Áttekintő táblázat

Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban

2006/11. lapszám | netadmin |  4445 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Érintésvédelmi Munkabizottsága foglalkozott a V.L. 2006. szeptemberi számában megjelent Elektromos mérések, A földelési ellenállás mérése I. című cikkel, amel...

Megjegyzések a földelési ellenállással kapcsolatban

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Érintésvédelmi Munkabizottsága foglalkozott a V.L. 2006. szeptemberi számában megjelent Elektromos mérések, A földelési ellenállás mérése I. című cikkel, amelynek szerzője Pástyán Ferenc úr. A Munkabizottság állásfoglalását a megjelölt cikkről az alábbiakban részletezzük.

A témakörhöz kapcsolódó szabványok pontosan meghatározzák a földelés, mint életvédelmi rendszer kialakításának, megvalósításának, vizsgálatának és mérésének követelményeit. Ezek - a nemzetközi és az európai szabványokkal azonos tartalmú - létesítési jellegű szabványok, mint pl. az MSZ 2364/MSZ HD 62364 szabványsorozat egyes szabványai, az MSZ EN 61140, korábban a már visszavont MSZ 172-1, valamint a mérési módszerekkel kapcsolatos szabványok: az MSZ EN 61557 és az MSZ 4851 sorozatok egyes szabványai.
A cikk és a hivatkozott érvényes szabványok között eltérések vannak, ezért a publikáció helyesbítésre szorul. A következőkben az érvényes magyar nemzeti szabványok alapján foglaljuk össze a védőföldeléssel kapcsolatos tudnivalókat, ez a megjelölt cikk 18. oldalon lévő bevezető részének helyesbítése.

1. A kisfeszültségű elosztóhálózatok egyik típusa a TT-rendszer, amelynél az energia-elosztórendszer egyik pontja közvetlenül földelt (üzemi földelés). A védővezetők az energiaellátó rendszer földelőitől villamosan független földelőkhöz csatlakoznak. A védőföldelés alkalmazása esetén tehát nincs közvetlen fémes összekötés, a védőáramkör a talajon keresztül záródik.
A védőföldelés közvetett érintés elleni védelmi mód, amelynek méretezési és létesítési követelményeit az MSZ 2364-410 szabvány 413. fejezete írja le. Ha a meghibásodott áramkör vagy fogyasztó testén fellépő feszültség nagyobb, mint a megengedett érintési feszültség (UL), a beépített védelmi eszköz a hibás részeket önműködően lekapcsolja a táphálózatról. A lekapcsolásnak olyan rövid időn belül kell bekövetkeznie, hogy a hibás testet és más egyidejűleg érinthető nulla potenciálú vezetőrészeket áthidaló személyt káros élettani hatás ne érje. A megengedett érintési feszültség értéke: UL = 50 Veff váltakozó, illetve 120 V egyenfeszültség. (A cikkben ez tévesen van megadva: "általánosan és optimálisan: 25 V".)
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy néhány különösen veszélyes helyen, illetve esetben a szabvány 25 V-ban vagy még ennél is alacsonyabban határozza meg az UL értékét, de ez nem tekinthető általánosnak (pl. robbanás- és sújtólégveszélyes helyiségek, és szabadterek, bányák, gyógyászati helyiségek, gyerekjátékok stb.).

2. A védőföldelés méretezése
Az alapképlet a következő.
RA.Ia < 50 V, azaz

RA <

(egyenfeszültség esetén is!)

Ia =In. , ahol:

RA = a védett test
földelési ellenállása ( ),

Ia = a védelmi eszköz előírt gyorsaságú kikapcsolását előidéző áram (A),
áram-védőkapcsoló esetében: Ia = I n,

In = az olvadóbiztosító vagy
a kismegszakító névleges árama (A),

= kioldási tényező.

