Egy villamos baleset elemzése
2006/10. lapszám | netadmin | 4564 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy villamos baleset elemzése A Villanyszerelok Lapja augusztusi számában közöltük A nyár egyik legsúlyosabb balesete címu írást. Tekintettel arra, hogy a tanulságos történet számos munkavédelmi és egyéb, a villanyszereléshez kötheto problémát vet ...
A nyár egyik legsúlyosabb balesete címu írás által felvetett szabálytalanságok az alábbiakban összegezhetok.
1. Elozoleg nem tartottak balesetvédelmi oktatást: közölték, hogy pusztán alá kell majd írni a megfelelo dokumentumokat.
A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyezteto és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
Indoklás: az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemrol, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel, Mvt. 50. §, Mvt. 55. §-a szerint (1) a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyezteto és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes idotartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyezteto és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidoben kell megtartani, és szükség esetén idoszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelozési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevok aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Ezen túlmenoen a 8/2001. (III. 30.) GM rendelet A Villamosmu Muszaki-biztonsági Követelményei Szabályzat 5.2.4.3. szerint az üzemeltetonek és az üzemi munkát végzo személyeknek munkahely átadás-átvételi jegyzokönyvben, írásban kell rögzíteni a veszélyforrásokra vonatkozó kioktatás tényét és az üzemi munkát végzo csoport vezetojének a felügyeletre vonatkozó álláspontját.
Ide tarozik továbbá a 4.3.101.4., amely szerint az idegen munkáltató által végzett munkával kapcsolatos üzemi követelményeket a koordináló személynek írásban kell közölnie az idegen munkáltató munkavezetojével, aki ennek alapján köteles kioktatni a munkában résztvevo személyeket.
2. Élo helyszínrajz, kapcsolási kép, egyvonalas nyomvonal rajz szerencsétlen módon nem állt rendelkezésre.
Márpedig élo helyszínrajz, kapcsolási kép, egyvonalas nyomvonal rajz nélkül munkát végezni egyértelmuen balesetveszélyes.
Az indoklásban közvetlenül lehet hivatkozni az MSZ 1585:2001, 4. 7. Rajzok, leírások fejezetére: a villamos berendezésekhez naprakész rajzokat és leírásokat kell biztosítani.
3. A helyi villanyszereloknek, alvállalkozói szereloknek nem volt közös eligazítás megtartva, valamint az alá- és fölérendeltségek nem lettek világosan tisztázva.
A helyi villanyszerelok, alvállalkozói szerelok közös munkavégzésében az alá- és fölérendeltségeket világosan, egyértelmuen közölni kell.
A már hivatkozott MSZ 1585:2001 4.3.101.3. rögzíti, hogy az üzemeltetonek és az idegen munkáltatónak elozetesen írásban (szerzodésben, szabályzatban, utasításban stb.) kell rögzítenie a munkavégzés feltételeit, de legalább a következoket:
• a kijelölt munkavezeto (3.2.1. szakasz) nevét, továbbá az esetleges személycserét;
• a koordináló személy (3.2.1. 101. szakasz) és a szerelési felügyelo(k) (3.2.1. 102. szakasz) nevét, továbbá az esetleges személycseréket is;
• a koordináló személy vagy a szerelési felügyelo neve helyett annak beosztása (például ügyeletes diszpécser) is megadható, ha az egyértelmuen egy idopontban csak egyetlen meghatározott személyt jelenthet.
A 4.3.101.4. pont rögzíti, hogy az idegen munkáltató által végzett munkával kapcsolatos üzemi követelményeket a koordináló személynek írásban kell közölnie az idegen munkáltató munkavezetojével, aki ennek alapján köteles kioktatni a munkában résztvevo személyeket.
4. Nem volt kinevezett vezeto egyik helyszínen sem.
Az erre a kitételre vonatkozó válasz az, hogy kijelölt munkavezeto és koordinátor nélkül helyi villanyszerelok, alvállalkozói szerelok közös munkát nem végezhetnek!
Az indoklásban ismét az MSZ 1585:2001-re kell hivatkozni: a 4.3.101.1. szerint idegen munkáltató által végzett munka esetén az idegen munkáltató köteles kijelölni a munkavégzoket és a munkavezetot.
A 6.3.8.1.101. szerint, ha a feszültség alatt álló villamos berendezésben idegen munkavállaló dolgozik, akkor e berendezés üzemeltetoje a munka egész tartamára (beleértve a fel- és levonulás feszültséghez közeli munkának tekintendo részét is) köteles a 3.2.1.102. szakasz szerinti szerelési felügyelo(ke)t kijelölni.
