Az új villámvédelmi szabvány
2006/11. lapszám | netadmin | 7878 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az új villámvédelmi szabvány Az új villámvédelmi szabvány Ez év augusztusában MSZ EN 62305 jelzettel megjelent az új villámvédelmi szabvány, amely várhatóan 2009 februárját követően váltja majd le a jelenlegi MSZ 274-et. Ez az időpont megnyugta...
Az új villámvédelmi szabvány
Ez év augusztusában MSZ EN 62305 jelzettel megjelent az új villámvédelmi szabvány,
amely várhatóan 2009 februárját követően váltja majd le a jelenlegi MSZ 274-et.
Ez az időpont megnyugtatóan távolinak tűnhet, ha nem vesszük figyelembe az új
szabvány csaknem ötszáz oldalnyi terjedelmét. Ekkora anyag megismerése, alkalmazásának
elsajátítása bizonnyal jelentős időt vesz majd igénybe. Azoknak, akik már a magyar
nyelvű kiadás megjelenése előtt meg szeretnének ismerkedni ezzel a - korábbitól
alapvetően eltérő felfogású - új villámvédelmi szabvánnyal, sorozatunkban megpróbáljuk
bemutatni a "tananyagot".
Terjedelmes tankönyv
Az új szabvány sok tekintetben tankönyvre hasonlít: nagy mennyiségű információt
tár fel, melyet az alkalmazó (tervező) a jelenleginél nagyobb szabadságfokkal
használhat fel a villámvédelem rendszerének kialakítására. Ez a bővebb mozgástér
talán a legnagyobb, koncepcionális eltérés a régi és az új szabvány között,
amely kétségkívül sok vitára ad majd okot. A vitás kérdésekben nem akarunk
állást foglalni, így abban sem, hogy ez a felfogása a villámvédelem kialakításának
jobb vagy rosszabb, mint a régi - ezt majd döntse el az idő. (Ugyanakkor
a cikk szerzője nem akarja titkolni, hogy van véleménye a témával kapcsolatban.)
Az MSZ EN 62305 bonyolultsága, vagy inkább összetettsége vitán felül áll. Ebben
a tekintetben gyakorlati alkalmazhatósága vethet fel kérdéseket, mégis úgy
véljük, hogy egyfelől a villámhoz kapcsolódó fizikai jelenségek bonyolultságának,
másfelől a villám hatásának kitett létesítmények és rendszerek összetettségének
tükröződnie kell a szakterületre vonatkozó szabványban. Ennek megfelelően a
villámvédelem tervezése az eddiginél magasabb szintű kommunikációt feltételez
a beruházóval, az üzemeltetővel, illetve társtervezőkkel, ami ad némi esélyt
a villamos tervezői munka fontosságának hangsúlyozására.
A bonyolultság mellett a tervezett villámvédelem drágaságát szokás felróni
az új szabványnak. Igaz, az MSZ EN 62305 által meghatározott gördülő gömbsugarak
általában kisebbek, mint az MSZ 274-ben szereplő értékek, ami sűrűbb felfogó-
és levezetőhálózat kialakításához, végeredményben költségnövekedéshez vezethet.
Ezt viszont ellensúlyozhatja, hogy a most helyzetfokozat néven ismert kiemelési
távolságok kisebbek, szigetelő alátétlapok alkalmazása (mint jelenleg T5 lapostetőknél)
nincs megkövetelve, illetve az, hogy a külső villámvédelem létesítésére vonatkozó
paramétereket az épületen belüli intézkedésekkel (amelyek a villámvédelmen
túl nyilván más célokat is szolgálnak, így például sprinkler-berendezés létesítése)
kedvező irányban lehet befolyásolni, hogy csak néhány érvet említsünk.
Korai lenne tehát csupa negatív jelzővel illetni az új szabványt. Az előnyök
felismeréséhez - és miért ne feltételezhetnénk, hogy vannak előnyei az új szabványnak
is? - legalább annyira szükséges a "tananyag" részletes megismerése, mint a
hátrányok feltárásához. A továbbiakban ehhez a véleményalkotáshoz szeretnénk
segítséget nyújtani az MSZ EN 62305 bemutatásával.
Az MSZ EN 62305 felépítése
A szabvány első négy lapja (része) jelent meg ez év augusztusában. Az ötödik
lap az európai szabványalkotás szintjén is csak előkészületben van, megjelenésének
várható időpontja egyelőre nem ismert, ezért a továbbiakban nem is foglalkozunk
vele. (A szabvány az ötödik lap nélkül is alkalmazható.) A megjelent részek
a következők.