Tehát a földelési ellenállásnak olyan kis értékűnek kell lennie, hogy meghibásodáskor fel tudjon lépni a védelmi eszköz működését biztosító áram, vagy semmi esetre se lépjen fel a megengedett UL-nél (50 V) nagyobb érintési feszültség.

3. A TT-rendszerekben
alkalmazható védelmi eszközök
A cikkben tévesen relé, illetve megszakító alkalmazását említi a szerző. Ezzel szemben az MSZ EN 2364-410 szabvány 413.1.4.4. szakasza a következő védelmi eszközök alkalmazását engedi meg.

a. Áram-védőkapcsolók. Az általánosan használt áram-védőkapcsolók és a hozzájuk tartozó megengedett legnagyobb földelési ellenállás-értékek a következők:

I n: 0,01; 0,03; 0,10; 0,30; 0,50 A
RA< 5000; 1666; 500; 166; 100

Az azonnali működésű pillanatkioldású áram-védőkapcsolók használata általános, ha késleltetett "S" típusút alkalmaznak, a késleltetés legfeljebb 1 s lehet.

b. Túláramvédelmi eszközök, azaz kismegszakítók és olvadóbiztosítók. Ezeknél alkalmazni kell az " " kioldási tényezőt, amely a gyors, biztos kioldást segíti. A lekapcsolási idő: 5 s-on belül működő függő késleltetés megengedett, de jobban ajánlott a késleltetés nélküli pillanatkioldás. (Az " " kioldási tényezőről lásd az MSZ 2364-410 magyarázatos kiadásának 413.1.3.3. szakaszát és magyarázatát.)

Túláramvédelmi eszközök alkalmazása esetén az ismertetett képletekkel vagy a képletek alapján összeállított táblázatok segítségével határozható meg a földelési ellenállás megengedett legnagyobb értéke.

Olvadóbiztosítók esetén:
In = 10 A, ha :4; RA < 1,25
:2,5; RA < 2,50
In = 200 A, ha :5; RA < 0,050
:2,5; RA < 0,10

Kismegszakító esetén:
In = 4 A, ha :5; RA < 2,50
:10; RA < 1,250
:20; RA < 0,625
In = 63 A, ha :5; RA < 0,159
:10; RA < 0,078
:20; RA < 0,040

A fenti példákból látható, hogy a 16 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelmi szervek alkalmazása esetén nagyon kis értékű földelési ellenállás-értékek megvalósítása szükséges. A kivitelezés során ezt általában nem, vagy csak nagyon nehezen tudják elérni, ezért a nagyobb áramtartományok esetén áram-védőkapcsoló alkalmazása célszerű.

4. Megjegyzések
a talaj vezetőképességéhez
A földelési ellenállásméréssel foglalkozó érvényes nemzeti szabvány, az MSZ 4851-2 nem hengerrel definiálja a talaj vezetőképességét, hanem kockával. A szabvány 1.2. szakasza szerint a fajlagos talajellenállás: 1 m élhosszúságú kocka alakú talajdarab két szemben lévő lapja közötti ellenállás (a különbség nem lényeges).

Téves az utolsó mondat: "a talaj. vezetőképessége kicsi,.", helyesen: a legjobb földelés nyilván olyan talajban alakítható ki könnyen, amelynek nagy a vezetőképessége, pl. mocsár, humusz. stb.

Az 1. sz. táblázatban a jobb oldali oszlop címe tévesen "vezetőképesség", helyesen: fajlagos ellenállás ( .m).

5. A 4. ábra szemlélteti a földelési ellenállásmérés elvi rajzát, az ábra műszaki tartalma és jelölései eltérnek az érvényes MSZ 4851-2 szabvány 1. ábráján látható elvi rajztól. A cikk további részében leírt mérési módszerek a magyar nemzeti szabványoktól és a hazai gyakorlattól eltérnek, ugyanakkor műszakilag elfogadható, illetve alkalmazható megoldások.
a MEE Érintésvédelmi
Munkabizottsága
Arató Csaba

---