Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Áttekintő táblázat

Energiagazdálkodásról villanyszerelőknek

2006. november 1. | netadmin |  6815 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Energiagazdálkodásról villanyszerelőknek A múlt havi lapszámban megjelentetett, hasonló című cikk folytatásaként az abban szereplő általános megállapításokat célszerűnek tűnik részletesebben is bemutatni. Minden villanyszerelő előtt ismert tény, ...

Energiagazdálkodásról villanyszerelőknek

A múlt havi lapszámban megjelentetett, hasonló című cikk folytatásaként az abban szereplő általános megállapításokat célszerűnek tűnik részletesebben is bemutatni.

Minden villanyszerelő előtt ismert tény, hogy a villamos energiafogyasztást villamos fogyasztásmérő berendezéssel lehet mérni. Sajnos akadnak szép számmal olyan villanyszerelők, akik számára problémát okoz ezek bekötése. Tegyük rögtön hozzá, hogy ha nem "hagyományos", hanem elektronikus mérőről van szó, kevesen fognak csak hozzá. Miután a mérők bekötése nem mérnöki, hanem villanyszerelői feladat, az alábbiakban ismertetem a leggyakrabban használt bekötését (sokak számára ismétlő céllal).

Bekötési módok

1-Fázisú 2-vezetékes fogyasztásmérő bekötése
Ezek azok a mérők, amelyek direkt bekötésűek, áramváltó nélkül mérnek. A fogyasztón átfolyó teljes áramot kell átvezetni a mérő áramtekercsén (1, 2 kapocs). A mérő belsejében az áramtekercsen kívül van még egy feszültségtekercs is. Ennek a bekötésével nem kell foglalkozni, mert ez a mérő belsejében gyárilag megoldott. A vezetékek bekötési sorrendje fontos, nem felcserélhető!
A bekötési rend igaz hagyományos és elektronikus mérők esetén egyaránt.

3-fázisú 4-vezetékes direkt mérő
Ezek a mérők is direkt bekötésűek, tehát a fogyasztó teljes áramának át kell folyni a fogyasztásmérő áramtekercsén (1-3-5 be-, 2-4-6 kifolyik). A feszültség-tekercscsel nincs dolgunk, mert a műszer belsejében a gyártó erről már gondoskodott. Ebben az esetben is hangsúlyozni kell, hogy a vezetékek bekötési sorrendje itt is fontos, nem felcserélhető! A bekötési rend igaz hagyományos és elektronikus mérők esetén egyaránt.

3-fázisú 4-vezetékes áramváltós mérő bekötése
A fogyasztásmérők általában 60-80 A-rel terhelhetők. Ha a fogyasztó teljesítményigénye ettől nagyobb, akkor áramváltókat építünk a nagy áramú körbe. Az áramváltók szekunder oldalán általában 5 A folyik névleges primer terhelés esetén. Például egy 100/5-ös áramváltó 100 A primer áram hatására 5 A szekunder áramot szolgáltat. Mivel a fogyasztásmérő nem tudja, hogy áramváltót építettünk be, ezért az általa mért értéket meg kell szorozni az áramváltó áttételével (100/5=20, tehát 200-al). Az elektronikus és hagyományos mérők bekötése közt nincs különbség. A gyakorlat alapján kijelenthető, hogy ez az a fogyasztásmérő, amelynek bekötése a legtöbb problémát okozza a szakembereknek. Ritkán sikerül első kísérletre, érdemes részletesen tájékozódni a munka előtt!

Rendkívül fontos a fázissorrend. Például az L1 fázisban lévő mérőkörhöz csak az L1 fázis feszültsége csatlakoztatható. Ellenkező esetben hibás lesz a mérés. Fontos az áramok helyes iránya. A áramváltókat úgy kell elhelyezni, hogy a "K" ponttól az "L" felé folyjon az áram. A szekunder kapcsoknál pedig arra kell ügyelni, hogy a "k" pontok a fogyasztásmérő 1-4-7, az "l" pontok pedig a 3-6-9 kapcsaira legyenek kötve. Az áramváltók szekunder kapcsait le kell földelni (mindegy, hogy a "k", vagy az "l" kapcsot földeljük, csak az a lényeg, hogy ne keverjük őket össze).

Fentieken kívül még számos egyéb bekötési lehetőség létezik (pl. feszültségváltóra köthető mérők, Áron kapcsolásosmérők stb.).

