Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tanulságos történetek

A villanymozdonytól az épületvillamosságig

2006. november 1. | netadmin |  2668 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A villanymozdonytól az épületvillamosságig Laczkó Mihállyal a szerkesztőségnek helyt adó irodaépületben találkoztunk: a régi építésű bérházban általános karbantartási feladatokat végzett. Az ismerkedés során azonban hamar kiderült, hogy nem hagy...

A villanymozdonytól az épületvillamosságig

Laczkó Mihállyal a szerkesztőségnek helyt adó irodaépületben találkoztunk: a régi építésű bérházban általános karbantartási feladatokat végzett. Az ismerkedés során azonban hamar kiderült, hogy nem hagyományos életútról van szó, igen távoli szakterületről érkezett az épületvillamossági kivitelezéshez.

Mihály 1970-ben született Sátoraljaújhelyen, első szakmai iskoláját Miskolcon végezte a 101. számú Szemere Bertalan Ipari Szakmunkás- és Szakközépiskolában. Már budapesti munkavállalása során beiratkozott az Üteg utcai Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola esti technikusképző tanfolyamára. Ezt követően pedig az MEE szervezésében indult felülvizsgálói tanfolyamokat végezte el (érintésvédelemi, szabványossági felülvizsgáló).
Ki kell emelni, hogy Mihály a miskolci tanulóévek után villamos mozdonyok szerelésével, felújításával foglalkozott Budapesten. Speciális, személyre szabott feladata a vezetőállások komplett vezetékezése volt. A számára is helyet adó brigád tagjainak lényegében egy hónapnyi idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a korábban villamos eszközeitől megfosztott, teljesen lecsupaszított és felújított berendezéseket elektromosan újraszereljék. Csak a vezetőállás kiképzése hozzávetőlegesen háromheti munkát ölelt fel. Az egy-, másfél millió kilométert futott mozdonyok lényegében az ´50-es évek technikáját képviselték: ennek megfelelően kevés elektronikát tartalmaztak, tartalmaznak (a mai napig üzemben állnak ezek az idős mozdonyok). A vezérlési feladatokat ún. kapcsoló áramkörökkel oldották meg, s csak a ´90-es évektől korszerűsítették ezeket például fedélzeti számítógépek beépítésével, amelyek figyelik a túláram-védelmeket, a túlfeszültség-védelmi eszközöket vagy a különbözeti védelmet, a pneumatikus viszonyokat. Érdekességként kiemelhető, hogy már a régi mozdonyokban is működött "fekete doboz", csak éppen ezek elektromechanikus elven működtek. Hasonló biztonsági eszközként működött az éberségjelző, amelyet a mozdonyvezetőnek kellett működtetnie láb- vagy gombnyomással, ellenkező esetben erős hangjelzés mellett a mozdony vészfékezést hajtott végre, lekapcsolt a felsővezetékről. A szerelvény újraindítását csak egy plombával védett kapcsolóval lehetett megoldani, jegyzőkönyv felvétele mellett.
Az anyagi szempontok játszottak elsődlegesen szerepet a pályaválasztás módosításában: már a MÁV-nál végzett munka alatt lehetősége nyílt újabb végzettségeinek megfelelő munkavégzésre: személyes kapcsolatokon keresztül apróbb épületvillamossági feladatokat vállalt el. 1999-ben jött el az az időszak, amikor a "fusi" munkákból aránytalanul nagyobb jövedelem származott, mint amekkorára a vasúttársaságtól számíthatott, így két kollégájával önálló céget alapítottak.
A vállalkozás napi menetében a legnagyobb nehézséget a papírmunka jelenti: ez éppúgy felöleli az árajánlat-készítést, mint a szóróanyagok kihelyezését. Természetesen ezek elengedhetetlenek a folyamatos megbízások eléréséhez, illetve a munkák elnyeréséhez, de Mihály számára ezek mégiscsak alárendelt szerepet játszanak a tényleges kivitelezési munkához képest. Az elégedett ügyfélkör garantálja a jó reklámot: ennek alapján 10 kiadott árajánlatból 6-7 megbízássá realizálódik. Az elvállalt munkák között éppúgy találhatók új létesítések, mint karbantartási feladatok, felújítások. Nagyobb volumenű munkák esetében csak a kipróbált utat járják: noha sokan vallják, hogy már a személyes kapcsolatok sem jelentenek garanciát arra, hogy az alvállalkozók hozzájuthatnak a pénzükhöz, eddigi partnereik időben kifizették a megbízási díjat, így nem zárkóznak el ettől a profiltól sem.
Gyakori probléma a vállalkozási gyakorlatban, hogy a megrendelők utólag kívánnak módosítani a műszaki tartalmon: Mihály vállalkozásában a szerelők igyekeznek rugalmasak lenni, de egy nagyobb eltérés esetén már azonnal közlik a túlmunka költségét is. Nem is az anyagköltség a meghatározó ilyenkor, hanem az időveszteség, amit a módosítás okoz: felborul a korábban rögzített heti és napi munkarend. A legfontosabb szakmai továbbképzésnek a kollégák közötti kapcsolattartást tartja: a kereskedelmi cégek által tartott továbbképzések szakmai tartalma megítélése szerint erősen megkérdőjelezhető. Kis cégük nem teszi lehetővé a rendszeres, akkreditált szakiskola által tartott továbbképzéseken való részvételt.
Nagy jelentőséget tulajdonítanak a komoly beruházás révén beszerzett kéziszerszám-parkjuknak: elmondása szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy a megbízható, hosszú élettartamú gépek kifizetődők, hanem arról is, hogy a szerelővállalkozás fellépését, külső megítélését is meghatározza a szerszámok jellege, profizmusa.
Szakmailag nagy kihívást jelent az épületfelügyeleti rendszerek telepítése: az érdeklődést követő szakképzéstől azonban elveszi a kedvüket az, hogy nagyon jelentéktelen érdeklődés mutatkozik ezen rendszerek felé lakossági oldalról. Megítélése szerint éveknek kell még eltelnie ahhoz, hogy egy olyan kis vállalkozás, mint az övé, beruházzon az említett irányban.
Mihály egyedülálló, nem alapított családot. Elmondása szerint ennek talán nincs is most itt az ideje: családos kollégái leterheltségét tekintve erős kétséggel bír, hogy az aktív, vállalkozói életforma és a családalapítás, fenntartás összeegyeztethető lenne. Zs. T.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem