Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

EIB technológia

A dolgozószoba EIB funkciójának megtervezése

2006/3. lapszám | netadmin |  4226 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A dolgozószoba EIB funkciójának megtervezése Az általános lakófunkción túl szükség lehet más rendeltetésű helyiségekre is. Egy nagyobb lakásban, különösen családi házban már szóba jöhet az a szükséges plusz, amely egy otthoni munkahely kialakítás...

A dolgozószoba EIB funkciójának megtervezése

Az általános lakófunkción túl szükség lehet más rendeltetésű helyiségekre is. Egy nagyobb lakásban, különösen családi házban már szóba jöhet az a szükséges plusz, amely egy otthoni munkahely kialakítását jelenti. Manapság nem ritka az otthoni munkavégzés. Megnőtt azoknak a száma, akik bizonyos munkatevékenységet otthon végeznek. Közülük is sokan végzik ezt számítógépen, távmunkában és a gép segítségével tartják a kapcsolatot a munkahelyükkel.

A tervezés előtt milyen alapvető kérdéseket kell tisztázni az építtetővel?

  • Mi is valójában a munkatevékenység?
  • Milyen eszközigénye van?
  • A tevékenységnek mennyi a helyigénye?
  • Mennyi és milyen típusú rakodóhelyre van szükség?
  • Van-e munkatárs, akivel meg kell osztani a helyet?
  • Van-e ügyfélforgalom?

Számolni kell még az irodagépek elhelyezésével is, telefon, fax, számítógép, nyomtató, fénymásoló gép stb. A csatlakozási helyek kialakításánál, gondolni kell egy esetleges ügyfélforgalomra is.

Az 1. ábra mutatja a példa szerinti alaprajzon a dolgozószoba elhelyezkedését, valamint a szobába tervezett EIB terepi készülékeket.

A gyakran luxus kategóriába tartozó épületeknél az építtető esztétikai okokból nem engedi meg, hogy jól látható helyen kötődobozok legyenek elhelyezve. A másik gond az, hogy az épületgépészeti nyomvonalak miatt a villanyszerelő gyakran kényszerítő nyomvonalválasztást alkalmaz, ami esetenként többletvésési munkát jelent. Az épületen lévő nagy üvegfelületek miatt elfogynak a nyomvonalvezetésre használható falfelületek, azon pedig sok szakmának kell osztozkodnia. A vízszintes irányú horonyvésés ráadásul gyengíti a falszerkezetet. Ezeken a gondokon segít például a képfelvételeken is látható Symalen szereléstechnológia. A csövezés nem létráról, vagy állványról, hanem ülve, akár "sámliról" is elvégezhető. A Symalen védőcső nyomás- és ütésállósága következtében egyaránt alkalmas téglafalban, valamint betonban történő alkalmazásra. Az épületgépészeti csövezéssel közös nyomvonalon lehet vezetni, azzal a szerelő betonon akár keresztezhetik is egymást. A villamos kötések pedig mély szerelvénydobozokban a villamos szerelvények mögött kerülnek kialakításra. A védőcsövet egyszerűen a szerelőbetonra kell fektetni, és elmozdulás ellen ott mechanikusan rögzíteni. A csövek mindenféle segédeszköz nélkül, hidegen ívben hajlíthatók. A védőcső átmérőjéhez ajánlott ívben történő hajlítás esetén a cső belső kör keresztmetszete nem változik. A födémben történő kiállást pedig egy fentről történő átfúrással lehet megoldani. A védőcsőbe történő vezetékbehúzásra egy hatékony és biztonságos módszer került kidolgozásra. A befúvó készülék túlnyomás segítségével egy speciális nylonzsinórt fúvat a védőcsőbe, amely másodpercek alatt végig ér a csőben. Ezután rögzíteni kell a nylonzsinórra a behúzandó vezetéket, és segítségével egyszerűen elvégezhető a behúzás. A zsinórbefúvó készülék gyorsan átállítható visszaszívásos üzemmódra. Amikor visszaszívással kell behúzni a zsinórt, akkor egy adapter közbeiktatásával, úgynevezett "folyadékcsapda" segítségével lehet meggátolni az esetlegesen csőben maradt víz és törmelék készülékbe jutását.

A 2. ábrán látható program és adatlapok nem csak a helyiségek dokumentumainak a számát teszik átláthatóvá, hanem itt lehet megtervezni a jövőt érintő várható változtatásokat is. Mivel a komfort fokozat egy jól megfogalmazható igényt jelent, ennek előre programozása az EIB-technikával nem jelent gondot. Az ábrán látható blokkvázlaton egy 1x nyomógomb került szaggatott vonallal bejelölésre. Erre várhatóan azért lesz majd szükség, mert a gyerekek növekedésével a dolgozószoba egy ajtóval össze lesz majd nyitva a gyerekszobával. Ebben az esetben [2];[5] gondoskodni kell az L4 mennyezeti világítótest másik helyről történő kapcsolási lehetőségéről. Ez maga után vonja [4] az EIB terepi készülék közül egy darab 1x nyomógomb fizikai címének a lefoglalást. Másrészt a csövezési tervben figyelembe kell venni a nyomvonal meghosszabbítását, és az EIB-kábel kiépítését. A módosításkor csak az előre programozott 1x nyomógomb építőelemet kell a szerelődobozba behelyezni és ezzel kész az átalakítás. Program és adatlapok erről a 1x nyomógomb készülékről csak az üzembe helyezés megkezdésekor készül. Addig a "szándék" nyilvántartására a 2. ábra szolgál.