MSZ EN 62305-1:
Villámvédelem. 1. rész:
Általános alapelvek
(IEC 62305-1:2006)
Az első lap 68 oldalon ismerteti azokat a definíciókat és elméleti alapokat,
amelyekre felépíti a villámvédelem tervezésének és létesítésének rendszerét.
Bevezetőként a legfontosabb fogalmak meghatározásainak felsorolása teljesen
logikus, így ebben nincs különbség az MSZ 274 és az új szabvány között (ami
természetesen nem jelenti azt, hogy a felsorolt fogalmakban sincs). A szabvány
jelentősebb részét, mintegy háromnegyedét a villámokra, hatásukra vonatkozó
"tanulmányok" (lényegében függelékként elkülönítve) és a szabvány értelmezését
szolgáló leírás (amely nélkül a második lap aligha lenne értelmezhető) képezi.
MSZ EN 62305-2: Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés (IEC 62305-2:2006)
A második lap 110 oldalon leírja azt az eljárást, amellyel a villámcsapások
által okozott veszélyek kockázata, illetve a villámvédelem létesítésének
szükségessége, szükséges biztonsági szintje (hatékonysága) meghatározható.
Nem egyéb, mint számítási algoritmus, kiegészítve a bemenő paraméterek leírásával,
amely révén a kockázatelemzés akár számítógép-programmá is átírható. Ez a
lap funkcióját tekintve nem, a részleteiben azonban markánsan különbözik
az MSZ 274-2-től!
MSZ EN 62305-3: Villámvédelem. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása
és életveszély (IEC 62305-3:2006, módosítva)
A harmadik lap 156 oldalon a villámvédelem (főleg a külső villámvédelemhez
tartozó felfogók, levezetők és földelők) létesítésének szabályait ismerteti,
tekintettel a második lap alapján megkövetelt hatékonyságra. Erről a lapról
is elmondható, hogy az MSZ 274-3 funkcionális megfelelője, ha mindeközben hangsúlyozzuk
a részletek eltérését.
MSZ EN 62305-4: Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek
létesítményekben (IEC 62305
-4:2006).
A negyedik lap 101 oldalon a belső villámvédelem kialakításával foglalkozik,
tartalma jelentős részben egyezik az MSZ IEC 1312-1 szabvánnyal (valójában
az IEC 1312-1 és -4 szabványok szintézise).
"Régi ismerősök" az új szabványban
Ahogy jeleztük, az első három lap tematikája mutat hasonlóságot az MSZ 274
megfelelő tagjaival, de a két szabvány közötti hasonlóságnak ezzel vége.
"Régi ismerősökkel", azaz régebbről ismert(?) szabványokkal hivatkozásként
vagy beemelt részként azért még találkozhatunk.
Az MSZ IEC 1312-1-et ("Villámvédelmi zónakoncepció"), amelyre az MSZ 274-3 is több helyen és vonatkozásban hivatkozott, a negyedik lap integrálja az új villámvédelmi szabványba, mint az IEC 1312-4-et is (amely magyar szabványként nem jelent meg).
Az MSZ EN 50164-1:2000 (Villámvédelmi berendezés elemei. 1. rész: Összekötő elemek követelményei) már egy ideje Csipkerózsika-álmát aludja számos más kevéssé ismert magyar szabvány között, most azonban az MSZ EN 62305-1 egyes részeiben éledni látszik.
Az MSZ EN 61643-11:2002 (Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-levezető eszközök. Követelmények és vizsgálatok) egyes részei a szabvány első és negyedik lapjában tűnnek fel.
Az MSZ 2364-443:2002 (Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész: Biztonságtechnika. 44. kötet: Túlfeszültség-védelem. 443. főfejezet: Légköri vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem) szabványban leírtak, amit a 2364 részeként eddig nehezen lehetett értelmezni, mintha az első és második lap alapján kezdenének a helyükre kerülni.
Mindebből érzékelhető a szabványalkotó törekvése azoknak a villámvédelemhez kapcsolódó szabványoknak az integrálására, amelyek a szabványok rendszerében itt-ott elszórtan, mondhatni szigetként léteztek. A törekvés megnyilvánul az utóbbi években elterjedt építészeti, épületgépészeti megoldásoknak, technológiáknak megfelelő villámvédelmi megoldások kidolgozására is. Az igyekezet persze nem mindig vezet a kívánt eredményre. Azt, hogy a szabványalkotó szándéka az átfogó villámvédelmi szemlélet kialakítására és gyakorlati megvalósítására mennyiben teljesül majd, a gyakorlat fogja megmutatni.
A folytatásban a szabvány egyes lapjait ismertetjük.
Kruppa Attila
