Európából jöttem - Litvánia

2007/12. lapszám | netadmin |  4732 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Litvánia főbb gazdasági mutatói 2006-ban is folytatódott a litván gazdaság évek óta tartó erőteljes, az EU-átlagnál lényegesen magasabb ütemű expanziója, ugyanakkor a gazdaság szerkezeti és egyensúlyi problémákkal küzd: az infláció gyorsult, a folyó ...

Litvánia főbb gazdasági mutatói
2006-ban is folytatódott a litván gazdaság évek óta tartó erőteljes, az EU-átlagnál lényegesen magasabb ütemű expanziója, ugyanakkor a gazdaság szerkezeti és egyensúlyi problémákkal küzd: az infláció gyorsult, a folyó fizetési mérleg hiánya tovább emelkedett, és eléri a bruttó nemzeti termék 9 százalékát, a litván gazdaság aktivitása továbbra is alacsony szintű, az építőipar pedig munkaerő hiánnyal küzd. Az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése elsősorban - a részben EU-alapokból finanszírozott - állami beruházások bővülésére (17%), a dinamikusan emelkedő lakossági fogyasztásra (14%), valamint az exportteljesítmény növekedésére (18,4%) vezethető vissza.

Csökkenő növekedési ráta mellett az ipari termelés 7,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 14,4 százalékkal bővült az előző évhez képest. Litvánia külső adósságállománya 2006-ban a GDP 18,2 százalékára csökkent, a költségvetés hiánya a GDP-hez viszonyítva az előzetesen tervezett 1,2 százalék helyett 0,3 százalék lett. Az állami beruházások felfutása és a litván munkaerő-elvándorlás következtében a regisztrált munkanélküliek aránya 2006-ban 5,8 százalékra esett vissza.

Külföldi befektetések korlátozása
Litvániában létezik néhány a rövid- és hosszú távú tőkemozgásokra vonatkozó korlátozás, ezek a következők.

A külföldi befektetések továbbra is korlátozzák a szerencsejátékkal, a biztosítással, illetve az állami vagyonvédelemmel kapcsolatos tevékenységi körökben.

Litvánia európai uniós csatlakozási megállapodása alapján külföldiek mezőgazdasági célú termőföld-vásárlásait a csatlakozást követő 7 évig (azaz 2011-ig) ugyan továbbra is korlátozzák, de a tartós bérleti szerződés keretében földek és egyéb ingatlanok bérbevevői bérleményeik megvásárlására a szóbanforgó bérleti szerződés lejáratakor elővételi jogot szereznek.

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

Képviseleti iroda
A jogi személyiség nélküli, kizárólag promóciós feladatot ellátó képviselet Litvániában vállalkozói tevékenységet nem folytathat. Amennyiben azonban az anyacég megbízása alapján a kereskedelmi szerződéseket a képviselet köti meg, úgy a litván törvények alapján a képviselet ezzel az aktussal automatikusan a társasági adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe kerül.

Fiókvállalat
Valamely külföldi székhelyű vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező litvániai fiókvállalata - az alapítói okiratban rögzített tevékenységi körben - üzleti tevékenységet is folytathat, amely az anyavállalat egyetemleges felelőssége mellett szerződéses kötelezettségeket is vállalhat. Megkötés viszont, hogy a fiókvállalat legalább egy vezető beosztású alkalmazottjának litvániai rezidens személynek kell lenni.

Tartós telephely, helyi létesítmény
A "tartós telephely vagy létesítmény" elnevezés nem önálló jogi személyiségű entitásra vagy fiókvállalatra utal, hanem külföldi székhelyű vállalkozás litvániai megjelenítését célozza elsősorban adózási célokból. A 2001 decemberében elfogadott vállalati adótörvény értelmében a külföldi vállalkozásoknak kötelező Litvániában "tartós telephelyet" létesíteniük az alábbi feltételek fennállása esetén:

A vállalkozás tartós kereskedelmi és üzleti célú tevékenységet folytat bevételek, ill. egyéb gazdasági előny megszerzése céljából; Litvániában tartósan gazdasági tevékenységet folytat az ott főállásban foglalkoztatott kereskedelmi képviselőjén keresztül, vagy Litvánia területén magas-, illetve mélyépítőipari tevékenységet folytat valamely objektum kivitelezése során.

Vállalkozás Vállalkozási formák, vállalkozások alapítása.
Litvániában az alábbi vállalkozási formák léteznek: egyéni vállalkozó cég, Personaline Imone (PI); közkereseti társaság, Tikroji Ukine Bendrija (TUB); betéti társaság, Komanditine ukine bendrija (KUB); nyilvános részvénytársaság, Akciné Bendrové (AB); zárt részvénytársaság, Uzdaroji Akcine (UAB); állami vállalat, Viešoji Isteiga (VI); önkormányzati vállalat, Savivaldibes Isteiga (SI); mezőgazdasági vállalat, Zemes Ukio Bendrove (ZUB); szövetkezeti vállalat, Kooperatine Bendrove (KB); európai vállalat, Europos Bendroves (EB); európai gazdasági érdekeltségű csoportosulás, European Economic Interest Grouping.

