Beszélgetés az új villámvédelmi szabványról
2007/12. lapszám | netadmin | 3851 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az új villámvédelmi szabványról cikksorozatot közölt a Villanyszerelők Lapja az elmúlt hónapokban azzal a céllal, hogy közreműködjön a szakterületen dolgozók tájékoztatásában. Aligha tagadható, hogy erre a felvilágosító munkára bizony szükség is van:...
Ennek a tájékoztatásnak a keretében az alábbiakban Kruppa Attilával, cikksorozatunk szerzőjével folytatott kötetlen beszélgetésünk szerkesztett változatát közöljük, mintegy a korábban közölt írások kiegészítéseként. Szerkesztőségünk - a szerzővel együtt - várja az érdeklődők esetleges észrevételeit, kérdéseit!
A szabvány értékelése
Az új villámvédelmi szabvány tavalyi megjelenése szakmai körökben heves reakciót váltott ki, amelyet elsősorban az éles kritika jellemzett. Neked milyenek voltak a szabvánnyal kapcsolatos első benyomásaid?
Régóta figyelem érdeklődéssel a villámvédelem szakterületét, így már 2005-ben ismert volt előttem, hogy az IEC-ben aktív munka folyik egy új villámvédelmi szabvány megalkotása érdekében, amely az IEC 1024-et váltaná fel. Ezért aztán a szabvány tartalmi tekintetben nem igazán lepett meg, hiszen felépítését nagyjából ismertem. A meglepetést az jelentette, hogy az új szabvány végszavazása az IEC-ben számomra váratlan gyorsasággal és eredményességgel zajlott le, és ezt követően alig egy hónappal később, 2006 januárjában a CENELEC is átvette a szabványt.
Ez a lépés számunkra a magyarországi bevezetés kötelezettségét eredményezte, 2006 augusztusában. Ennek megfelelően "első benyomásról" nem is nagyon tudok beszámolni. Talán a terjedelme, hát igen: ez első pillantásra bizony mellbevágó.
Bár csak felületesen ismerem a szabványt ért kritikákat, az közismert, hogy vannak szakemberek, akik rossznak, kifejezetten alkalmazhatatlannak tartják a szabványt!
Haladjunk lépésről-lépésre! A terjedelem önmagában sem lebecsülendő probléma. Ráadásul az, aki fellapozza az anyagot, a megszokotthoz képest újszerű felépítéssel találkozik, ami nem teszi egyszerűvé a szabvány átfogó értelmezését, értékelését. Számítsuk ehhez hozzá, hogy egyelőre sajnos csak idegen nyelvű kiadások állnak rendelkezésünkre. Így belátható, hogy első felindulásában szívesen reagál erőteljes elutasítással az ember.
De nem akarom megkerülni a kérdésre adott tartalmi választ: a szakemberek hajlamosak összefoglalóan "jó", vagy még inkább "rossz" szabványként aposztrofálni az MSZ EN 62305-öt, de nekem határozott meggyőződésem, hogy ennél lényegesen differenciáltabb megközelítés szükséges. Mindenekelőtt tisztázni kellene, hogy mi alapján, milyen kritériumok szerint minősíthetünk egy szabványt "jónak" vagy "rossznak"? Biztosan jó, ha egy szabvány fogalomhasználata pontos, felépítése konzekvens, és koherens más érintett szabványokkal.
Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve, hogy az egyszerűség vagy a közérthetőség szükséges jellemzője-e a jó szabványnak. Ezek csupán relatív jellemzők, amelyeket egyrészt az érintett szakemberek felkészültségének szintjén, másrészt a technika állásának figyelembevételével lehet értelmezni. Arról tehát hosszasan beszélgethetnénk, hogy ezen formai követelmények alapján hogyan minősítsük az új szabványt!
Említetted az újszerű felépítést. A szabvány struktúrája mennyiben követi a magyar szakemberek által megismert feldolgozási módot?
Az MSZ EN 62305 markánsan eltér az előd felépítésétől. A legfontosabb különbség az, hogy míg az MSZ 274 feszes struktúrában, tömör fogalmazással adott pontokba szedett ismereteket, addig az új szabvány terjengősebb, inkább szempontokat ad, mint határozott állásfoglalást. Tovább bonyolítja a képet, hogy az új villámvédelmi szabvány törzsdokumentumokból és mellékletekből épül fel: az előbbiek úgymond "kötelező", normatív elemeket tartalmaznak, az utóbbiak hol normatív, hol "informatív", azaz tájékoztató jellegű ismereteket adnak. Emiatt számos ismétlést tartalmaz a szöveg.