A 3. ábra mutatja a dolgozószoba világítási csoport programlapját. A programlap felső sora a helyiség azonosító adatait tartalmazza. A "0" világítási csoportot képezi az L4 mennyezeti világítótest, amely a központi elosztóba szerelt 16/16 kapcsoló aktor "A10" számú szekrény sorkapocs pontjáról kapja a vezérlést. A kapcsoló aktor terhelhetősége 16 A, ezért a 60 W-os izzó terhelés nem jelent gondot. A kapcsolt kimenet nem igényli a késleltetési funkció programozását.

A 4. ábra a megvilágítás programlapon a helyiség szenzorait, valamint a helységre programozott funkciókat foglalja össze. Az L4-es világítótest működtetését kiváltó 1x nyomógomb helyének a bejárati ajtó melletti hely lett megjelölve. A funkció sorban szereplő "H" jel alatti "X" jelzéssel azt lehet jelölni, hogy a taszter a helyiségen belül van felszerelve. A "O"-ás világítási csoport a központi funkcióba be van kapcsolva, amelyet a "K" jelzés alatti "X" jelzés jelez. A riasztás sorban viszont nincs jelölés, ezért a pánik funkció ebben a szobában hatástalan.

Az 5. ábra az 1x nyomógomb szenzor programlapját mutatja. A [3] telepítési adatok közül megadja a programlap, hogy a szenzor szállítási adatait az anyagjegyzék 05 sorában kell keresni, és az EIB elem az 1.1.10 fizikai cím által megjelölt helyre kerül telepítésre az EIB-vonalon. A műveleti sorban az "1"-es nyomólap működtetésekor a BE/KI kapcsolási művelet hajtódik végre a szekrény A10-es sorkapcsán keresztül. A műveletet a nyomógomb ismételt működtetésével lehet kiváltani.

A 6. ábra mutatja a szobatermosztát programlapját. A telepítési adatok közül az anyagjegyzék 16-os sora tartalmazza a készülék szállítási adatait, valamint az 1.1.22 szállítási címet. A 18 o C csökkentett hőmérséklet BE/KI kapcsolását a kijelző egységen állíthatjuk be. Az értéket a szobatermosztátnál programozzuk, de a funkció használata csak a kijelző egységen engedélyezhető vagy tiltható. A készenléti hőmérséklet 20 o C-ra, míg a komfort hőmérséklet 22 o C-ra van a készüléknél beprogramozva. Fontos megjegyezni, hogy a kijelző egység által csökkentett hőmérséklet-vezérlés utáni visszakapcsoláskor a temosztát mindig abba az állapotba kapcsol vissza, amelyikből a csökkentett üzembe kapcsoltuk. Amennyiben a csökkentett üzembe kapcsolás előtt készenléti üzembe volt, akkor ugyanoda kapcsol vissza. Komfort üzembe csak akkor fog visszakapcsolni, ha a termosztáton lévő nyomógombbal a csökkentett üzembe történő átkapcsolás előtt komfort üzemre váltunk. A fagyvédett üzemmód 7 o C-ra van programozva, amely a kijelző egységről állítható központilag. Ilyen üzemmódban a szobatermosztátok kezelő felületén a kezelőszervek hatástalanok, és mindegyik szobatermosztát ugyanebbe a fagyvédett üzemmódba kerül. A műveleti sorban az 1.1.4-es fizikai címmel rendelkező fűtésvezérlő aktor van feltüntetve. A szobatermosztát működést kezdeményező táviratára a helyiségben levő mágnesszelepet a fűtésvezérlő aktor C2-es kimenetéről kapcsoljuk.

A 7. ábra kijelző egységének az időprogram vezérléséből a dolgozószoba fűtésvezérlésének üzemállapotai a következőképpen olvashatók ki.

.A programlap sorszáma és fizikai címe nem változik, mert az MT 701 kijelző egység, mint EIB-építőelem változatlan. Az MT 701 épület felügyeleti modulnak a harmadik programlapja kerül kitöltésre.

.A hétköznapokon a fűtés bekapcsolása 6:00-kor, a kikapcsolása pedig 20:00 órakor történik.

.Hétvégén a fűtés bekapcsolása 9:00-kor, míg a kikapcsolása 21:00-kor történik.

A kijelző egységen még az alábbi funkciók olvashatók ki.

Beállított és mért hőmérséklet, helységenként. A beállított hőmérséklet értékét a termosztát forgatógombja segítségével változtathatjuk. A mért érték a termosztátok által a helyiségekben mért hőmérséklet érték.

A csökkentett hőmérséklet BE/KI állapota vezérelhető, melynek pillanatnyi állapota kerül kijelzésre. Amennyiben a csökkentett üzem bekapcsolt állapotban van, akkor az azt jelenti, hogy az adott helyiség-termosztát egy csökkentett hőmérséklet értéket tart. Ez az üzemmód kapcsolóóra segítségével is kapcsolható, de változtatása a kapcsolóóra átprogramozását jelenti, ezt az üzemeltető nem tudná végrehajtani.

Fagyvédett üzemmód BE/KI állapota vezérelhető.

Rendszer oldal: a dátum és a pontos idő beállítására szolgál.

Nagy Lajos