Szerződéskötési lehetőségek
Azután, hogy már elsődleges áttekintést adtunk a fogyasztásmérők bekötéséről, érdemes megismerkedni az áramszolgáltatók által felkínált szerződéskötési lehetőségekkel. (Az alábbi bekezdéseket érintettük előző cikkünkben is, de a tematikus áttekintés érdekében ismétlésük nem megkerülhető.)

Alapvető, hogy a kisfeszültségű szektorban megkülönböztetünk lakossági és üzleti fogyasztót.

Lakossági fogyasztók szerződés- kötési lehetőségei az alábbiakban foglalhatók össze.

1. Ideiglenes vételezés árszabása
Általában építkezéseken, felvonulási területeken használatos. Alapdíjat kell fizetni a beépített túláramvédelmi készülék nagyságának megfelelően, s áramdíjat kell fizetni az elfogyasztott villamos energia után.

2. Lakossági vezérelt díjszabás
Az áramszolgáltató központi vezérléssel határozza meg, hogy a fogyasztó mikor legyen bekapcsolva. Általában villanybojlerek és hőtárolós kályhák betáplálására építik ki ezt a rendszert. A beépített túláramvédelmi készülék nagysága után alapdíjat, az elfogyasztott villamos energia után pedig áramdíjat kell fizetni.
3. Lakossági díjszabás
Végleges fogyasztási hellyel rendelkező magánszemélyek választhatják ezt a szerződéskötési lehetőséget. Alapdíjat nem, ellenben az elfogyasztott villamos energia után áramdíjat kell fizetni.

Üzleti fogyasztók
szerződéskötési lehetőségei:

1. Alapdíjas egytarifás díjszabás
A beépített túláramvédelmi készülék után alapdíjat, plusz a fogyasztás után áramdíjat kell fizetni. Az áramdíj a nap 24 órájára ugyanaz, függetlenül a napszaktól.

2. Alapdíjas kéttarifás díjszabás
A beépített túláramvédelmi készülék után alapdíjat, plusz a fogyasztás után áramdíjat kell fizetni. Csúcsidőben és csúcsidőn kívül különböző áramdíjakat határoznak meg.
3. Kisfeszültségű teljesítménydíjas 1-es díjszabás
12 hónapra előre meg kell határozni, hogy az adott hónapban mekkora a legnagyobb teljesítmény, amivel a hálózatra csatlakozunk, megkülönböztetve csúcs- és csúcson kívüli időszakot. Természetesen a teljesítménydíjon felül áramdíjat is kell fizetni a fogyasztás után, ahol szintén megkülönböztetünk csúcsidőt és csúcson kívüli időt.

4. Kisfeszültségű teljesítménydíjas 2-es díjszabás
Gyakorlatilag ez ugyanazt fedi le, mint az 1-es díjszabás, csak más egységárakkal állapítják meg a befizetendő díjakat.

Néhány, az előzőkben megemlített
fogalomat célszerűnek tűnik meghatározni.

Alapdíj: a méretlen fővezetékbe épített túláramvédelmi készülék nagysága után fizetendő díj. Például 3×100 A névleges érték esetén 300 A után kell az alapdíjat megfizetni.

Csúcsidőszak: az ipari miniszter által (a Magyar Energia Hivatal javaslatára) meghatározott időintervallum. Ez jelenleg téli időszámítás szerint 8.00-14.00 és 18.00-21.00 közötti, nyári időszámítás szerint 1 órával korábbi időintervallumot jelent.

Csúcson kívüli időszak: a nap 24 órájából az az időintervallum, amely nem esik a csúcsidőbe.

Lekötött teljesítmény: az a maximális teljesítményérték, melyet a fogyasztó szerződéses kötelezettsége miatt nem léphet túl. Túllépés esetén az áramszolgáltatók pótdíjat számolnak fel (jelenleg a normál egységár 3-szorosa). Fontos tudni, hogy a villamos energia-elszámolásban a teljesítményérték nem az S=U×I képletből számított pillanatnyi látszólagos érték, hanem a 15 perces wattos fogyasztást létrehozó átlagteljesítmény. (Tehát a 15 perces cikluson belül mérhetünk lényegesen magasabb értékeket, pl. motorindításkor, és mérhetünk lényegesen kevesebbet is. Mindez nem számít, kizárólag a 15 perc fogyasztását létrehozó átlagteljesítmény kerül rögzítésre.)
Laczó Pál
(Folytatása következik!)


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem