Jogosultság, egyeztetés, pénzügyi teljesítés, a mumus (műszaki ellenőr)

2006/6. lapszám | netadmin |  3938 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Jogosultság, egyeztetés, pénzügyi teljesítés, a mumus (műszaki ellenőr) I. Épületek, továbbá a II. fejezetben meghatározott sajátos építményfajták kivételével az egyéb építmények építési, valamint föld- és tereprendezési, felszíni vízelvezetési, ...

Jogosultság, egyeztetés, pénzügyi teljesítés, a mumus (műszaki ellenőr)

I. Épületek, továbbá a II. fejezetben meghatározott sajátos építményfajták kivételével az egyéb építmények építési, valamint föld- és tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési-szerelési munkái.

"ÉV" kategória: az "A" kategóriában megjelölt épületek, építmények villamos, hírközlő és épületfelügyeleti hálózatainak, berendezéseinek szerelése az épület fogyasztásmérő készülékéig korlátozás nélkül. ("A" kategória: épületek, továbbá a II. fejezetben meghatározott sajátos építményfajták körébe tartozó építményfajták kivételével egyéb építmények [Étv. 2. § 8. pont], építési, föld- és tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkái építésére, megváltoztatására irányuló építési-szerelési munkák esetében korlátozás nélkül.) Jele: FMV-Épületek Vill. + a megye Ksh. kódja + regisztrációs szám/lejárat éve; a c) pont alapján felvettek esetében: FMV-Épületek Vill. C + a megye Ksh. kódja + regisztrációs szám/lejárat éve.)

A névjegyzékbe vételi követelmények a következők:
a) okleveles villamosmérnöki végzettség
és 3 éves szakmai gyakorlat,
b) villamosmérnöki, villamos üzemmérnöki vagy
felsőfokú technikusi, továbbá villamosipari
technikusi végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat,
c) az 1. "C" kategóriában építési-szerelési munkák
esetében korlátozás nélkül abban az esetben, ha
a munkát saját maga végzi meghatározott
épületnagyságig, villanyszerelő mesteri képesítés.
("C" kategória: az "A" kategóriában említett épületek, építmények teherhordó szerkezeteinek építésére, megváltoztatására irányuló építési-szerelési munka legfeljebb pince + földszint + tetőtér beépítésű, max. 6,6 m falköz (oszlopköz) távolságig, 1000 m2 bruttó szintterületi mértékig korlátozva, továbbá az "A" kategóriába tartozó épületek, építmények teherhordó és szakipari szerkezeteinek megváltoztatására nem irányuló munkavégzés, pl. karbantartás, felújítás.)

II. Sajátos építményfajták.
3. Távközlési építmények építési-szerelési munkái korlátozás nélkül.
Távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukban foglalják a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és tartószerkezeteket, az antennatartó szerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

"TV" kategória: Villamos szerelési munkáknál. (Jele: FMV-TV + a megye Ksh. kódja + regisztrációs szám/lejárat éve.)
Névjegyzékbe vételi követelmények:
a) okleveles villamosmérnöki
végzettség és 3 éves szakmai
gyakorlat,
b) villamosmérnöki vagy üzem-
mérnöki, felsőfokú villamosipari
technikusi, villamosipari techni-
kusi végzettség és 5 éves
szakmai gyakorlat.

8. Villamosság
"A" kategória: erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések (nagy-, középfeszültségű hálózatoknál). (Jele: FMV-Villamosság - A + a megye Ksh. kódja + regisztrációs szám/lejárat éve.) Névjegyzékbe vételi követelmény:
a) okleveles villamosmérnöki
végzettség és 3 éves
szakmai gyakorlat,
b) villamos üzemmérnöki, felsőfo-
kú technikusi végzettség és
5 éves szakmai gyakorlat.

