban igazolja. A magyar vállalkozási szerződéses cégek németországi nem önálló telephelyét a két ország között megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben foglaltak figyelembevételével számos adókötelezettség terheli.
A vállalkozási szerződések németországi engedélyezési eljárása
A magyar vállalkozási szerződéses cégek németországi engedélyezése a Frankfurt Városi Munkaügyi Ügynökség hivatalában működő Hessen Tartományi Munkaügyi Regionális Igazgatóságon és a Frankfurt Városi Munkaügyi Ügynökségen történik. A hivatal elérhetősége: Serviceeinheit der Regionaldirektion Hessen, c/o Agentur für Arbeit, Hainerweg 44, 60599 Frankfurt am Main. Telefon: 00 49 (0)69 59769-0.
A vállalkozási szerződések német részről történő kétlépcsős engedélyezése során a városi munkaügyi ügynökség a szerződések formai és alaki kellékeit vizsgálja, valamint elvégzi a szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet, a tartományi munkaügyi regionális igazgatóság a szerződések tartalmi részét ellenőrzi a vonatkozó német rendeletek, előírások szigorú figyelembevételével. Azt, hogy egy vállalkozási szerződés teljesítése engedélyezhető-e, kizárólag a tartományi munkaügyi regionális igazgatóság dönti el.
A munkaügyi ügynökség a tartományi munkaügyi regionális igazgatóság írásos hozzájárulásának kézhezvétele után ellenőrzi, hogy a hozzájárulásban meghatározott, a munkavállalási engedélyek kiváltása előtt lerovandó illetéket a kérelmező cég befizette-e.
A Magyarországról kiküldött munkavállalók németországi tartózkodását a vállalkozási szerződés időtartamára a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál kell bejelenteni, a Németországba történő megérkezést követően 8 napon belül. Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet állampolgárai részére 2005. január 1-től nem kell tartózkodási engedélyt beszerezni, ugyanakkor célszerű megkérni az idegenrendészeti szervektől azt az igazolást (Freizügigkeitsbescheinigung), amely igazolja, hogy a munkavállalók a bevándorlási törvény alapján jogosan tartózkodnak Németországban.
A munkavállalók a munkavégzést csak a munkavállalási engedély kézhezvételét követően kezdhetik meg. A munkavállalási engedélyek kérelmezése a Frankfurti Munkaügyi Ügynökségen történik. A munkavállalási engedélykérelem előre nyomott (sárga színű) formanyomtatvány, amelyet rendszerint a munkáltatók töltenek ki az engedélykérelemben felsorolt kérdések alapján, és a munkavállalóval aláíratják. Az egyes munkavállalók munkavállalási engedélykérelméhez másolatban mellékelni kell a munkavállalók útlevelének vagy személyi igazolványának az azonosításhoz szükséges oldalait.
A munkavállalási engedélykérelem érvényesítése a kérelem munkaügyi ügynökségi ellenjegyzésével történik. Mint már korábban leírtuk, az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében a németországi foglalkoztatást szabályozó ún. kiküldetési törvény előírja, hogy a munkavállalókat országosan egységesen a kölni székhelyű Pénzügyi Főigazgatósághoz a foglalkoztatás várható kezdési és befejezési időpontjának feltüntetésével be kell jelenteni.
A magyar cégek kötelezettségei az engedélyezési eljárásban
A magyar vállalkozóknak, mint munkáltatóknak a kötelezettségei közé tartozik a vállalkozási szerződések teljesítését elősegítő kormánymegállapodásban és annak végrehajtási előírásaiban foglaltak maradéktalan betartása. Ezen kötelezettségek betartása alatt a magyar munkavállalók németországi foglalkoztatására vonatkozó német hatósági előírások betartása értendő, hiszen a magánjogi szerződésekben foglalt kötelezettségek betartására más, nem munkaügyi hatósági előírások, szabályozások vonatkoznak.
A magyar vállalkozási szerződéses cégek szerződéseik teljesítésére a német munkaügyi hatósági engedélyeket csak abban az esetben kapják meg, ha felelős munkatársaik aláírásával igazolják annak a német munkaügyi hatóság által összeállított és kézbesített információs anyagnak (Merkblatt 16 A) átvételét, amely megismerteti a cégekkel, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak németországi vállalkozási szerződéses tevékenységük kifejtése során.
A munkaerő-átengedés vizsgálata
A vállalkozási szerződés teljesítését a teljesítés helye szerint illetékes vámhivatal helyszíni ellenőrzés alapján vizsgálja. A vámhivatal minden egyes, a körzetében teljesítendő vállalkozási szerződésről értesítést kap, és kötelessége az e szerződéseken folyó munkavégzést ellenőrizni. A megállapított szabálysértéseket szankcionálja, egyben a szankcionálás tényéről értesíti a Hessen Tartományi Munkaügyi Regionális Igazgatóságot.