Ha a munka olyan, hogy a szerelési felügyelo az összes feszültség alatti munkahelyet, illetve az ott munkát végzo személyeket meg tudja figyelni, akkor elegendo egyetlen szerelési felügyelot kijelölni. Több munkahely esetén annyi szerelési felügyelot kell kijelölni, hogy valamennyi feszültség alatti munkahely felügyelete el legyen látva.
4. A leállítással összefüggo lekapcsolásokról elore nem készült kapcsolási terv, visszakapcsolási terv.
A leállítással és a visszakapcsolással összefüggo kapcsolási terv hiányában munkát végezni balesetveszélyes. Az idézett szabvány 4.7-es (Munkavégzési feltételek) címu része szerint a villamosmu üzemeltetésével kapcsolatos munkavégzéskor mindig figyelembe kell venni a munkát végzo személyek szakképzettségét: a képesítést, a kioktatottságot és a gyakorlatot. Ezért és a felelosségkörök pontos meghatározása érdekében a villamosmu üzemeltetojének belso szabályzatban kell eloírnia a munkavégzési feltételeket, a feljogosítási fokozatokat és a fokozatokhoz szükséges képzettséget és kioktatottságot. Az egyes feljogosítási fokozatokhoz elo kell írni az adott fokozatban elvégezheto munkákat. Így részletezni kell, hogy az egyes feljogosítási fokozatokba tartozó személyek például milyen kapcsolási, karbantartási vagy szerelési muveletet végezhetnek el, továbbá milyen nem villamos, illetve villamos munkát végezhetnek feszültség alatt, és milyen feszültségszinten, feszültség közelében vagy feszültségmentes állapotú berendezésen. Mikor dolgozhatnak egyedül vagy kísérettel, mikor vezethetnek vagy irányíthatnak villamos jellegu munkákat, és milyen írásos dokumentációkat kell biztosítani a dolgozóknak a biztonságos munkavégzés érdekében (munkaköri leírások, muveleti utasítások, technológiai utasítások, szabványok, szabályzatok, rajzdokumentációk stb.).
5. Összesen négy szereloi csoport tevékenykedett a helyszínen mindenfajta koordináció nélkül.
Nyilvánvaló a 2. pontban leírtaknak megfeleloen, hogy kijelölt koordinátor nélkül különbözo villanyszereloi csoportok, alvállalkozói szerelok a balesetveszély miatt közös munkát nem végezhetnek.
6. Az egyik állomás karbantartását végezve a felügyeletet adó szakembert egy másik állomásra küldték a karbantartók beengedésére, így felügyelet nélkül maradtak.
Elzárt villamos kezelo helyiségben végzett üzemi munkáknál, minden esetben munkahelyi felügyeletrol kell gondoskodni, ha a munkát idegen vállalkozóhoz tartozó személyek végzik!
Az indoklás a 8/2001. (III. 30.) GM rendelet 5.2.4., Munkahelyi felügyelet szükségességének meghatározása a villamos-muvekben végzett üzemi munkáknál fejezetére hivatkozik.
A 5.2.4.1. kimondja, hogy minden esetben munkahelyi felügyeletrol kell gondoskodni, ha a munkát
a) elzárt villamos kezelo helyiségben, illetve szabadtéri villamos kezelotérben nem az üzemi személyzethez, hanem idegen vállalkozóhoz tartozó személyek végzik, függetlenül attól, hogy a munka villamos jellegu-e,
b) elzárt villamos kezelo tereken belül helyismerettel nem rendelkezo, de az üzemi személyzethez tartozó személyek végzik,
c) a villamos berendezésen vagy hálózatrészen helyismerettel és feljogosítással rendelkezo személyzet végzi a munkát, de a tevékenység jellegébol adódóan akaratlan megközelítés miatt fennállhat az áramütés veszélye.
Az 5.2.4.2. pont hangsúlyozza, hogy a munkahelyi felügyelet szükségességérol minden egyéb esetben az üzemelteto dönt. Végül, az 5.2.4.3. pont szerint az üzemeltetonek és az üzemi munkát végzo személyeknek munkahely átadás-átvételi jegyzokönyvben, írásban kell rögzíteni a veszélyforrásokra vonatkozó kioktatás tényét és az üzemi munkát végzo csoport vezetojének a felügyeletre vonatkozó álláspontját.