A félreértések elkerülésének céljából célszerű lenne pontosan megvilágítani, hogy mit is értünk itt "kötelező" jellegen!
Ismereteim szerint a kötelezettség arra a szakemberre vonatkozik, aki e szabvány szerinti munkára szerződik. Rá nézve kötelezők a normatív részek, de eltérhet az informatív részektől, azokat csak ajánlásokként kell kezelnie. Ez növeli a ter- vezői szabadságot, amit persze értékelhetünk így is - úgy is.
Ez a szerkezeti felépítés nem tűnik egyszerűnek, nagy olvasói aktivitást igényel!
Valóban, ez a forma szokatlan, és bizonyosan zavarja majd a szabvány értelmezését, alkalmazását. Az MSZ EN 62305-öt az imént említett szerkezeti sajátosságoknak megfelelően sokan "tankönyv-szabvány"-ként emlegetik: ezt a megállapítást jórészt kritikaként fogalmazzák meg, de ezt a megközelítést kicsit igazságtalannak, vagy legalábbis egyoldalúnak ítélem. Nem veszik ugyanis figyelembe, hogy a villám- és túlfeszültség-védelem területe rendkívül összetett: a tűzvédelemtől az informatikán át egészen az építészetig számos szakterület komponenseit tartalmazza. Ennek megfelelően én ezt a fajta felépítést, struktúrát elkerülhetetlen szükségmegoldásnak tekintem.
A tárgyi tévedések vádja is elhangzott a szabvánnyal kapcsolatban. Sokan erre alapozzák elutasító álláspontjukat. Hogyan vélekedsz erről?
A vádak, amelyek elsősorban a kockázatelemzés módszerét, tehát a teljes 2. lapot, illetve a felfogórendszer szerkesztési módszereit, azaz a 3. lap egy részét célozzák, szerintem alaptalanok. Nem akarok hosszas érvelésbe kezdeni, de a kockázatelemzést illetően el kell fogadnunk, hogy a számítással meghatározott kockázatértékek relatív, és nem abszolút értékek! Ennek megfelelően nem nagyon érdemes vitába bonyolódni azon, hogy egy esemény bekövetkezésére a 10-3/év kockázat sok vagy kevés, mert ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy ez kisebb kockázatot jelent, mintha az érték 10-2/év lenne.
A felfogórendszer szerkesztési módszereivel kapcsolatban pedig elsősorban az MSZ 274 egyes értékeihez mérten kisebb gördülőgömb-sugarakat szokás emlegetni.
Indokolatlannak tartom azt a feltételezést, hogy ez egyúttal a villám-hárító drágábbá válását vonja maga után, hiszen nem biztos, hogy annak az épületnek a felfogórendszerét, amelyet a régi szabvány szerint 100 m-es sugárral kellett kiszerkeszteni, az új szabvány szerinti 60 m-essel kell majd, mert lehet, hogy a kockázatelemzés alapján nem is kell külső villámvédelem rá!
A cikksorozatban azért te is szóvá tetted, hogy a szabvány helyenként hiányos, vagy nagyon bonyolult. Például a "veszélyes megközelítés" távolságának számításánál.
Kétségtelenül vannak hibák a szabványban. Ezeket azonban nem tartom olyan mértékűeknek, amelyek alkalmazhatatlanná tennék az MSZ EN 62305-öt. Ilyesmivel más szabványokban is találkozhatunk, az élet jól-rosszul megoldja ezeket. Sokkal inkább aggaszt az, hogy az új szabvány magasabb szintű tervezési kultúrát, a különböző szakmákat művelő tervezők közötti magasabb szintű, részletesebb kommunikációt igényel. Erről eddig kevés szó esett, pedig a nagy csatákat ezen a területen kell majd megvívni. Én azonban optimista vagyok.
A cikksorozat befejeződött. Hogyan tovább?
Ha az úgynevezett szerzői tevékenységemre gondolsz, aktivitásomat átmenetileg csökkenteni szeretném. Bár vannak témák a villámvédelmen kívül is, amelyekről remélhetőleg tudok a szakembereket érdeklő tájékoztatást adni, és ezeket tovább akarom gondozni. Ha a villámvédelem szakterületét illetően általánosságban érdekel a folytatás, szerintem 2008 - az OTSZ várható megjelenése miatt - kaotikus év lesz. Úgyhogy aligha marad lapszám villámvédelmi hírek nélkül.