"B" kategória: erősáramú föld feletti és föld alatti vezetékek, átalakító- és kapcsolóberendezések (kisfeszültségű hálózatoknál). (Jele: FMV-Villamosság - B + a megye Ksh. kódja + regisztrációs szám/lejárat éve.)
Névjegyzékbe vételi követelmény:
a) az "A" kategóriában megjelölt
végzettségek és 1 éves szakmai
gyakorlat,
b) villamosipari technikusi végzettség
és 5 éves szakmai gyakorlat,
c) villanyszerelő mesteri képesítés.

Szakmák közötti koordináció
A szakmák közötti együttműködés jelentősége már több alkalommal került hangsúlyozásra e cikksorozatban. Az alábbiakban néhány kritikus pontot emelünk ki, amelyek fokozott figyelmet igényelnek akár a korszerűbb műszaki megoldás, akár a kivitelezési hibák, tévedések, esetleges károkozások elkerülésének érdekében. Hiszen a kivitelezést végző villanyszerelőnek együtt kell tudnia működni a többi szakipar képviselőjével. Döntő szerepe van itt a felelős műszaki vezetőnek mind az időütemezésben (kapcsolódva a többi szakipar munkáihoz), mind az egyes munkafázisok logikai összefüggésének áttekintésében.

1. Korábbi cikkekben már említésre került a vasbeton alapozás felhasználása betonalap-földelésként. Amennyiben a felelős műszaki vezető elképzelésébe beleillik ez a megoldás (és erről az esetleges terv nem nyilatkozott), ezzel a megoldással úgy a beruházó, mint az építtető számára jelentős megtakarítást érhet el. Természetesen erre figyelni kell már a kivitelezés kezdetekor, azaz ajánlott a villanyszerelő jelenléte az építkezés adott ütemében, hogy szakértelmével véleményezze az adott helyre vonatkozó műszaki megoldás lehetőségét, illetve a megfelelő szerelést elvégezze, elvégezhesse.

2. A födémáttöréseknél sajnos hagyományosan sok konfliktus lép fel az építész, statikus, valamint a villanyszerelő között. A gyakorlatra jellemzően, terv nélküli kivitelezés esetén csak akkor értesítik a villanyszerelőt, amikor már lényegében szerkezetkészen áll a létesítmény. (Természetesen a villanyszerelő számára nélkülözhetetlen födémáttörések, átvezetések nélkül.) Ilyen esetekben, ha az épület külső villámvédelem kiépítésére kötelezett, a villanyszerelő számára nem marad más megoldás, mint az épület külső homlokzatán (nem ritkán az esztétikai élményt jelentősen rombolva) villámvédelmi levezetőt, levezetőket telepíteni, noha az épület szerkezeti vasalásánál alkalmazott elemek erre ideális megoldást jelentenének. A lényeges szempont tehát az, hogy amennyiben külső villámvédelem létesítésre sor, akkor ezt ne utólagos, kényszer szülte átalakításokkal, kétséges minőségű anyagokkal, hanem szabványos megoldás szerint, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező (erre a célra gyártott, és minősített) alkotóelemekkel oldják meg.

3. Szintén igen jelentős konfliktusforrásnak számít a gépész szakemberekkel és rendszerekkel történő találkozás. Sokszor a műanyagcsöves fűtési rendszer telepítésekor a gépészek nehezményezik, hogy a szemfüles villanyszerelők ezt is be akarják vonni az EPH-hálózatba: amint már korábban jeleztük, a csaptelepek falikorongjainál egy egyszerű, fém alapú közbetét vagy csaphosszabbító elhelyezésével már megoldható a probléma. Hasonlóképpen a nagy kiterjedésű fémszerkezetek EPH-bekötése szintén gyakran elmarad, arról nem is szólva, hogy az utólagos beszerelés gyakran nem megoldható az esztétikai szempontok mellőzése nélkül. (Például egy átriumos terasz fém tartószerkezeténél, ahol nem került sor a fém vezetőanyagot tartalmazó épületszerkezeti anyag bekötésére sem, egy hegesztett kötéssel a hiányosság orvosolható lenne: senki nem figyel erre. A lakatos elvégezte a dolgát, az épület mechanikailag kész, szigeteléstechnikailag, hőtechnikailag rendben van, a többire nem figyel. Már csak a villanyszerelő figyelhet erre fel, orvosolhatja a problémát, s ha nem teszi, az esetleges vizsgálat, ellenőrzés rövid időn belül rávilágíthat erre a hiányosságra. Rágondolni is rossz, hogy milyen esztétikai élményt jelenthet a télikertben a zöld-sárga vezeték jelenléte! Röviden: mind a gépész-, mind a lakatosipar képviselőivel érdemes konzultálni!