Részvénytársaság, litván elnevezéssel "Uzdaroji Akcine Bendrove" (UAB) alapítása a leggyakoribb vállalkozási forma Litvániában. Külföldi befektető üzletrészt szerezhet meglévő vállalkozásban, vagy önállóan alapíthat új társaságot is. Részvénytársaság esetében a litván törvények lehetővé teszik külföldiek számára a meglévő vállalkozásokban részben vagy egészben történő tulajdonszerzést. A zárt és nyílt részvénytársaság közötti alapvető különbség az alapítói tőke (részvények) nagyságában, a részvényesek számában és a részvényforgalmazás módjában van.

Jelenleg a nyilvános részvénytársaságnak minimálisan 150 000 LTL (kb. 10,9 millió forint) törzstőkével, illetve 50 részvényessel kell rendelkeznie, és a részvények forgalmazását nyilvánosan kell bonyolítani, míg a zártkörű rt. esetén mindössze 10 000 LTL alaptőke (kb. 720 ezer forint) szükséges, illetve a társaságnak maximum 50 részvényese lehet, és a részvényforgalmazás kizárólag zártkörű lehet.

A vállalati alaptőke-szükségletet készpénz illetve apport hozzájárulással is lehet teljesíteni, mindazonáltal a készpénzhányadnak el kell érnie legalább az alapításhoz előírt minimális alaptőke 25%-át, míg a fennmaradó rész pótlólagos befizetésére vagy apportban történő teljesítésére 12 naptári hónap áll rendelkezésre. Alaptőkeemelésnél azonban a megemelt tőke azonnal, teljes egészében készpénzben teljesítendő.

A litvániai vállalatalapítás lépései
1. Irodahelyiség bérlése vagy megvásárlása, amely az újonnan alapított vállal-kozás hivatalos székhelyeként kerül bejegyzésre.

2. A Szabadalmi Hivatalban a vállalati név bejegyzése.

3. Cégalapító okirat, illetve társasági szerződés elkészíttetése szakjogásszal és ezek közjegyzővel történő láttamoztatása.

4. Folyószámlanyitás valamelyik helyi kereskedelmi bankfiókban litasban, euróban vagy más külföldi devizában.

5. A bejegyzést megelőző szakaszt követően a vállalkozónak meg kell szereznie a helyi önkormányzat jóváhagyását, és amennyiben a vállalkozás termelő tevékenységet folytat, úgy addicioná- lisan meg kell szerezni a Környezet- védelmi Minisztérium engedélyét is.

A litvániai vállalatalapítással kapcsolatos részletes angol nyelvű információ az interneten a következő módon érhető el: http://www.businesslithuania.com /files/File/Invest/Legal_Enviroment_in_Lithuania_2006.pdf.

A fenti költségeken kívül a vállalatalapítással és regisztrációval kapcsolatos jogi költségek - a jogi irodától függően - a tapasztalatok szerint elérhetik az 1000 eurót is, bár ebben az esetben általában a jogi irodák átvállalják ügyfeleik részére a bejegyzéssel kapcsolatban felmerülő illetékek megfizetését. A vállalatalapítás időtartama kb. 3 hét.

Adórendszer
(főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)

Beruházási kedvezmények
Beruházási adókedvezményeket a Kaunas, illetve Klaipéda városok mellett létrehozott ún. Szabad Gazdasági Övezetekben létesített kiemelt beruházások kaphatnak az alábbiak szerint.

Fontos megemlíteni, hogy a fent említett beruházási adókedvezmények mértéke azonban nem haladhatja meg kisvállalkozásoknál a beruházó hosszú lejáratú aktíváinak 65%-át, közép- és nagyvállalkozások esetében azok 50%-át.

Különféle kedvezmények a litvániai ipari parkokban történő befektetések ösztönzésére
A litván kormány és annak helyi önkormányzatai közösen 8 ipari parkot hoztak létre, amelyeknek kiemelt szerepet szánnak a 2007-2013 közötti EU költségvetési időszakban a közösség által Litvániának az EU strukturális és kohéziós alapjaiból jóváhagyott mintegy 7 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatás felhasználásában. Az említett forrásokat elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre kívánják felhasználni, amelynek révén a kormány reményei szerint az ipari parkok többsége 2008-2009-re már kész infrastruktúrával várja a vállalkozói befektetéseket.