7. Csupán az állomás egy részét áramtalanították, mivel nemrégen már elvégezték a munkát az állomás egy részén. A helyszínen tartózkodó alvállalkozók tájékoztatás hiányában errol mit sem tudtak.
A hiányos tájékoztatás balesetveszély kialakulásához vezethet!
A 8/2001. (III. 30.) GM rendelet 4.7.2. pontja kimondja, hogy a belso szabályzatban elo kell írni, hogy kinek a feladata a feszültségmentesítés és ki adja át a feszültségmentesített munkaterületet. Elo kell írni, hogy az adott munka esetén biztonságos munkavégzés érdekében milyen munkaeszközök, szerszámok, ruházat, védoeszközök, figyelmezteto, jelzoeszközök stb. használata, illetve alkalmazása kötelezo vagy szükséges.
8. Az alvállalkozók a kiadott munkájukat elvégezve észrevették, hogy még hátul vannak szekrények, és elhatározták, hogy akkor azt is leellenorzik, ha már egyszer ott vannak.
Csak a kijelölt munkák elvégzésének biztonságát vizsgálta az engedélyt kiadó személy.
Az MSZ 1585:2001 4.2.104. pontja kimondja, hogy mindenkinek
• kizárólag csak azt a munkát (3.4.1. szakasz) szabad végeznie, amivel megbízták,
• kizárólag csak azon a munkaterületen szabad dolgoznia, amelyet számára a munkautasításban, illetve a jelen szabvány szerint kijelöltek,
• kizárólag csak azokat a szerszámokat, munka- és védoeszközöket szabad és köteles is használni, amelyek a rábízott feladat ellátásához szükségesek és amelyek használatára kioktatták.
Továbbá, a már hivatkozott 8/2001. (III. 30.) GM rendelet 4.6.4. pontja szerint, ha hiányos ismeretek és kielégítetlen feltételek ellenére kap feljogosítást egy személy, akkor a teljes felelosséget az ot feljogosító személy viseli. Felhatalmazás, illetve feljogosítás nélkül elvégzett munka esetében a teljes felelosséget a munkát végzo személy viseli. Lásd a 4.7.1. pontot.
9. Amint várható volt, a feszültség alatt álló szekrényen kezdték meg a karbantartást.
Munkavédelmi szempontból, minden elektromos berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni, amíg a mérési eredmények nem bizonyítják a feszültségmentes állapotát.
A hivatkozott szabvány 4.6.102.5. pontja szerint, ha a szuk munkahely vagy a környezeti körülmények miatt nem lehet biztonságosan megakadályozni azt, hogy a feszültség alatti munkavégzés során a munkát végzo személy testével nagy kiterjedésu, földeltnek tekintheto fémes szerkezettel érintkezzék, akkor az ebbol származó veszély csökkentésére a munka során személyi védoeszközt (védointézkedést) kell alkalmaznia.
10. A fáziszárlatot egy radiátorecsettel okozták: ezen található egy fémszalag gyuru, ami a két fázissal érintkezve zárlatot váltott ki.
Feszültség közeli munkáknál kizárólag megfelelo szigetelésu, szerszámot szabad használni!
Az említett szabvány 4.6.102.2. pontja kijelenti, hogy a feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak megfelelo szigetelt szerszámot, és/vagy személyi védoeszközt kell használni. E szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használhatók.
E szigetelt szerszámot a munka megkezdése elott szemrevételezéssel kell ellenorizni, és ha olyan sérülést találunk rajta, amely a szigetelés jóságát veszélyezteti, akkor a szerszámot vagy ki kell cserélni, vagy feszültségpróbának kell alávetni. A feszültségpróbára vonatkozó eloírásokat a szerszám termékszabványa tartalmazza.
Feltétlenül idetartozik még a fentebb hivatkozott 4.6.102.5. pont is a személyi védoeszköz alkalmazásának fontosságáról!
11. Természetesen a baleseti jegyzokönyvet visszadátumozva alá kellet írni, a munkavédelmi vezeto feje felett átnyúlva fentebb intézték tovább a dolgot. A baleset helyszínét megváltozatták, a zárlat nyomait azonnal elkezdték javítani, fényképek nem készültek.
A balesettel kapcsolatos tények, valótlan dokumentálása büntetojogi következményeket von maga után!
Az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemrol, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel szerint a munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzokönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményezo munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
Vhr. 6. § (1): A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzokönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
Mvt. 65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelozésére.
Mvt. 66. § (1) A sérült, illetoleg a balesetet észlelo személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
Mattiassich Péter
igazságügyi szakérto