4. A kivitelezésben szerepet vállaló szakiparok képviselői vég nélkül sorolhatók: akár a festőkkel szemben is megfogalmazhatók kifogások. Amikor a festő szerelvényekkel ellátott lakásban "elvégzi" a szerelvények kereteinek felrakását: a gurítás során a szerelvények belsejét is beborítja festékkel. Amennyiben ezek már feszültség alatt állnak, úgy kellően megrázó élményben lesz része. Erősen javasolható tehát a villanyszerelő kollégáknak, hogy a kivitelezés teljes folyamatát kísérjék figyelemmel, s amennyiben más nem teszi, saját érdekeiknek megfelelően kezdeményezzék a szakmák közötti koordinációt.

5. Az építési napló mint fontos munkadokumentum megléte és naprakészen történő vezetése sok kellemetlenségtől kímélheti meg a kivitelezést végző kollégát, legyen szó akár a tervtől való eltérésről, hatósági ellenőrzésről, vagy akár csak a kommunikáció megfelelő írott formájáról az építtető és a kivitelező között.

Erősáramú berendezések első ellenőrzése, és a pénz
Amennyiben a villanyszerelő végzett terv szerinti vagy terv nélkül végzett feladatával, túl van a szerelvények és világítótestek felhelyezésén, akkor következhet az erősáramú berendezések első ellenőrzése. Ezt az ellenőrzést minden esetben el kell végezni, végeztetni.
Ezt követően a villanyszerelő elkészíti kivitelezői nyilatkozatát, majd a megrendelőt képviselő személlyel lefolytatják az átadás-átvételi eljárást. A megfelelő teljesítést követően pedig sor kerülhet a benyújtott számla kiegyenlítésére. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk még egyszer az írásbeli, és mindkét fél részéről elfogadott, aláírt költségvetés jelentőségét. Ennek birtokában ugyanis az elszámolás is jóval gördülékenyebben bonyolítható le, az esetleges vitatott tételek is könnyebben ellenőrizhetők.

A műszaki ellenőr szerepéről
Őszintén szólva, a villanyszerelők nem szeretik a műszaki ellenőrt, mivel a műszaki ellenőr a "másik" oldalon áll. De mi történik akkor, amikor a tervező kiírásától eltérően a kivitelező másképpen, más anyagból szerel, esetleg nem építi ki vagy nem szabványosan létesíti az áramkörhöz tartozó védővezetőt, nullavezetőt, és ellenőrzéskor rendkívül felháborodott a kritika miatt. "Ezt nem így szoktuk szerelni!" - hangzik el rendszeresen. A baj az, hogy nem szokásjog, hanem szabványok, jogszabályok szerint kell(ene) a villanyszerelői tevékenységet végezni. Áttörésnek számíthat a műszaki ellenőr szerepének felértékelődése a kóklerekkel vívott csatában, hiszen az ő feladata, hogy komplex, tehát szakmai, jogi, pénzügyi ismeretekkel felvértezve foglaljon állást egyes műszaki megoldások mellett vagy ellen, a megbízó érdekeinek szem előtt tartásával. Arról nem is szólva, hogy az esetleges szabálytalanságok a megrendelő rovására is írhatók (amennyiben a kivitelező rögzített figyelmeztetése ellenére ragaszkodik ezekhez, lásd a korábbi cikket). Mindenesetre jellemző tendencia, hogy egyre több villanyszerelőipari tevékenységet folytató kolléga szerez képesítést, s tevékenykedik műszaki ellenőrként. Horogh Gyula Árpád

---