Az egyes ipari parkok alapterületei 50 és 100 ha között változnak, míg a park részére elhatárolt területeket a konkrét befektetői igényeknek megfelelően kisebb részekre kívánják felosztani. Az így kialakított ipari parcellákat a tervek szerint hosszú távú, max. 99 éves futamidejű szerződéssel kedvező feltételek mellett adják bérbe úgy, hogy az ipari parkban kialakított kész infra-struktúrát a befektető számára ingyenesen bocsátják a bérlő rendelkezésére.

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok
Az ország függetlenségének újbóli elnyerését követően a litván bankreform 1992-ben kezdődött, amikor is kétszintes bankrendszer került bevezetésre a központi bank, illetve a kereskedelmi bankok felállításával. A modernizáció egyúttal a modern banki és pénzügyi rendszer létrehozását is eredményezte az akkortájt legfejlettebb banki technológiai alkalmazások átvételével. A kereskedelmi bankok az elmúlt 15 év során minden előzetes várakozást meghaladó módon bővítették tevékenységi portfóliójukat, beleértve a lízing-, a biztosítási, a vállalati vagyonkezelői, a beruházásokkal kapcsolatos hitelezési feladatokat is. Jelenleg a litván bankszektor 100%-ban magántulajdonban van.

Litvániában 9 kereskedelmi bank működik, többnyire skandináv többségi tulajdonban. Ezenkívül 65 vállalkozás kapott hitelintézeti tevékenységre vonatkozó jogosítványt. Litvániában ma már széles körben igen elterjedtek a modern elektronikus alapú banktechnológiák. A hitelkihelyezési portfólió dinamikus növekedése meghatározó a litván pénzügyi szektor erőteljes expanziójában. A kereskedelmi bankok 5,5-6% közötti éves hitelkamatait Európában a legalacsonyabbak között tartják számon. Néhány éve ugyancsak erőteljes növekedés figyelhető meg az értékpapírok litvániai belső forgalmában is. A SEB Vilniaus bankas (www.seb. lt) a legnagyobb bank Litvániában és az egyik legnagyobb kereskedelmi bank a baltikumban. A bank a svéd SEB csoport többségi tulajdonában van.

Magyarok munkavállalási lehetőségei
Amennyiben valamely EU-tagállam állampolgára a Litván Köztársaságban kíván élni (letelepedni) és munkát vállalni háromtól hat naptári hónapig terjedő intervallumra a Litvániába történő érkezése napjától számítva, akkor az Európai Közösség állampolgára részére kiadandó litvániai tartózkodási engedélyt kell beszereznie (EC residence permit). Amennyiben az Európai Közösség állampolgárának litvániai tartózkodása, illetve munkavállalása kizárólag az országba történő belépéstől számított első három naptári hónapot érinti, úgy a beutazók mentesülnek a fent említett tartózkodási engedélyre vonatkozó beszerzési kötelezettségtől. A Litvániába munkavállalási szándékkal érkező közösségi állampolgároknak és családtagjaiknak nem kell litvániai munkavállalási engedélyt beszerezni.

Az EK tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos kérelmek elbírálását, az engedélyek kibocsátását, meghosszabbítását és visszahívását a Belügyminisztérium és háttérintézményei végzik. További információért fel kell keresni a Litván Külügyminisztérium honlapját: http://www. urm.lt/index.php?1592828802. Törvény vagy más kógens érvényű rendelet nem szabályozza a külföldi székhelyű vállalatok és azok litvániai elosztó-nagykereskedelmi egységeit, illetve képviseletei között létrejött üzleti kapcsolatokat. Az ilyen jellegű szerződéses viszonyt a helyi partnerrel kötött egyedi forgalmazási megállapodás diszpozitív módon szabályozza. A litvániai gyakorlatban a piacra jutás kérdésében egy helyi partnerrel kötött gyártói, forgalmazói vegyesvállalat létesítése tűnik a legelőnyösebbnek a magyar vállalatok számára.

Bérek és a rárakódó költségek
A litvániai bérjövedelmek az utóbbi években tapasztalt dinamikus emelkedés ellenére egyelőre elmaradnak a magyarországi fizetésektől. A minimálbér jelenleg 600 litas, azaz kb. 174 EUR, míg az átlagbér 1657 litas, azaz kb. 480 EUR. A munkáltatónak összesen 31% TB- és nyugdíjjárulékot, a munkavállalónak 3%-os járulékot kell fizetnie a kifizetett bruttó munkabérek után.

Munkaidő, üzletek, bankok nyitva tartása
Leggyakoribb munkaidő a hivatalokban: 9.00-17.30, a termelő vállalatoknál 8.00 - 16.30. Bankok, pénzintézetek hétköznap 8.00-17.00-ig, pénteken 16.00-ig tartanak nyitva. Az üzletek nagy általánosságban 10.00-19.00 között tartanak nyitva, míg a bevásárlóközpontokban a legtöbb üzlet egészen 22 óráig fogadja a vásárlókat.

---